Dunaújvárosi Hírlap, 1971. december (16. évfolyam, 97-105. szám)

1971-12-03 / 97. szám

3c?­£ Tói a tízezredik munkaórán t* Félmillió forint termelési érték a kongresszusi hónap befejezése előtt A KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére meghirdetett ter­melési akciónak rendkívüli sikere fiatalok volt a dunaújvárosi körében. Bár a kongresszusi ben rendezett hónap kerete­kommunista műszakok sora még nem zá­rult le, de az eddig elért eredmények is imponálóan bizonyítják a ifjúkommunisták dunaújvárosi helytállá­sát. A Dunai Vasmű fiataljai szinte valamennyi gyárrészlegnél kitettek ma­gukért. A kohászati gyárrészleg­nél ötszáztizenegy résztvevő­je volt a november 20-án rendezett kongresszusi mű­szaknak és az elvégzett mun­ka értéke 64 ezer 400 forint. A résztvevők a gyárrészlegi KISZ-bizottság szervezésé­ben láttak munkához, elvé­gezték a DEMAG-darupálya javítását, a kokillacsamok üvegezését, pótolták a hiány­zó lámpákat, megjavítottak egy kemenceajtót és dolgoz­tak az I-es kemence átépíté­sének villamos és gépészeti előkészítésén. Az üzemfenntartási gyár­­részleg KISZ-bizottsága no­vember 14-én rendezett kom­munista szombatot, és — mint arról lapunkban is hírt adtunk — hatszázhatvanöten összesen 3990 normaórát tel­jesítettek. A hengerművek KISZ-bi­­zottsága által szervezett no­vember 21-i kommunista va­sárnapon összesen kétezer órai munkát végeztek el a résztvevők. Dolgoztak a me­leghengerműi végdarabolón, beüvegeztek egy kormány­pultot, elkészítettek 12 já­téktartó polcot az általuk patronált óvodának és indiai export-tekercseket csomagol­tak. A november 27-i újabb, ezúttal szombati kommunista műszakon szintén export-te­kercseket kötegeltek. A lemezfeldolgozó gyár­részleg KISZ-csúcsszerveze­­tének fiataljai november 14- én 300 méter spirálcsövet és 1600 négyzetméter radiátort gyártottak. A kongresszusig további 1800 négyzetméter perforált lemez és egy épü­lethez szükséges vasszerkezet gyártását tervezik. Elkészítik még a csúcsbizottság helyi­ségének berendezését is. A szállító gyárrészleg KISZ-csúcsszervezetének fia­taljai társadalmi munkában töltöttek fel salakkal egy gépkocsijavító parkolóhelyet, a terelővonalakat újrafestet­ték, téglát szállítottak a fo­lyamatos öntőműhöz és ter­vezik az Ifjúsági Parkhoz ve­zető kábel­árok kiásását. A MEAF KISZ-csúcsszer­­vezete e hét végére, az ener­gia KISZ-csúcsszervezete jövő hét végére tervez kong­a­resszusi műszakot. A 26. Állami Építőipari Vállalat fiataljai közül a november 6-án rendezett kongresszusi műszakon a 8. számú főépí­­tésvezetőség KISZ-csúcsszer­­vezetének vett részt, másfélszáz tagja órát dolgoztak körülbelül ezer a dunaújvá­rosi lakásépítkezéseken, va­lamint az előregyártó üzem­ben víz-, gáz-, fűtés- és vil­lanyszerelő munkát végeztek. November 13-án a 8. számú főépítésvezetőség Ságvári Endre KISZ-alapszervezeté­­nek harmincegy tagja laká­sokat festett. Ugyanezen a napon a 3. számú főépítés­­vezetőség fiataljai közül húszan deszkát máglyáztak, gyöngykavicsot depóztak Pipacstelepen. November 20-­­ án az 1. számú főépítésveze­tőség harmincnégy fiatalja átadás előtt álló lakásokat takarított társadalmi mun­kában. November 27-én másfélszáz gépészeti fiatal tartott