Dunaújvárosi Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 35-43. szám)

1970-05-22 / 41. szám

A gépi oktatás első tapasztalatai a főiskolán A jó műszaki szakemberek képzésének alapvető gondja az előadásra, de különösen a gyakorlatra jutó idő rövidsége, legfőképpen a két alapvető tantárgy, a matematika és a fizika területén. Tudják ezt a felsőoktatási intézményekhez felsorakozott dunaújvárosi műszaki főiskolán is. Tudják, és nem álltak meg a felvetődött problémák egyszerű konstatálásánál, hanem új utakat keresnek. Több éves munka eredményeként az idei tanév második felében — egyelőre még mindig kísérleti jelleggel — bevezették a főiskola nappali és esti tagozatán a gépi gyakorlatvezetést. Az újszerű, rendkívül érdekes próbálkozásról Fercsik János főiskolai docenstől a Matematika-Fizika Tanszék vezetőjétől kaptunk tájékoztatást, aki a négy évvel ezelőtt elindított kísérletsorozat kezdeményezője és irányítója volt. — Mi a gépi oktatás lényege? — A gyakorlatra szánt és kidolgozott feladatokat magnetofonszalagba rögzítjük, amelyről zenei aláfestés mellett fejhallgatón jut el a hallgatókhoz. A megoldás koncepciója, hogy először megadjuk a feladatot és a megoldáshoz szükséges képleteket, amit emellett dián ki is vetítünk. Ezen útmutatás alapján a hallgatók megoldják a géptől kapott információk, a megoldás menetének ismertetése után. Végül a gép közli az eredményt, hogy ellenőrizhető legyen. — Mennyire elterjedt módszer ez? — Az audiovizuális oktatási módszer már járt utakon halad, de ebben a témakörben — a matematikában és a fizikában nemigen használatos. — Vagyis az említett témákban a főiskolai karon folyó kísérletek úttörő munkának számítanak? — Igen, a felsőoktatási intézmények közül tudomásunk szerint jelenleg csak nálunk van ilyen. — Milyen előnnyel és hátránnyal jár ez a módszer a tanár számára? — Azzal az előnnyel, hogy meggyorsítja az óra menetét, mentesíti a tanárt a táblára írástól. Az így felszabaduló idejéből többet tud egyenként foglalkozni a hallgatókkal. Jelenlegi hátránya a módszernek, hogy a hagyományoshoz képest lényegesen hosszabb a tanár felkészülési ideje. De ez csak addig lesz így, amíg minden témakörhöz el nem készül a megfelelő anyag. — Úgy tudom, végeztek felmérést a hallgatók között: hogyan fogadták ők a gépi oktatást? — Az ő véleményük erről benne van az általuk megválaszolt kérdőívekben, amelyet minden gépi oktatásban résztvevő tankörrel kitöltettünk. Az asztalon egy ilyen kérdőív, 54 nappali hallgató válaszát rögzíti. Egressy Gyula főiskolai adjunktus, aki szintén részt vett a kísérletek, a gépi oktatás módszerének kidolgozásában, a következőket mondja: — Célravezetőnek tűnik ez az oktatási forma, és jó eredményeket ígér.A legtöbb tananyag elsajátításánál használható, egy-két kivételtől eltekintve. Kelemen András főiskolai adjunktus, akinek ugyancsak nagy része van a kísérletekben, kollokvium előtt szokta mondogatni a hallgatóknak: a fizikai tudás alapja a sok feladat. A fizikagyakorlatokon ő is alkalmazza a gépi gyakorlatvezetést. — Korunk embere, és különösen az ifjúság, hozzászokott az állandó háttérzajhoz. Nem lehet hát káros hatással a feladatmegoldásra a zene, ami egy-egy fél percre kikapcsolódást, pihenést is jelent. A zene káros, vagy hasznos hatásáról persze még pszichológiai vizsgálatok folynak — mondja. Jelenleg egy 32 személyt befogadó tantermet szereltek fel a gépi gyakorlatvezetés eszközeivel. Az itt folyó fizikai feladatmegoldásba bárki bármikor bekapcsolódhat, ha jut még hely neki, mert ez a terem nagyon népszerű mostanában. Egy másik, hasonló befogadóképességű tanteremben matematikai gépi konzultáción vehetnek részt a hallgatók. Itt különösen nagy előny, hogy a kezelőkészülék segítségével a feladatmegoldás sorrendje, menete tetszőlegesen változtatható. Ha egy-egy korábbi lépést nem ért a hallgató, a megfelelő számú gomb lenyomásával visszakapcsolhat. A gép programját Gábeli József tanársegéd készítette el. Nagy távlatokat nyitott meg a dunaújvárosi műszaki főiskolán, de talán más felsőoktatási intézményeket tekintve is ez a kísérletsorozat. Ezt bizonyítja a Dunaújvárosban megrendezett felsőoktatási metodikai és didaktikai megbeszélésen elhangzott sok dicsérő és elismerő vélemény. Sok-sok előnye mellett külön ki kell emelni, hogy a hallgatók szabad idejükben bármikor „géptanár” irányításával dolgozhatnak. És ahogy Fercsik János mondta: a gép nagyon türelmes, nem mondja a visszakérdezésnél, hogy „hát még ezt sem tudja?”