Dunaújvárosi Hírlap, 1967. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)

1967-08-29 / 69. szám

AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM. 69. SZÁM­ÁRA: 60 FILLÉR 1967. AUGUSZTUS 29., KEDD „Legyen a világbajnokság sokáig emlékezetes számunkra és szolgálja a népek közötti barátságot" Az 1967. évi horgász világbajnokság ünnepélyes megnyitása a November 7 téren Szombaton este fél 6 órakor a No­vember 7 téren ünnepélyes külsősé­gek között nyitották meg a horgász világbajnokságot. A téren a világ­­bajnokságon résztvevő nemzetek zászlóit lobogtatta a szél, a Műve­lődésház előterében lévő emel­vénynél pedig a Nemzetközi Sport­horgász Szövetség hatalmas emblé­mája vonta magára a figyelmet. A városi tűzoltózenekar indulójára vo­nultak fel a csapatok, tizennyolc nemzet képviselői. Az élen a CIPS zászlóját vitték vörösnyakkenó­s, fehér ruhás víziúttörők, nyomukban pedig egy-egy víziúttörő a nemze­tek tábláit emelte magasba, majd a sportolók fegyelmezett menete kö­vetkezett. Amint az impozáns menet a térre ért, a dunaújvárosiak lelkes tömege nagy tapssal köszöntötte őket. A csapatok felsorakoztak az emel­vény előtt. Felcsendült a magyar Himnusz. Török János, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke fogadta a jelentést, majd rövid be­szédet mondott. „A verseny zavar­talan megrendezéséhez a feltétele­ket biztosítottuk — mondotta töb­bek között — őrizzük meg e nemes vetélkedő tisztaságát. Legyen a vi­lágbajnokság sokáig emlékezetes szá­munkra és szolgálja a népek közötti barátságot.” Dr. Marót} János, a Dunaújvá­rosi Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke a végrehajtó bizottság és Dunaújváros lakossága nevében köszöntötte a világbajnokság vala­mennyi résztvevőjét, közreműködő­jét és a megjelent vendégeket. „Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy a világbajnokságot a mi városunkban rendezik meg. A világbajnokságot széleskörű érdeklő­dés kíséri városunk egész társadal­ma részéről, s így van ez országo­san is. Világszerte, és hazánkban is egyre többen űzik ezt az egészséges, szép sportot, melynek sikere és fej­lődése vonzólag hatott a mi váro­sunkra is” — mondotta, majd így folytatta: „Szeretnénk, ha a világ­­bajnokság résztvevői a versenyen kí­vül módot találnának arra, hogy megismerjék népünket, munkánkat, életünket, városunkat, alig több mint másfél évtized alatt elért eredmé­nyeinket, amelyekre igen büszkék vagyunk. Hiszen a mi városunk a dolgozó magyar nép egyik legjelen­tősebb, legszebb alkotása”. Befejezésül annak a reményének adott hangot, hogy a világbajnokság a sportsikereken kívül elősegíti a kölcsönös megértés, a béke ügyét. Ezután Berényi János, a CIPS ügyvezető elnöke, a Magyar Orszá­gos Horgász Szövetség főtitkára meg­nyitotta az 1967. évi horgász világ­­bajnokságot. Üdvözölte a miniszter képviseletében megjelent Ribi­­á­n­s­z­k­y Miklóst, az Országos Ha­lászati Felügyelőség Kossuth-díjas igazgatóját, a város vezetőit, a baj­nokság résztvevőit, a sporttársakat. „Külön örömünkre szolgál — han­goztatta , hogy erre a világbajnok­ságra a nemzetközi szövetség 21 nemzete közül 18 nemzet jelölte csa­patát. Ez az eddigi legnépesebb vi­lágbajnokság egyúttal azt is jelen­ti, hogy a sporthorgász mozgalom szerte a világon hatalmas számmal fejlődik évről évre.” Végezetül szép sikereket