Dunaújvárosi Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 70-78. szám)
1970-09-18 / 75. szám
A társasházépítési akció helyzetéről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága A városi tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén a társasházépítési akció helyzetéről tárgyalt. E kérdés legutóbb 1989 január 7-én szerepelt a végrehajtó bizottság napirendjén, s így mód volt visszatekintésre és a felgyűlt gyakorlati tapasztalaink alapos elemzésére is az ülésen. Az eltelt időszak alatt 56 KISZ és 140 vállalati társaslakás épült fel. A pénzügyi fedezet és a kiviteli tervei lehetővé tették volna, hogy to V s'm 700 társaslakás épüljön 1969- 71-ben, ezt azonban akadályozta panel és a kivitelezői kapacitás hiánya. A társasházak telepítése az általános városrendezési terv keretei között, a város fejlesztésének szerves részeként történik. A telepítésre olyan területeket jelöl ki a tanács, melyek a reigió legkedvezőbb közműadottságokkal rendelkeznek. A cél ezzel az, hogy ily módon is csökkentse az egy lakásra jutó bekerülési költséget. A megalakítandó építő közösséget a vállalatok megbízott jogi és műszaki szakértője az előkészítő megbeszélésektől egészen kulcsátadásig képviseli. Részt vesz a a tervek felülvizsgálatában, a költségek egyeztetésében, a szerződések megkötésében és ellátja a műszaki ellenőri teendőket is. A leendő tulajdonosok érdekvédelme így megfelelően biztosított. Emellett az épületek készre jelentésekor a tulajdonos saját lakását átvizsgálja, a hibákat vagy az el nem végzett munkákat hideyjegytékben szerepeltetik, és azok kijavítására, illetve pótlására intézkednek. (Bár, a gyakorlatban ez még igen nehéz körülmények között valósul meg.) A városi tanács végrehajtó bizottsága a KISZ- és társasházépítési akció kibontakoztatása, a költségek csökkentése érdekében jelentős támogatást, segítséget nyújt az építtetőknek. Az 1060-ben a Kallós Dezső utcában felépült 56 KTSZ társaslakáshoz például a következő támogatást nyújtotta: a közművek építéséhez SP0 ezer forinttal, a beruházási program és a kiviteli terv elkészítéséhez 137 ezer forinttal, a lebonyolításhoz szükséges költségekhez 91 ezer forinttal járult hozzá és 235 ezer forint telekárkedvezményt adott. Az építő KISZ-fiatalok pedig 625 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, így együttesen — a tanácsi hozzájárulások és kedvezmények, továbbá a társadalmi munka — az egy lakásra eső költséget 29 ezer forinttal csökkentette. Érdemes szemügyre venni a vállalati társasházépítés költségtényezőit is. 1969-ben a Kallós Dezső utcában a Dunai Vasmű dolgozói részére 141 társaslakást adtak át. Ebből 40 darab volt egyszobás, 90 darab egy plusz félszobás és 10 darab volt egy plusz két félszobás. A városi tanács a beruházási program, a kiviteli terv, a lebonyolítási költség és a telekárkedvezmény kereteit tekintve 1 millió 214 ezer forinttal járult hozzá az építkezés költségeinek csökkentéséhez. Ily módon egy lakás bekerülési költsége 9 ezer forinttal csökkent. Figyelembe véve a lakásárak felfelé ívelő tendenciáját, és azokat a terheket, amelyeket a társasház építési akcióban résztvevőknek vállalniok kell — a költséget csökkentő tényezők mindenképpen számottevőek. Az építés alatt álló lakások helyzetével is foglalkozott a végrehajtó bizottság. 