kongresszusi műsza­kot. A papírgyár ifjúsági szocialista brigádjai vállalták, hogy december 10- ig teljesítik az éves tervet, s mivel e vállaláshoz a többi szocialista brigád is csatlako­zott a 43 ezer tonnányi, terv teljesítéséből november 20-án már csak 3 ezer tonna hiány­zott. A cellulózgyári fiatalok felhívása nyomán a gyárban előállított­ cellulóz 60 száza­léka exportminőségű. A fel­adatok teljesítéséhez negyven fiatal november 30-án szer­ződéses munkával járult hoz­zá. A papírgyáriak mind­emellett december 4-én kom­munista műszakot tartanak. A fésűsfonoda fiataljai közül KISZ-tag és száz másfélszáz KISZ-en kívüli dolgozó vett részt a november 21-án rendezett kommunista vasárnapon. A hatórás műszak alatt más­félszáz ezer forint értékű terméket állítottak elő. Ezen­kívül kétszáznegyvenhárman összesen 479 normaórát, és kilencvenhárman összesen 357 normaórát teljesítettek hüvelyválogatásban illetve meózásban. résztvevővel További ötven kívánnak még elvégezni egy 140 órás mun­kát, öten pedig 40 órányi társadalmi munkában meg­javítanak egy gépet. A férfi ruhagyár kiszesei november 14-én szerveztek kongresszusi mű­szakot, amelyen kilencven­­heten vettek részt és 122 nadrágot készítettek el. A férfi fehérneműgyár fiataljai már október­ elsején háromhónapos munkaver­senyt kezdeményeztek KISZ-kongresszus tiszteleté­­­re. Október 17-én a Zala KISZ-alapszervezet húsz, ok­tóber 24-én a Kállai Éva KISZ-alapszervezet harminc­négy fiatalja összesen 5000 inget készített kommunista műszak keretében. A 14-es Volán kiszesei november 13-án és 14-én kongresszusi műszak keretében az új telephely rendezésében, szépítésében vettek részt A műszaki alap­szervezet december 3-án és 4-én két gépkocsit szeretne társadalmi munkában meg­javítani. A DUNAKER fiataljainak kongresszusi vállalása a Kék Duna Áruház megnyitásához kapcsolódott: tizenkét fiatal az árufeltöl­­tésben, harmincegy a külső tereprendezésben, nyolc a reklámanyag-terjesztésben segédkezett. Összesen két­száz órányi társadalmi mun­kát végeztek. A MÁV-fűtőház fiataljai közül nyolc lány 20 órai munkában parkosított, a mozdonylakatosok egy mozdony háromhavi kar­bantartását vállalták társa­dalmi munkában, eddig ti­zenöt fiatal negyven órányi munkát végzett. Még fonto­sabb, hogy a mozdonysze­mélyzet KISZ-brigádja is besegített a karbantartásba, s azt is vállalta, hogy a sze­mélyzet hibájából menetidő­hosszabbodás nem lesz. Az óragyár KISZ-szervezete november 27-én és 28-án Budapesten, az anyavállalatnál szervezett kommunista műszakot, hogy az alkatrészgyártásban nyújt­sanak segítséget az alkatrész­­hiánnyal küszködő dunaúj­városi munkahelyüknek. A kétnapos akcióban negyve­nen vettek részt. A Monopol Kisz nyolc KISZ-tagja 3 alkalom­mal 4—4 órát dolgozott tár­sadalmi munkában az új te­lephely felépítésén. A Vegyesipari Vállalat fiataljai november 20-án a szandálüzemben tartottak kommunista műszakot. A száznál több fiatal ötszáz pár cipőt készített az egyik leg­nehezebb modellből. A kiszesekkel együtt min­den üzemben és gyárban együtt dolgoztak a KISZ-en kívüli fiatalok és az idősebb munkatársak is. ! Előzzük meg a baleseteket! M­unká­svéd­elmi hónap küzdődött a vasműben A Szakszervezetek Megyei Tanácsa