Dunaújvárosi Hírlap, 1966. szeptember (11. évfolyam, 70-78. szám)

1966-09-02 / 70. szám

AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1966. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK A vezetőségválasztó taggyűlések elé Ezekben a napokban ismét jelentős események tanúi, része­sei leszünk. Pártalapszervezete­­ink a pártkongresszust megelőző vezetőségválasztó taggyűlésekre készülnek. Készül a vezetőség beszámolója, amely négy eszten­dő munkájáról ad számot. Nagy gond a vezetőségnek, a titkárnak egyaránt, hogy az elmúlt időszak leglényegesebb eredményeit és hibáit kiragadva igyekezzék tel­jes képet adni az alapszervezet tevékenységéről. Számot kell adni a gazdasági munkáról. A beszámoló fonalát az MSZMP VIII. kongresszusá­nak határozatai adják. De ter­mészetesen csak akkor lesz élő a beszámoló, ha a fő elvek ki­hangsúlyozása mellett sikerül bemutatni, hogy az adott üzem, gyáregység, vagy hivatali alap­szervezet kommunista kollektí­vája mit tett konkrétan a hatá­rozat végrehajtásáért. A VIII. kongresszus óta több fontos párt­­határozat jelent meg, mely a gazdasági munka megjavítását célozta. Ezek közül az egyik leg­jelentősebb az MSZMP Központi Bizottságának december 10-i ha­tározata, mely a termelési terv teljesítésével párhuzamosan termelékenység emelését, a gaz­a­daságosságot, a minőséget, az új korszerűbb technika fokozot­tabb alkalmazását, a munkaszer­vezés színvonalának emelését, a hatékonyabb gazdálkodás meg­valósítását tűzi ki célul. Ha a vezetőség beszámoló készítése közben feleleveníti az e határo­zatban foglaltakat, s ha össze­vet^ saját határozataival, intéz­kedési tervével, annak végrehaj­tásával — jó alapot kap a gaz­dasági munka beszámolójához. Négy esztendő tükrében reáli­sabban mérhető a fejlődés, mint­ha csak a legutóbbi egy-két év eredményeit tesszük vizsgálat tárgyává. Az átfogó kép egyben arra is választ ad — a tagság elé tárva — hogy az adott termelési egység meddig jutott volna. Mi­re futotta volna a képességekből, mit nem tettünk meg, amire a lehetőségek adva voltak. Ha a beszámolóban kellő önkritikával ez a tényező is megkapja a hangsúlyt, akkor a tagság jog­gal érezheti; a vezetőség beszá­molója nem a dicsekvés, hanem a cselekvés vezérfonalát nyújtja. Természetesen a gazdasági be­számoló nem lehet azonos a ter­melési értekezleteken szokásos részproblémák taglalásával, mert nem az a célja. Átfogó képet kell adni a tagságnak, konstruk­tív módon — s akkor az érdem­beli hozzászólások nem marad­nak el. Számot kell adni a párttagság­nak a pártépítésről. Beszámolni arról, hogy az új tagok, tagje­löltek mennyire állták meg he­lyüket sorainkban, s mennyire segítjük elő további fejlődésü­ket. Konkrét megbízatásukat pártmunkájukat, hogyan teljesí­tették. Képességeik szerint dol­goznak-e, képezik-e magukat, va­lóban aktív harcosai-e a párt­nak. Ezzel párhuzamosan képet kell adni arról, hogy a tömeg­szervezetekbe küldött kommu­nisták pártmegbízatásukat ho­gyan hajtották végre. Lényeges része a beszámoló­nak az ideológiai munka. Koráb­bi tapasztalataink azt mutatják, hogy a beszámolók nem fordí­tottak erre kellő gondot. Gyak­ran megelégszünk a számszerű felsorolással, hogy ennyien vet­tek részt pártoktatásban, ennyi­en állami oktatásban, ennyien tanulnak tovább a marxista közép­iskolában, vagy egyetemen. Elfe­lejtkezünk arról, hogy ez az ide­ológiai munkának csak egyik része — bár nagyon fontos része. De nekünk választ kell adni azokra a téves, káros, vagy prob­lematikus nézetekre, kérdésekre is, amelyek gazdasági építőmun­kánk­­orán gyakran felmerülnek. A párt ideológiai irányelveire kell épülnie az ideológiai beszá­molónak. Mutassunk rá, hogy a különböző szakoktatás, dogmati­kus, vagy kispolgári nézetek mi­lyen gyökérből táplálkoznak. S ezt csupán „statisztikával” feltár­ni aligha lehetséges. Nincs mód arra, hogy a beszá­moló minden részletére