és jó fogást kívánt minden versenyzőnek. Az ünnepség egyik fénypontja kö­vetkezett, felvonták a CIPS zászló­ját. Szűcs István versenyző, Ha­jós Gyula versenybíró ünnepélyes fogadalmat tett a csapatok nevében, hogy megőrzik a vers­eny tisztaságát, s ezzel kezdetét vette a világbajnok­ság. Ülést tartott a városi pártbizottság Hétfőn délután ülést tartott a vá­rosi pártbizottság, amelyen meghall­gatta és jóváhagyta S­á­r­o­s­i József elvtársnak, a városi pártbizottság el­ső titkárának referátumát a párt kádermunkájának érvényesüléséről, az állami személyzeti munka párt­­ellenőrzéséről, és a személyzeti mun­ka továbbfejlesztésének feladatairól. A pártbizottság ezután jóváhagyta a pártbizottság és a végrehajtó bi­zottság előterjesztett új hatásköri lis­táját. Negyvenezer szurkoló a Duna-parton Belgák nyerték az egyéni és csapatversenyt Jövőre Írország rendezi a világbajnokságot Vasárnap már a kora reggeli órák­ban szinte népvándorlás kezdődött a Duna-partra. Nemcsak a dunaújvá­rosiak voltak kíváncsiak a nagy eseményre — a halfogó világbajnok­ságra , hanem az ország minden részéből érkeztek horgászok, sőt a „bábeli hangzavarból” következtet­hettünk, külföldiek ugyancsak szép számmal jöttek a nagy versenyre. Az öbölt karéjban övező töltésen, a kikötő felöli oldalon, és fent a part­falon mintegy negyvenezer ember szurkolta végig a világbajnokságot A versenyzők elfoglalták helyüket, rakéta röppent a magasba, s szinte egyszerre vágódtak a „horgok vízbe, hogy percnyi késlekedés nél­­­kül akadjanak rá a halak. Volt mit ámulni a pecásoknak és a „laikus” szemlélődőknek. Ámultak azon, ho­gyan „etetik” a halakat, csodálkoz­tak, hogy csak éppen bedobják horgot és már rajta a hal, ránthat­­­ják ki, dobhatják újra be, húzhat­ják, mert az ezüstös testű halacska ott fickándozik. S amin valamennyi dunaújvárosi csodálkozott: honnan ez a rengeteg hal az öbölben.. ? Élmény volt nézni, végigszurkol­ni a versenyt, érezni és látni, men­­nyi pezsgés, fizikai erőfeszítés, ügyesség szükséges e nemes sport­ág műveléséhez. Hiszen mi „laiku­sok” eléggé passzív játéknak fogtuk fel mindig a horgászást — mint ahogy az is, ha nem versenyszerűen művelik. Három óra hosszat tartott az em­ber és a hal „öldöklő” küzdelme. A versenybíráknak bőven akadt mit felmérni. Este ünnepélyessen hirdettek eredr mertvt a November 7. téren. A tűz­­oltózenakar indulójára vonultak fel a csapatok. Az emelvény előtt fel­sorakoztak, majd­­ 1 '?er Laborde, a CIPS hal­fogó szakosztályának el­nök köszöntötte a versenyzőket, s köszönte meg a világbajnokság ma­gyar rendezőinek, a verseny sikeres lebonyolítását. Ezután kihirdették az eredményt és átadták a díjakat. (Részletesen lapunk sportoldalán számolunk be erről.) , Berényi János, a CIPS ügyvezető elnöke, a MOHOSZ főtitkára zárta be a világbajnokságot, majd a Him­nusz hangjai mellett levonták a CIPS zászlóját. Víziúttörők vitték a zászlót Írország csapatához és ünne­pélyesen átadták a csapat kapitá­nyának. Jövőre Írországban rende­zik meg a halfogó világbajnokságot. Dunaújváros közönsége lelkes taps­sal ünnepelte a horgász világbaj­nokság résztvevőit. A csapatok pedig így búcsúztak egymástól: „Viszont­látásra, 1968-ban Írországban!” Ezrek szorongnak a parton, szurkolnak a versenyzőknek A vállalati irányítás új szervezete z új gazdasági mechanizmus