Dunaújvárosi Hírlap, 1965. november (10. évfolyam, 88-96. szám)

1965-11-02 / 88. szám

AZMS IMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1965. NOVEMBER 2, KEDD „Az élethez kell igazítani a Népfront munkáját" — Befejeződött a Népfront dunaújvárosi aktivistáinak tanácskozása — A Népfront aktivisták tanácskozásának második napján két újabb beszámoló és egy korreferátum hangzott el, amelyeket számos felszólalás követett. Inokai János, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának elnöke a Népfront munkát a feladatok, és azok végrehajtása szempontjából elemezte. Többek között azt, hogy a körzetesítéssel párhuzamosan nem mindenütt növekedett lényegesen a tevékeny aktivisták száma. Hiányosságok jelentkeztek egyes rendezvényekre való mozgósításnál, bár a szép példák többségben vannak. A jövőre vonatkozólag hangsúlyozta, hogy a feladatok sorrendjében súlyponti célokat kell kitűzni és elsősorban ezekre kell az erőket összpontosítani. Selmeczi Tibor, a IV. körzeti bizottság elnöke sorra vette munkacsoportjaik tevékenységét, amelyek mind tervszerűen dolgoznak. Szólt a gyermekklubok megnyitásáról és a barkácskörök szervezéséről, amelyeket a szülőkkel és a pedagógusokkal közösen üzemeltetnek. Céljaikat széles társadalmi összefogással igyekeznek következetesen megvalósítani. Köszönetet mondott mindazon szerveknek és intézményeknek, valamint vállalatoknak, és társadalmi munkásoknak, akik a szép tervek megvalósításában segítettek. A felszólalók a Népfront mozgalom széleskörű munkaterületeit elemezték. Legtöbbet érintett kérdés a tanácstagok és a lakóbizottságok kapcsolatainak kiszélesítése volt. E tekintetben jó kezdeményezésnek mondották a IV. körzetben azt, hogy egy-egy tanácstagot lakóbizottságaival igyekeztek összehozni és hogy egy-egy kampányfeladatra az egész körzeti bizottságot mozgósítják. A munkacsoportok tevékenységével kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy az elnökség vizsgálja felül azok munkáját, körzetenként mérlegelje, át kell-e szervezni azokat. Ehhez kapcsolódott a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszában Takács Imre elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára is. Takács Imre hangsúlyozta, hogy az élethez kell igazítani a Népfront munkát, s benne a munkacsoportok tevékenységét is. Ebbe a munkába minél szélesebb tömegeket kell bekapcsolni, mert ennek a mozgalomnak harcosa mindenki, aki azokért a nemes célokért dolgozik, amelyeket a szocializmus építése során magunk elé tűztünk. Ezután felhívta a figyelmet arra, hogy a lakóbizottságokkal rendszeresen és többet kell foglalkozni. Részükre rendszeres tájékoztatást kell biztosítani. Végül a tanácstagok és a lakóbizottságok kapcsolatáról szólva hangsúlyozta, hogy egymást támogatva, vállvetve kell végezni a területi munkát. Itt ugyanis nem alá-, vagy fölérendeltségről, hanem közös feladatokról, közös munkáról és azok eredményeiről van szó. Felszólalt a tanácskozáson Tapolczai Jenő, a Városi Tanács VB elnöke is, aki a tanács tömegszervezeti szerepével és a Szépítsük városunkat mozgalommal foglalkozott. Csóka János, a Hazafias Népfront Fejér megyei bizottságának titkára a mozgalom céljairól, a szocialista nemzeti egység ápolásáról és munkálásáról beszélt. A lakóbizottságokat a szocialista nemzeti egység fontos alappilléreinek nevezte. Inokai János elnök zárta be a kétnapos tanácskozást, amelyről megállapította, hogy színvonalas és igen hasznos volt. Segédmunkásból — kemencekőműves A Vaskohászati Kemenceépítő Vállalatnál az idén is megszervezték a szakmunkásképző tanfolyamot. A kemenceépítők mellett hosszú ideje dolgozó segédmunkások szakmunkás képesítést nyerhetnek a tanfolyam elvégzése után. A kétszázórás tanfolyamon huszonegyen tettek sikeres vizsgát, akiket kemencekőművesként alkalmaz a VKV dunaújvárosi kirendeltsége. Dunaújvárosban egyébként már hetvenen szereztek