kezdeményezésére a Dunai Vasműben december­ben munkásvédelmi hónapot­­ tartanak. Nem mintha az év más hónapjaiban nem állna előtérben a munkásvédelem, de most még gondosabban, még szervezettebben erre a fontos kérdésre fordítják a figyelmet. A fő feladat: „Előzzük meg a baleseteket!” Ez volt a jelszava annak a kezdeményezésnek, a kohászati üzemek amelyet közül nemrégiben a salgótarjániak indítottak el és amelyhez a dunaújvárosiak is csatlakoz­tak. A kedden kezdődött mun­kásvédelmi hónapot gyár­részlegenként, gyáregységen­ként, üzemenként jól meg­szervezték. Valamennyi egy­ség saját intézkedési tervet készített. Ennek legfontosabb feladata a baleseti források megszüntetése, a baleseti ok­tatás kiszélesítése, ahol erre szükség van, a munkásvédel­mi őrök számának növelése, sőt itt-ott megkétszerezése. Sokfelé rendkívüli munkás­­védelmi szemléket tartanak. Rendszeresítik a közúti for­galom ellenőrzését is. A munkásvédelmi szabályok és ismeretek terjesztése érdeké­ben versenyeket és vetélke­dőket rendeznek. December­ben előkészítik a jövő év eleji munkásvédelmi kiállí­tási anyagot. A gyárrészlegek véleményezése alapján, ahol a erre szükség van, módosítják vállalati munkásvédelmi szabályzatot. Megtudtuk, hogy a vasmű­ben jelenleg ötszáz munkás­­védelmi őr tevékenykedik, természetesen csak társadal­mi munkában, rendes mun­kája, feladata mellett. Ezek­nek és az újabb munkásvé­delmi őröknek az oktatásá­ról is gondoskodnak. Közép­fokú mokat továbbképző tanfolya­m bevált öthónapos formában rendszeresítik. Ez alatt az idő alatt kétheten­ként egy-egy napos munkás­­védelmi oktatáson, konferen­cián vesznek részt. De gon­doltak arra is, hogy az üze­mek gazdasági vezetői részé­re, a vezetői továbbképzési anyagba, a munkásvédelmi ismereteket is beépítik. Azt a munkásvédelmi „segéd­anyagot”, amely „Egészség­­védelem és biztonságtechni­ka” címet kapta, és amely tartalmazza a legfontosabb munkásvédelmi rendelkezése­ket és tudnivalókat, szélesebb körben terjesztik. A hónap eseményei közül említést érdemel a kokszve­gyészetiek „Tisztasági hó­napja”, valamint a KISZ ifjúkommunista őrjárata. A rendcsinálással, — és így a balesetek megelőzésével kap­csolatos — a lemezfeldolgozó kezdeményezése, amely hulladékok kulturált tárolá­­­sát tűzte ki célul. A kohá­szati gyárrészlegnél az el­múlt két év baleseti statisz­tikáját és baleseteit elemzik, s abból vonják le a megfele­lő tanulságokat, tesznek a megelőzésre konkrét intézke­déseket. A hengerművekben kibővített műszaki értekez­leten értékelik a munkásvé­delem helyzetét. Megvizsgál­ják a váltóműszakos női dol­­­­gozók helyzetét és ahol kell javaslatokat is tesznek. A szállító gyárrészlegbeliek egyik érdekes kezdeményezé­se valamennyi vasmű-dol­gozóra vonatkozik. A helyes, balesetmentes közlekedésre hívja fel a gyár dolgozóinak figyelmét. Ők kezdeményez­ték, hogy vasműszerte indul­jon meg még decemberben egy általános téli nagytaka­rítás. A minőségellenőrző főosz­tály a munkahelyi ártalmak felkutatását és megelőzését tűzte ki" fontos feladatul — a decemberi munkásvédelmi hónapban. Vissza a főzőkanálhoz? A Dunai Vasmű szocialista brigádvezetőinek tanácskozá­sán természetesen a nőkről is szó esett. „Természetesen”, mert ami­óta