Dunaújvárosi Hírlap, 1969. szeptember (14. évfolyam, 69-77. szám)

1969-09-02 / 69. szám

AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1969. SZEPTEMBER 2., KEDD Az Arab Szocialista Unió képviselőinek látogatása Dunaújvárosban Az Arab Szocialista Unió hazánkban tartózkodó képviselői, Abdul Mohszen Abu el Nur, az Arab Szocialista Unió legfelsőbb végrehajtó bizottságának tagja vezetésével szombaton délelőtt meglátogatták városunkat. A vendégeket elkísérte Szarka Károly, hazánk kairói nagykövete. A delegáció fogadására a városi pártbizottság épületében megjelent Herczog Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára, valamint városunk párt, állami, gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői. Takács Imre, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a vendégeket, majd tájékoztatta őket Dunaújváros húszéves fejlődéséről, a szocialista építőmunkában elért eredményeinkről. A köszöntő szavakra és a tájékoztatóra Abdul Mohszen Abu el Nur, a küldöttség vezetője válaszolt; többek között ezeket mondotta: — Engedjék meg, hogy küldöttségünk nevében átadjam a magyar népnek, pártjuknak, a város vezetőinek és lakóinak az arab nép üdvözletét. S egyben köszönetünket azért az állásfoglalásért, mellyel a mi ügyünket, harcunkat segítik. A mi népünk el van szánva, hogy tovább folytassa a harcát törvényes céljai elérésére, az elrabolt arab földek visszaszerzésére, s e harcában együttműködik minden haladó erővel az imperializmus ellen. Mi igazságos békén alapuló rendszert akarunk teremteni. Kifejtette, hogy az arab nép elismeréssel tekint a magyar nép eredményeire és sok sikert kivánt a nép jólétének emeléséért, a béke ügyéért folyó mindennapi harchoz. — Boldog vagyok — mondotta — hogy e fiatal városba jöhettem és személyesen is láthatom a magyar nép építőmunkájának eredményeit. Az Arab Szocialista Unió küldöttsége ezután rövid városnézésre indult, az Arany Csillagban ebéden vett részt, majd délután a Dunai Vasmű klubban gyűlésen találkozott a dunaújvárosiakkal. Takács Imre, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg a gyűlést. — Örömmel tölt el bennünket — mondotta bevezetőben — hogy városunkban üdvözölhetjük egy nagy nép igazságos harcának képviselőit. — Majd rövid áttekintést adott a nemzetközi helyzetről, méltatta az arab népek harcát és beszélt azokról a kapcsolatokról, melyek a dunaújvárosiakat az arab népekkel közvetlenül is összefűzik. A Dunai Vasmű különböző termékei eljutnak az Egyesült Arab Köztársaságba is, dunaújvárosi szakemberek részt vettek a heiuani erőmű építésében, és több arab diák tanul nálunk Dunaújvárosiban. Abdul Mohszen Abu el Nur szólt ezután a gyűlés résztvevőihez. Átfogó képet adott arról, hogyan éltek az emberek az egyiptomi társadalomban az 1952-es forradalom előtt, és milyen nagy erőfeszítéseket tettek az elmaradottság felszámolására a forradalom győzelme után. Mindezt a társadalmi előrehaladásért folyó harc — nem volt könnyű és ma sem könnyű, mert a nemzetközi imperializmus minden eszközt megragad és felhasznál e folyamat meggátlására. 1956-ban az angolok és a franciák követtek el agressziót, legutóbb pedig Izraelt használtaik fel aljas céljaik elérésére — Mi készek vagyunk arra — mondotta, — hogy reális feltételek mellett tárgyaljunk a békére, de nem kapitulálunk! Nagy érdeklődéssel kísért beszéde után Tábori László, a meleghengermű főimechanikusa — aki részt vett a heluáni erőmű építésében —mondotta el az Egyesült Arab Köztársaságban szerzett élményeit, és hangsúlyozta: — Egyet akaró népet ismertünk meg az arab népben, s nincs erő, mely Önöket nagy céljuk elérésében megakadályozhatná, nincs erő, mely béklyóiba verhetné törekvéseiket. Majd a Dunai Vasmű dolgozói nevében díszes albumot nyújtott át a küldöttség vezetőjének. A delegáció ezután a Dunai Vasműbe látogatott, felkerestek néhány üzemet; látogatásuk Dunaújvárosban a kohászati kombinát vezetőivel folytatott baráti beszélgetéssel zárult. • • Ünnepélyes tanévnyitó a város iskoláiban Hétfőn délelőtt kiürültek a dunaújvárosi játszóterek. Általános iskolások, ipari tanulók és középiskolások, tízezer fiú és lány igyekezett a reggel 9 órakor kezdődő tanévnyitó ünnepségekre. A