Dunaújvárosi Hírlap, 1968. március (13. évfolyam, 18-26. szám)

1968-03-01 / 18. szám

Négy tonnás fogaskerék S Kilka munka nagyolása fejeződött be a vasmű mechanikai üze­­­­mében. Az Ózdi Kohászati Üzemek hengerműve számára készült­­ egy óriás nyílttágazású fogaskerék. A vasműben végezték a na­­­­g­yolását és hőkezelését, a simításra pedig Diósgyőrben kerül sor . Képünkön, a precíz munkát igénylő, négy tonnás fogaskerék Jubileumi népi ellenőri­­ értekezlet A népi ellenőrzési bizottságok megalakulásának 10. évfordulója al­kalmából csütörtökön délelőtt a pártbizottság tanácstermében jubi­leumi népi ellenőri értekezletet ren­dezett a Járási és Városi Népi El­lenőrzési Bizottság. Az értekezleten részt vettek a város vállalatainak igazgatói, párt- és tömegszervezeti vezetői, az elnökségben foglalt he­lyet Szabó Ferenc, az MSZMP városi bizottságának titkára Zsiga József, a járási pártbizottság titkára és Mess István, a városi tanács elnök­­helyettese. A város és a járás mintegy 120 né­pi ellenőre előtt Takács István, a Járási és Városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke számolt be a tíz év legfontosabb eseményeirfól, a népi ellenőrök tevékenységéről és ered­ményeiről. Szó volt az ellenőrzések, vizsgálatok tapasztala­tairól, haté­konyságáról, a népi ellenőri munka elismeréséről, megbecsüléséről. A beszámoló második részében az új gazdaságirányítási rendszerben meg­változott feladatokat, terveket is­mertette a NEB elnöke. Az értekezlet befejezéseként ki­tüntetések, jutalmak átadására ke­rült sor. Harminchét dunaújvárosi népi ellenőr kapta meg tíz évi te­vékenysége elismeréséül a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság díszokle­velét, a város vállalatai, valamint a helyi NEB könyvjutalomban ré­szesítette a legjobb népi ellenőröket. 35 ezer előadás — másfél millió forint Idén ül össze a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat 5. küldöttköz­gyűlése, s a felsőfokú népművelők nyár végére meghirdetett „parla­mentjének” előkészületeként meg­kezdődött a társulat­ országos vá­lasztmányainak tanácskozás-soroza­ta. Elsőként a mezőgazdasági és élel­mezésügyi választmány tartotta meg plenáris ülését­­— csütörtökön, a Kos­suth Klubban. Dr. Gergely István választmányi alelnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitóját követően dr. Szilágyi Géza, a választmány titkára vont mérleget a tudományos ismeretter­jesztés fontos szakterületének az el­múlt négy évben — a TIT legutóbbi közgyűlése­ óta — született eredmé­nyeiről, számba vette a további ten­nivalókat. Rendkívül szerteágazó területet, témakört fog át az agrár-ismeretter­jesztés: a növénytermesztés, az ál­lattenyésztés, az állategészségügy, a kertészet, a háztáji gazdálkodás, a mezőgazdasági üzemszervezés, a víz­­gazdálkodás, az erdészet, biológia és az agro­kémia az agro­­tartozik ide. 1064 és 1367 között összesen 35 ezer ela­dás hangzott el ezekből a témákból, a hallgatók száma együtte­sen megközelítette a másfél milliót. Mintegy 150 agrárszakember kép­viselte a budapesti és a megyei TIT- szervezeteket a plenáris ülésen, amelynek végén megválasztották a mezőgazdasági és élelmezésügyi or­szágos választmány új vezetőségét. (MTI) AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1968. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Városfe­jlesztés 1968 fs kommunális beruházások <*•­ Előző lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy 1968- ban a város víz- és gázellátása miként fejlődik. A kommunális fejlesztéshez tartozik a közvilágítás, az úthálózat, a parképítés, a közlekedés és a hírközlés is, melyek bővítése, korszerűsítése érdekében ugyancsak több fontos döntés született a város par­lamentjében. A közvilágítás Néhány évvel ezelőtt az esti, éj­szakai Dunaújvárost még a „sötét“­ városok közé sorolták. Azóta a vil­lanykörtéket sok helyütt a fénycső váltotta fel; a Dózsa György út, a Vasmű út, a Szórád Márton út egy része, az új közlekedési csomópont pedig bármelyik városunk korszerű közvilágításával vetekszik. A fejlő­dés kétségtelen, azonban van még jónéhány „sötét folt”, mely rászol­gált arra, hogy végre ott is ragyog­jon a fény. Az 1968. évi városfej­lesztési terv a közvilágítás fejleszté­sére 300 ezer forintot irányoz elő. Az új telepen két új utca