a nők gazdasági és szo­ciális helyzetének megjavítá­sa érdekében hozott pártha­tározat megszületett, a nő­­kérdésről örvendetes módon minden fontosabb fórumon­­ szó esik, híven tükrözve fe­jlődő társadalmunknak a nők teljes egyenjogúsítását is magában foglaló törekvé­seit. Ez az örvendetes tény azonban azt a hallatlan ve­szélyt is magában rejti, hogy a nők teljes egyenjo­gúsítására irányuló társadal­mi tendenciát önmagában, tehát a társadalmi fejlődés általános törvényszerűségei­től mesterségesen különvá­lasztva, sőt, egyes esetekben e törvényszerűségek ellenére igyekezzünk érvényre juttat­ni. A vasmű szocialista bri­gádvezetőinek tanácskozásán ilyen téves álláspontot kép­viselt az a felszólaló, aki a szocialista brigádmozgalom­ban résztvevő nőkről szólván kizárólag azt hangoztatta, hogy csökkenteni kell a női szocialista brigádokra, ille­tőleg a szocialista brigádok nőtagjaira háruló követel­ményeket. Kétségkívül jogos arra hivatkozni, hogy az otthoni „második műszak” és a gyermeknevelés volta­képpen szintén társadalmi feladat, hogy tehát az érté­kelésnél ezt társadalmi mun­kaként lehet elkönyvelni. Ez az álláspont azonban csak abban az esetben elfogadha­tó, ha nem az következik belőle, hogy a szocialista brigádmozgalom lényegéből fakadó társadalmi kötele­zettségekből kevesebbet bí­zunk nőkre. Márpedig a fel­szólaló éppen ezt hangsúlyoz­ta. A nőknek a szocialista brigádmozgalomban való részvétele, mégpedig csak egyenjogú, hanem nem­férfiakkal egyenértékű rész­a vétele elengedhetetlen része az alapvető társadalmi célok kivívásának. Az sem vélet­len, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága a legutób­bi, most szerdán hozott ha­tározatában követelmény­ként szögezte le, hogy a szo­cialista brigádok célkitűzé­seit össze kell hangolni a társadalmi érdekekkel. Nyilvánvaló, hogy nem a nőkkel szemben támasztott elvárásokat kell csökkente­ni, hanem a kell megjavítani, helyzetüket meg kell könnyíteni számukra, hogy az igenis fokozódó társadal­mi elvárásokat is teljesíte­ni tudják. És hogy a szocialista bri­gádmozgalom az abban te­vékenyen részt vevő lányok­ban, asszonyokban segít „ki­termelni” e társadalmi elvá­rások teljesítésének igényét, ezt többek között a tanács­kozáson részt vevő női bri­­gádvezetők felszólalása is bizonyította. A felszólaló asszonyok nem arról beszéltek, hogy túlságosan sok a rájuk háru­ló feladat, és hogy ne legyen számukra kötelező — szocialista brivádtagokra mint­­ például a tanulás, ellenkező­leg: azt követelték, hogy te­remtsenek számukra lehető­séget az önképzésre, hogy a tanulni kívánó családos nők­nek is módjuk legyen a szakmai, politikai fejlődés­re, hogy számukra a vasműn belül létesítsenek oktató­termet, tanfolyamot. És nem azt mondták, hogy a gyerek­­nevelés túlságosan sok időt rabol el tőlük, és azért ne kelljen részt venniük a kü­lönböző brigádmegmozdulá­sokban, hanem azt mondták, hogy nagyobb részt szeretné­nek vállalni a feladatokból, s ennek érdekében kön­­­nyítsék meg számukra a ne­héz fizikai munkát, hogy a vasmű kikészítő üzemében kisgépesítsék a csomagolási technológiát. Ezek az asszonyok, akik a vasmű munkásainak e leg­magasabb szintű fórumán a közéletben mind nagyobb szerepet követelő