kitér­jünk, azonban még egy lényeges kérdésről szót kell ejteni, s ez a pártélet demokratizmusa. A je­lölőbizottságok egy hónapja kezdték el munkájukat. Vala­mennyi párttaggal elbeszélgettek, kikérték véleményüket, hogy a lehető legreálisabb, a tagság véleményét a legteljesebb mér­tékben tükröző javaslataikat megtegyék az új vezetőségre. A választás előtt — ez is egyik fontos feladata a vezetőségnek — még egyszer tájékoztatni kell a tagságot a választás rendjéről, lefolyásáról. És biztosítani, hogy mindenki lelkiismerete szerint dönthessen, titkosan, az új vá­lasztási rendszer maradéktalan betartásával. Tegyük ünnepélyessé külsősé­geiben is a vezetőségválasztó taggyűléseket. Forradalmi hagyo­mányaihoz híven tükrözze a tag­gyűlés az esemény jelentőségét, legyen méltó pártunk magasztos ügyéhez. Sasvári György Csütörtökön reggel indult az első menetrendszerinti busz Szegedre Új, közvetlen járatot indított a 14. sz. AKÖV Dunaújváros és Szeged között. A Szegedre menő buszt a vál­lalat több dolgozója, valamint a Vas­mű és a Városi Tanács képviselője kísérte Kiskunhalasig, ahol átszáll­tak a Dunaújvárosba tartó szegedi kocsira. Már az első, csütörtök reggeli já­raton volt két utas, aki városunkból egész Szegedig utazott, Kiskunhalas­nál pedig már megtelt a busz. A Szegedről jövő első járattal ér­kezett a szegedi Városi és a Cson­­grád megyei Tanács, a szegedi AKÖV képviselője, valamint a Délmagyar­­ország és a Csongrád Megyei Hírlap egy-egy munkatársa. A vendégek a helyi AKÖV pano­ráma buszán város- és Vasmű-néző körútra indultak. Útközben dr. Dár­dai Rezső, a 14. AKÖV forgalmi osz­tályának vezetője elmondta, hogy régóta igény van már erre a járatra, hiszen városunk lakói közül sokan erről a vidékről származnak, azon­ban kocsihiány miatt eddig nem tud­tak eleget tenni ennek a kívánság­nak. A KPM szeptember elsejével engedélyezte a közvetlen járatot, ami másfél órával, 3 óra tizenöt percre rövidíti az utazási időt. A szegedi járat a közlekedés ja­vításán túlmenően örvendetes szá­munkra azért is, mert megnöveked­tek a lehetőségek arra, hogy szoros kapcsolatot teremtsünk hazánk egy régi kulturális központjával. Ülést tartott a Fejér megyei Pártbizottság Csütörtökön ülést tartott a Fejér megyei Pártbizottság, és Juhász Já­nost, — aki más fontos beosztásba került — eddigi munkájának elis­merése mellett, felmentette első tit­kári tisztségéből. A Megyei Párt­bizottság behívta tagjai sorába Her­­czeg Károlyt, a Vasas Szakszervezet Központi Vezetőségének eddigi fő­titkárhelyettesét, és megválasztotta a Pártbizottság első titkárának. Az ülésen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára. (MTI) IRÁNY AZ ISKOLA (Cseh Tibor felvétele) Újjászületés előtt 5 a lőrinci hengermű A fontos dolgok mindig szeptem­berben történnek­, legalábbis a Vas­mű lőrinci hengerművében. Tavaly szeptemberben gyújtottak be először földgázzal a tolókemencékben, idén pedig két jelentős esemény is lesz ebben a hónapban. Az egyik a normalizáló kemence próbaüzeme­lése (1967 február helyett), a má­sik a kikészítő üzem rekonstrukció­ja. Nagyapáink korából Akár múzeumnak is beillenek a lőrinci kikészítő üzem. Már mére­tei is szokatlanok egy vasműs üzem­méretekhez szokott szemnek. Két barakk hosszában, kettő szettében egymás mellett, talán már nagyobb is, mint az üzem. A legfiatalabb gép kétszer olyan idős, mint a leg­öregebb dunaújvárosi barakk.­­ A rangidős az egyes gép, ami a lemezek hosszméretét vágja. 1900 körül készíthették. Pontos születési dátuma nincs ráírva, ezért a felté­teles mód. Hiszen az emberemlé­kezet ilyen nagy távolságokban már igen csalóka. A munkafolyamatban, s kor szerint is következő gép, amely a lemezek jobb oldalát vágja a krétavonal mellett méretre, még emberként is nyugdíjba menne idén. Született 1906-ban Diósgyőrött. Azért még ma is olyan könnyedén vágja a 25—30 milliméter vastag lemezeket, hogy csoda. Lassú, mind­össze 280 centis a vágószélessége, ezért kell kicserélni. Párja a munkában és búcsúzás­ban egyaránt, a hármas gép, a bal­oldali szélvágó, a fiatalságot kép­viseli. 