Dunaújvárosi Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 70-78. szám)

1970-09-18 / 75. szám

A társasházépítési akció helyzetéről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága A városi tanács végrehajtó bizott­­sága keddi ülésén a társasházépíté­­si akció helyzetéről tárgyalt. E kér­dés legutóbb 1989 január 7-én sze­repelt a végrehajtó bizottság napi­rendjén, s így mód volt visszatekin­tésre és a felgyűlt gyakorlati tapasz­talaink alapos elemzésére is az ülé­sen. Az eltelt időszak alatt 56 KISZ és 140 vállalati társaslakás épült fel. A pénzügyi fedezet és a kiviteli ter­vei­ lehetővé tették volna, hogy to­ V­ s'm 700 társaslakás épüljön 1969- 71­-ben, ezt azonban akadályozta panel és a kivitelezői kapacitás hiá­­­nya. A társasházak telepítése az általá­nos városrendezési terv keretei kö­zött, a város fejlesztésének szerves részeként történik. A telepítésre olyan területeket jelöl ki a tanács, melyek a re­igió legkedvezőbb köz­­műadott­ságokkal rendelkeznek. A cél ezzel az, hogy ily módon is csök­ken­­­tse az egy lakásra jutó bekerü­lési költséget. A megalakítandó épí­tő közösséget a vállalatok megbízott jogi és műszaki szakértője az előké­szítő megbeszélésektől egészen kulcsátadásig képviseli. Részt vesz a a tervek felülvizsgálatában, a költsé­gek egyeztetésében, a szerződések­ megkötésében és ellátja a műszaki ellenőri teendőket is. A leendő tu­la­jdonosok érdekvédelme így megfe­lelően biztosított. Emellett az épüle­tek készre jelentésekor a tulajdonos saját­ lakását átvizsgálja, a hibákat vagy az el nem végzett munkákat hideyjegytékben szerepeltetik, és azok kijavítására, illetve pótlására intézkednek. (Bár, a gyakorlatban ez még igen nehéz körülmények között valósul meg.) A városi tanács végrehajtó bizott­sága a KISZ- és társasházépítési ak­ció kibontakoztatása, a költségek csökkentése érdekében jelentős tá­mogatást, segítséget nyújt az építte­tőknek. Az 1060-ben a Kallós Dezső utcában felépült 56 KTSZ társasla­­káshoz például a következő támoga­tást nyújtotta: a közművek építésé­hez SP0 ezer forinttal, a beruházási program és a kiviteli terv elkészí­téséhez 137 ezer forinttal, a lebonyo­­lít­áshoz szükséges költségekhez 91 ez­er forinttal járult hozzá és 235 ezer forint telekárkedvezményt adott. Az építő KISZ-fiatalok pedig 625 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, így együttesen — a tanácsi hozzájárulások és kedvez­mények, továbbá a társadalmi mun­ka — az egy lakásra eső költséget 29 ezer forinttal csökkentette. Érdemes szemügyre venni a válla­lati társasházépítés költségtényezőit is. 1969-ben a Kallós Dezső utcában a Dunai Vasmű dolgozói részére 14­1 társaslakást adtak át. Ebből 40 darab volt egyszobás, 90 darab egy plusz félszobás és 10 darab volt egy plusz két félszobás. A városi tanács a be­ruházási program, a kiviteli terv, a lebonyolítási költség és a telekár­kedvezmény kereteit tekintve 1 mil­lió 214 ezer forinttal járult hozzá az építkezés költségeinek csökkenté­séhez. Ily módon egy lakás bekerü­lési költsége 9 ezer forinttal csök­kent. Figyelembe véve a lakásárak felfelé ívelő tendenciáját, és azokat a terheket, amelyeket a társasház építési akcióban résztvevőknek vál­­lalniok kell — a költséget csökkentő tényezők mindenképpen számotte­vőek. Az építés alatt álló lakások hely­zetével is foglalkozott a végrehajtó bizottság. 