Dunaújvárosi Hírlap, 1968. szeptember (13. évfolyam, 71-78. szám)

1968-09-17 / 75. szám

i­i MS­ZMP VÁROSI BIZOTTSÁ­GA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1968 SZEPTEMBER 17., KEDD M­egyénk luganszki vendégei Dunaújvárosban Szovjet-Ukrajna Luganszk terüle­tének, Fejér megye testvér­megyé­jének küldöttei hétfőn délelőtt Du­naújvárosba látogattak. A városi ta­nács előtt az úttörőzenekar indulók­kal köszöntötte, majd úttörők virág­csokorral kedveskedtek a megye vendégeinek. A delegáció vezetője: Ivanyenko Ivan Sztyepanovics, luganszki megyei pártbizottság tit­­­kára. A delegáció tagjai: Macsula Jurij Jakovlev, Szeverodonyeck vá­ros pártbizottságának titkára, Of­­gyeljonov, Viktor Alekszejevics, Ka­­gyoiovka város tanácselnöke Dob­­rovalszkij Vaszilij Kononovics, a lu­ganszki Októberi Forradalom moz­­donygyár lakatos brigádvezetője, és Repina Alevtyina Mihajlovna, a luganszki III. sz. általános iskola igazgatója. A vendégeket elkísérte Herém7 Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, dr. Tapolczai Jenő elv­­társ, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Fejér megyei Tanács VB elnöke és dr. Gál László elv­társ, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöke. A delegációt Takács Imre elvtárs, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára, dr. Maróti János elv­­társ, a városi tanács vb elnöke és Sófalvi István elvtárs, a városi ta­nács vb elnökhelyettese fogadta. Dr. Maróti János vb-elnök tájé­koztatta a delegációt a város fej­lődéséről, dolgozóinak életéről, hang­súlyozva, hogy Dunaújváros szim­bóluma a magyar—szovjet barátság­nak, hiszen jelentős része volt szov­­jet tervezőknek, szakembereknek ab­ban, hogy a város felépüljön itt a Duna partján. Majd Takács Imre elvtárs a város pártszervezeteinek munkáját ismertette a delegáció tag­jaival. A tájékoztatóra és a köszöntő szavakra Ivanyenko Ivan Sztyepa­­novics, a delegáció ve­zető­je vála­szolt. Elmondotta, hogy nagyra ér­tékeli a két testvér megye kapcso­latát, mely kölcsönösen szolgálja a két testvéri nép barátságát. A delegáció ezután városnézésre indult.. A kiállítási teremben megtekin­tették a Kiskereskedelmi Vállalat lakberendezési kiállítását, majd Barátság városrész nagy ABC árv­a­házába látogattak. Útjük ezután a Ságvári városrészbe vezetett, „százas” bölcsőde bejáratánál a leg­­­fiatalabbak rózsákkal várták a ven­dégeket. Dr. Vönöcz­k­y József gyermekgyógyász-főorvos kalauzolta a delegációt a pavilonokban.­ Iva­nyenko Iván Sztyepanovics, a kül­döttség vezetője nagy érdeklődést ta­núsított a modern bölcsőde beosztá­sa, építészeti elrendezése iránt. — Szívesen építenénk mi is Lu­­ganszkban ilyen bölcsődéket, ha a terveket rendelkezésünkre bocsáta­nak — hangoztatta. A látogatás vé­gén beírták nevüket az emlékkönyv­be és elismerésüke­t fejezték ki a lá­tottakról. A Fésűsfonó volt útjuk következő állomása. A kapuban virágcsokorral fogadták a fonoda nődolgozói Repina Alevtyina Mihajlovnát, majd végig­járták a munkatermeket. Érdeklőd­tek a munkakörülmények iránt és Csömör János telepvezető rövid ismertetőt adott a modern gépek mű­ködéséről, a gyár technológiájáról. Ebéd után a luganszki delegáció a Dunai Vasműt kereste fel. A gyár vezetői fogadták őket, majd nagy­gyűlésen találkoztak a gyár és a vá­ros dolgozóival. A nagygyűlést a vas­mű kultúrtermében rendezték meg. Az elnökségben ott voltak a gyár párt­, gazdasági és társadalmi szerve­zeteinek vezetői. Veres János, a vasmű pártbizottságának titkára kö­szöntötte a vendégeket. D­r. Gál László, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnökségének vezetője tartott ünnepi beszédet.