1930-ban készült Ózdon. Ere­detileg présgép volt. Vasúti talp­fákat hajlított vasból! Bizonyítan­dó, hogy a fából vaskarika eredeti magyar találmány. A legöregebb marad — A két szélvágó gépet cseréljük ki — tájékoztat Mokri Gyula, üzem­vezető —, mivel ezzel tudjuk nö­velni a termelékenységet, s egy­szerre csak erre volt pénz. A ke­resztvágó gép olló rendszerű és vágáskor egy kicsit meghajlítja a lemezet. Emiatt igen sok reklamá­ció érkezik a tőkés megrendelőktől. Ezen egy egyengetőgép beállításával segítünk. A szélvágókat nem selej­tezzük ki, hanem eladjuk, mivel egyedi termelésre még kiválóak. A lemeztéren már ott áll a két NDK-ból származó gép a szabad ég alatt. Gép a szabadban! A lő­rincieket azonban nem lehet meg­róni ezért, hiszen egyetlen raktáruk itt található. — Ilyenkor, nyáron kellemes itt a munka, az osztályozás, rakodás — mondja az üzemvezető —, télen an­nál rosszabb. Egy-egy kiadós hóesés után a műszakiak társadalmi mun­kában takarítják el a havat, mert a rakodók nem győzik a munkát. Csak a távlati terveinkben szerepel a tető alá hozás. A rekonstrukció során a két szél­vágó gép kicserélésén kívül egy for­dítógörgőt állítanak be a sor végére, ami az osztályozóra viszi ki a kész lemezt. Most darukkal, vagonokkal végzik ezt a munkát, ami a szűk helyen lassú és balesetveszélyes. A fordítógörgő és néhány más kisebb berendezés terveit a Vasmű szer­kesztésen készítik. Napi két millió forint — Terv szerint négy hetünk van a felújítására — mondja Mokri Gyu­la. — Rajtunk és a Vasműből ér­kező szerelőkön kívül a VKV dol­gozói, meg a német szerelők vesz­nek részt a munkában. Néhány nap­ra a Vasmű robbantóira is szükség lesz, akik a régi gépalapokat szét­robbantják, hogy helyére újakat építhessünk. Egy ilyen nagyarányú átalakítás kicsit mindig zsákbamacska. Több előre nem várt nehézség jöhet köz­be, több szerv között kell megszer­vezni a kooperációt, ami szintén nem mindig zökkenőmentes, ezért az érintettek mindig óvatosak a ha­táridőkkel. — Úgy számolunk — mondja az üzemvezető —, hogy ha sikerül a menetközben jelentkező problémá­kat gyorsan áthidalni, akkor három­négy nappal megrövidíthetjük a fel­újítás idejét, ami nap két millió fo­rintos termelésünk mellett már igen szép summa. — ki — ünnepélyes tanévnyitó az iskolákban Ma kezdődik a tanítás Tegnap — szeptember város minden iskolájában 1-én — a ünnepé­lyes tanévnyitót tartottak. Ma reggel pedig megkezdődik a tanítás. Az ál­talános iskolákban már az új tanterv szerint és az új tankönyvekkel in­dul az év. Az iskolareform ezzel az általános iskolákban a gyakorlati megvalósulás stádiumába lépett. Vá­rosunkban csupán az általános is­kolákban hétezer gyermek tanul az idén, a gimnázium tanulóinak szá­ma pedig 1100. Az idei szeptember­ben húsz új nevelő kezdi a munkát városunkban. r Épül a Ságvári II. városrész A harminckét tantermes iskola mögött az Óvároshoz kapcsolódó magaslaton földmunka-gépek dol­goznak. Hozzáláttak a Ságvári II. városrész építéséhez, a 26. Építő­ipari Vállalat 33. sz. építésvezető­ségének dolgozói. A tereprendezés során géppel, mintegy 40 ezer köb­méter földet mozgatnak meg. Meg­történt az S/l jelű lakóépület alap­jainak kiemelése. A Gaszler Fe­renc betonozó csoport is elkészült a munkákkal. Szeptember elsején Sztipkovics Kálmán többszörös szocialista brigád megkezdte az ala­pok falazását. A tervek szerint szeptember közepén hozzálátnak a szobafal nagyságú elemekből ké­szülő hatvan lakás összeszerelésé­hez. Az építők ez évben még egy másik hatvan lakásos épületet akar­nak összeszerelni. Növekszik a vá­ros. A Ságvári városrészben — a második ütem során — több mint hétszáz lakást készítenek a követ­kező években.

Next