1969-ben kezdték meg és az idén fejezik be a Római város­részben az R 1—7 jelű épület építé­sét. Az épület teljes egészében a Du­nai Vasmű dolgozóinak társasháza lesz. Itt 6t lakás épül, melyeknek túlnyomó része kétszobás. Az épüle­tet április 30-ra szerelték össze és jelenleg a belső szakipari munkála­tok folynak. A befejezési határidő­­december 1. A tanács vb és a Dunai Vasmű 3 millió ,932 ezer forintot ki­tevő kedvezménnyel járul hozzá költségek csökkentéséhez. E kedvez­­­ményeket leszámítva az összes költ­ség így is meghaladja a 24 millió forintot. A negyedik 5 éves tervben a Ró­mai városrészben és a Dózsa György II. városrészben 1569 társaslakás épül a terítek szerint, melyből 1400 vállalati hozzájárulással, 160 pedig a KISZ társasház akció keretében va­lósul meg. A végrehajtó bizottság a társasház építkezés körülményeit ele­mezve rámutatott: meg kell vizsgál­ni annak lehetőségét, hogy a társas­házépítésben résztvevők társadalmi munkával bekapcsolódhassanak a ki­vitelezésbe. Továbbá a kivitelező vállalatnak oda kell hatnia, hogy az épületek összeszerelése után a belső szakipari munka meggyorsuljon, mert az átadás emiatt jelentősen el­húzódik. A hiánypótlásokat és a ga­ranciális javításokat nagyobb felelős­séggel kell végezni mint eddig. A munka minősége ugyancsak sok kí­vánnivalót hagy maga után. Többek között ennek is tudható be, hogy a műszaki készrejelentés, és a beköl­tözés között gyakran két-három hó­nap telik el, s az épület ezalatt ,,gaz­dátlanul” áll. A végrehajtó bizottság a társasház­építési akcióról szóló tájékoztató je­lentést elfogadta és meghatározta a további feladatokat. MIRŐL ÍR AZ ÜST? A Dunai Vasmű dolgozóinak üzemi lapja az Üst szeptember 12-i számá­nak csaknem mindegyik magvas cikke a kongresszusi munkaversen­­­nyel foglalkozik ilyen, vagy amolyan formában. ,,A X. pártkongresszus tiszteletére" című elemző cikk a vál­lalat versenyirodájának nyilvántar­tása­­ alapján ismerteti az egyes gyárrészlegek vállalásait, s azok gazdasági, s áttételesen politikai ha­tásait. Az érctömörítő üzemi riport a munkaerőgondokról, a törzsgárda ki­alakításának nehézségeiről és ered­ményeiről szól. Terjedelmes cikk számol be a vasmű párt-vb szep­tember 7-i üléséről, amelyen az egész vasművet, termelésének gazdaságos­ságát érintő téma került megvitatás­ra. a vállalat készletgazdálkodásának helyzete. ..A munka kultúrája” és a ..Mennyit dolgozik ön naponta” című írások, ha áttételesen is, de az irány­elvek kitűzéseit célozzák a szocialis­ta módon élni, dolgozni -elv szem előtt tartásával. Az Üst ifjúsági meléklete, az Ifjú­munkás vezető anyagként cikket kö­zöl Klein Andrástól, a DV KISZ- bizott­ság politikai munkatáráról. A ,,Felelősségünk tudatában” című írás az MSZMP IX. kongresszusán elfogadott szervezeti szabályzatból vett idézet — „Ha a pártba KISZ- tagot vesznek fel, egyik ajánló a KISZ-alapszervezet taggyűlése lehet” — alapján elemzi a KTSZ-tagságnak ezzel kapcsolatos politikai felelős­ségét. Megérkeztek Jánkmajtisra a dunaújvárosi ipari tanulók Szerdán reggel fél nyolckor a duna­újvárosi Újállomásról utaztak el a MÖM 316. Iparitanuló Intézet diák­jai. A százötvenkilenc dunaújvárosi iparitanuló több mint tizenhat órát utazott, míg az árvízsúlytotta Ján­­majtis községbe ért. Az utazástól ki­merült diákokat éjjel tizenkettőkor sátortáborban helyezték el. Az éjjeli pihenőt azonban csak hajnal körül kezdhették meg, mert ruhát, fehér­neműt, pokrócot és az építőmunká­hoz szükséges szerszámokat kellett vételezniük. Csütörtökön már Duna­újváros ipari tanulói is bekapcsolód­tak az árvízsújtotta község helyre­állítási munkáiba. Fejér megyei nap a mezőgazdasági kiállításon A mezőgazdasági kiállításon teg­nap Fejér