­ Méltatta a két testvérmegye kapcsolatainak je­lentőségét, szólt a magyar—szovjet barátságnak azokról a kötelékeiről, melyek fél évszázados múltra tekint­hetnek vissza. Magyar internaciona­listák harcoltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért, ott voltak a polgárháborúban, és a szovjet példa nyomán itthon kivívták a Tanácsköztársaságot. A szovjet nép verte le a magyar nép kezéről a fa­sizmus bilincseit, és szovjet segítség­gel kezdhettünk hozzá új életünk építéséhez. E barátságnak a megyé­ben olyan kézzelfogható alkotásai vannak, mint­ Dunaújváros, s a gaz­dasági együttműködés keretében olyan gyárak nőhettek ki a földből, mint a székesfehérvári alumínium­mű. A testvér megyei kapcsolatok ilyen talajba gyökereznek. Nagy érdeklődés kísérte a lugansz­ki delegáció vezetőjének felszólalá­sát, aki méltatta a testvér megyei kapcsolatok jelentőségét, köszönetét fejezte ki a szívélyes fogadtatásért, és átadta Luganszk dolgozóinak üd­vözletét. Testvér­megyénk delegációja a ké­ső esti órákban fejezte be dunaúj­városi látogatását. Üzemel a második radiátorgyártó gépsor A íemezfeldolgozó gyárveszteg ra­diátor üzemében a terveknek meg­felelően szeptember 1-re befejezték a második gépsor szerelését és üzembe helyezték a berendezést. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a sor is képes a szerződés­ben garantált 2000 radiátortag mű­­szakonkénti előállítására. A máso­dik gépsor üzembehelyezése nem okozott fennakadást, mert a kiszol­gáló berendezéseket már eleve két gépsor ellátására tervezték. Gép­munkásokban sincs hiány, mivel né­hány hónap óta az új emberek az 1-es gépsoron dolgoztak és nagyjá­­­ból betanultak. Ennek ellenére — gyárrészleg rohamos fejlődése miatt — nem teljes a létszám a radiátor üzemben, ezért mind a két gépsor két műszakban termel hétfő óta. Ettől a naptól számolják ugyan­is a hivatalos próbaüzemelés kez­detét. A hildeni Reinstad Eisenwerk cég berendezését egy hónapos próbaidő után veszik át. A két gépsor teljes kapacitása három műszakos üzeme­léssel évi 600 ezer négyzetméte­r ra­diátor. Ezt az ütemet — a létszám fejlesztésével — az év végére érik el a radiátor üzemben. Az ország legjobb kohója A­ vasmű nagyolvasztóműve mél­tán pályázhatna az ország legjobb kohója címre. A tavalyi termelési és műszaki eredménye­k alapján ismét megnyerte a párosversenyt, immár harmadszor, s így véglegesen Duna­újvárosba került a szakmai verseny győztesének járó vándorserleg. Ugyancsak a tavalyi munkájuk ered­ményeképpen a szocialista gyáregy­ség kitüntető cím birtokosai is let­tek. A gyáregységnél a sikerek egyik forrását az eredményes és egyre fej­­lődő szocialista brigádverseny jelen­ti A gyárban itt dicsekedhetnek a legtöbb és legjobb brigádokkal: az 56 szocialista brigádban a dolgozók 70 százaléka tömörül, s a kohónál található a vasmű egyetlen tízszeres szocialista brigádja. Csökkent a bal­esetek száma is: tavaly a kohó­üzem­nél és a gépészetnél átlag 50—55 ez­relék körül mozgott. Úgy látszik, eredményeiket tud­ják fokozni. Az I. félév termelési tervét 101,3 százalékra teljesítették és 94,5 millió forint nyereséget hoz­tak. Igaz, a balesetek száma növeke­dett, de ezek zömmel könnyebb, fi­gyelmetlenségből eredő sérülések voltak. A gyáregység nagy feladatok előtt­ áll. Az augusztusi Ötnapos to­rok zárszerkezet csere csak ,,beme­legítés” a jövő év áprilisában kezdő­­dő kohóérént+és előtt.. Az Les kohó teljes felűbtását, s egyidejűleg az ércdara hős­­tómű nagyjavítását 60 naposra tervezik. A ZT-es kohón 1970-ben végzik el az átépítést. Szakközépiskolákká szervezik a közgazdasági technikumokat A művelődésügyi miniszter más ér­dekelt főhatóságok vezetőivel egyet­értésben utasításban intézkedett az esti és levelező oktatás bevezetésé­ről a kereskedelmi, valamint a köz­­gazdasági szakközépiskolákban. Az utasítás értelmében a dolgozók köz­­gazdasági technikumainak kereske­delmi és földművesszövetkezeti tago­zatait az 1968—62-es tanévtől foko­zatosan kereskedelmi szakközépisko­lákká kell átszervezni. Az átszerve­zés az idei oktatási évben a belke­reskedelmi miniszter felügyelete alatt álló kereskedelmi tagozatú közgaz­dasági technikumokban az első és második osztályra, az utasítás hatá­lya alá tartozó többi technikumban pedig az első osztályra terjed ki. A dolgozók közgazdasági techni­kumainak ipari, mezőgazdasági pénz­ügyi, közlekedési és statisztikai tago­zatait — ugyancsak