Dunaújvárosi Hírlap, 1968. augusztus (13. évfolyam, 62-70. szám)

1968-08-02 / 62. szám

Tatarozzák a meleghengermű kémé­­nyét. Képünkön a kéményabroncso­­kat javítják és festik Jubileumi év Tácon Tácon — az egykori római Gor­­siumban — 1958-ban kezdték meg a feltárást, s a munka az idén ju­bileumhoz érkezett. Az idei, jubi­leumi évben, július 8-tól, a telepü­lés központjának feltárása folyik. Az Országos Műemléki Felügyelő­ség az ásatási munkával párhuza­mosan végzi a korábbi években ki­ásott két diszkót és a központi te­ret északról lezáró, lépcsőkkel áttört fal konzerválását, illetve kiegészí­tését. Az újabb feltárások jelentősen ki­bővítik a díszkutak előtti térséget, ahol majdan szabadtéri játékokat rendeznek. Központi iparitanuló-tanműhely épül Sokat segít majd az ipari tanulók képzésében az­ új központi ipari tan­műhely, melyet 1969—70 ben tere7et felépíteni a Dunai Vasmű. A 16 millió forintos beruházás egy részét a­ Munkaügyi Minisztérium fedezi. A tanműhely helyét az iskola mel­lett, az igazgatósági épület keleti oldalán jelölték ki. AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1968. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK MA: * LECKE A * Kitváros ” vitája ».Idegenbeli jobb szereplést ” Piaci jelentés Kicsik a görögdinnyék, sok lesz a sző­lő, szép az őszibarack, kurrens cikk a káposzta Igazán ízletes dinnyéi, még nem ettünk az idén és valószínűleg nem is fogunk. Csütörtökig a MÉK 30— 40 mázsát szállított naponta a bol­tokba. A hét végén már vagonos szállítás is lesz. A dinnyék kiseb­bek a tavalyinál, a legnagyobbak is csak az 5—6 kilót érik el. Nagyon jó szőlőtermésre számít­hatunk ebben az évben. Nagyobb mennyiség két hét múlva várható. Az idei szőlő ugyan kisebb szemű lesz, mint a tavalyi, de ízletes, na­gyobb mennyiségű és olcsóbb. A ta­valyi 20 mázsa csemegeszőlővel szemben idén 350 mázsa kerül a boltokba, és a tavalyi 450 mázsa borszőlő majdnem megduplázódik. A szőlő ára 3—4 forintnál nem lesz több. Sovány, de ízletes szezonja van az őszibaracknak. A tavaszi fagyok nagy kárt okoztak, s a várt 55—60 vagon* helyett csupán 20—25 va­gon­nyi őszibarack kerül az üzle­tekbe. A tejeskáposzta és a kelkáposzta kurrens cikk. Hiányukat a szárazság okozta. A MEK az üzemi konyhákat el tudja látni, hogy a boltokba is jusson még ebben az évben, nagy kockázatot vállaltak. Olyan szerző­dést kötöttek a termelőszövetkeze­tekkel, hogy azok most ültettek ká­­n­osztát, s amennyiben „nem jön be”, a MÉK megtéríti a vetőmag árát és a munkadíjat. Középüzemeink nem teljesítették félévi tervüket Gazdaságosabb a termelés Létszámhiány mindenhol Városunk nagyobb üzemei, válla­latai, a Dunai Vasmű és a Férfi Fe­hérneműgyárat kivéve, sorral elma­radtak 1­988. 1. félévi termelési elő­irányzatuktól. Mégsincs ok­unk vész­harang kongatásra, mivel egyrészt lemaradásuk minimális, másrészt pedig a nem teljesítés ténye mellett egész sor biztató jel, javuló műszak és gazdaságossági mutatók, bizonyít­ják a fejlődést. A pozitívumok mellett mentsé­gükre szól üzemeinknél az is, hogy „objektív” nehézség, azaz krónikus létszámhiány okozta legtöbb helyen a lemaradást. Természetesen az más kérdés, hogy a munkaerő állandó hiányát mennyiben idézték elő belső hibák, nehézségek és mennyiben külső körülmények. Nyereséges a papírgyár A Papíripari Vállalat Dunaújvá­rosi Gyára eredményes félévet zárt július 1-én. 11 ezer 688 tonna cel­lulózt gyártott, mely 102,9 százalé­kos tervteljesítésnek felel meg. Az alapanyag gyártásban is túlszárnyal­ták előirányzatukat: 101,1 százalé­kot értek el, azaz több mint 15 ezer tonna cellulózt, tercinterméket és fa­­csiszolatot állítottak elő. Lemaradt viszont a papírgyár, s az ok: az 1-es papírgép több mint egyhónapos nagyjavítója. Fél év alatt 12 ezer 10 tonna papírt készítettek ami a ter­vezettnek csak 82,3 százalékát teszi ki. Lakner Kálmán igazgató mégis bizakodó. Lemaradásunk indokolt volt, s fő­leg behozható a második félévben. Ami