megyei napot rendeztek, melynek keretében bemutatták Deák Péter amatőr­ filmjét Fejér megye mezőgazdaságának elmúlt húsz esztendejéről. A kiállítás terü­letén több helyen szerepeltek Fejér megyei művészeti együttesek nép­dal-, néptánc, és népi játék-bemuta­tókkal. A megye két városából és több községéből népművelő-küldött­ség látogatta meg ezen a napon a mezőgazdasági kiállítást. Téli szállás a vasmű bejáró dolgozóinak A Dunai Vasmű megtette a szük­séges intézkedéseket a közvetlen téli felkészülésre. Közlekedési aka­dályok esetére a gyár III­ as mun­kásszállójában kétszáz bejáró dolgo­zó részére biztosítanak téli szállást, de ha szükséges, akkor igénybe ve­szik az Idegenforgalmi Hivatal szál­lóját és a 26. Építőipari Vállalat munkásszállóját is. Megrendelték a téli védőruhákat is. Az­­ első szállít­mányok már beérkeztek, folyik a ré­gi vattaruhák javítása, rendbehozá­sa is. Összesen 800 ezer forint ér­tékű vattaruhát, bundát, szőrmesap­kát vásárol a vasmű az idén, ezen kívül hasonló értékű téli védőruha van a dolgozóknál használatra. Q recept: az erőgépek jobb kihasználása Beloianniszban és Perkátán betakarították a silókukoricát, Baracson elvetették az őszi árpát, a szántással mindenütt elmaradtak a járásban A nyári munkák eltolódásából adódó hátrányt a dunaújvárosi já­rás termelőszövetkezeteinek még nem sikerült csökkenteni. Különö­sen 3 szántással vannak elmaradva Az őszi vetések talajelőkészítési munkáinak még a felét sem végez­ték el, a 22 ezer 953 hold földterü­letnek csak 43 százalékát, 9857 hol­dat szántottak fel. A legjobban a nagykarácsonyi Kossuth téesz áll: az 1130 holdnyi­ vetőszántás 75 szá­zalékát végezték el. A beloianniszi Béke téesz­nél ez a szám 73,5 szá­zalék, de itt mindössze 272 hold vár őszi vetőmagra. A legnagyobb földterületet, összesen 1083 holdat a baracsi Béke termelőszövetkezet szántotta fel, ez azonban az őszi vetőszántásra váró területnek csak 55 százaléka. A­­ ráckeresztúri Már­cius 15 téesz van legjobban elma­radva a járásban, itt mindössze 100 holdat, az egész vetőterület 8,5 szá­zalékát szántották fel az őszi veté­sek alá. A mélyszántással még rosszabbul állnak a járás termelőszövetkezetei. A 29 ezer 751 holdból mindössze 3529 holdat szántottak a tavaszi ve­tések alá, a 11 téeszből csak hat termelőszövetkezetben kezdődött el a mélyszántás. A nem egészen 15 százalékos, szeptember 15-i ered­mény kevés jóval kecsegtet, mert december közepétől több év tanul­sága szerint már nem igen van le­hetőség talajmegmunkálásra, mert vagy elsüllyed a munkagép a na­gy sárban, vagy — ha hideg van — az eke „fagy ki” a fagyos földből. Már­pedig, ha sok őszi mélyszántás el­marad, az feltétlenül terméscsök­kenést jelent 1971-ben, mert a ta­vaszi szántás a párolgási veszteség miatt kevesebbet ér, mint az őszi. Nem beszélve arról, hogy amennyi­ben a mélyszántás zöme tavaszra marad, a tavaszi munkák is eltolód­hatnak. A szántások elmaradása miatt ter­mészetesen a vetéssel sem állnak túlságosan jól a járás termelőszö­vetkezetei. Egyedül a lucerna veté­se fejeződött be mindenütt, össze­sen 306 holdon. A takarmánykeve­rék vetését mindössze két szövet­kezet kezdte meg, de a 476 hold­­nyi tervezett termőterületből egye­lőre csak 15 holdon vetettek takar­mánykeveréket. Az őszi árpa veté­sét egyedül a baracsi Béke terme­lőszövetkezet kezdte meg, ám itt a vetés már be is fejeződött. Az itt vetett 128 holdnyi őszi árpa a járás termőterületének mindössze 10 szá­zaléka. Búzából és rizsből­ még egy szemet sem vetettek a járásban. Az őszi munkák zsúfoltsága miatt a jó hozamú őszi termények beta­karítása is késik. 