Dunaújvárosi Hírlap, 1968. augusztus (13. évfolyam, 62-70. szám)
1968-08-02 / 62. szám
Tatarozzák a meleghengermű kéményét. Képünkön a kéményabroncsokat javítják és festik Jubileumi év Tácon Tácon — az egykori római Gorsiumban — 1958-ban kezdték meg a feltárást, s a munka az idén jubileumhoz érkezett. Az idei, jubileumi évben, július 8-tól, a település központjának feltárása folyik. Az Országos Műemléki Felügyelőség az ásatási munkával párhuzamosan végzi a korábbi években kiásott két diszkót és a központi teret északról lezáró, lépcsőkkel áttört fal konzerválását, illetve kiegészítését. Az újabb feltárások jelentősen kibővítik a díszkutak előtti térséget, ahol majdan szabadtéri játékokat rendeznek. Központi iparitanuló-tanműhely épül Sokat segít majd az ipari tanulók képzésében az új központi ipari tanműhely, melyet 1969—70 ben tere7et felépíteni a Dunai Vasmű. A 16 millió forintos beruházás egy részét a Munkaügyi Minisztérium fedezi. A tanműhely helyét az iskola mellett, az igazgatósági épület keleti oldalán jelölték ki. AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1968. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK MA: * LECKE A * Kitváros ” vitája ».Idegenbeli jobb szereplést ” Piaci jelentés Kicsik a görögdinnyék, sok lesz a szőlő, szép az őszibarack, kurrens cikk a káposzta Igazán ízletes dinnyéi, még nem ettünk az idén és valószínűleg nem is fogunk. Csütörtökig a MÉK 30— 40 mázsát szállított naponta a boltokba. A hét végén már vagonos szállítás is lesz. A dinnyék kisebbek a tavalyinál, a legnagyobbak is csak az 5—6 kilót érik el. Nagyon jó szőlőtermésre számíthatunk ebben az évben. Nagyobb mennyiség két hét múlva várható. Az idei szőlő ugyan kisebb szemű lesz, mint a tavalyi, de ízletes, nagyobb mennyiségű és olcsóbb. A tavalyi 20 mázsa csemegeszőlővel szemben idén 350 mázsa kerül a boltokba, és a tavalyi 450 mázsa borszőlő majdnem megduplázódik. A szőlő ára 3—4 forintnál nem lesz több. Sovány, de ízletes szezonja van az őszibaracknak. A tavaszi fagyok nagy kárt okoztak, s a várt 55—60 vagon* helyett csupán 20—25 vagonnyi őszibarack kerül az üzletekbe. A tejeskáposzta és a kelkáposzta kurrens cikk. Hiányukat a szárazság okozta. A MEK az üzemi konyhákat el tudja látni, hogy a boltokba is jusson még ebben az évben, nagy kockázatot vállaltak. Olyan szerződést kötöttek a termelőszövetkezetekkel, hogy azok most ültettek kánosztát, s amennyiben „nem jön be”, a MÉK megtéríti a vetőmag árát és a munkadíjat. Középüzemeink nem teljesítették félévi tervüket Gazdaságosabb a termelés Létszámhiány mindenhol Városunk nagyobb üzemei, vállalatai, a Dunai Vasmű és a Férfi Fehérneműgyárat kivéve, sorral elmaradtak 1988. 1. félévi termelési előirányzatuktól. Mégsincs okunk vészharang kongatásra, mivel egyrészt lemaradásuk minimális, másrészt pedig a nem teljesítés ténye mellett egész sor biztató jel, javuló műszak és gazdaságossági mutatók, bizonyítják a fejlődést. A pozitívumok mellett mentségükre szól üzemeinknél az is, hogy „objektív” nehézség, azaz krónikus létszámhiány okozta legtöbb helyen a lemaradást. Természetesen az más kérdés, hogy a munkaerő állandó hiányát mennyiben idézték elő belső hibák, nehézségek és mennyiben külső körülmények. Nyereséges a papírgyár A Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Gyára eredményes félévet zárt július 1-én. 11 ezer 688 tonna cellulózt gyártott, mely 102,9 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Az alapanyag gyártásban is túlszárnyalták előirányzatukat: 101,1 százalékot értek el, azaz több mint 15 ezer tonna cellulózt, tercinterméket és facsiszolatot állítottak elő. Lemaradt viszont a papírgyár, s az ok: az 1-es papírgép több mint egyhónapos nagyjavítója. Fél év alatt 12 ezer 10 tonna papírt készítettek ami a tervezettnek csak 82,3 százalékát teszi ki. Lakner Kálmán igazgató mégis bizakodó. Lemaradásunk indokolt volt, s főleg