az 1968—69-es tanévtől — fokozatosan közgazdasági szakközépiskolákká szervezik át. Az átszervezés jelen tanévben az első osztályok megnyitásával kezdődik. A dolgozók közgazdasági szakközépis­koláiban az esti és levelező oktatást általános irányú és pénzügyi ügyvi­teli szakirányú osztályokban lehet folytatni. (MTI) Köszöntötték az „olimpiai bajnokokat” Szombaton délután kedves ünnep­ség színhelye volt a városi pártbi­zottság tanácsterme. A megye és a város vezetői köszöntötték az idei úttörőo­limpián sikerrel szerepelt, dunaújvárosi úttörőket és edzőiket. Székelyhídi János a megyei pártbi­zottság, a KISZ megyei bizottsága és az MTI Fejér megyei Tanácsa nevében üdvözölte a kis „olimpiai bajnokokat”, majd Nagy Jenőné városi pártbizottság és a városi ta­a­nács nevében köszöntötte a pajtáso­kat és edzőiket. Hétfőn délután a D. Kohász SE elnöksége fogadta a dunaújvárosi úttörők edzőit. 36 millióért gép­ színi-tartó beruházások a vasműben A Dunai Vasmű az idén 36 mil­lió forintot fordít gépvásárlásra. S ebben az összegben csak az ötezer forintot meghaladó egyedi értékű gépek foglaltatnak benne. Mint Visy Lajosné, a beruházási főosztály terv­osztály vezetője elmondta, ezeket a beszerzéseket szint­tartó beruhá­zásnak nevezik, melyben a korsze­rűsítés is benne rejlik. — Rendeltetés szerint az idén nyolc fajta gépet vásárolunk — mondta az osztályvezető. — Műsze­reket, szállító berendezéseket, szer­számgépeket, raktározási és csoma­goló gépeket, mérő, vizsgáló beren­dezéseket, kárvédelmi szociális, jóléti és mun­berendezéseket, tűzvé­delmi eszközöket, végül vegyes ren­deltetésű gépeket.­ Legtöbbet, a 36 millió negyedét a szállító berendezések teszik ki. 9,7 millió forint értékben vásárol a vasmű teher és személygépkocsit, targoncákat, darukat, futómacskákat. A kategórián belül a meleghenger­mű öntecss­állító kocsija 3,6 millió forintba kerül. Természetesen ez beruházás a szállítás és anyagmoz­o­gatás további gépesítésével több he­lyen nehéz fizikai munkát tesz fe­leslegessé. Jelentős a műszerbeszerzés is. Hatmillió forint értékben főleg iro­dagépeket vesznek, szorzó, összeadó, és számoló villamos félautomata gé­peket. A mintegy 150—160 darab Irodagép az ügyvitel gépesítését szolgálja. — Az iroda­gépesítés csak kezdet. Néhány éven b­elül a vasmű létre­hozza saját számítógép központját. Ez a beruházás egymagában száz­millió forintba kerül, de szinte tel­jesen gépesíti a gyári adminisztrá­ciós munkát — újságolta Visy La­­josné. A szerszámgépeket az iden listán hegesztő automaták és esztergagé­pek képviselik, összesen 6.8 milliót fordít erre a gyár. A raktározási és csomagoló gépek 3.4 millió forintba kerülnek és a hideghengermű le­­mezcsomagolását és kötözését telje­sen gépesíti. Az említett helyen ed­dig eléggé korszerűtlen, időrabló ké­zimunkával folyt a lemezcsom­ago­­lás. A mérő és vizsgáló berendezé­sek az anyagvizsgálás és minőség­­ellenőrzés eszközeit gazdagítják. Er­re kerek egymillió forintot fordí­tanak az idén. Tűzvédelmi berende­zésekre 800 ezer forintot, vegyes gépekre (kertészeti, építőgépekre stb.) 4,8 millió forintot költenek. Érdemes külön megemlíteni a mun­kásvédelmi berendezéseket. Ventil­látorok, porelszívók, hűtő- és klima­­tizáló berendezések, vízszűrők, szik­vízgyártó berendezés, ipari hűtő­­szekrények, orvosi műszerek, a piszichológiai labor zajszintmérő műszerei tartoznak ide többek kö­zött. Minderre 3,5 millió forintot fordítanak. — Hogyan bonyolítják a gépbe­szerzést, mi határozza meg a sor­rendet? — kérdeztük befejezésül a tervosztály vezetőjét. — A vásárlást széleskörű igény­felmérés előzi meg. A kielégítés sorrendjét a fontosság és szükséges­ség mértéke határozza meg. A gyár­­részlegek­­ különféle­ igényeit termé­szetesen egységesítjük abból a cél­ból, hogy a beszerzések­­ valóban szint­tartóak és­­ egyheti korszerűsítő jellegűek legyenek. A mostani és a következő évek gépbeszerzései főleg az anyagmozgatás, a csomagolás és az ügyvitel gépesítés fejlesztését, korszerűsítését, szolgálják.

Next