nyílik a közeljövőben. Az idén itt egy kilo­méter hosszúságban bővítik a köz­­világítás hálózatot. Megoldják a Piac tér világítását, fénycsővel ellátott kandelábereket helyeznek el. Ugyan­csak szerepel a tervben a Hunyadi út korszerű közvilágításának meg­­old­ása — 1­ Vi ezer forintot­ fordíta­nak a fénycsövek beszerzésére, — s a munka jelentős részét társadalmi úton kívánják elvégezni. A Ormai Vasmű elkészíti a főben­járó ta előtti tér végleges rendezésé­nek és közvilágításának tervét, mely­nek megvalósítása 1969-ben kezdő­dik. A város egyik legforgalmasabb útvonala a gyármegkerülő út, a déli elágazásig, számos üzemmel, válla­lattal. A KPM tervében szerepel az út korszerűsítése, távlatban kétpá­­lyás megoldása. Még az idén meg­kezdik a Vasmű igazgatóság és az Épületelemgyár közötti szakasz épí­tését. A város tanácsülése úgy ha­tározott, hogy az út korszerűsítésé­vel párhuzamosan a közvilágítást is ki kell építeni a mai követelmé­nyeknek megfelelően. S a munkába bevonják az érdekelt vállalatokat i­s. A tervek szerint három ütemben építik ki a közvilágítást és a mun­kát 1970-re végzik el. Két év múlva tehát a város északi elágazásától a déli elágazásig átmenő forgalom va­lamennyi szakasza „fényárban úszik”. f­ő útépítés . .. Nem­­ ficseked­h­etünk útjainkkal. Bár sokat költöttünk rá, mindig töb­bet költünk rá, mégsem tudunk az igényekkel lépést tartani. Az 1968. évi városfejlesztési terv útépítési előirányzata néhány valóban égető probléma megoldását tűzte ki célul. 1967-ben az Óvárosból a városba ve­zető út javítása és korszerűsítése befejeződött. Most a Dózsa György úton a sor, a Bocskai utcáig terjedő szakaszt újítják fel. A munka már megkezdődött. A kopott betonburko­lat aszfalt szőnyeget kap — ennek megfelelően magasítják is az utat — és erre úgynevezett koptató réteget terítenek. A jövőben tehát már csak a koptató réteget kell pótolni ha az út felújításra szorul A járdaépítés szintén égető kér­dés;­ a Kertvárosban, Óvárosban különösen. A tanácsülés úgy hatá­rozott, hogy a járdaépítés meggyor­sítása, újabb járdák építése érdeké­ben igénybe veszik és kérik a lakos­ság támogatását. A tanács anyagot és szakembert biztosít, az érdekelt körzetek, utcák lakói pedig társa­dalmi munkával készítik el a beton­lapokat, a járda­tükröt, végzik az építőmunkát Az eredetileg tervezett­nél több járda épülhet így. Óváros­ban számítanak a termelőszövetkezet segítségére is, amely elsősorban szál­lítóeszközzel járulhat hozzá a jár­dák építéséhez. A parkosítás Városunkban örök harc folyik a parképítők és a parkrongálók között. Nincs egyetlen gyűlés, értekezlet — városfejlesztés ügyében — ahol a parkok védelme ne kerülne szóba. Az 1968. évi városfejlesztési terv je­lentősebb parkfejlesztést nem tar­talmaz Mintegy 20 ezer négyzetmé­teren felújítják a kiégett gyepet. 22 ezer fát ültetnek — javarészt társa­dalmi munkával — s ezzel a tétel le is zárult. A lakóbizottságok­­ által javasolt helyeken 15 darab hármas­hintát, 15 billenős hintát, és 50 da­rab padot helyeznek el. Dunaújvárosban a parkterület meghaladja az 1 millió 300 ezer négyzetmétert. A partvédelmi terü­lettel — azt ugyanúgy fenn kell tar­tani, mint­ a parkokat — ez a szám duplájára emelkedik. A tanácsülés álláspontja, hogy csökkenteni kell a parkok számát és jogos játszótér igé­­­nyeket kell kielégíteni. A város nyu­galma azonban azt is megkívánja, hogy a játszótereket inkább a ki­sebb gyermekek vegyék igénybe, a nagyobbak pedig a város szélén — a későbbiekben pedig a Duna­pa­r­ton létesülő — sportpályákat ve­gyék birtokukba. A tanácsülés álláspontja arra kell, hogy buzdítsa a város lakóit, óvjuk még jobban mint eddig parkjainkat, és társadalmi munkával járuljunk hozzá a lakóházak környékének ren­dezéséhez, a parkok gondozásához. Szabályozták a fejlesztési hitelkérelmek elbírálásának rendszerét A Magyar Nemzeti Bank és a Ma­gyar Beruházási Bank együttes tá­jékoztatóban szabályozta a fejlesz­tési hitelkérelmek összeállításának és benyújtásának módját, továbbá az elbírálás rendszerét. A tájékoz­tató utal arra, hogy a vállalatok be­ruházásaikhoz és forgóalapjuk bő­vítéséhez közép- és hosszúlejáratú bankhitelt igényelhetnek. Hoszúlejáratú hitelt csak olyan konkrét fejlesztési célra adnak, amely megfelel