Dunaújvárosi Hírlap, 1971. november (16. évfolyam, 88-96. szám)
1971-11-02 / 88. szám
November 3-án nyílik a Kék Duna Áruház Ma délután ünnepélyes átadás Ma délután három órakor kerül sor a KÉK DUNA ÁRUHÁZ ünnepélyes átadására. Az áruházat Hajba Kálmán, a Fejér megyei Tanács elnökhelyettese adja át Dunaújváros lakosságának. Mindannyian vártuk ezt a napot. Éreztük, ha a számokat pontosan nem is ismertük, hogy a kereskedelmi ellátás és az üzlethálózat tekintetében aránytalanul elmaradt Dunaújváros, az ország nagyságrendben hetedik-tizennyolcadik tizenvárosa. Dunaújvárosban jóval az országos átlag felett volt a szakboltokban az egy négyzetméternyi alapterületre eső forgalom. Az iparcikkboltokban pedig két és félszer akkora forgalmat bonyolítottak le, mint átlagosan az országban. Sokan és sokfélét vásároltunk tehát a dunaújvárosi üzletekben. Mégis bizonyított tény, hogy a vásárlóerő nagy hányada kiáramlott vagyis sokan Dunaújvárosból, ként Budapestre máshová, főés Dunaföldvárra jártak vásárolni. Dunaújváros a környék közigazgatási, kulturális, egészségügyi és kereskedelmi központja. Vonzáskörzete átlépi három szomszédos megye határát is. A KÉK DUNA ÁRUHÁZ kedvező nyitvatartási idejével, ígért áruválasztékával a környék igazi kereskedelmi központjává emeli Dunaújvárost. Az áruház építését 1969 december elején kezdték meg, és a tervezettnél két hónappal hamarább fejezték be. Az áruház építési költsége 14 millió forint volt. Az új kereskedelmi létesítmény alapterülete több mint kétezer négyzetméter, induló árukészletének értéke 25 millió forint. Az áruház kilenc osztályán méterárut, lakástextíliát, férfi, női, gyermek kötött- és divatárut, készruhákat, kalapot, sapkát, lábbelit, bőrdíszműárut, divatcikkeket, villamossági és híradástechnikai cikkeket, üveg és porcelánárukat kínál a lakosságnak az ott alkalmazott hetvenöt kereskedelmi dolgozó. A KÉK DUNA ÁRUHÁZ hétfőtől péntekig reggel 8 órától este 7 óráig tart nyitva, szombaton pedig reggel 8 órától délután 5-ig. A lakosság részére szerdán, november 3-án reggel nyolc órakor nyílik meg a KÉK DUNA ÁRUHÁZ. Városunk hatezer ifjúkommunistájának képviseletében Befejezte munkáját a KISZ dunaújvárosi küldöttértekezlete Ünnepélyes külsőségek között, a városi tanács új, reprezentatív dísztermében kezdte meg munkáját október 29-én, pénteken reggel nyolc órakor a KISZ dunaújvárosi küldöttértekezlete. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség városi bizottsága nevében Sütő Enikő, a küldöttértekezlet elnöke nyitotta meg a tanácskozást, köszöntötte a küldötteket és a meghívottakat, köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Takács Imrét, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkárát, Khaut Andrást, a KISZ Fejér megyei Bizottságának első titkárát, Sárosi Józsefet, az MSZMP városi bizottságának első titkárát, Pataki Józsefet, az MSZMyiP Központi Bizottságának tagját, Nics János országgyűlési képviselőt, Boldizsár Gábort, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetőjét, Szarka Rudolfot, a KISZ Központi Bizottságának tagját, Soós Imrét, a városi tanács elnökhelyettesét, Gadó Józsefet, az MSZMP KB politikai főiskolájának hallgatóját, és valamennyi résztvevőt. A küldöttértekezlet résztvevői ezután Ladányi Mihály: Lenin című versét hallgatták meg Koroknai Géza főiskolai hallgató tolmácsolásában, majd felállva fogadták a városi úttörők és a városi KISZ-szervezetek zászlóit. A KISZ-szervezetek képviselői egyegy szalagot erősítettek a kopjafára, így jelképezvén részvételüket a megyei küldöttek értekezletén, majd a KISZ VIII. kongresszusán. Az úttörők, miután énekszóval és virággal köszöntötték a tanácskozás résztvevőit, harsonaszó és dobpergés kíséretében kivonultak a teremből. A városi bizottság beszámolója A