Dunaújvárosi Hírlap, 1969. augusztus (14. évfolyam, 61-68. szám)
1969-08-01 / 61. szám
Petőfi szülőföldjén két falu versengett a kegyért, hogy a költő szülőfalujának mondhassa magát.’ Kiskőrös és Kiskunfélegyháza. Az 1961 decemberében rendezett nyilvános vitában mindkét falu képviselői alátámasztották a maguk igazát. A vitát végül is egy eddig figyelmen kívül hagyott kézirat döntötte el, a pápai kollégium anyakönyvi naplója, amelynek ,,I-ső Czikkelye A Deákok közé való Bevételről” a következőket mondja: az Oskola Törvényeinek megtartására kezeik aláírásával, igaz neveket, hazájokat megnevezvén magokat kötelezzék”. S az 1836. november 19-i bejegyzés szerint — amelyről írásszakértők megállapították valódiságát — a költő kiskőrösi születésűnek vallotta magát. Kiskőröshöz közeledve keskeny aszfaltúton száguld az autóbusz, kopár legelők, szabálytalan alakú kukoricatáblák között. Birkanyáj legel a napégette síkon, egy-egy mélyedésben víz csillan meg. Az ember azt gondolná, egy nagynagy lapos tányér a föld, mindjárt megbillen, s kicsurran belőle ez a földszomjú hozta víz. Az akác fanyar, savanyú illattal válaszol a nap perzselésére, s durcásan elfordítja tőle leveleit. Az árok szélén, korhadó fakereszten pléhből kivágott Jézus árválkodik. A birka leégetését, a puli csaholását, s a kolomp pengését elnyomja a gép zúgása. A változatosságot adó dombokhoz szokott dunántúli ember elcsodálkozik, vajon mit szeretett ezen a tájon Petőfi, aztán kutatni kezdi, mi is lehetett olyan szép a költőnek a futóhomok hazájában a szülőföld szeretete mellett. És elmosolyodik vízbebillenő fekete vízimadáron, tá volba révedő tekintete zöld kis ligetet vesz észre. A cseppnyi folt nagy földabroszon szürkés-kékké szín néződve integet vissza. Egy-egy tanya áll útjában az errejáróknak. Arról, hogy élet van itt is, a megzabolázott természet tanúskodik. Eerre szaporodnak a hosszú-hosszú dróthuzalra felfutott szőlősorok, kókadtan bóbiskolnak a zsendülő, sárgaborsókka megrakott fák. S az almák is hivalkodóan virítanak a sötétzöld lombok mögül. A szülőföld Néhány falun áthaladva előtűnnek Kiskőrös házai, lombos kertjei. Épülő házak a falu szélén, szürke vályogfalak, vörös téglafalak. Ez sátortetős lesz, amaz emeletes. Ez Kiskőrös, egy folyton épülő, változó nagyfalu. Ez Petőfi szülőhazája. A tornácos, oszlopos, nádtetős öreg házak szégyenlősen bújnak meg dölyfös fiatalabbak között. És ilyen az a ház is, amelynek faragott deszkamennyezete alatt született egy emberke, egy volt cselédlány és egy mészárosmester gyermeke, a neve. Petrovics Sándor. A szinte földhöz lapuló nádfedeles házban, a félig nyitott zsalugáterek mögött ihletett csend honol immár 1880 óta. Mert ettől fogva láthatatlanul újra a Petrovics család költözött ide vissza: Az 1861-ben műemlékké nyilvánított házat ekkor rendezték be múzeumnak a család bútoraival, eredeti Petrovics emlékekkel és korabeli használati eszközökkel. A szülőszoba A sarokban ágy, csipkével leterítve: ezen szült új életet 1823. január 1-én Petrovicsné és aznap nagy boldogság szállt e falak közé. Az apró ablakok alatt pad, asztal, faragott székek — egyik sem a családé volt, csupán korhűek és eredetiek. De itt a láda, amelyen a gyermekifjú, verselgető Sándor az Anyám tyúkját sírta. A sarokban