pedig a legörvend­etesebb: az év első hat hónapjában 10 millió 344 ezer forit nyereséget értünk el.. Ez azért is nagy szó, mert az idei évet veszteségesre tervezték a papírgyár felújítása miatt Az első félév, eredményeivel nem elégszünk meg, bármennyire hízelgőek. Az ön­költség további csökkentésén mun­kálkodunk, hogy eddigi eredmé­nyeinket javítani, illetve tartani tud­­juk. A dunaújvárosi gyár egyébként a Papíripari Vállalat legnagyobb üze­mévé lépett elő, s ha teljes kapa­citással dolgozik, akkor a magyar papírgyártás negyedét adja. Egyet­len árnyék: hosszabb ideje munka­erő hiánnyal küszködnek, főleg se­gédmunkások kellenének. 251 új lakás A 26-os Építőipari Vállalat is el­maradt I. félévi előirányzatától. Ez főleg a teljes termelési értéknél mu­tatkozik meg: 216 millió 204 ezer forintjuk a tervezett érték 99,5 szá­zaléka. Egyébként az árváltozások miatt nem alkothatunk tiszta ké­pet a vállalat eredményeiről, hi­szen az évet még régi árakkal kezd­ték és az átszámítás körülményes. — Az éves tervhez viszonyítjuk I. félévi eredményeinket — közli Sándor László közgazdasági főosz­tályvezető. — Eszerint árbevételi tervünknek 48,8 százalékban tettünk eleget, míg a nyereség az egész évre tervezett 50,1 százaléka. Különösen lakásépítésben állunk jól: a terve­zett 250 lakás helyett 251 új lakást adtunk át az I. félévben. Az éves kötelezettségünk 405 lakás, ehhez viszonyítva 62 százalékban állunk Bíztató a 27 millió 80 ezer forintnyi nyereségünk és az a tény, hogy ár­bevételünk régi áron számolva 120 százalékos tervteljesítésnek felelne meg. Az építők legnagyobb gondja a létszámhiány volt. Jelenleg is 150 kubikosra volna szükségük, de szak­munkások segédmunkások is hiá­nyoznak. A legtöbb munkáskéz Du­naújváros térségében hiányzik. Mi ennek az oka? — Százhalombattán, Pécsen, jobb reálbér körülmények vannak, csak a különélési pótlék napi 5­­ forint több­letet jelent. Egyébként a létszám­hiány eddig nem éreztette túlságo­san káros hatását. A tavalyról át­húzódó beruházások folytatása, befe­jezése ugyanis hiányos létszámmal sem okozott nagy gondot. Az a tény, hogy kevesebb új munkát kezdhet­tünk az idén, kevesebbet végeztünk a kubikos- és segédmunkás hiány következtében — magyarázza Sán­dor László. Tegyük hozzá, ez a tény főleg az év második felében jelentkezik tel­jes súlyával a 26-os Építőipari Vál­lalatnál. Fékezik a fésűsfonodát? Furcsa helyzet állt elő a Magyar Posztó dunaújvárosi fésűsfonodájá­­ban. A gyűrűsfonó, melynek terme­lése a legjelentősebb és legjellem­zőbb — nem teljesítette I. félévi terv­ét. — 99,6 százalékot értünk el, a le­maradás nem egészen 3 tonna — számol be Imre Istvánná, az üzem terv-statisztikusa. — Ez is elkerül­hető lett volna, ha anyavállalatunk a tervvel összehangolt havi progra­mokat ad. Ott azonban azt nézik, hogy a vállalat egészében eleget tesz-e a tervnek. A fésűsfonoda terve 556 tonna fo­nal volt, de ennél többre is telt volna az I. félévben. Ezt a műszaki mutatók javulása is bizonyítja. A termelékenység a tavalyi 819,9 mé­­ter/bruttó orsó átlagról az idén 909,8 méter/bruttó orsóra emelkedett, s ja­vult az anyagkihozatal is. A gyűrűs­­fonón kívül jól dolgoztak a kiszol­gáló és melléküzemeik is: a cérnázó, előfonoda és a kivarró részleg. Fennakadás nélkül biztosították a gyűrűsfonó alapanyagát.. A dunaújvárosi fesűsfonoda tehát többre lett volna képes s tudomá­sunk szerint a magyar kötszövő ipar is egyre több fonalat igényel. A ki­használatlan kapacitás a r­afpamo­­zás hibájául róható fel. Különbségek és tanulságok Két másik könnyűipari üzemünk tálcán kínálja az összehasonlítást. Azonos jelleg, azonos feltételek, el­térő eredmények. A Vörös Október Férfiruhagyár dunaújvárosi üzemé­ben még nem áll rendelkezésre pontos adat az I. félévi eredmények­ről. Az már biztos, hogy néhány százalékkal alatta maradtak elő­irányzatuknak. Kovács Sándor mű­szaki osztályvezető igen indokol: — A létszámhiány okozta, semmi más. Legtöbbször ötvennél is több dolgozónk hiányzott az első félév­ben. Egyébként nincs okunk szé­gyenkezésre, gazdaságosabban ter­melünk és a tényleges létszám ará­nyában magas termelést értünk el. Sajnos, az üzem létszámának 5—10 százalékát, kitevő hiányzók munká­ját nem tudtuk pótolni. Mindez igaz, csakhogy a létszám­­hiányt — mint a ruhagyári állapo­tokat elemző több cikkünk is meg­állapította — elsősorban vezetési és bérezési hibák okozták. A Férfi Fehérneműgyár dunaújvá­rosi üzemében kimagasló eredményt hozott az I. félév. 