1969-ben kezdték meg és az idén fejezik be a Római városrészben az R 1—7 jelű épület építését. Az épület teljes egészében a Dunai Vasmű dolgozóinak társasháza lesz. Itt 6t lakás épül, melyeknek túlnyomó része kétszobás. Az épületet április 30-ra szerelték össze és jelenleg a belső szakipari munkálatok folynak. A befejezési határidődecember 1. A tanács vb és a Dunai Vasmű 3 millió ,932 ezer forintot kitevő kedvezménnyel járul hozzá költségek csökkentéséhez. E kedvezményeket leszámítva az összes költség így is meghaladja a 24 millió forintot. A negyedik 5 éves tervben a Római városrészben és a Dózsa György II. városrészben 1569 társaslakás épül a terítek szerint, melyből 1400 vállalati hozzájárulással, 160 pedig a KISZ társasház akció keretében valósul meg. A végrehajtó bizottság a társasház építkezés körülményeit elemezve rámutatott: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a társasházépítésben résztvevők társadalmi munkával bekapcsolódhassanak a kivitelezésbe. Továbbá a kivitelező vállalatnak oda kell hatnia, hogy az épületek összeszerelése után a belső szakipari munka meggyorsuljon, mert az átadás emiatt jelentősen elhúzódik. A hiánypótlásokat és a garanciális javításokat nagyobb felelősséggel kell végezni mint eddig. A munka minősége ugyancsak sok kívánnivalót hagy maga után. Többek között ennek is tudható be, hogy a műszaki készrejelentés, és a beköltözés között gyakran két-három hónap telik el, s az épület ezalatt ,,gazdátlanul” áll. A végrehajtó bizottság a társasházépítési akcióról szóló tájékoztató jelentést elfogadta és meghatározta a további feladatokat. MIRŐL ÍR AZ ÜST? A Dunai Vasmű dolgozóinak üzemi lapja az Üst szeptember 12-i számának csaknem mindegyik magvas cikke a kongresszusi munkaversennyel foglalkozik ilyen, vagy amolyan formában. ,,A X. pártkongresszus tiszteletére" című elemző cikk a vállalat versenyirodájának nyilvántartása alapján ismerteti az egyes gyárrészlegek vállalásait, s azok gazdasági, s áttételesen politikai hatásait. Az érctömörítő üzemi riport a munkaerőgondokról, a törzsgárda kialakításának nehézségeiről és eredményeiről szól. Terjedelmes cikk számol be a vasmű párt-vb szeptember 7-i üléséről, amelyen az egész vasművet, termelésének gazdaságosságát érintő téma került megvitatásra. a vállalat készletgazdálkodásának helyzete. ..A munka kultúrája” és a ..Mennyit dolgozik ön naponta” című írások, ha áttételesen is, de az irányelvek kitűzéseit célozzák a szocialista módon élni, dolgozni -elv szem előtt tartásával. Az Üst ifjúsági meléklete, az Ifjúmunkás vezető anyagként cikket közöl Klein Andrástól, a DV KISZ- bizottság politikai munkatáráról. A ,,Felelősségünk tudatában” című írás az MSZMP IX. kongresszusán elfogadott szervezeti szabályzatból vett idézet — „Ha a pártba KISZ- tagot vesznek fel, egyik ajánló a KISZ-alapszervezet taggyűlése lehet” — alapján elemzi a KTSZ-tagságnak ezzel kapcsolatos politikai felelősségét. Megérkeztek Jánkmajtisra a dunaújvárosi ipari tanulók Szerdán reggel fél nyolckor a dunaújvárosi Újállomásról utaztak el a MÖM 316. Iparitanuló Intézet diákjai. A százötvenkilenc dunaújvárosi iparitanuló több mint tizenhat órát utazott, míg az árvízsúlytotta Jánmajtis községbe ért. Az utazástól kimerült diákokat éjjel tizenkettőkor sátortáborban helyezték el. Az éjjeli pihenőt azonban csak hajnal körül kezdhették meg, mert ruhát, fehérneműt, pokrócot és az építőmunkához szükséges szerszámokat kellett vételezniük. Csütörtökön már Dunaújváros ipari tanulói is bekapcsolódtak az árvízsújtotta község helyreállítási munkáiba. Fejér megyei nap a mezőgazdasági