a búboskemence hidegen, fehér fénnyel virít, egykor békés meleget adott. A kopott almárium, s az asztalon a nagy faragott pipa is még eredetiek. A konyhában a szabadkémény torka füstösen tátong. A padkán cserépedények és lábasok. A falon kis Sándor dajkájának, Kurucz Zsuazsannának fából faragott, főzéshez használt eszközei. Odébb, a másik szobában, eredeti kéziratok. Megtudhatjuk, hogy Petőfi a pennát a versírás mellett a rajzolásnál is kitűnően forgatta. Erről tanúskodik egy rajzos levele Arany Jánoshoz itt van a két Orlai Petrich Soma festmény a költő szüleiről, — és ezek még a „jó öreg”, s a „legédesebb anya” életében készültek. Még beljebb Petőfi szabadságharci emlékeit őrzik. Évente 20-30 ezren látogatják meg a kiskőrösi Petőfi múzeumot, s hogy milyen érzéssel távoznak, íme találomra néhány bejegyzés a vendégkönyvből: „Egy igaz hazafi szülőotthonában boldog érzés lenni.” „Meghatottan jártunk itt, mint Gyalókay mérnökkari századosnak, Bem vezérkari tisztjének leszármazottai, Székesfehérvár.” És még egy fehérvári bejegyzés: „Az hal meg, akit elfelednek. Mi nem felejtünk el, Vörösmarty Irodalmi Színpad.” Kiskőrös is őrzi Petőfi emlékét. A róla elnevezett utcával, a térrel, ahol e ház is áll, az ő nevét viselő általános iskolával és gimnáziummal, ahol külön tisztelettel és lelkesedéssel tanítják és tanulják Petőfit, és a rendezvények sorával. A szomszéd épületben augusztus 3-án állandó kiállítás nyílik a költő irodalmi emlékeiből, és szó van egy kiskőrösi Petőfi Kör megalapításáról is. 120 éve, 1848. július 31-én a segesvári csatában esett el a XIX század nagy költője, úgy, mint azt az Egy gondolat bánt engemet című versében megjósolta magának. Halálának évfordulójáról emlékezve szülőházát kerestük fel. A szülőház születés, az élet jelképe. És Petőfi él. Fejős László A 112 vers hasa Ünnep előtt a szalkszentmártoni Petőfi Múzeumban ! Szalkszentmárton felé haladónak elsőre a rengeteg új ház tűnik szemébe. Szinte sehol sincs egyetlen olyan régi épület, amelybe Petőfit bele tudnánk képzelni. A Petőfi ház felé menet mindenütt munkálkodnak, csinosítják a vasárnap felavatásra kerülő szobor környékét. Körüljárva a terjedelmes L-alaku épületet, melynek rövidebbik szárnyában a tábla szerint könyvtár működik, megakad a szemem egy nyitott ajtón. Pincelejárat. A szemöldökfába vésve ez áll: „Készült B. Nagy András borbírója 1847.” a „nak” már kimaradt belőle. A pincében bal oldalt székek, faasztalok halomra rakva, jobbra pedig a bolthajtások alatt egy furcsa alkotmány fogad, később jövök rá, hogy egy bölcsőben, régi rokka részei húzódnak meg ódon viharlámpák, liszteslapátok és kaptafák között. A pince végében egy ócska polcon vázált, megkövesedett fadarabok között két pisztoly maradványai hevernek. Az egyik ócska hatlövetű, a másik még régebbi lehet, talán Rákóczi korából való, gondolom a formájából. Mindkettőt vastag rozsdaréteg fedd, markolata már régen elkorhadt. Magáról a faluról, „Lovász földjéről” már az 1200-as évekből maradtak ránk írásos emlékek a kalocsai püspökség levéltárában. A Petőfi ház irodalomtörténeti értékét néprajzi jelentősége csak fokozza. Építését még az utolsó budai török pasa engedélyezte. Sokáig építették, míg végre 1710-ben elnyerte mai formáját: beálló vendéglő