Dunaújvárosi Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 2-9. szám)
1971-01-05 / 2. szám
0'i<S »n AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ÁRA: 1. FORINT 1971. JANUÁR 5., KEDD AIV. Elkezdődött a népgazdaság negyedik ötéves terve. Október elejétől, az országgyűlés ülése óta ismeretesek a terv számai, célkitűzései, megvitatták munkás kollektívák, mérnökök, orvosok és pedagógusok, szó volt róla párttaggyűléseken, otthon a családban — és immár harmadik napja dolgozunk is a célok megvalósításáért. Talán nem tűnik szócséplésnek, ha a IV. ötéves terv főbb célkitűzéseit ezúttal is megismételjük. Az új terv fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, amelyet különösen a munka termelékenységével, a fajlagos anyagráfordítások csökkentésével kell elérni. Amolyan belterjes gazdálkodás tehát a cél, amely a megcsappant extenzív fejlesztési lehetőségek helyett az intenzív letőségek kihasználását szorgalmazza. És nemcsak úgy általában. Mintha csak a Dunai Vasműre méretezték volna a tervet és annak terheit is, hiszen az idén éppen a fajlagos mutatók romlása okozott nyereségcsökkenést a kohászati kombinátban és éppen ezért várhat a tavalyinál kevesebb nyereségrészesedést az üzem tizenkétezer dolgozója. Ezen a ponton, a társadalmi termelés hatékonyságában találkozik a megtermelés és az elosztás, a munka és az életszínvonal. A X. pártkongresszuson hangzott el: előbb az előállítás, a megteremtés gondjait kell megoldanunk és csak azután az elosztásét, mely utóbbival sokkal kevesebb gondunk lesz. Ha van mit elosztani. A termelés fejlesztésének irányai a belföldi szükséglet és a külkereskedelmi áruforgalom együttes hatása alapján alakultak ki. Eszerint öt esztendő alatt az ipari termelés 32—34 százalékkal, az építésszerelés 41—43 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 15—16 százalékkal növekszik majd. S mindez a nemzeti jövedelem évi 5,5—6 százalékos növekedésére ad lehetőséget. A nemzeti jövedelemből a fogyasztás és a felhalmozás aránya csakúgy mint a harmadik ötéves terv utolsó évében a fogyasztás javára billen. És ez már az életszínvonal politikai része. Pontosabban: növekednek majd a reálbérek, mégpedig a szociális juttatások további emelése mellett. fokozódik a lakásépítés (Dunaújvárosban több mint 4000 lakás épül) mégpedig az állami lakások építése, egyre több helyen dolgoznak majd 44 órás munkahétben, és a foglalkoztatottság színvonala is megmarad. Vagyis — ha dolgozunk — nyugodtan nézhetünk az elkövetkező öt esztendő elé. Ha dolgozunk! De szabad-e, szabad feltételes vagy meddig módban beszélnünk a munkáról? Ha a IV. ötéves terv nagyszerű célkitűzéseit maradéktalanul meg akarjuk valósítani, akkor mától, tegnaptól, tegnapelőttől számítva már nem. És akkor így formálható az iménti mondat: Dolgozunk, s nyugodtan nézhetünk az elkövetkező öt esztendő elé. M. BO o Száz radiátor kilyukadt Üzemzavar az erőműben Rosszul kezdődött az új év a Víz- és Csatornaművek dolgozóinak és a belső városrész lakóinak. 1971 első munkanapján, január 3-án délelőtt 10 órakor a Dunai Vasmű erőművében üzemzavar következtében részleges áramkimaradás történt a fűtési rendszerben. A városi 1-es hőközpontban emiatt leálltak a szivattyúk és a csővezetékben az öt atmoszférás nyomás helyett 6—7 atmoszférás túlnyomás keletkezett. Az áramkimaradás mindössze öt percig tartott, a túlnyomást az 1-es hőközpontban azonnal észlelték, mégis a Barátság városrészben és belső városrészben körülbelül száz lakásban kilyukadt radiátor, a forró víz több helyen eldöntötte a lakásokat. Az 1-es hőközpontban azonnal elzárták a vizet és délutánig a két városrészben szünetelt a fűtés. A megrongálódott radiátorok kicseréléséhez hozzákezdtek, a többi lakást vasárnap 15 órától fűtötték ismét. Az erőműi üzemzavar kivizsgálása tart. Bemutatjuk az új év legfiatalabb dunaújvárosi honpolgárát Legyünk pontosak: nem honpolgár, hanem honpolgárnő. 