napirend ismertetése után a küldöttértekezlet megválasztotta a jelölő-, a mandátumvizsgáló és a szavazatszedő bizottságot, majd Barsi Tamás, a KISZ városi bizottságának titkára tartotta meg szóbeli beszámolóját, amely a korábban elkészült írásos beszámolót hivatott kiegészíteni. „Ma ránk figyel a város .. Bevezetőjében Barsi Tomaj a küldöttértekezlet jelentőségét hangsúlyozta, megemlítvén, hogy a hatezer ifjúkommunistát képviselő száznegyven küldött városunk valamennyi, összesen huszonnégyezer fiataljának érdekét hivatott képviselni. — Ma ránk figyel a város — mondotta többek között —, azt várja tőlünk mindenki, hogy okos előrelátással megtervezzük ifjúságunk és mozgalmunk jövőjét. Az ifjúság elkötelezettségéről szólva kifejtette, hogy az ifjúság érdekei szükségképpen összefonódnak a társadalom és a politikai hatalmat gyakorló munkásosztály érdekeivel, a haladás iránti elkötelezettsége erre az érdekazonosságra épül, ezért nem marad közömbös az országos jelentőségű és az egész világ sorsát érintő kérdésekben. Vázolta a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeket, utalt a kiszesek határozott állásfoglalására. Részletesen beszélt a párt ifjúságpolitikai határozatáról, amelyet a X. pártkongreszsus is megerősített, kimondván, hogy „az ifjúság, a párt, a nép, a szocialista haza jövője”. — Azt várjuk tőletek — mondotta Barsi Tamaj a küldötteknek —, hogy a párthatározat helyi alkalmazásáról mondjatok véleményt. Arról, hogy mit és hogyan kell tennünk az új ötéves terv városi, vállalati megvalósításáért. Hogy miként emelhetnénk a KISZ nevelem,.Ilkájának színvonalát... Sikeres vezetőségválasztó taggyűlések A beszámoló további részében Barsi Tamaj a vezetőségválasztások tapasztalatait összegezte. Elmondta, hogy a tanintézeteknél 110, az üzemekben, vállalatoknál 120 alapszervezetben választott vezetőséget két és fél ezer illetve három és fél ezer KISZ- tag. Új csúcsvezetőségek jöttek létre a Fehérneműgyárban, a Volánnál és a 26. Állami Építőipari Vállalat 8-as főépítésvezetőségénél. Új bizottság alakult a vasmű hengerműveknél, az üzemfenntartási, kohászati gyárrészlegnél, valamint a Fésűsfonodában. A választások jól előkészítettek voltak és jól sikerültek. Sok segítséget adtak a pártszervezetek, apárt- és KISZ-alapszervezetek közötti kapcsolat jobb volt, mint bármely eddigi választásnál. A pártvezetőségek megtárgyalták és véleményezték a KISZ beszámolóit, képviseltették magukat a taggyűléseken. A KISZ- taggyűléseken, küldöttértekezleteken megjelentek az állami, gazdasági és szakszervezeti vezetők is, de a KISZ-tagság több helyen kifogásolta, hogy nem az első számú vezető jelent meg az ifjúkommunisták tanácskozásán. Néhány helyen viszont megszeppentek a fiatalok a vezetők jelenlététől, általában ott, ahol a kiszesek most találkoztak először a párt- és gazdasági vezetőikkel. A beszámolókban viszonylag kevés volt a kritikai elem, ám az azt követő vitákban a jelen’vők egyharmada nyilvánított véleményt, mégpedig elemzőn és őszintén. A jelölések körül kibontakozó vita különösen a lektobizottság nélkül választó taggyűléseken volt aktív. A jelölések úgynevezett akciócsoportos ól(rV)Qoint. Az ifjúság gondjairól ... A vezetőség választások során sok, az ifjúságot érintő gondról esett szó, amelyek közül a fontosabbakat Baar-i Tomaj a küldöttértekezlet fórumán is ismertette. — Oktatási intézményeink túlterheltek — mondotta —, az általános iskolákban két műszakos a tanítás. A tárgyi, technikai felszereltség a rohamos fejlődés ellenére sem éri el a modern pedagógiához szükséges szintet. Égetően szükséges a "közgazdasági szakközépiskola és kollégium mielőbbi megépítése ... Túlterheltek a diákok is. Ésszerűtlen az órarend a főiskolán. Szakmunkásképzésünkben gyakori, hogy a nevelői pályára