kiállításon A mezőgazdasági kiállításon tegnap Fejér megyei napot rendeztek, melynek keretében bemutatták Deák Péter amatőr filmjét Fejér megye mezőgazdaságának elmúlt húsz esztendejéről. A kiállítás területén több helyen szerepeltek Fejér megyei művészeti együttesek népdal-, néptánc, és népi játék-bemutatókkal. A megye két városából és több községéből népművelő-küldöttség látogatta meg ezen a napon a mezőgazdasági kiállítást. Téli szállás a vasmű bejáró dolgozóinak A Dunai Vasmű megtette a szükséges intézkedéseket a közvetlen téli felkészülésre. Közlekedési akadályok esetére a gyár III as munkásszállójában kétszáz bejáró dolgozó részére biztosítanak téli szállást, de ha szükséges, akkor igénybe veszik az Idegenforgalmi Hivatal szállóját és a 26. Építőipari Vállalat munkásszállóját is. Megrendelték a téli védőruhákat is. Az első szállítmányok már beérkeztek, folyik a régi vattaruhák javítása, rendbehozása is. Összesen 800 ezer forint értékű vattaruhát, bundát, szőrmesapkát vásárol a vasmű az idén, ezen kívül hasonló értékű téli védőruha van a dolgozóknál használatra. Q recept: az erőgépek jobb kihasználása Beloianniszban és Perkátán betakarították a silókukoricát, Baracson elvetették az őszi árpát, a szántással mindenütt elmaradtak a járásban A nyári munkák eltolódásából adódó hátrányt a dunaújvárosi járás termelőszövetkezeteinek még nem sikerült csökkenteni. Különösen 3 szántással vannak elmaradva Az őszi vetések talajelőkészítési munkáinak még a felét sem végezték el, a 22 ezer 953 hold földterületnek csak 43 százalékát, 9857 holdat szántottak fel. A legjobban a nagykarácsonyi Kossuth téesz áll: az 1130 holdnyi vetőszántás 75 százalékát végezték el. A beloianniszi Béke téesznél ez a szám 73,5 százalék, de itt mindössze 272 hold vár őszi vetőmagra. A legnagyobb földterületet, összesen 1083 holdat a baracsi Béke termelőszövetkezet szántotta fel, ez azonban az őszi vetőszántásra váró területnek csak 55 százaléka. A ráckeresztúri Március 15 téesz van legjobban elmaradva a járásban, itt mindössze 100 holdat, az egész vetőterület 8,5 százalékát szántották fel az őszi vetések alá. A mélyszántással még rosszabbul állnak a járás termelőszövetkezetei. A 29 ezer 751 holdból mindössze 3529 holdat szántottak a tavaszi vetések alá, a 11 téeszből csak hat termelőszövetkezetben kezdődött el a mélyszántás. A nem egészen 15 százalékos, szeptember 15-i eredmény kevés jóval kecsegtet, mert december közepétől több év tanulsága szerint már nem igen van lehetőség talajmegmunkálásra, mert vagy elsüllyed a munkagép a nagy sárban, vagy — ha hideg van — az eke „fagy ki” a fagyos földből. Márpedig, ha sok őszi mélyszántás elmarad, az feltétlenül terméscsökkenést jelent 1971-ben, mert a tavaszi szántás a párolgási veszteség miatt kevesebbet ér, mint az őszi. Nem beszélve arról, hogy amennyiben a mélyszántás zöme tavaszra marad, a tavaszi munkák is eltolódhatnak. A szántások elmaradása miatt természetesen a vetéssel sem állnak túlságosan jól a járás termelőszövetkezetei. Egyedül a lucerna vetése fejeződött be mindenütt, összesen 306 holdon. A takarmánykeverék vetését mindössze két szövetkezet kezdte meg, de a 476 holdnyi tervezett termőterületből egyelőre csak 15 holdon vetettek takarmánykeveréket. Az őszi árpa vetését egyedül a baracsi Béke termelőszövetkezet kezdte meg, ám itt a vetés már be is fejeződött. Az itt vetett 128 holdnyi őszi árpa a járás termőterületének mindössze 10 százaléka. Búzából és rizsből még egy szemet sem vetettek a járásban. Az őszi munkák zsúfoltsága miatt a jó hozamú őszi termények betakarítása is késik. 