1971. január 1-én 0 óra 57 perckor látta meg a napvilágot, illetve a szülőszoba fénycső-világát. Mamája, Papp Pálné 21 éves, a fonodában dolgozik, papája Papp Pál a vasműben. Első gyerek, neve: Szilvia. Interjút nem tudtunk készíteni vele, mert éppen szoptatás időben érkeztünk, és jóllakott kisbaba még a vaku villanására sem nyitotta ki szemét. Adatait azonban sikerült megszereznünk a nővérkétől és a doktor bácsitól, íme: 2600 grammal született, 49 centiméter hosszú, fejkerülete 34 centiméter. Az 1971. évi újszülöttek között az 1-es sorszámot viseli a szülőotthon nagykönyvében, rögtön az 1970. évi 1787-ik kisbaba után következik. S hogy az adatok után még egy hivatalos stílusú megjegyzést ideiktassunk: anya és gyermeke egészséges. Nem hivatalosan pedig: sok szerencsét, kis Szilvia, boldog életet, s köszöntsd majd a harmadik évezredet jó egészségben. Huszonöt százalékkal több papír A Papíripari Vollalap dunaújvárosi gytáregységének negyedik ötéves tervéről nyilatkozott Lakner Kálmán igazgató A közelmúltban elkészült a PIV dunaújvárosi gyáregységének negyedik ötéves terve. Lakner Kálmán igazgató tájékoztatta lapunk munkatársát a következő öt év legfontosabb feladatairól: — Félkésztermék termelésünket, mely alatt elsősorban facsiszolat és szalmacellulóz előállítását értem, az elkövetkezendő öt esztendőben nem növeljük jelentősen. Továbbra mintegy évi harmincezer tonnát kénzítünk. Papírtermelésünk viszont az 1972—73-ban történő nagyarányú rekonstrukció következtében, a jelenlegi szinthez viszonyítva, mintegy huszonöt százalékkal növekszik majd. — A IV. ötéves terv tíz legjelentősebb beruházása között szerepel a dunaújvárosi papírgyár gigantikus méretű bővítése is. Mikor jelentkezik a termelésben e beruházásnak kedvező hatása? — Még nem látott napvilágot a Gazdasági Bizottság végső döntése. Az építési munkálatok kezdete ezért még nincs konkrét naphoz kötve. Az építés, illetve beruházás eredményei a IV. ötéves tervben még nem jelentkeznek, hisz hosszantartó beruházásról van szó. Jelentősen megnő a IV. ötéves tervben a magyar—szovjet árucsere forgalom. Az exportálandó termékek listáján nagyon sok papírgyári termék is szerepel. Ennek teljesítése érdekében valamennyi gyáregység megpróbálja kialakítani a legoptimálisabb műszaki és személyi feltételeket. A papírgyárban például egyre fokozottabb méretű kemizálással, valamint újabb és még korszerűbb segédanyagok alkalmazásával próbálják meg hatékonyabbá, versenyképesebbé tenni a termelést. Emellett nagy gondot fordítanak a laboratóriumi kutató munkákra, és újabb termékek kikísérletezésére is. A növekvő műszaki színvonal, nagyarányú beruházás az eddiginél a hatékonyabb személyzeti és káderpolitikát igényel. A zökkenőmentes termeléshez mind több szakmunkásra,közép- és felső vezetőre lesz szükség. Megnő az igény jól képzett szakmunkások iránt is. A rövidesen felépítésre kerülő papíripari szakmunkástanuló intézetben emelt szintű oktatás keretében képezik ki a jövő szakmunkásait. A szellemi erők tudatosabb koncentrációját is hangsúlyozta az igazgató. Véleménye szerint ennek segítségével, az egyes végtermékek ellenőrzése a legfontosabb mutatók vizsgálatára leszűkíthető. A felszabaduló munkaerőket pedig a termelz új esztendő első munkanapján felkerestük Szabó Ferencet, a Dunai Vasmű főkönyvelőjét, hogy információt kérjünk tőle a vállalat múlt évi tevékenységéről. — Jó közepes esztendőt zárt a Dunai Vasmű — mondotta bevezetőben a főkönyvelő. — A harmadik negyedév végéig makacs problémáink voltak a termeléssel, üzemzavarral, minőséggel és ennek következtében a nyereségterv teljesítésével is. A negyedik negyedév lényeges javulást hozott. A korábbi, havi 50—55 milliós vállalati nyereséggel szemben októberben már 60 millió, novemberben pedig 100 millió forint nyereséget állított elő vállalatunk munkás és műszaki kollektívája. Az év végi javulás gyakorlati jelei elsősorban a hengerműben jelentkeztek, ahol nemcsak a késztermék mennyisége nőtt, hanem a kihozatali mutatók és a minőségi mutatók is pozitív irányban változtak. Előzetes számítások azt mutatják, hogy forintban mérve túlszárnyaltuk az 1969. évi bázist — folytatta a főkönyvelő. — Ám az is az igazsághoz tartozik, hogy mégsem értük el az eredetileg tervezett termelési értékszintet. Csak az évközben módosított termelési értéktervet teljesítettük. A módosításra az év elején jelentkezett anyaghiány miatt, illetve a feszített acéltermelési terv reálisabbá tétele miatt volt szükség A Dunai Vasmű 1970-ben előzetes adatok alapján 6,3 milliárd forint értékű árut adott a bel- és külföldi piacnak. Érdekes azonban megjegyezni, hogy a termelési érték forintban mért mutatói mögött, mint magyarázat a termelési volumennövekedés csak másodlagos, prim szerepe a