behozható a második félévben. Ami pedig a legörvendetesebb: az év első hat hónapjában 10 millió 344 ezer forit nyereséget értünk el.. Ez azért is nagy szó, mert az idei évet veszteségesre tervezték a papírgyár felújítása miatt Az első félév, eredményeivel nem elégszünk meg, bármennyire hízelgőek. Az önköltség további csökkentésén munkálkodunk, hogy eddigi eredményeinket javítani, illetve tartani tudjuk. A dunaújvárosi gyár egyébként a Papíripari Vállalat legnagyobb üzemévé lépett elő, s ha teljes kapacitással dolgozik, akkor a magyar papírgyártás negyedét adja. Egyetlen árnyék: hosszabb ideje munkaerő hiánnyal küszködnek, főleg segédmunkások kellenének. 251 új lakás A 26-os Építőipari Vállalat is elmaradt I. félévi előirányzatától. Ez főleg a teljes termelési értéknél mutatkozik meg: 216 millió 204 ezer forintjuk a tervezett érték 99,5 százaléka. Egyébként az árváltozások miatt nem alkothatunk tiszta képet a vállalat eredményeiről, hiszen az évet még régi árakkal kezdték és az átszámítás körülményes. — Az éves tervhez viszonyítjuk I. félévi eredményeinket — közli Sándor László közgazdasági főosztályvezető. — Eszerint árbevételi tervünknek 48,8 százalékban tettünk eleget, míg a nyereség az egész évre tervezett 50,1 százaléka. Különösen lakásépítésben állunk jól: a tervezett 250 lakás helyett 251 új lakást adtunk át az I. félévben. Az éves kötelezettségünk 405 lakás, ehhez viszonyítva 62 százalékban állunk Bíztató a 27 millió 80 ezer forintnyi nyereségünk és az a tény, hogy árbevételünk régi áron számolva 120 százalékos tervteljesítésnek felelne meg. Az építők legnagyobb gondja a létszámhiány volt. Jelenleg is 150 kubikosra volna szükségük, de szakmunkások segédmunkások is hiányoznak. A legtöbb munkáskéz Dunaújváros térségében hiányzik. Mi ennek az oka? — Százhalombattán, Pécsen, jobb reálbér körülmények vannak, csak a különélési pótlék napi 5 forint többletet jelent. Egyébként a létszámhiány eddig nem éreztette túlságosan káros hatását. A tavalyról áthúzódó beruházások folytatása, befejezése ugyanis hiányos létszámmal sem okozott nagy gondot. Az a tény, hogy kevesebb új munkát kezdhettünk az idén, kevesebbet végeztünk a kubikos- és segédmunkás hiány következtében — magyarázza Sándor László. Tegyük hozzá, ez a tény főleg az év második felében jelentkezik teljes súlyával a 26-os Építőipari Vállalatnál. Fékezik a fésűsfonodát? Furcsa helyzet állt elő a Magyar Posztó dunaújvárosi fésűsfonodájában. A gyűrűsfonó, melynek termelése a legjelentősebb és legjellemzőbb — nem teljesítette I. félévi tervét. — 99,6 százalékot értünk el, a lemaradás nem egészen 3 tonna — számol be Imre Istvánná, az üzem terv-statisztikusa. — Ez is elkerülhető lett volna, ha anyavállalatunk a tervvel összehangolt havi programokat ad. Ott azonban azt nézik, hogy a vállalat egészében eleget tesz-e a tervnek. A fésűsfonoda terve 556 tonna fonal volt, de ennél többre is telt volna az I. félévben. Ezt a műszaki mutatók javulása is bizonyítja. A termelékenység a tavalyi 819,9 méter/bruttó orsó átlagról az idén 909,8 méter/bruttó orsóra emelkedett, s javult az anyagkihozatal is. A gyűrűsfonón kívül jól dolgoztak a kiszolgáló és melléküzemeik is: a cérnázó, előfonoda és a kivarró részleg. Fennakadás nélkül biztosították a gyűrűsfonó alapanyagát.. A dunaújvárosi fesűsfonoda tehát többre lett volna képes s tudomásunk szerint a magyar kötszövő ipar is egyre több fonalat igényel. A kihasználatlan kapacitás a rafpamozás hibájául róható fel. Különbségek és tanulságok Két másik könnyűipari üzemünk tálcán kínálja az összehasonlítást. Azonos jelleg, azonos feltételek, eltérő eredmények. A Vörös Október Férfiruhagyár dunaújvárosi üzemében még nem áll rendelkezésre pontos adat az I. félévi eredményekről. Az már biztos, hogy néhány százalékkal alatta maradtak előirányzatuknak. Kovács Sándor műszaki osztályvezető igen indokol: — A létszámhiány okozta, semmi más. Legtöbbször ötvennél is több dolgozónk hiányzott az első félévben. Egyébként nincs okunk szégyenkezésre, gazdaságosabban termelünk és a tényleges létszám arányában magas termelést értünk el. Sajnos, az üzem létszámának 5—10 százalékát, kitevő hiányzók munkáját nem tudtuk pótolni. Mindez igaz, csakhogy a létszámhiányt — mint a ruhagyári állapotokat elemző több cikkünk is megállapította — elsősorban vezetési és bérezési hibák okozták. A Férfi Fehérneműgyár dunaújvárosi üzemében kimagasló eredményt hozott az I. félév. 