639 holdon termett az idén burgonya, ebből 240 holdnyit takarítottak be szeptember közepéig, és a burgonya betakarítását egyedül a besnyői Sallai termelőszövetkezetben fejezték be. Megkezdték a 156 holdnyi cukorrépa betakarítását is, ebből a terményből mindössze 10 holdnyit takarítottak be a rácalmási Népfront tsz. jóvoltából. A 351« holdnyi napraforgó és a 11 ezer 184 holdnyi kukorica még mindenütt lábon van. A termelőszövetkezetek elsősorban a silókukorica betakarítását szorgalmazzák. A silózással különösen sietni kell, a betakarítás ideális ideje augusztus azon túl a silókukorica minősége túlérés miatt napról napra romlik. A 2151 holdon termett cukorrépa 46,5 százalékát takarították be szeptember közepéig. A betakarítással két szövetkezet, a beloianniszi Béke és a perkátai Kossuth végzett. Az előszállást Lenin, az ercsi Béke, a kisapostagi Napsugár, a rácalmási Népfront és a ráckeresztúri lőszövetkezetekben Búzakalász termeviszont még el sem kezdődött a silókukorica betakarítása Szünetel a Dózsa György úti áruház építése A Dózsa György úton sétálók — ha felfigyeltek rá — bizonyára csodálkoztak azon, hogy az áruház építkezésén jóideje szünetel a munka. A 26. Állami Építőipari Vállalat dolgozói arra várnak, hogy megszilárduljon a beton. A betonozás befejezése után 28 nap kell ahhoz, hogy megkezdhessék a zsaluzat kiszedését. A tervek szerint ehhez a jövő héten fognak hozzá, ugyanakkor a födémszigetelést is megkezdik. < xyoooooooaoooooeoftooooqaotsoaoooooooooo ooooeoooooooo oooooooaoooooooooooeoeeotwwwwxwweoqooooofKxwoooe Legfőbb: a hatékonyság (1.) Lehet százmillióval több Nincs olyan iparág, vállalat, üzem, de még családi háztartás sem, amely ne feszegetné meglévő pénzügyi kereteit. A számos gazdasági, társadalmi feszültség forrása az, hogy igényeink mind a fogyasztásban, mind a beruházásban legtöbb területen jóval megelőzik a lehetőségeket. Sokan — főként a fiatalabb nemzedék tagjai — az elemi szükségletet jelentő lakáshoz szeretnének hozzájutni. Mások tágasabb, szebb otthonhoz. S hiába állítunk fel új országos csúcsokat az idén a 70 ezer, a negyedik ötéves tervben a 400 ezer lakás felépítésével, mindez talán egyszerre és azonnal is kevés lenne. S ha már van lakás, kell a bútor, a szőnyeg, a sokféle háztartási gép és készülék . .. Egyszer élünk, hát szeretnénk emberi módon élni, bár néha ezért az embertelen hajszát, a túlórát és különmunkát is vállaljuk. Mert látjuk, hogyan élnek másutt, a világ gazdaságilag fejlettebb országaiban (Pontosabban, ennek csak a napfényes oldalát.) Nálunk is milliót számára elérhető közelségbe kerültek olyan termékek, amelyek egy évtizede még az álmok világába tartoztak. Az egyre bővülő igényeknél nem is akarunk megálljt parancsolni. Sőt, határozottabban szeretnénk azokat a gazdasági fejlődésünk szolgálatába állítani. Hasonlóan nagy feszítőerőt tapasztalhatunk a beruházási javak piacán is. A vállalatok termelésük bővítésére népgazdasági méretben lényegesen több eszközt szeretnének felhasználni, mint amennyi erre jut. A szakemberek számára nem ismeretlen a legkorszerűbb technika Megvásárolhatják, ha van rá pénzük. Ám lehetőségeink itt is végesek. Gazdaságunk jelenleg a közepesen fejlettek csoportjába tartozik. Az egy lakosra jutó évi nemzeti jövedelem hazánkban körülbelül 750 dollár. Ez lényegesen