legnevezetesebb tanévnyitó ünnepséget ezen a szeptember elsején kétségkívül az új, tizenhárom tantermes szakközépiskolában tartották. Az ünnepségen megjelent Boór Ferenc, a Fejér megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Papp László, a Fejér megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője. Sófalui István, a Városi Tanács VB elnökhelyettese. Gadó József, KISZ városi bizottságának titkára, a és több más városi vezető. Engloner Gyula, a szakközépiskola igazgatójának megnyitó beszéde után Boór Ferenc adta át az új létesítményt a diákoknak. Az ünnepséget követően hatszáz szakközépiskolás, köztük 162 gimnazista vette birtokba az iskolát. A tanítás itt is, mint a város többi iskolájában, kedden kezdődik. A város két középiskolájában, és az iparitanuló intézetben idén kilencszáz elsőosztályos tanul, az általános iskolákban hatszázötven gyerek vett részt életében először iskolai évnyitó ünnepségen. A város kilenc általános iskolájéban kedden 6500 tanuló kezdi az új tanévet. (Képünk a Ságvári Endre iskola évnyitóján készült). arminc éve, szeptemberben én még nem éltem. Amikor megszülettem, már tartott a háború és az akkori felnőttek már jónéhány hónapja szoktathatták magukat a gondolathoz: háború van. Eszmélésemkor — amennyire vissza tudok emlékezni, és vissza tudok, hiszen valamennyi gyerekkori élményem ’ kapcsolatban van a háborúval —, szóval eszmélésemkor nekem az egész világháború nem jelentett különösebb megrázkódtatást. Sőt, semmiféle megrázkódtatást nem jelentett. Harminc éve, szeptemberben vásárolhatták a szüleim azt a nagyméretű fényképalbumot, amelybe később rólam készült fényképek kerültek. Az albumot nagybátyám illusztrálta. Régen láttam ezt az albumot, de jól emlékszem rá: a címlapján egy gólya volt látható, amint, engem cipel, mint valami bugyrot, a csőrében tartott pelenka segítségével. A kép alatt a nevem, a születésnapom ezenkívül gondos ecsetvonással, nagybetűkkel a két legfontosabb adat: HÁROMKI JÖHtJSZ és hogy ÖTVEN CENTIMÉTER. Az album közepe táján egy fotó, természetesen rólam, az előszobaajtóban felszerelt gyűrűhintán tornaszám, mérleget csinálok, ami egész szép teljesítmény egy négy éves kisfiútól, láthatóan büszke is vagyok rá. A kép mellett illusztráció: romok, lángok és a lángokban egy évszám. 1944. Nem, nekem semmiféle megrázkódtatást nem jelentett, a háború, s ha egyáltalán észrevettem, bizonyára természetesnek tartottam, hogy apám nincs otthon, s hogy az apám korabeli férfiak ha sétálnak, kizárólag egyenruhában sétálnak az utcán. A bombáktól sem ijedtem meg. Legfeljebb izgalmasnak tűnt, amikor először hallottam a robbanásukat, emlékszem, tejért mentünk a nagyapámmal. Messziről kellett hozni a tejet, mert villamossal mentünk. Amikor megszólaltak a szirénák, a villamos megállt és a nagyapámmal hazáig futottunk. Akkor hallottam először bombarobbanást Anyám, a kapuban várt és én nem tudtam, hogy miért van úgy megijedve. Én úgy lettem gyerek, hogy közben háború volt. Kezdetben nem nálunk robbantak a bombák és a fényképalbumom első húsz mindenki félt már a pincében, hiszen ott én nyugágyban aludhattam. Harminc éve, szeptemberben, amikor szüleim a fényképalbumot vásárolták és a lengyel gyerekekre az első tanítási napon ráomlott az iskola, a világ felnőttei borzongva és rettegéssel vették tudomásul, hogy kitört a háború. De talán túlságosan sokan voltak azok a felnőttek, akik csak később ijedtek meg, akik csak később kezdtek félni. Akkor, amikor a saját házuk égett. ború Idén, szeptemberben, harminc évvel a hákirobbanása után, táskával a hátán, vagy a hóna alatt egy új generáció indul iskolába. A világ nagyobbik részében a gyerekek békében nőttek fel, ez a természetes állapotuk. Vannak a világon iskolák, ahol a Harminc éve,szeptemberben oldalára ragasztott fotók alapján nem is lehet arra következtetni, hogy akkor már háború volt. Az egyik képen csörgővel a kezemben kalimpálok, a másikon perecet adok egy rácsmögötti őzikének, a harmadikon hatalmas söröskorót markolászok. És mindegyik képen ott vannak a felnőttek is a háttérben, mosolygósan, mintha valamennyien a legnagyobb biztonságban lennénk. Miért is ijedtem volna meg, amikor az első