alkalmatlanok formálják a jövő ifjúmunkásait... — A pályaválasztás segítése tervszerűtlen, alkalomszerű, nem koordinált tevékenység ... A fizikai dolgozók gyermekeinek támogatása sok vitát váltott ki, néha éppen az érintettek tiltakoztak ellene. Nem mindenki látja tisztán, hogy a fizikai munkás gyermeke és a hátrányos helyzetű gyermek nem azonos fogalmak. Anyagi helyzetüket tekintve a fizikai dolgozók gyermekei nincsenek hátrányos helyzetben. Az otthon szellemi légköre, elvárásai mások, mint egy értelmiségi családnál. Hazánkban a politikai hatalom gyakorlásához egyre inkább szükséges a magasabb iskolázottság. Ezért kell külön figyelemmel kísérnünk a munkásság és a parasztság fiainak, lányainak továbbtanulását, hogy tehetségük szerinti pályára kerülhessenek. — A fiatal dolgozók munkahelyi beilleszkedése, a képességeiknek megfelelő munka, majd a munkájuknak megfelelő anyagi-erkölcsi megbecsülés, a szakmai előrejutás lehetősége ... gondok forrása. A családalapító fiatalok nehézségeit fokozza, hogy a lakásárak, illetve az alapbefizetési összegek jövedelmükhöz képest magasak. — Az ifjúság szabadidejének eltöltésére a vendéglátó hálózaton kívül úgyszólván nincs lehetőség. Kifejezetten ifjúsági szórakozóhely nincs. Ifjúsági klubjaink hálózatát helyiség-, felszerelésgondok, valamint a rátermett vezetők hiánya miatt képtelenek voltunk fejleszteni. Sem a vállalatok, sem az iskolák nem tudtak az igényeknek megfelelő otthont adni a KISZ- tagságnak. A tömegsport fejlesztésének igényeit a városi létesítményrendszer képtelen kielégíteni. „Az egész társadalom érdeke .. ” A továbbiakban Barsi Tomaj a Dunaújvárosi Ifjúsági Napokról, mint a KISZ legsikeresebb tömegpolitikai tevékenységéről ejtett szót, hangsúlyozva az indirekt politizálás fontosságát. Kritizálta azonban a politikai oktatás módszertani szürkeségét, a politikai akciók hiányos előkészítését. Megemlítette, hogy bár a termelésben a kiszesek lendülete gyakran motorja a nagy vállalkozások végrehajtásának, a termelési mozgalmak, védnökségvállalások gyakran egyoldalúak, hiányzik belőlük a politikum. A „fizető” társadalmi munkalehetőségek szaporodásával csökkent a teljesen önzetlenül végzett társadalmi munka iránti lelkesedés. Beszámolt arról, hogy a KISZ-szervezetekben sikerült növelni az ifjúmunkások arányát, mégpedig az 1967-es 37,5 százalékról 40,9 százalékra. A KISZ tömegbefolyása örvendetesen a munkásfiatalok növekedett körében, ám nem sikerült erősíteni a szervezetet a sok nőt foglalkoztató üzemekben és a kisüzemekben. Ahhoz, hogy a szervezeti életünk szilárdabb legyen — hangsúlyozta —, hogy mozgalmunk kommunista jellege erősödjék, gondoskodtunk a KISZ-vezetők továbbképzéséről. Barsi Tamaj köszönetet mondott azért, hogy a pártszervezetek és az állami, gazdasági vezető szervek, a társadalmi szervezetek is komolyan veszik az ifjúság neveléséből rájuk háruló feladatokat. Az ifjúságpolitikai határozat óta mind a szemléletben, mind a gyakorlati munkában figyelemreméltó a változás. Mindenekelőtt az említett szervek vezető testületeinél. Alsóbb szinteken még előfordul, hogy az ifjúság nevelésében egyesek „támogatni” akarják a KISZ-t, nem pedig saját ifjúságpolitikai feladataikat megoldani. Barsi Tamaj vívmányként hivatkozott az ifjúsági törvényre, amely a következőképpen fogalmaz: „Az ifjúságpolitika céljainak megvalósítása az egész társadalom érdeke és feladata.” „A törvény nem csodaszer. . — Az ifjúsági törvény — hangsúlyozta befejező mondataiban az előadó — nem csodaszer. Csak eszköz, amely annyit ér, amennyit hasznosítunk belőle. Végrehajtására garancia pártunk és egész társadalmunk eddigi gondoskodása. az állami 57§m>k kötelezettségei, és nem utolsósorban a KISZ kezdeménye(Folytatás a 2. oldalon!) Barsi Tamaj A küldöttértekezlet elnöksége *