magasabb a nem régen felszabadult országok 60 —100 dolláros szintjétől, s meghaladja a görög, a spanyol, a portugál 500—700 dollárt is. Elmarad viszont a fejlett nyugat-európai 1200—1700 dolláros, s az 1000—1200 dolláros egy főre jutó olasz és osztrák nemzeti jövedelemtől is. A legközelebbi öthat évben a gazdaságilag fejlett országok 1000 dolláros küszöbszintjét szeretnénk elérni. S azután mehetünk tovább, a magasan fejlett gazdaság megteremtéséhez, a szocializmus teljes felépítéséhez. S mivel a megtermelt nemzeti jövedelem a jövőben is 76:24 arányban oszlik meg a fogyasztás és a felhalmozás között, így már öt-hat év múlva a jelenlegi egy főre jutó évi 570 dolláros fogyasztás 750 dollárra emelkedhet. S a nemzeti jövedelemmel arányosan növekszik a felhalmozási alap is. „A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődésének útja, és egyben azt a célt is szolgálja, hogy Magyarország az iparilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelkedjen”, — ezt olvashatjuk a X. pártkongresszus irányelvei között, a negyedik ötéves terv feladatairól szólva. A lelkesítő nagy célok eléréséhez határozott ösztönzés szükséges. „A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék” — olvashatjuk máshelyütt a kongresszusi irányelvekben. Ez — mivel a vállalatok hatékonysága és a dolgozók teljesítménye különböző — egyúttal a vállalati és a személyi jövedelmek határozott differenciálását is eredményezi. Ennek megfelelően lesznek fejlődő és stagnáló vállalatok. A vállalatok rangsorolása nem eleve adott, hanem a munkától, az eredményektől függ. Lehet néhány százmillióval — népgazdasági színten pedig sok milliárddal — többet költeni a bérek emelésére, beruházásokra, ha hatékony munkával megteremtik ezek fedezetét. Ám ehhez nem elvszerűen többet, hanem másként kell termelni. Más összetételben, növelve a korszerű, a keresett, a jól értékesíthető termékek arányát. És más, magasabb fajlagos anyag- és eszközigényességet csökkentve. Az elmúlt húsz évben az egy lakosra jutó fogyasztás a két és félszeresére emelkedett. Ezt alapjában a termelés extenzív növelésével, a foglalkoztatottak arányának emelkedésével értük el. Az elmúlt húsz évi termelékenységnövekedésnek körülbelül 45 százaléka származott a foglalkoztatottság, és 55 százaléka a munka termelékenységének emeléséből. Az új ötéves tervben — az irányelvek szerint — a termelésnövekedésnek 75—80 százalékát kell a termelékenység emelésével elérni. A munkaerőhelyzet közismert feszültségeinek enyhítése a meglévő létszám ésszerűbb, hatékonyabb foglalkoztatását igényli. Ez viszont feltételezi a jobb szervezést, a műszaki fejlesztést, a munkafegyelem és -erkölcs megszilárdítását, s az ösztönzőbb bérezést. Olyan közszellem és érdekeltségi rendszer szükséges, hogy a dolgozók — munkások és műszakiak — megtalálhassák saját vállalatuknál anyagi boldogulásukat, növekvő szükségleteik kielégítésének feltételeit jobban meg kell fizetni a munkahelyeken, az irodákban azokat a kulcsembereket, akiknek munkájától a termelékenység emelése, a hatékonyság javulása leginkább függ. Övezze anyagi és erkölcsi elsmerés a szorgalmat, a nagyobb tudást, a kezdeményezőkészséget, az odaadó, lelkes munkát! A dolgozók közösítsék ki soraikból a haszonlesőket, akik ügyeskedéssel és nem több, jobb munkával akarnak révbejutni A vezetők pedig bátran fegyelmezzék, szükség esetén távolítsák el a lógósokat Kovács József Következik: Előrelátó, jövedelmező beruházásokat!