Dunaújvárosi Hírlap, 1967. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)
1967-08-29 / 69. szám
AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM. 69. SZÁMÁRA: 60 FILLÉR 1967. AUGUSZTUS 29., KEDD „Legyen a világbajnokság sokáig emlékezetes számunkra és szolgálja a népek közötti barátságot" Az 1967. évi horgász világbajnokság ünnepélyes megnyitása a November 7 téren Szombaton este fél 6 órakor a November 7 téren ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a horgász világbajnokságot. A téren a világbajnokságon résztvevő nemzetek zászlóit lobogtatta a szél, a Művelődésház előterében lévő emelvénynél pedig a Nemzetközi Sporthorgász Szövetség hatalmas emblémája vonta magára a figyelmet. A városi tűzoltózenekar indulójára vonultak fel a csapatok, tizennyolc nemzet képviselői. Az élen a CIPS zászlóját vitték vörösnyakkenós, fehér ruhás víziúttörők, nyomukban pedig egy-egy víziúttörő a nemzetek tábláit emelte magasba, majd a sportolók fegyelmezett menete következett. Amint az impozáns menet a térre ért, a dunaújvárosiak lelkes tömege nagy tapssal köszöntötte őket. A csapatok felsorakoztak az emelvény előtt. Felcsendült a magyar Himnusz. Török János, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke fogadta a jelentést, majd rövid beszédet mondott. „A verseny zavartalan megrendezéséhez a feltételeket biztosítottuk — mondotta többek között — őrizzük meg e nemes vetélkedő tisztaságát. Legyen a világbajnokság sokáig emlékezetes számunkra és szolgálja a népek közötti barátságot.” Dr. Marót} János, a Dunaújvárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke a végrehajtó bizottság és Dunaújváros lakossága nevében köszöntötte a világbajnokság valamennyi résztvevőjét, közreműködőjét és a megjelent vendégeket. „Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy a világbajnokságot a mi városunkban rendezik meg. A világbajnokságot széleskörű érdeklődés kíséri városunk egész társadalma részéről, s így van ez országosan is. Világszerte, és hazánkban is egyre többen űzik ezt az egészséges, szép sportot, melynek sikere és fejlődése vonzólag hatott a mi városunkra is” — mondotta, majd így folytatta: „Szeretnénk, ha a világbajnokság résztvevői a versenyen kívül módot találnának arra, hogy megismerjék népünket, munkánkat, életünket, városunkat, alig több mint másfél évtized alatt elért eredményeinket, amelyekre igen büszkék vagyunk. Hiszen a mi városunk a dolgozó magyar nép egyik legjelentősebb, legszebb alkotása”. Befejezésül annak a reményének adott hangot, hogy a világbajnokság a sportsikereken kívül elősegíti a kölcsönös megértés, a béke ügyét. Ezután Berényi János, a CIPS ügyvezető elnöke, a Magyar Országos Horgász Szövetség főtitkára megnyitotta az 1967. évi horgász világbajnokságot. Üdvözölte a miniszter képviseletében megjelent Ribiánszky Miklóst, az Országos Halászati Felügyelőség Kossuth-díjas igazgatóját, a város vezetőit, a bajnokság résztvevőit, a sporttársakat. „Külön örömünkre szolgál — hangoztatta , hogy erre a világbajnokságra a nemzetközi szövetség 21 nemzete közül 18 nemzet jelölte csapatát. Ez az eddigi legnépesebb világbajnokság egyúttal azt is jelenti, hogy a sporthorgász mozgalom szerte a világon hatalmas számmal fejlődik évről évre.” Végezetül szép sikereket és jó fogást kívánt minden versenyzőnek. Az ünnepség egyik fénypontja következett, felvonták a CIPS zászlóját. Szűcs István versenyző, Hajós Gyula versenybíró ünnepélyes fogadalmat tett a csapatok nevében, hogy megőrzik a verseny tisztaságát, s ezzel kezdetét vette a világbajnokság. Ülést tartott a városi pártbizottság Hétfőn délután ülést tartott a városi pártbizottság, amelyen meghallgatta és jóváhagyta Sárosi József elvtársnak, a városi pártbizottság első titkárának referátumát a párt kádermunkájának érvényesüléséről, az állami személyzeti munka pártellenőrzéséről, és a személyzeti munka továbbfejlesztésének feladatairól. A pártbizottság ezután jóváhagyta a pártbizottság és a végrehajtó bizottság előterjesztett új hatásköri listáját. Negyvenezer szurkoló a Duna-parton Belgák nyerték az egyéni és csapatversenyt Jövőre Írország rendezi a világbajnokságot Vasárnap már a kora reggeli órákban szinte népvándorlás kezdődött a Duna-partra. Nemcsak a dunaújvárosiak voltak kíváncsiak a nagy eseményre — a halfogó világbajnokságra , hanem az ország minden részéből érkeztek horgászok, sőt