. Nem ingerült, nem ideges, ideális „tanár”. — Mik a további tervek? — Még sok kísérlet áll előttünk — mondja a tanszékvezető. — A lehető legjobb megoldást keressük. Jelenlegi kísérletünkkel kapcsolatban a csoportosítás áll terveink között: különböző nehézségi fokú feladatokat készítünk, hogy a jobb és gyengébb felkészültségű hallgatók képességeikhez mérten vehessék ki részüket a gyakorlatokban, ami ösztönzőleg is hat. Szeretnénk kiterjeszteni ezt a módszert más területekre, így például a mérések programjára, a konzultációkra, a hosszú technológiai folyamatok ismertetésére, természetesen más-más eszközökkel. Pénzügyi oldalát tekintve: a felszerelések és üzemeltetésük jelentős anyagi ráfordítással járnak. De a cél, amelynek érdekében egyre újabb próbálkozások, módszerek születnek, — a maximális értékű szakemberképzés, minden áldozatot megér. Fejős László TTmTTmTTTTTm»mT?Tm»»mTT ▼TTTTÚl Interjú Nics János képviselővel törökországi élményeiről Az elmúlt év őszén török parlamenti és szenátusi delegáció járt hazánkban. Ezt a látogatást viszonozta a nemrégiben Törökországban járt magyar parlamenti küldöttség, melynek városunk országgyűlési képviselője, Nics János is tagja volt. Megkértük, hogy összegezze törökországi benyomásait, számoljon be lapunk olvasóinak a magyar— török kapcsolatok várható alakulásáról, valamint egyhetes utazásának emlékezetes eseményeiről. — Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy ebben a delegációban a magyar ipari munkásságot képviselhettem. Húsz év óta nem járt Törökországban magyar parlamenti delegáció. Szinte úttörő szerepet kellett vállalnunk. Nagyon örülök annak, hogy — érzésem szerint — sikerült kinyitni azokat a kapukat, melyeken a kultúra, a tudomány és a gazdasági kapcsolatok cseréje meggyorsulhat — mondotta Nics Mártos. — A mi fő feladatunk az volt, hogy eloszlassuk a hazánkkal szemben még tapasztalható téves vélekedéseket. Azt kérdezték, hogy Magyarországon van-e vallásszabadság, létezik-e családi élet, stb. Ismerik Magyarország jellegzetességeit, tudják, hogy nálunk folyik egész Európában legintenzívebben turkológus képzés, számontartják azt, hogy ápolják az első világháborúban hazánk területén elesett török katonák sírjait és ismerik a legnagyobb magyar államférfiak és sportolók neveit is. Tekirdagban például nagyon meglepődtünk, amikor Atatürk, a török Kossuth és II. Rákóczi Ferenc arcképe mellett Ladányi Józsefnek, a Borsod megye tanácselnökének fényképét és az alatta olvasható feliratot megpillantottuk: Sárospatak, Tekirdag, testvérvárosok. Az ország gazdaságilag a gyengén fejlett tőkés országok közé sorolható. Tagja a NATO-nak és a CENTO- nak. Iparának fejlődési lehetőségeit erősen korlátozzák az USA-val és az NSZK-val fennálló egyoldalú gazdasági kapcsolatok. Már megindultak a változás útján. A Szovjetunió egy hatalmas vaskohászati kombinát felépítését határozta el és kezdte meg, sőt szó van arról is, hogy hasonló jellegű gyárak telepítésekor hazánk is segítséget nyújt Törökországnak. Ez csak a kezdet, amely megmutatja, hogy jó úton indult el a két ország egymás felé, hogy már nem elegendő csupán Rákóczi Ferencet helyezni a kapcsolatok középpontjába, hanem a mai életnek megfelelően át kell formálni ezeket a kapcsolatokat. — Milyen Dunaújvárossal kapcsolatos témák kerültek napirendre látogatása során? — Városunkat Törökországban alig ismerik. Csupán a szenátus elnöke, Atasagun úr járt nálunk és próbál a városnak propagandát csinálni. Elindulásom előtt a vasmű vezetőitől több, Dunaújváros életét, húsz éves fejlődését bemutató albumot kaptam. Ezeket befolyásos, városunk szempontjából számottevő helyeken ajándékoztam el. Megtudtam például azt is, hogy a törökök a Duna