nemcsak a vállalatok, hanem az egyéb gazdasági szervezetek — egyebek között a minisztériumok — irányító szerveinek jövőbeni kapcso­latát az új mechanizmus két alapve­tő eleme határozza meg. Az egyik: a vállalatok nagyobb önállósága, amit 1z 1967. számú kormányrendelet ko­difikált, a másik: noha a jövőben is a terv — a népgazdaság hosszú-, kö­zéplejáratú és éves terve — képezi a központi irányítás alapját, az irányítás módszerei nem az utasítá­sok, hanem a közgazdasági szabá­lyozók lesznek. Mindezzel összhangban az irányí­tás szervezete is megváltozik. Mind­eddig egyes minisztériumokban — pl. a Kohó- és Gépipari K­umban — középirányító Miniszté­szervek, iparigazgatóságok is működtek. Az iparigazgatóságok ebben az évben megszűnnek, az érintett iparágak — vaskohászat, műszeripar, híradás­­technika, általános gépipar — vál­lalatait a jövőben a minisztérium közvetlenül irányítja. Hogyan illeszkedik be az egylép­csős irányítás szervezetébe a tröszt és az egyesülés? Bár a tröszt gazdál­kodó szerv — felelős a keretében működő vállalatok pénzügyi köte­lezettségeinek teljesítéséért is —, rendelkezési joga csorbítja a válla­lati önállóságot. Ezért az állami vál­lalatokról szóló kormányrendelet ér­telmében a trösztök nagy részét fel­oszlatják. A járműipari Tröszt pél­dául minisztériumi irányítás alá tar­tozó vállalatokra bomlott fel, a Szén­­bányászati Tröszt pedig egyesüléssé alakult át. A kohó- és gépiparban mindöss­z egy tröszt , a Csepel Vas- és Fémművek folytatja műkö­dését. (Ennek indoka: a vállalatok egy telepen belül helyezkednek el, energia- és egyéb szlgáltató bázi­saik is közösek.) Az egyesülés az egylépcsős irányítás szervezetét nem bontja meg, mert a társasági szer­ződést csak a közös gazdasági ér­dekek előmozdítására — pl. beszer­zés, értékesítés, fejlesztés — fogja össze az önálló vállalatokat, s azokat az egyesülés vezetője nem utasíthat­ja, éppen ellenkezőleg az egyesülés köteles végrehajtani a társasági szerződésben a vállalatok által meg­jelölt feladatokat. Az egyesülés lé­nyegében az érdekelt vállalatok meghatározott célok elérését bizto­sító közös vállalkozása, irodája. Nem véletlen, hogy egyazon vállalat elv­ben több egyesülésnek is tagja lehet. M­­indebből kitűnik, hogy az új mechanizmusban a vállalatok irányító szerve — közvetlen áttétel­lel __ az ágazati minisztérium, amelynek feladata: az ágazat szem­pontjainak, érdekeinek képviselete a kormány döntéseinél, az ágazat fejlesztési koncepciójának kidolgozá­sa, a kormány gazdaságpolitikájá­nak érvényesítése az ágazaton belül, az államigazagtási felaadatok ellátá­sa és a felügyeleti jogkör gyakorlá­sa. Hadd utaljunk közbevetőleg arra, hogy az irányítás szervezete nemcsak a vállalatok és az ágazati miniszté­riumok kapcsolatában, összefüggé­sében változott, hanem egyéb vonat­kozásban is. Több olyan hatóság, gazdasági szervezet van, amelyek egy-egy szakterületen országos ha­táskörrel rendelkeznek. Ezek nagy­része a múltban közvetlenül a Mi­nisztertanács alá tartozott. A jövő­ben az országos hatáskörű szervek közül csak a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Anyag- és Árhivatal tartozik a Minisztertanács felügyelete alá, míg a Szabványügyi Hivatal, az Országos Mérésügyi Hi­vatal és az Országos Tanulmányi Hivatal az OMFB felügyelete alá