a „bábeli hangzavarból” következtethettünk, külföldiek ugyancsak szép számmal jöttek a nagy versenyre. Az öbölt karéjban övező töltésen, a kikötő felöli oldalon, és fent a partfalon mintegy negyvenezer ember szurkolta végig a világbajnokságot A versenyzők elfoglalták helyüket, rakéta röppent a magasba, s szinte egyszerre vágódtak a „horgok vízbe, hogy percnyi késlekedés nélkül akadjanak rá a halak. Volt mit ámulni a pecásoknak és a „laikus” szemlélődőknek. Ámultak azon, hogyan „etetik” a halakat, csodálkoztak, hogy csak éppen bedobják horgot és már rajta a hal, ránthatják ki, dobhatják újra be, húzhatják, mert az ezüstös testű halacska ott fickándozik. S amin valamennyi dunaújvárosi csodálkozott: honnan ez a rengeteg hal az öbölben.. ? Élmény volt nézni, végigszurkolni a versenyt, érezni és látni, mennyi pezsgés, fizikai erőfeszítés, ügyesség szükséges e nemes sportág műveléséhez. Hiszen mi „laikusok” eléggé passzív játéknak fogtuk fel mindig a horgászást — mint ahogy az is, ha nem versenyszerűen művelik. Három óra hosszat tartott az ember és a hal „öldöklő” küzdelme. A versenybíráknak bőven akadt mit felmérni. Este ünnepélyessen hirdettek eredr mertvt a November 7. téren. A tűzoltózenakar indulójára vonultak fel a csapatok. Az emelvény előtt felsorakoztak, majd 1 '?er Laborde, a CIPS halfogó szakosztályának elnök köszöntötte a versenyzőket, s köszönte meg a világbajnokság magyar rendezőinek, a verseny sikeres lebonyolítását. Ezután kihirdették az eredményt és átadták a díjakat. (Részletesen lapunk sportoldalán számolunk be erről.) , Berényi János, a CIPS ügyvezető elnöke, a MOHOSZ főtitkára zárta be a világbajnokságot, majd a Himnusz hangjai mellett levonták a CIPS zászlóját. Víziúttörők vitték a zászlót Írország csapatához és ünnepélyesen átadták a csapat kapitányának. Jövőre Írországban rendezik meg a halfogó világbajnokságot. Dunaújváros közönsége lelkes tapssal ünnepelte a horgász világbajnokság résztvevőit. A csapatok pedig így búcsúztak egymástól: „Viszontlátásra, 1968-ban Írországban!” Ezrek szorongnak a parton, szurkolnak a versenyzőknek A vállalati irányítás új szervezete z új gazdasági mechanizmus nemcsak a vállalatok, hanem az egyéb gazdasági szervezetek — egyebek között a minisztériumok — irányító szerveinek jövőbeni kapcsolatát az új mechanizmus két alapvető eleme határozza meg. Az egyik: a vállalatok nagyobb önállósága, amit 1z 1967. számú kormányrendelet kodifikált, a másik: noha a jövőben is a terv — a népgazdaság hosszú-, középlejáratú és éves terve — képezi a központi irányítás alapját, az irányítás módszerei nem az utasítások, hanem a közgazdasági szabályozók lesznek. Mindezzel összhangban az irányítás szervezete is megváltozik. Mindeddig egyes minisztériumokban — pl. a Kohó- és Gépipari Kumban — középirányító Minisztészervek, iparigazgatóságok is működtek. Az iparigazgatóságok ebben az évben megszűnnek, az érintett iparágak — vaskohászat, műszeripar, híradástechnika, általános gépipar — vállalatait a jövőben a minisztérium közvetlenül irányítja. Hogyan illeszkedik be az egylépcsős irányítás szervezetébe a tröszt és az egyesülés? Bár a tröszt gazdálkodó szerv — felelős a keretében működő vállalatok pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséért is —, rendelkezési joga csorbítja a vállalati önállóságot. Ezért az állami vállalatokról szóló kormányrendelet értelmében a trösztök nagy részét feloszlatják. A járműipari Tröszt például minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatokra bomlott fel, a Szénbányászati Tröszt pedig egyesüléssé alakult át. A kohó- és gépiparban mindössz egy tröszt , a Csepel Vas- és Fémművek folytatja működését. (Ennek indoka: a vállalatok egy telepen belül helyezkednek el, energia- és egyéb szlgáltató bázisaik is közösek.) Az egyesülés az egylépcsős irányítás szervezetét nem bontja meg, mert a társasági szerződést csak a közös gazdasági érdekek előmozdítására — pl. beszerzés, értékesítés, fejlesztés — fogja össze az önálló vállalatokat, s azokat az egyesülés vezetője nem utasíthatja, éppen ellenkezőleg az egyesülés köteles végrehajtani a társasági szerződésben a vállalatok által megjelölt feladatokat. Az egyesülés lényegében az érdekelt vállalatok meghatározott célok elérését biztosító közös vállalkozása, irodája. Nem véletlen, hogy egyazon vállalat elvben több egyesülésnek is tagja lehet. Mindebből