lett. Erről tanúskodik az udvaron álló zsindelytetős kocsiszín is. Érdekessége a házból kiinduló és a közeli nádasig húzódó betyárszöktető folyosó, melyre 1961-ben talajgyaluval végzett munkák során bukkantak rá. A ház homlokzatát hazánkban egyedülálló 1710-ben festett mészáros-cégér díszíti. " Sokat kellett dolgozni," míg végre 1961. májusában megnyílt a múzeum. Régebben zsír, tojás és zöldségfelvásárló hely volt a ház, és 1956-tól 1961-ig fokozatosan sikerült az egész házat az őt megillető múzeumi célokra visszahódítani. Most már egyre könnyebb lesz. A vasárnapi ünnepség után a budapesti Városépítési és Tervező Iroda tervei alapján megkezdődik a Petőfi ház teljes rekonstrukciója. A több mint 1 millió 200 ezer forintos felújítási munkálatok 1970 decemberében fognak befejeződni, — világosít fel Majsai Károly múzeumigazgató. Er elmondja, hogy a faluban megitt alakult a múzeumbarátok körének negyven főt számláló társasága, és hogy ebben a községben nagyon tisztelik Petőfi emlékét. Az öregek Sándornak, a mi Sándorunknak nevezik. Sokat dolgoznak a község lakói társadalmi munkával a múzeumért. Csinosítják a környéket, összegyűjtik a régiségeket, a Petőfi ereklyéket. A múzeum falán a költő márványba vésett mellképe látható. A hajdani ivóban a lepergett festék alatt régi adósok áthúzott nevei húzódnak meg. A konyhában korabeli használati tárgyak, az egykori vendégszobában Petőfi ereklyéket és dokumentumokat helyeztek el. Az öreg Petrovicsék szobájában dong a padló a léptek alatt, innen indult ki a betyárszöktető alagút. Mindenütt sok érdekes látnivaló Gölöncsérek munkái, az aradi tizenhárom vértanú arcképe egy fokosra faragva, az első Petőfi-kötet. Érdekessége hogy német nyelven adták ki. Hogy miért éppen németül? Erre felelte a kiadó: „hadd tudják meg az osztrákok, hogy milyen kultúrát tiportak el". A szentek szentjében, Petőfi szobájában, az ablak előtt az asztal, rajta a gyertyacsonk, melynek világánál verseit írta. Ott az öreg ládában helyezte el könyveit, írásait. a „112 vers háza” megújhodása előtt áll. Renoválják, bekapcsolják a múzeumhálózatba Halálának 120. évfordulója alkalmából vasárnap leplezik le a költő egész alakos szobrát, mely tovább hirdeti:„Dicső neve költő fiadnak Anyám, soká, örökkön él.” Harcsa Gábor Vándorolnak az építők Befejezés előtt áll a Dózsa György úti toronyházak mögött épülő hatvan férőhelyes bölcsőde. Igaz, ezt már egyszer megírtuk róla, hiszen az építőmunkások, a kőművesek már március végén befejezték a munkát. Az eredeti átadási határidő május 30-a volt. Hogy nem tudták ezt a határközik. A nyár folyamán az elsődlegesen fontos szakközépiskola építkezéséhez csoportosította a vállalat erőit s a fellelhető szakiparosok is itt dolgoztak. A Ságvári városrészben épülő ötven férőhelyes óvoda építkezését is a 13. tantermes iskola építése miatt hagyták félbe az építők, az óvodának mindössze az alapozása készült el és az alapfalak állnak. A szakközépiskola átadása után augusztus 8-án a 26. Állami Építőipari Vállalat dolgozói mindenek előtt a Dózsa György úti bölcsődét fejezik be, az utolsó simításokat a háromszárnyas félbehagyott óvoda építését folytatják, hanem ezzel egy időben megkezdik a szakközépiskolával szemben az új ABC-áruház építését is. Az áruházat is ebben az