Vasműben gyártott profilszerkezetekből — igaz, hogy nem mint a Dunai Vasmű, hanem mint a Metallimpex ügyfelei — sokat vásárolnak és használnak fel. Lehetőség van nagymennyiségű vasmű radiátor elhelyezésére is. A kereskedelmi attaséval való beszélgetés után abban maradtunk, hogy megbeszéljük a kínálkozó lehetőséget illetékes szervekkel, hogy mi küldjünk ki, vagy mi hívjunk meg megfelelő összetételű műszaki delegációt. Több szenátort és parlamenti képviselőt hívtunk meg magyarországi és azon belül dunaújvárosi látogatásra. Vendégeink lesznek, kíséretünkben bejárják hazánkat és a legilletékesebb szervekkel veszik fel a kapcsolatokat ipari, gazdasági és egyéb téren. Élményeiről, Törökországban látottakról a következőket mondotta Nics János: — A szélsőségek országa a mai Törökország. Az egy főre eső nemzeti jövedelem évi összege 290 dollár, nagyon alacsony. Az ország 60 százaléka még mindig analfabéta. Izmir környékén az elmúlt években több mint száz lányt gyilkoltak meg testvéreik, azért mert modern, európai öltözékben akartak járni a hagyományos viseletek helyett. A legkiáltóbb ellentétet két szomszédos városnegyed bemutatásánál veheti észre az idegen: az egyik városrészt Csankajának hívják. Ez egy hipermodern, állandóan épülő városrész. Szemben vele, egy hegyoldalon terül el a Gecsecondó. Itt például amit napnyugtától napkeltéig, tehát este nyolctól hajnali háromig építenek, azt a hatóságok nem semmisíthetik meg, nem bontathatják le. Elképzelhető, milyen lehet ez a hegyoldal. A delegáció a lakosság részéről a legszívélyesebb fogadtatásban, Márvány tenger melletti Rodostóban, a Tekirdagban részesült. Az iskolákban tanítási szünetet rendeltek el és a város apraja-nagyja, magyar és török zászlókkal a kezében, kivonult fogadásunkra. Rákóczi emlékét kegyelettel őrzik és nagy becsben tartják. — Véleménye szerint sikerült a delegációnak feladatát végrehajtania? — kérdeztük búcsúzóul Nics Jánostól. — Egyre inkább javulnak, normalizálódnak államközi kapcsolataink. Minden valószínűség szerint az egyéves szerződéseket már a közeljövőben hosszúlejáratú megállapodások váltják fel. Sor kerül szakemberek, művészegyüttesek cseréjére és az élet minden területén az eddiginél gyorsabb ütemű konszolidáció, fejlődés várható. Harcsa Gábor Bitumó-perlit Fehéret a feketével, a perlitet a bitumennel házasítják — immár egy éve — a 26. Állami Építőipari Vállalat gyártó üzemében. Így hozzák létre a kor követelményeinek megfelelő szigetelő anyagot a bitumóperlitet. Korábban a gyakorlat az volt, hogy az építkezésen a helyszínen olvasztották a bitument. Vödrökben szállították a forró, fröccsenő anyagot. Balesetveszélyes volt, évente a sérülések 5—7 százalékát tették ki a vállalatnál az ilyen balesetek. A termelést fejlesztették, a baleseti forrást is megszüntették. A tett intézkedések kapcsolódnak a vállalat műszaki fejlesztési célkitűzéseihez. Kenyeres Gyula csoportvezető, korábban maga is részese volt a kéziszigetelésű munkamódszernek , irányításával nyolctagú brigád eredményesen termeli a bitumó-perlitet. Éves tervük többezer köbméter anyag, melyből több mint 200 ezer darab lapot készítenek. A felhasználásuk Százhalombattán, Dunaújvárosban és Beremenden történik. A perlit üzem terméke keresett, az igény növekszik. A termelés bővítésére van lehetőség. Az építőipari vállalatnál az üzem létrehozásával a termelés fejlesztésével egyidőben megszüntettek több veszélyes munkafázist, baleseti veszélyforrást is. Felújítják a vegyi üzemeket Megkezdték a vasmű vegyi gyáregységénél az éves karbantartási és felújítási munkákat Egyelőre csak az „előmunkálatoknál” tartanak, a szulfátüzem és a benzolüzem berendezéseit újítják fel. Június elsején kezdik a többi üzem nagyjavításái és felújítását. A munka egész hónapban tart, többek között a benzolkinyerő- és mosótornyok teljes bélelését, betétjét, berendezéseket és vezetékeket cserélnek ki. A munkát a kokszvegyészeti gyárrészleg karbantartói végzik el. Képünkön; a szulfátüzem főzőtornyának szerelése és a benzolüzem permetező-olajhűtő berendezés vezetékének cseréje. (Cseh Tibor felvételei)