szakmunkás képesítést a tanfolyamokon, s egyikük időközben csoportvezető lett. Szolidaritási gyűlés a Vasműben A Vasmű Szakszervezeti Bizottsága november 3-án 15 órakor szolidaritási gyűlést rendez. A vietnami agressziót elítélő tömeggyűlésre a Vasmű kultúrtermében kerül sor. Az első „előregyártott melegjavítás az acélműben Az acélmű új März—Boelens kemencéjének elhasználódott első és hátsó falrészeit új módszerrel cserélték. Ezt a munkát a kemence lehűtése nélkül melegen végezték eddig is. Az ezer fok körüli hőmérsékleten egy-egy ilyen melegjavítás tizenkét-tizennégy óráig is eltart. Az új módszer szerint a megrongálódott falrészek helyére kerülő darabokat, úgynevezett szegmensként, előregyártják és ezeket a két-három tonnás falrészeket daruval emelik be. Ily módon most elöl hét, hátul pedig négy falrész cseréjét végezték el a régi módszerű javításnál lényegesen rövidebb idő, nyolc óra alatt. MA A közöny és vírusai Ami több mint húsz százalék A ROSSZ ASSZONY A SZOVJET FILMNAPOK Káros igyekezet Huszonnégyezer kéményt gondoznak a kéményseprők. A kép, akár Negro cukor reklámnak is jó lehet. Sőt, egyre inkább csak annak, hiszen a távfűtés és a gáz bevezetésével a városban egyre kevesebb kémény pipál... 900 dolgozó 98 brigádban harcol a szocialista címért a Vasmű kohászati gyárrészlegénél A szocialista brigádmozgalom helyzetéről és fejlődéséről tárgyalt szombaton, a Vasmű kohászati gyárrészlegének Üzemi Bizottsága. A gyáregységek műhelybizottságai titkárai, termelési felelősei, a gyárrészleg vezetői előtt Balázs László termelési felelős tartott beszámolót. A termelési felelős beszámolója első részében a gyárrészleg gazdasági eredményeit ismertette, és később ennek tükrében vizsgálta a brigád I mozgalom helyzetét és jövőjét. A kohászati gyárrészlegnél jelenleg mintegy 900 dolgozó tagja egyik, vagy másik szocialista címért küzdő brigádnak. A gyárrészlegnél összesen 98 brigád harcol a szocialista címért, s közülük 67 egyszer vagy többször már el is nyerte. Az előadó elmondta, hogy a Vasmű Pártbizottság határozata alapján 1964 végén napirendre tűzték a brigád vállalások felülvizsgálatát. Ennek eredménye, hogy 1985-ben személyekre bontva vállaltak termelési, és kulturális feladatokat a munkacsoportok. A Szakszervezetek Országos Tanácsa nemrég előírta, hogy újfajta módon hatékonyabban és ellenőrizhetőbben kell nyilvántartani a szocialista címért küzdő brigádok eredményeit. Úttörő lépésre vállalkozott a kohászati gyárrészleg Üzemi Bizottsága, amikor kidolgozta a nyilvántartásnak újszerű formáját, mely követendő példa lehet nemcsak a Vasműben, hanem országosan is. A felfektetett személyi nyilvántartó lapokról biztosan és könnyen meg lehet állapítani, hogy a szocialista címért küzdő brigádok tagjai esztendők során milyen eredményeket értek el a termelésben, és a tanulásban. Azért is fontos ennek precíz megállapítása, mert 1966 január 1-től a szocialista címet többször elért brigádokat a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, illetve az iparági Szakszervezeti Bizottságok értékelik, és jutalmazzák. A kohászati gyárrészleg Üzemi Bizottságénak értekezlete megjelölte azokat a feladatokat is, amelyeknek az elkövetkezendőkben eleget kell tenni. Megállapította a beszámoló, hogy további, szélesebb körű terjesztésre várnak a jól bevált gazdasági, és tömegszervezeti tapasztalatok, nagyobb nyilvánosságot kérnek az eredmények. Szó esett azokról a feladatokról is, amelyek a brigádmozgalom elterjedésétől a műszaki dolgozókra hárulnak. Az Üzemi Bizottság célul tűzte a gyárrészleg elé a szocialista üzem cím elnyeréséért induló verseny megszervezését és az éves gazdasági feladatok megvalósítását. A beszámolót vita követte, melyben többek között felszólalt a Vasmű Szakszervezeti Bizottságának elnöke, a gyárrészlegvezető, a gyárrészlegi nőfelelős, és többen, a műhelybizottsági termelési felelősök közül. A