évben szeretnék átadni. Az óvoda átadási határideje október 31, az ABC-áruház előreláthatólag 1969. végére készül el időt tartani, erről a kőművesek nem impozáns épületen augusztus 15-ig sokat tehetnek. Közismert tény, szeretnék elvégezni, hogy a 26. Állami Építőipari Válla- A vándorló építőmunkások a Ságlat c zalcínak 1í=>1 «vámbiánnyííl kíi«7- vári TT várratrá'S'j’han r»É»m rsnnán A Petőfi ünnepség, szoboravatás Szalkszentmártonban Petőfi Sándor halálának 120. évfordulóján, vasárnap délelőtt 10 órakor Petőfi emlékünnepséget tartanak Szalkszentmártonban. A kecskeméti munkásőrzenekar reggel térzenét ad, majd Hodik Ferenc, a községi tanács vb titkára mond köszöntőt. Petőfi: Egy gondolat bánt engemet című költeményét Major Pál színművész adja elő, majd Madarász László, a Bács Kiskun megyei tanács vb elnkkhelyettese mond ünnepi beszédet. Ezután kerül sor Marton László egészalakos Petőfi szobrának leleplezésére. Emlékezőt Majsai Károly, a szalkszentmártoni Petőfi emlékmúzeum igazgatója mond. A szoboravatót a kecskeméti Kodály kórus műsora és a szobor megkoszorúzása zárja. Délután a Petőfi-ház udvarán folytatódik az ünnepség. 18 órától nótadélutánt és Petőfi-dalok estjét rendeznek, melyen közreműködik a tévé „Nyílik a rózsa” népdalvetélkedőjének két győztese, dr. Pleskó Bála és Csabai János előadóművészek. A Petőfi emlékünnepség alkalmából a szalkszentmártoni Petőfi-ház egész nap megtekinthető. Az offenzívát két hete indította el feleségem. Amikor még nem sejtettem semmit. Csak annyit mondott: — Isteni cipőt vett K1GM. Tudod, olyan modern sarkút... Oda se figyeltem. Egy héttel később mondott valamit. — Azt hiszem rövidesen cipőre lesz szükségem. Itt a nyár... Ekkor egy pillanatra felfigyeltem. Tegnap aztán így szólt— Szeretném, ha eljönnél velem cipőt venni. Erre már nagyon odafigyeltem, de mielőtt szólhattam volna, már folytatta: — Jót tesz neked egy kis séta, és az idő is olyan szép . . Amikor a dik cipőboltból hármajöttünk kifelé, megkérdeztem: — Mondd, fiacskám, tulajdonképpen milyen cipőt akarsz venni? Csodálkozva nézet rám — Természetesen fehéret, hiszen nyo >■ van. — Persze — mond_ tam és közben arra gondoltam, hogy eddig három üzletben mindenféle cipőt nézett, csak fehéret nem. A negyedik cipői leletben fáradtan ültem le és türelmesen vártam hátha itt sikerül. Negyedóv alatt kiderült, hogy milyen cipő tetszet abból nem volt megfelelő nagyság, amelyekből volt, azo nem tetszettek. Indulás tovább. Mikor az utcán rágyújtottam, az reszketett a öngyújtó kezemben. Feleségem is észrevette. — Csak nem vagy ideges? — kérdezte aggódva. — Á, dehogy! Remekül szórakozom! Csak azt nem tudom, hogy mi szükség van énrám?! — Na hallod? Csak nem veszek olyan cipőt, ami neked nem tetszik,? ! A hatodik üzletben végre sikerült az óhajtott cipőt megtalálni. Feleségem felpróbála és elém áll — Ugye, milyen tündéri? re. Odanéztem a cipőitényleg csinos volt, de élénk zöldszínű. — Nagyon tündéri — mondtam. — Nagyon tetszik . . . csak úgy emlékszem, mintha fehér cipőről beszéltél volna. Csodálkozva nézett rám. — Tényleg? Erde, kés, én már nem is tudom biztosan. Én azonban abban pillanatban már biztosan tudtam, hogy többé nem megyek vele cipőt vásárolni. Nem én! Inkább, lemondok a sétáról is. (v. i.) Ciuai vish