női nemet is képviselték, nem a vért választ kapták kéréseikre. Ha jól belegondolunk, vis­­­szaküldték őket a főzőkanál mellé, a gyerek mellé, mond­ván, hogy ez az ő társadal­mi feladatuk, a többit­­ pe­dig hagyják a férfiakra. Nem vitatom a hozzászólás­­ jószándékát, ám a kimon­dott szavak csak szándékuk­ban képviselték a nők érde­két. Valójában egy, az össz­társadalmi érdekkel ellenté­tes, s így a nők érdekével is ellentétes álláspontot hall­hattunk, mégpedig — ha sza­bad így fogalmaznom — egy jellegzetesen férfi-álláspon­tot. A hozzászóló minden bi­zonnyal maga is tudja, hogy a nőkérdés megoldása nem abban rejlik, hogy a nőknek több időt biztosítsunk a há­zimunkára, a „második mű­szakra”, hanem abba­n, hogy ezt a „második műszakot” igyekezzünk a minimálisra csökkenteni. Ezt pedig csak­is több bölcsődével és óvo­dával, még jobb minőségű üzemi étkeztetéssel, jobb munkakörülményekkel, jobb minőségű készételekkel, több mosógéppel, centrifugával, porszívóval, aztán takarító vállalattal és például sok­ egyéb megfizethető, jó szol­­­gáltatással, egyáltalán: még magasabb életszínvonallal nagyobb jóléttel lehet elér­hetővé tenni. És ez a ma­gasabb életszínvonal — erről is beszélünk eleget — az in­tenzívebb és termelékenyebb munkának, a jobb munka­morálnak, a dolgozók foko­zódó társadalmi aktivitásá­nak is függvénye. Márpedig mindezért a szocialista bri­gádmozgalom, a munkásnők és munkásférfiak mozgalma tehet talán a legtöbbet. Minden összefügg. A szo­cialista brigádmozgalom segít megteremteni azt a jó­is­létet, amelynek következté­ben valóban mind több szabadidőnek kell jut­nia, de nem a házimunkára, hanem a művelődésre, a szó­rakozásra és többek között a család társadalmilag kétség­kívül egyik leghasznosabb funkciójára, az új generáció felnevelésére. De az új generáció neve­lése a dolgozó, egyenjogú anya és apa közéletisége nél­kül nem lehet teljes. Aczél Gábor 1500 tonna si A november végi termelő­jelentések a Vasműben igen biztatóak, kedvezőek. A hengerészek egyenletesen, tervszerűen dolgoztak. Ami­kor gazdasági vezetőiktől részletek felől érdeklődtünk, hangsúlyozták, hogy saját dolgozóik helytállásán kí­vül az acélmű martinászai­nak köszönhetők kiemelke­dő eredményeik. Az acélmű a nyári lema­radások után valóban „talp­ra állt” Még az ősz elején felmérték évvégi feladatai­kat. 240 000 tonna acélt kell gyártaniuk, akárcsak az év első negyedében, hogy a 910 000 tonnás éves tervet teljesíthessék. A szocialista brigádtanácskozásokon is ez a feladat állt előtérben. Az­óta szervezettebb, fegyelme­zettebb, egyenletesebb a munka az acélmű minden területén. Októberben 1000, acéltöbblet novemberben pedig 150*1 tonnával tetézték az utolsó negyedév egy-egy hónapjá­ra maguknak megszabott operatív terveiket. Az üte­mes termelés eredménye az egyenletes minőség, és for­dítva is. Jégpálya nyitás December 2-án megnyílt a Vidám Parkban a műjég­pálya. Azért kellett ilyen so­káig várni a korcsolyázók­nak, mert a hűtőrendszer csőkígyójának tekintélyes szakaszát ki kellett cserélni. A jégpálya használhatóvá tételéhez hozzájárult a városi tanács (főként a szükséges anyagok beszerzésével), va­lamint társadalmi munkával Kecskés Pál és Marton István brigádjai.

Next