haza mai szeretetéről Hazaszeretet. Már ízlelgetni kell a szó értelmét. Olyan régen mondtuk ki és olyan régen írtunk róla. Pedig olyannyira hiányát érezzük önmagunkban, környezetünkben, másokban. Elsősorban önmagunk előtt kell megmagyarázni, miért került ki mindennapi szótárunkból ez a szó, melynek zászlaja végtére is ott lengett a magyar történelem minden sorsfordulóján. Miért tartjuk már a fogalmat megjelölő szót is avíttnak, porosnak. Mostohagyerek lett bennünk az egykor lelkesítő, könnyekre fakasztó szó, pedig erre hivatalos felszólítást, központi utasítást nem kaptak .a szívek és lelkiismeretek. Sőt. Zseninek nem, csak logikusan gondolkodó szemlélődőnek kell ahhoz lenni, hogy oksági összefüggést találjunk a ma élő ifjúság egy részének harsogó kozmopolitizmusa, a hazaszeretet egyfajta agyonhallgatása és a húsz év előtti nacionalista jelszavak között. A magyar történelem évszázadokon keresztül terhes volt a feudalizmus és kapitalizmus legprimitívebb politikájától, melegágya volt a sovinizmusnak és nacionalizmusnak. Háborúk dúltak, milliók hullottak olyan oktalan és igazságtalan célokért, melynek fedőneve csaknem mindig a hazaszeretet volt. Ezért nehéz — és önmagukban a legnehezebb — megtisztítani a vértől, szennytől ezt a valójában tiszta, nemes értelmű szót: hazaszeretet. Múltbeli ragadványai miatt — ha magunk ítélkezünk felette — korszerűtlennek tartjuk tartalmát, mert még húsz évvel a tartalom megtisztulása után is érezzük rajta a múlt rossz ízű propagandáját. A hazaszeretet egyet jelentett más népek gyalázásával, területi követelésekkel, a fasizmusba torkolló sovinizmussal. Ez, a múltbéli tartalom idegen tőlünk, sokunkat ez fojtogat hallgatásba, amikor egyébként szívesen szólnánk a honszeretetről. Volt életünknek olyan időszaka is, amikor éppen a múltbeli tisztátlansága miatt, önmagunk lelkiismerete elől keresve menedéket, múltunkat véltük megtagadni e nemes gondolat agyonhallgatásával. A hazaszeretet agyonhallgatása egyik oldalon, az internacionalizmus jelentőségének jogos hangsúlyozása a másikon, megbontotta bennünk az egyensúlyt. Az önmagunk teremtette helyzetben hajlandók voltunk feltételezni, hogy e kettő kizárja egymást. Pedig éppen ellenkezőleg van. Jónéhány példa mutatja életünkben, hogy hazaszeretet nélkül könnyen kozmopolitizmussá válik a nemzetköziség magasztos gondolata. Az élet egyre sürgetőbben kövveteli, hogy ne csak önmagunk, hanem a felnövekvő nemzedék előtt is tisztába tegyük a honszeretet fogalmát. Megtöltsük azzal a tartalommal, melyet az 1965-ben Magyarországon jelenthet, visszaadjuk azt a jelentőségét, amely megilleti, amely politikai nevelőmunkánk céljává és eszközévé teszi. Tétovázás nélkül meg kell tenni ezt, ha életerős, tevékeny, kiegyensúlyozott, hazájához hű, a proletárinternacionalizmus lényegét értő és azzal egyetértő nemzedéket akarunk magunk mögött hagyni. A hazaszeretet korszerű tartalmát aligha kell valakinek is magyarázni. Inkább csak emlékeztetni kell arra, hogy, aki dolgozik, tevékeny részt vállal a haza gondjainak megoldásában, a feladatok teljesítésében, híve a szocializmusnak, és a felemelkedés alapvető bázisának tekinti azt — már megtette a legszükségesebbet. De hát a legszükségesebb és a legtöbb között még milliónyi fokozat van. A haza manapság nem büszke honfiakat hiányol, hanem a nemzeti felemelkedés hevétől is fűtött fiúkat nélkülöz. Miskolczi Miklós Rekord az acélműben A Vasmű acélmű gyáregysége fennállása óta egy hónapban sem termelt annyi acélt, mint most októberben: összesen 58 ezer 129 tonnát csapoltak, több mint háromezer tonnával teljesítették túl a tervet. Eredményük ebben a hónapban 105,7 százalék volt. Sajnálatos azonban, hogy az október havi selejt mennyisége is rekord, 3,1 százalékra rúgott. Az éves lemaradás csökkentése után még mindig 5100 tonna az acélmű adóssága, ennek behozása az év hátralévő két hónapjára vár.