tőkéspiaci árak kedvező alakulásának van. — Kétségtelen — állapította meg a főkönyvelő — hogy az acélmű több acélt adott, mint 1969-ben. Előzetes adatok szerint 901,5 ezer tonna volt a gyáregység évi acéltermelése. Ezt a többlettermelést azonban fajlagos mutatók viszonylagos romolása jórészt felemésztette. A vasműben immár a második év múlt el és az egymillió tonnás acéltermelést nem sikerült megvalósítani. Az 1971. évi tervben már „csak” 950 ezer tonna acél előállításának feladata vár a gyáregységre. Vagyis csökkentették az acélművel szemben támasztott mennyiségi igényt. — Csak a gazdaságosan végrehajtható termelésnövelésnek van értelme — adta meg a magyarázatot a főkönyvelő. — Csak a gazdaságosan végrehajtott termelésnövelés jelentkezik a vállalati eredményben. Ez a magyarázata annak, hogy bár a Dunai Vasmű teljesítette a bel- és külföldi megrendelők igényeit, nagyobb termelési értéket állított elő, mint 1969-ben, mégsem hozta azt a nyereséget, amit az előző évben magáénak mondhatott, illetve, amire a termelési volumennövekedés és a piaci árak kedvező alakulása eredendően lehetőséget adtak. A számok nyelvén ez annyit jelent, hogy a Dunai Vasmű 1970-ben hozzávetőlegesen 820—860 millió forint vállalati nyereségre számít. Ezzel szemben 1969-ben 880 millió forint volt a vállalati nyereség. Miután a vállalati nyereség nagysága döntően befolyásolja a vállalat működését, a fejlesztési alap és a nyereségrészesedés alakulását, jogos a kérdés: milyen következményekkel jár a viszonylagos nyereségcsökkenés? „• » v -— A kérdés jogos — vélte Szabó Ferenc főkönyvelő. — 1970-ben a belföldi igények kielégítése mellett az exportra fektettünk fő hangsúlyt. Tettük ezt a Külkereskedelmi Minisztériummal kötött szerződésünk teljesítése érdekében. Ismeretes, hogy e szerződés lehetőséget nyújt arra, hogy az export-visszatérítés címén kapott összeggel közvetlen módon növeljük a kifizethető nyereségrészesedést. Az első háromnegyed évben 15,3 millió dollár értékű terméket szállított a Dunai Vasmű nyugati országokba. Ehhez jön a negyedik negyedév 6 millió dolláros kiszállítása. Végeredményben az 1969. évi tényhez viszonyítva 15 százalékkal növeltük tőkés exportunkat 1970-ben. Ez pedig lehetővé teszi, hogy szerződés értelmében tavalyról tartalékolt összeget és az idei túlteljesítésért kapott visszatérítést az idei nyereségrészesedésben felhasználjuk. Ez teszi lehetővé, hogy a vállalati nyereségből képzett alapot kiegészítve az év közben vártnál nagyobb nyereségrészesedést kaphatnak dolgozóink. A nyereségrészesedés azonban kisebb lesz, mint az elmúlt évben volt. Abszolút nagyságát csak elszámolások és a tartalékolás után lehet biztonsággal meghatározni. Kérésünkre, hogy legalább hozzávetőleges számot mondjon, a főkönyvelő kitérő választ adott, mondván: ha nem is sokkal, de kevesebb lesz, mint tavaly volt. A fejlesztési alap ugyancsak megérzi a vállalati nyereség relatív csökkenését. De mivel a fejlesztési alap közel fele amortizációból származik, így a relatíve kisebb vállalati nyereség érzékenyen nem befolyásolja a fejlesztési alapot, bár természetesen kedvezőtlenül hat rá. A Dunai Vasmű az idén mindentől függetlenül a fejlesztési alap kiegészítésére, illetve megkezdett beruházásainak folytatására 300 millió forintnyi hitel kérését határozta el. Hiszen a fejlesztés nélkülözhetetlen bázisa az elkövetkezendő évek nyereségének. M. M. 36 ü lés, kutatás és fejlesztés más területein lehet majd hasznosítani. Közgazdászokból álló munkacsoport létrehozását is tervezik. Feladatuk lesz a piaci viszonyok, és más, a gyár szempontjából fontos gazdasági jelenségek figyelemmel kísérése, feldolgozása. • A közelmúltban külföldi körúton volt Lakner elvtárs. Hogyan értékeli ennek a körútnak eredményességét? — A LIGNIMPEX külkereskedelmi vállalat és a Papíripari Országos Vállalat képviseletében szokásos év végi üzletkötő körúton vettem részt A nyugati piacokon sikerült megtartani eddigi vevőinket. Ezt, a jelenleg uralkodó túltermelési válság miatt jó eredménynek mondhatjuk. A jövőben is jelentős tétel szalmacellulózt szállítunk a nyugati államokba. A Német Szövetségi Köztársaságba például 2700 tonna cellulózt exportálunk. Ai Sűrűi Vasmű 1970-ben is teljesítette megrendelőinek igényeit A gazdaságos termelés problémái kedve a vállalati nyár eségre 'étlenül hatottak Cf teVrU