kitűnik, hogy az új mechanizmusban a vállalatok irányító szerve — közvetlen áttétellel __ az ágazati minisztérium, amelynek feladata: az ágazat szempontjainak, érdekeinek képviselete a kormány döntéseinél, az ágazat fejlesztési koncepciójának kidolgozása, a kormány gazdaságpolitikájának érvényesítése az ágazaton belül, az államigazagtási felaadatok ellátása és a felügyeleti jogkör gyakorlása. Hadd utaljunk közbevetőleg arra, hogy az irányítás szervezete nemcsak a vállalatok és az ágazati minisztériumok kapcsolatában, összefüggésében változott, hanem egyéb vonatkozásban is. Több olyan hatóság, gazdasági szervezet van, amelyek egy-egy szakterületen országos hatáskörrel rendelkeznek. Ezek nagyrésze a múltban közvetlenül a Minisztertanács alá tartozott. A jövőben az országos hatáskörű szervek közül csak a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Anyag- és Árhivatal tartozik a Minisztertanács felügyelete alá, míg a Szabványügyi Hivatal, az Országos Mérésügyi Hivatal és az Országos Tanulmányi Hivatal az OMFB felügyelete alá kerül. (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság). tervlebontás és az utasítással történő beavatkozás megszűnése korántsem jelenti, hogy a minisztériumok szerepe a passzív megfigyelésre, a folyamatok utólagos regisztrálására korlátozódik. Egy-egy nagyobb termelési ágazat — pl. gépipar, vagy a könnyűipar — gazadaságpolitikáját, műszaki-gazdasági fejlesztési koncepcióját továbbra is a minisztériumok dolgozzák ki. Persze, nyilvánvaló, hogy ebben a munkában fokozottabban támaszkodnak az adott ágazatok vállalatainak elképzeléseire, javaslataira. A miniszterek javasolják az ágazat fejlesztését szolgáló állami beruházásokat, közreműködnek a gazdasági szabályozók-ösztönzők — adóztatás, szubvenció — kidolgozásában. Ha például valamelyik miniszter bizonyos gazdaságpolitikai megfontolások alapján kívánatosnak tartja egyes termelési ágazatok, vagy szűk keresztmetszetek gyorsabb fejlesztését, javaslatot tesz a banknak, hogy — a kormány által jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek adta keretek között — az adott ágazatok számára alacsonyabb kamattal, kedvezőbb feltételekkel adjon hiteleket, ami automatikusan ösztönzi a fejlesztést, a beruházást. Az irányítás nem kevésbé fontos eszköze a felügyeleti hatáskör, amely egyebek között abban nyilvánul meg, hogy az irányító szerv — ahol létrehoznak felügyelőbizottságot, arra támaszkodva átfogóan értékeli a vállalatok tevékenységét, ennek alapján elbírálja az igazgató és helyetteseinek munkáját, dönt díjazásuk és jutalmazásuk felől. A vállalatok anyagi érdekeltsége, önállósága egyes esetekben negatív irát is hat. Ennek lehetőségét : ti . felügyeleti jog. A miniszte az" irányító szerv általában utasítja a vállalatot — pl. egi tos kooperációs feladat teljesre —, de a vállalati munka értékelése alkalmával bebizonyja, hogy a rendelés elutasítás; szakilag, gazdaságilag indoka volt, a vállalat a szükségleteke elégítette ki megfelelően, s következményeit a vezetők jutásánál érvényesíti. Mivel a 1« vezetők személyi jövedelmét a reségrészesedés és a prémium nem megkettőzheti, az iga nyilván nem fogják figyelmen hagyni az irányító szerv „érletét”. Mindez azt jelenti: a latok önállóan döntenek a résről és az értékesítésről, de seik nem lehetnek önkényes népgazdasági érdekektől függő .Az ágazati irányítás új rr reit minisztérium vállalszefüggésben az jellemzi, ha a irányító szervek tevékenyi nem a hatósági és államiga funkciók dominálnak, hanem gazdasági eszközök. A külkdelem területén azonban — j a külkereskedelem decentralizálásával, az export-importjog kiterjesztésével összefüggésben — az eddiginél hatékonyabban érvényesül majd a központi irányítás. A külkereskedelmi jog kiterjesztése ugyanis szükségessé teszi a külkereskedelem állami monopóliumának, egységes irányításának erősítését, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan kérdésben, amely a külkereskedelmet közvetve vagy közvetlenül érinti, nem az egyes ágazati minisztériumok, hanem a Külkereskedelmi Minisztérium ez az irányító, az engedélyező és az ellenőrző szerv. Bár a külkereskedelmi forgalmat is elsősorban a gazdasági eszközök befolyásolják és irányítják, ebben a vonatkozásban azonban egyidejűleg a hatósági funkciók — pl. export- és importengedélyezés — is jelentős szerepet töltenek majd be. Garamvölgyi István