111,3 százalékra teljesítették tervüket, azaz csaknem egymillió darab férfi és gyermek inget (967,5 ezer darabot) készítettek. A többlet 20 ezer ing hét munkanap termelését teszi ki. Sem bérezési, sem létszámproblémáink nem voltak — mondotta Katz Ervin üzemvezető — Törzsgárdánk stabil, szocialista brigádjaink pedig a kezdeményezésben és a többlet vállalások teljesítésében is élenjárnak. Pedig a fehérneműgyárban is ugyanolyan dunaújvárosi asszonyok dolgoznak, mint a ruhagyárban. Mi adja a különbséget? Ezt nem ártana vizsgálni mindkét üzemben. Létszámhiány, létszámhiány. Elmúlt lapszámunkban hírül adtuk, hogy a vasbetongyár is létszámhiány miatt maradt el I. félévi előirányzatától, s a Dunai Vasmű is tudna foglalkoztatni még munkásokat. A krónikus munkaerőhiányban a bérszínvonal kötelező tartása is közrejátszik, de nem lehetne a zömmel segédmunkás hiányt fokozottabb gépesítéssel, jobb munkaszervezéssel ellensúlyozni vállalatainknál? Zs. Cs. Száraz nyár — nagy rovarinvázió Az idei száraz nyár kedvezett a rovarkártevők szaporodásának. Rendkívül erős volt a burgonyabogár okozta növénykár. Az aszályos idő amúgyis megállította a burgonya fejlődését, de ezt tetézte a bogárinvázió. Nyaranként két nemzedékkel jelentkezik az amerikai szövőlepke, az első általában gyengébb, de az idén már az is óriási tömeghernyóval jelentkezett. Ami ilyenkor ritkas: még tarrágást is észleltek. A második nemzedék most fog megjelenni, éppen ezért a védekezést fokozott gonddal kell végezni, főleg magánterületen. Közterületen a növényvédő állomásoké ez a feladat. A szokásosnál erősebb volt a levéltetű kártétel is. Emberemlékezet óta most észleltek először ekkora tömegben gabonán ilyen kártevőket. A borsó és lucernaföldek megköveziték a gondos vegyszeres íratást. Érdekesség, hogy a levéltetvek szaporodásával együtt megnőtt a biológiai ellenség, a katicabogarak száma. E hasznos rovarok hatásosabbak még a permetezésnél is. Nyár vége felé számolni kell a bagolypillék hernyóinak, vagy ahogy nevezik a „mocskos pajor” kártételével. Két hét tűz nélkül A tűzoltók nem örülnek a nyárnál Különösen a meleg nyárnak nem, amikor a szárazság miatt sok tűz keletkezik. Az utóbbi két hét időjárássa talán egyedül a tűzoltóknak hozott örömet, mert a városban és a járásban egyetlen tűzesethez sem kellett kivonulniok. Az eset önmagában nem lenne érdekes, ha nem tudnánk, hogy a két nyári hét még egyetlen nyáron sem telt el tűz nélkül. Néptáncos-siker Balatonföldváron A Dunai Vasmű Néptáncegyüttese is részt vett szombaton és vasárnap a balatonföldvári Dunántúli Néptáncosok Fesztiválján. Fellépéseiket nagy szakmai- és közönségsiker kísérte. Az előbbit az igazolja, hogy a tíz résztvevő együttes közül a dunaújvárosiakat a második helyre sorolta be a zsűri , az utóbbit pedig hogy bemutatott öt táncuk közül négyet ismételni kellett. A kollektív sikerek mellett két szép egyéni diadalról is beszámolhatunk Szombaton éjjel rendezték meg néptáncoslányok részére a Dunántúl Legszebb Néptáncosa, fiúk részére pedig az Arany Sarkantyú verbunk-versenyt. A Dunántúl Legszebb Néptáncosa címet húsz induló közül a dunaújvárosi Hornyik Margit nyerte el, míg az Arany Sarkantyúért versengő húsz fiatalember közül Tóth Kálmán a második lett. Nyári vásár a Kőműves utcai Cipő boltban. A vásárlók, úgy látszik, híznak a tartós jó időben, mert főleg a nyári cipő fogy