639 holdon ter­mett az idén burgonya, ebből 240 holdnyit takarítottak be szeptember közepéig, és a burgonya betakarítá­sát egyedül a besnyői Sallai terme­lőszövetkezetben fejezték be. Meg­kezdték a 156 holdnyi cukorrépa betakarítását is, ebből a termény­ből mindössze 10 holdnyit takarí­tottak be a rácalmási Népfront tsz. jóvoltából. A 351« holdnyi napra­forgó és a 11 ezer 184 holdnyi ku­korica még mindenütt lábon van. A termelőszövetkezetek elsősor­ban a silókukorica betakarítását szorgalmazzák. A silózással különö­sen­ sietni kell, a betakarítás ideális ideje augusztus azon túl a silóku­korica minősége túlérés miatt nap­ról napra romlik. A 2151 holdon termett cukorrépa 46,5 százalékát takarították be szeptember köze­péig. A betakarítással két szövetke­zet, a beloianniszi Béke és a perká­­tai Kossuth végzett. Az előszállást Lenin, az ercsi Béke, a kisapostagi Napsugár, a rácalmási Népfront és a ráckeresztúri lőszövetkezetekben Búzakalász terme­viszont még el sem kezdődött a silókukorica beta­karítása Szünetel a Dózsa György úti áruház építése A Dózsa György úton sétálók — ha felfigyeltek rá — bizonyára cso­dálkoztak azon, hogy az áruház épít­kezésén jóideje szünetel a munka. A 26. Állami Építőipari Vállalat dol­gozói arra várnak, hogy megszilár­duljon a beton. A betonozás befeje­zése után 28 nap kell ahhoz, hogy megkezdhessék a zsaluzat kiszedését. A tervek szerint ehhez a jövő héten fognak hozzá, ugyanakkor a födém­­szigetelést is megkezdik. < xyoooooooaoooooeoftooooqaotsoaoooooooooo ooooeoooooooo oooooooaoooooooooooeoeeotwwwwxwweoqooooofKxwoooe Legfőbb: a hatékonyság (1.) Lehet százmillióval több Nincs olyan iparág, vállalat, üzem, de még családi háztartás sem, amely ne feszegetné meglévő pénzügyi ke­reteit. A számos gazdasági, társa­dalmi feszültség forrása az, hogy igényeink mind a fogyasztásban, mind a beruházásban legtöbb terü­leten jóval megelőzik a lehetősége­ket. Sokan — főként a fiatalabb nemzedék tagjai — az elemi szük­ségletet jelentő lakáshoz szeretné­nek hozzájutni. Mások tágasabb, szebb otthonhoz. S hiába állítunk fel új országos csúcsokat az idén a 70 ezer, a negyedik ötéves tervben a 400 ezer lakás felépítésével, mind­ez talán egyszerre és azonnal is ke­vés lenne. S ha már van lakás, kell a bútor, a szőnyeg, a sokféle ház­tartási gép és készülék . .. Egyszer élünk, hát szeretnénk em­beri módon élni, bár néha ezért az embertelen hajszát, a túlórát és különmunkát is vállaljuk. Mert lát­juk, hogyan élnek másutt, a világ gazdaságilag fejlettebb országaiban (Pontosabban, ennek csak a napfé­nyes oldalát.) Nálunk is milliót számára elérhető közelségbe kerül­tek olyan termékek, amelyek egy évtizede még az álmok világába tar­toztak. Az egyre bővülő igényeknél nem is akarunk megálljt parancsol­ni. Sőt, határozottabban szeretnénk azokat a gazdasági fejlődésünk szol­gálatába állítani. Hasonlóan nagy feszítőerőt ta­pasztalhatunk a beruházási javak piacán is. A vállalatok termelésük bővítésére népgazdasági méretben lényegesen több eszközt szeretnének felhasználni, mint amennyi erre jut. A szakemberek számára nem isme­retlen a legkorszerűbb technika Megvásárolhatják, ha van rá pén­zük. Ám lehetőségeink itt is vége­sek. Gazdaságunk jelenleg a közepesen fejlettek csoportjába tartozik. Az egy lakosra jutó évi nemzeti jöve­delem hazánkban körülbelül 750 dollár. Ez lényegesen magasabb a nem régen felszabadult országok 60 —100 dolláros szintjétől, s megha­ladja a görög, a spanyol, a