bombarobbanást hallottam és miért is féltem volna később, am ihnpadok mellett árok húzódik, mely szerencsés esetben megvédi a gyerekeket a bombáktól Amióta felnőtt lettem, nemcsak őket, hanem a világ valamennyi gyerekét féltem a bombarobbanástól. És nem tagadom magam is félek. Harminc év alatt megtanultuk, hogy a háború akkor is minket fenyeget, ha a bombák nem közvetlenül mellettünk, vagy nem közvetlenül a mi fejünk felett robbannak. Aczél Gábor "t Új telephelyekkel gazdagodnak a városi vállalatok Hosszú évekig szétszórtság, rossz szociális ellátottság jellemezte a városi vállalatok telephelyeit. Régi barakképületekben, felvonulási épületekben, öltözők, mosdók nélküli ideiglenes helyiségek szolgáltak műhelyekként, raktárakként. A központosítás gondja már évek óta megoldásra vár. Néhány éve kezdődött meg a telephelyek központi kialakítása. Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat Ez évben készül el hat és fél millió forintos beruházással a vállalat két központi telepe. Idáig a Délivárostól az Óvárosig, mintegy húsz különböző helyen voltak a vállalatnak telephelyei. Pincékben, alagsori helyiségekben voltak a műhelyek. Novemberben készül el az erdei rakodón az új egyemeletes központi épület. A vállalat saját beruházási keretből három és fél millió forintot fordított az építkezésre. Mosdók, öltözők, raktárak, műhelyek lesznek az új épületben, és az igényeiknek megfelelő munkakörülmények is biztosítottak. Az építkezésben a vállalat dolgozói hatszázezer forint értékű társadalmi munkával vettek részt. Ugyancsak ősszel adják át rendeltetésének az állomás melletti modern garázsüzemet. Itt lehetővé válik a vállalat gépkocsiállományának egyesített garázsírozása, és az egy helyen történő szerelési munkák elvégzése. A tervekben szerepel még a déli városi termesztő telep megszüntetése. Jövőre az Adory felé vezető út mellé helyezik át a telepet. Az Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalatnál az egyesített telephelyek kialakításával négyre csökkentik az eddigi húsz telephely számát. Víz- és Csatornaművek A Víz- és Csatornaműveknél már nagyobb gondot okoz, s nem is lehetséges a nagyarányú központosítás. A jelenlegi tizenhárom telep a munkák jellege miatt a város különböző részein található. Ezeken a telephelyeken már sikerült az elmúlt évek során a vállalatnak megfelelő szociális körülményeket kialakítani. Egyelőre a Kohász utcai telep bizonyul központosításra legalkalmasabbnak. A villanyszerelők, hegesztők, asztalosok, lakatosok, műhelyei itt vannak. A vízművek valamennyi telepét burkolt utak , parkok veszik körül, ami városesztétikai szempontból is lényeges, hiszen legtöbbjük a város középpontjában épült. Ez a tény egyébként a terjeszkedésben, nagyobb központi telep létrehozásában gátolja as vállalatot. Az I. sz. hőközpont köranyéke az egyetlen, ami lehetőséget nyújt a terjeszkedésre. Ide tervezik 1972-re a központi telepet, mintegy kétmillió forintos beruházási költséggel. Már elkészültek a tervek, és szeptemberben kezdődik az építkezés a víztoronynál, ahová a Víz és Csatornaművek központi irodái költöznek majd. Saját beruházásból fedezik az új irodai központ költségeit, 2,3 millió forintot fordítanak erre a célra. Vegyesipari Vállalat Az elmúlt két év alatt több mint hárommillió forintot fordítottak a Vegyesipari Vállalatnál a kulturáltabb munkakörülmények kialakítására. A vállalat központi telepén orvosi rendelőt, öltözőket, fürdőket létesítettek. Nemcsak a vállalat dolgozóinak, hanem a környék lakóinak is megelégedésére szolgál majd az 1970 végén üzembe lépő gáztüzelésű kazán. (Ezáltal megszűnik a sokszor kifogásolt fekete füst) A jövő évben fejeződik be a vállalati központi telep körülkerítése, parkosítása. Mivel különböző szolgáltató részlegek tartoznak a vegyiparhoz, így azok összevonása nem lehetséges. A szolgáltató részlegek helyiségeinek bővítése és korszerűsítése folytatódik, a Patyolatrészleg kapacitását növeli a jövő hónapban érkező jugoszláv vegytisztító gép. A Kertvárosban még ez évben megnyílik az új cipész, patyolat és fodrász részleg. A Vegyesipari Vállalat részlegei és felvevőhelyei a város fejlődésének megfelelő arányban növekednek a jövőben.