111,3 százalékra teljesítették tervüket, azaz csaknem egymillió darab férfi és gyermek inget (967,5 ezer darabot) készítet­tek. A többlet 20 ezer ing hét mun­kanap termelését teszi ki.­­ Sem bérezési, sem létszámprob­lémáink nem voltak — mondotta Katz Ervin üzemvezető — Törzsgár­dánk stabil, szocialista brigádjaink pedig a kezdeményezésben és a többlet vállalások teljesítésében is élenjárnak. Pedig a fehérneműgyárban is ugyanolyan dunaújvárosi asszonyok dolgoznak, mint a ruhagyárban. Mi adja a különbséget? Ezt nem ártana vizsgálni mindkét üzemben. Létszámhiány, létszámhiány. El­múlt lapszámunkban hírül adtuk, hogy a vasbetongyár is létszámhi­ány miatt maradt el I. félévi elő­irányzatától, s a Dunai Vasmű is tudna foglalkoztatni még munkáso­kat. A krónikus munkaerőhiányban a bérszínvonal kötelező tartása is közrejátszik, de nem lehetne a zöm­mel segédmunkás hiányt fokozot­tabb gépesítéssel, jobb munkaszer­vezéssel ellensúlyozni vállalataink­nál? Zs. Cs. Száraz nyár — nagy rovarinvázió Az idei száraz nyár kedvezett a rovarkártevők szaporodásának. Rendkívül erős volt a burgonyabo­gár okozta n­övénykár. Az aszályos idő amúgyis megállította a burgo­nya fejlődését, de ezt tetézte a bo­gárinvázió. Nyaranként két nemzedékkel je­lentkezik az amerikai szövőlepke, az első általában gyengébb, de az idén­­ már az is óriási tömeg­hernyóval jelentkezett. Ami ilyenkor ritkas: még tarrágást is észleltek. A máso­dik nemzedék most fog megjelenni, éppen ezért a védekezést fokozott gonddal kell végezni, főleg magán­területen. Közterületen a növény­védő állomásoké ez a feladat. A szokásosnál erősebb volt a le­véltetű kártétel is. Emberemlékezet óta most észleltek először ekkora tömegben gabonán ilyen kártevő­ket. A borsó és lucernaföldek meg­köveziték a gondos vegyszeres ír­­a­tást. Érdekesség, hogy a levéltetvek szaporodásával együtt megnőtt a biológiai ellenség, a katicabogarak száma. E hasznos rovarok hatáso­sabbak még a permetezésnél is. Nyár vége felé számolni kell a bagolypillék hernyóinak, vagy ahogy nevezik a „mocskos pajor” kárté­telével. Két hét tűz nélkül A tűzoltók nem örülnek a nyár­nál­­ Különösen a meleg nyárnak nem, amikor a szárazság miatt sok tűz keletkezik. Az utóbbi két hét idő­járássa talán egyedül a tűzoltóknak hozott örömet, mert a városban és a járásban egyetlen tűzesethez sem kellett kivonulniok. Az eset önma­gában nem lenne érdekes, ha nem tudnánk, hogy a két nyári hét még egyetlen nyáron sem telt el tűz nél­kül. Néptáncos-siker Balatonföldváron A Dunai Vasmű Néptáncegyüttese is részt vett szombaton és vasárnap a balatonföldvári Dunántúli Nép­­táncosok Fesztiválján. Fellépéseiket nagy szakmai- és közönség­siker kísérte. Az előbbit az igazolja, hogy a tíz résztvevő együttes közül a du­naújvárosiakat a második helyre so­rolta be a zsűri , az utóbbit pedig hogy bemutatott öt táncuk közül négyet ismételni kellett. A kollektív sikerek mellett két szép egyéni diadalról is beszámol­hatunk Szombaton éjjel rendezték meg néptáncoslányok részére a Du­nántúl Legszebb Néptáncosa, fiúk részére pedig az Arany Sarkantyú verbunk-versenyt. A Dunántúl Legszebb Néptáncosa címet húsz induló közül a dunaúj­városi Hornyik Margit nyerte el, míg az Arany Sarkan­tyúért versen­gő húsz fiatalember közül Tóth Kálmán a második lett. Nyári vásár a Kőműves utcai Cipő boltban. A vásárlók, úgy látszik, híznak a tartós jó időben, mert főleg a nyári cipő fogy

Next