portugál 500—700 dollárt­ is. Elmarad viszont a fejlett nyugat-európai 1200—1700 dolláros, s­ az 1000—1200 dolláros eg­y főre jutó olasz és osztrák nemzeti jövedelemtől is. A legközelebbi öt­hat évben a gazdaságilag fejlett or­szágok 1000 dolláros küszöbszintjét szeretnénk elérni. S azután mehe­­tünk tovább, a magasan fejlett gaz­­daság megteremtéséhez, a szocializ­mus teljes felépítéséhez. S mivel a megtermelt nemzeti jövedelem a jö­­vőben is 76:24 arányban oszlik meg a fogyasztás és a felhalmozás között, így már öt-hat év múlva a jelenlegi egy főre jutó évi 570 dolláros fo­gyasztás 750 dollárra emelkedhet. S a nemzeti jövedelemmel arányosan növekszik a felhalmozási alap is. „A gazdaságpolitika fő irányvona­la a társadalmi termelés hatékony­ságának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szo­cializmus továbbfejlődésének útja, és egyben azt a célt is szolgálja, hogy Magyarország az iparilag kö­zepesen fejlett országok sorából mi­nél előbb az iparilag fejlett országok közé emelkedjen”, — ezt olvashatjuk a X. pártkongresszus irányelvei kö­zött, a negyedik ötéves terv felada­tairól szólva. A lelkesítő nagy célok eléréséhez határozott ösztönzés szükséges. „A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék” — olvas­hatjuk máshelyütt a kongresszusi irányelvekben. Ez — mivel a vál­lalatok hatékonysága és a dolgozók teljesítménye különböző — egyúttal a vállalati és a személyi jövedelmek határozott differenciálását is ered­ményezi. Ennek megfelelően lesznek fejlődő és stagnáló vállalatok. A vállalatok rangsorolása nem eleve adott, hanem a munkától, az eredményektől függ. Lehet néhány százmillióval — népgazdasági szín­ten pedig sok milliárddal — többet költeni a bérek emelésére, beruhá­zásokra, ha hatékony munkával megteremtik ezek fedezetét. Ám ehhez nem elvszerűen többet, ha­nem másként kell termelni. Más összetételben, növelve a korszerű, a keresett, a jól értékesíthető ter­mékek arányát. És más, magasabb fajlagos anyag- és eszközigényessé­get csökkentve. Az elmúlt húsz évben az egy la­kosra jutó fogyasztás a két és fél­szeresére emelkedett. Ezt alapjában a termelés extenzív növelésével, a foglalkoztatottak arányának emel­kedésével értük el. Az elmúlt húsz évi termelékenységnövekedésnek kö­rülbelül 45 százaléka származott a foglalkoztatottság, és 55 százaléka a munka termelékenységének emelé­séből. Az új ötéves tervben — az irányelvek szerint — a termelésnö­vekedésnek 75—80 százalékát kell a termelékenység emelésével elérni. A munkaerőhelyzet közismert fe­szültségeinek enyhítése a meglévő létszám ésszerűbb, hatékonyabb fog­lalkoztatását igényli. Ez viszont fel­tételezi a jobb szervezést, a műszaki fejlesztést, a munkafegyelem és -er­kölcs megszilárdítását, s az ösztön­zőbb bérezést. Olyan közszellem és érdekeltségi rendszer szükséges, hogy a dolgozók — munkások és műsza­kiak — megtalálhassák saját vállala­tuknál anyagi boldogulásukat, nö­vekvő szükségleteik kielégítésének feltételeit jobban meg kell fizetni a munkahelyeken, az irodákban azo­kat a kulcsembereket, akiknek mun­kájától a termelékenység emelése, a hatékonyság javulása leginkább függ. Övezze anyagi és erkölcsi el­­smerés a szorgalmat, a nagyobb tu­dást, a kezdeményezőkészséget, az odaadó, lelkes munkát! A dolgozók közösítsék ki soraikból a haszonle­sőket,­ akik ügyeskedéssel és nem több, jobb munkával akarnak rév­­bejutni A vezetők pedig bátran fe­gyelmezzék, szükség esetén távolít­sák el a lógósokat Kovács József Következik: Előrelátó, jövedelme­ző beruházásokat!

Next