ke­rül. (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság). tervlebontás és az utasítással történő beavatkozás megszűné­se korántsem jelenti, hogy a mi­nisztériumok szerepe a passzív meg­figyelésre, a folyamatok utólagos re­gisztrálására korlátozódik. Egy-egy nagyobb termelési ágazat — pl. gépipar, vagy a könnyűipar — gaz­a­daságpolitikáját, műszaki-gazdasági fejlesztési koncepcióját továbbra is a minisztériumok dolgozzák ki. Per­sze, nyilvánvaló, hogy ebben a mun­kában fokozottabban támaszkodnak az adott ágazatok vállalatainak el­képzeléseire, javaslataira. A minisz­terek javasolják az ágazat fejleszté­sét szolgáló állami beruházásokat, közreműködnek a gazdasági sza­­bályozók-ösztönzők — adóztatás, szubvenció — kidolgozásában. Ha például valamelyik miniszter bizo­nyos gazdaságpolitikai megfontolá­sok alapján kívánatosnak tartja egyes termelési ágazatok, vagy szűk keresztmetszetek gyorsabb fejleszté­sét, javaslatot tesz a banknak, hogy — a kormány által jóváhagyott hi­telpolitikai irányelvek adta keretek között — az adott ágazatok számá­ra alacsonyabb kamattal, kedvezőbb feltételekkel adjon hiteleket, ami automatikusan ösztönzi a fejlesztést, a beruházást. Az irányítás nem kevésbé fontos eszköze a felügyeleti hatáskör, amely egyebek között abban nyilvánul meg, hogy az irányító szerv — ahol létre­hoznak felügyelőbizottságot, arra támaszkodva­­ átfogóan értékeli a vállalatok tevékenységét, ennek alapján elbírálja az igazgató és he­lyetteseinek munkáját, dönt díjazá­suk és jutalmazásuk felől. A válla­latok anyagi érdekeltsége, önállósá­ga egyes esetekben negatív irát is hat. Ennek lehetőségét : ti . felügyeleti jog. A miniszte az" irányító szerv általában utasítja a vállalatot — pl. egi tos kooperációs feladat teljes­re —, de a vállalati munka­­ értékelése alkalmával bebizony­ja, hogy a rendelés elutasítás; szakilag, gazdaságilag indoka volt, a vállalat a szükségleteke elégítette ki megfelelően, s következményeit a vezetők jut­­ásánál érvényesíti. Mivel a 1« vezetők személyi jövedelmét a reségrészesedés és a prémium nem megkettőzheti, az iga nyilván nem fogják figyelmen hagyni az irányító szerv „ér­letét”. Mindez azt jelenti: a latok önállóan döntenek a résről és az értékesítésről, de seik nem lehetnek önkényes népgazdasági érdekektől függő .Az ágazati irányítás új rr reit minisztérium­ vállal­­szefüggésben az jellemzi, ha a irányító szervek tevékenyi nem a hatósági és államiga funkciók dominálnak, hanem gazdasági eszközök. A külk­delem területén azonban — j a külkereskedelem decentralizálásával, az export-importjog kiterjesztésével összefüggésben — az­­ eddiginél haté­konyabban érvényesül majd a köz­ponti irányítás. A külkereskedelmi jog kiterjesztése ugyanis szükséges­sé teszi a külkereskedelem állami monopóliumának, egységes irányítá­sának erősítését, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan kér­désben, amely a külkereskedelmet közvetve vagy közvetlenül érinti, nem az egyes ágazati minisztériu­mok, hanem a Külkereskedelmi Mi­nisztérium ez az irányító, az enge­délyező és az ellenőrző szerv. Bár a külkereskedelmi forgalmat is első­sorban a gazdasági eszközök befo­lyásolják és irányítják, ebben a vo­­natkozásban azonban egyidejűleg a hatósági funkciók — pl. export- és importengedélyezés — is jelentős szerepet töltenek majd be. Garamvölgyi István

Next