a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott felté­teleknek. Nagyobb jelentőségű be­ruházások esetén a kérelmek elbí­rálásához a bankok igénybe veszik a központi és egyéb gazdaságirányí­tó szervek közreműködését. A beru­házások telepítése szempontjából elsősorban az Országos Tervhivatal­lal konzultálnak, a minisztériumok­kal pedig azt beszélik meg, hogy a tervezett fejlesztés összhangban van-e a népgazdasági terv követel­mén­yeivel, az iparág fejlesztési irányvonalával. A megalapozott hosszúlejáratú hi­telkérelmeket rangsorolják, mégpe­dig aszerint, hogy az mennyi idő alatt térül meg és mennyi idő alatt tudja visszafizetni a vállalat. A fi­zetési mérleget javító beruházásokat nagymértékű kezdeményben részesí­tik. A bankok a középlejáratú hitelké­relmeket folyamatosan bírálják el. A hoszúlejáratú hitelkérelmeket ugyancsak folyamatosan vizsgálják felül és a hitelezési lehetőségeknek megfelelően döntenek a kérelmekről. Bár a hiteligények elbírálása általá­ban csak ezután kezdődik meg, 24 vállalat kérelmét soron kívül máris jóváhagyták, összesen 360 millió fo­rint hitelt kap a 24 vállalat, a legna­gyobb összeget — 140 millió forintot — a Hajtómű- és Felvonógyár kapja nyíregyházi telepének igen hasznos beruházásaihoz. (MTI) Mun­ka — napsütésben A téli nap rideg fénye barátságo­sam simogatja a hajladozó embere­ket. Az emberek — nincsenek so­kan — szorgalmasan mélyítik az ár­kot, vagy éppen csákánnyal lazítják a talajt. Békésen, de tempósan dol­goznak, mintha világéletükben ezt csinálták volna. Pedig erről szó sincs. Kásádácz Pál például, aki a lőtér kiszolgáló épülete alapjának ássa az árkot, utoljára katonakorá­ban végzett hasonló munkát de ez régen volt. Ma a hideghengermű ónozóüzemében dolgozik, faanyagot biztosít az ónozott lemezek csoma­golásához.­­ Ez nehezebb egy kicsit­­­ törli a homlokát —, tizennégy folyómé­ter kettőnknek. Mégis. Szívesebben csinálnám ezt egy hétig egyfolytá­ban, mint csak két napig. Holnap, sajnos leváltanak. Vajon miért sajnálkozik azon, hogy másnap már­ könnyebb mun­kát fog végezni? A magyarázat egy­szerű: nem maga miatt, az elvég­zendő munka miatt sajnálkozik, — így lassú. Hogy az új ember belerázódjon, ahhoz idő kell. Gyor­sabban menne, ha egyfolytában le­hetne csinálni. Az egyszerű magyarázat újszerű emberi vonásra figyelmeztet. Kásá­dácz Pál e pillanatban azzal törődik, hogy az itt végzett társadalmi mun­ka minél termelékenyebb legyen Végzett ö már társadalmi munkát máskor, máshol is, többszázad ma­gával, mégse jutott ilyesmi az eszé­be. Munkaidő után megfogták a la­­pátot, kivonultak, ástak, ki lelkesen, ki kevésbé lelkesen, valamennyien megkapták a bélyeget az eltöltött munkaórák után de bizony, egyszer kétszer az is előfordult, hogy amit kiástak, azt másnap, egy másik bri­gádnak be kellett temetni. A társa­dalmi munka termelékenységének fontosságát az új gazdasági mecha­nizmus szele hozta magával. Itt a lőtéren tizenöten-tizen­nyol­­can dolgoznak. De ez optikai csaló­dás, valójában száz-százötven ember fogja a lapátokat. Kásádácz Pál, az ónozóüzemi Komarov brigád tagja éppen úgy munkaidőben van, mint a többiek. — A brigád elvégzi az én munká­mat odabent. Egy kicsit erőlködve nem mondom, de elvégzi. Ez a nyitja! Pontos tervek szerint halad a munka. A nagy fái gépek végezték és most az is társadalmi munkában vesz részt, a szó legnemesebb, leg­­k­özösségibb értelemben, aki nincs 'tz, aki az ittlévők benti hiányát a­z ársad­alomnak adott nlissz munka­­"ével nőtőlia az üzemben. Cira­mp­­óira felemelkedik a csá­­kány, a téli napsütésben még alia­­alig olvadó fagyos falra engedelme­sen omlik a lábak elé. A. G. Közlekedés, hírközlés Csupán dióhéjban néhány tételét: autóbusz váró épül a Dózsa György úti hőközpont megállónál, bővítik a Jókai utcai autóbusz várót, áthelye­zik a DX előtti várócsarnokot. Meg­épül a Szalki szigeti révház. A ne­vesek részére öltözőt, mosdót, éjsza­kai szállást biztosítanak az új épü­letben. A rév-kikötőhöz vezető utat aszfalttal burkolják. Postafiók léte­sül a Barátság városrészben, a vá­rosi távbeszélő hálózat pedig 400 "évíéggel bővül. A kommunális fejlesztés az igé­nyek és a lehetőségek gondos mérle­gelése alapján alakult ki, s ha mér­téktartóan szerénynek tűnik is, tö­rekvése: reális lépést tartani a fej­lődéssel.

Next