Dunaújvárosi Hírlap, 1973. január (18. évfolyam, 1-9. szám)
1973-01-09 / 3. szám
7973. január 9., kedd „Kiszórták” őket? Mostanában több helyen hallottuk, hogy a Münnich Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tanárai „kiszórják” a gyengébb képességű tanulókat, a jobbak elé pedig olyan követelményeket állítanak, amelyeket nem lehet teljesíteni. Hogy ez a vélemény nem elszigetelt jelenség, arról a gyerekekkel és a szülőkkel való beszélgetés is meggyőzött bennünket. Mivel lezárult ismét egy félév, néhány számadat birtokában célszerű, megvizsgálni, hogy van-e reális alapja a fenti híresztelésnek. Január 8-án 611 tanuló kapott félévi osztályzatot. A bukási százalék: 5,6. Hogy legyen mihez viszonyítani, idézem a svédországi gimnáziumok bukási átlagát, amelyet az új oktatási reform bevezetése után értek el: 7,0 százalék. Nálunk az országos átlag 10—12 százalék. A „kiszórásnak” azonban van még egy másik módja is: a lemorzsolódás. Nos, az elmúlt félévben mindössze négy tanuló maradt ki az iskolából. (Ezek közül csak egy volt elsős.) Ez a tanulók 0,6 százaléka. Svédországban az említett időpontban a lemorzsolódás kereken 10 százalék. Nincs tehát semmi alapja a „kiszórásnak”? A fenti számok ismeretében könnyű lenne kijelenteni, hogy nincs. A valóság sokarcú, reális szemléletéhez azonban sokoldalú elemzés kell. Az iskolai átlag részadatokból alakul ki, s ha ezeknek az arányait is megvizsgáljuk, az eddig kialakított kép némileg módosul. Az iskola 10 osztályában nem bukott meg egyetlenegy tanuló sem. Ez nagyon szép eredmény. De a százalékos megoszlás tekintetében a többi osztályban a bukási százalék — az iskolaátlaghoz viszonyítva — kétszeresére emelkedett. S van ,olyan osztály, ahol a bukások aránya megközelíti a húsz százalékot. Milyen pszichológiai hatást vált ez ki a bukott tanulókból? Ha egyedül bukott volna, talán beismerné, hogy ő a hibás. Mivel többen buktak, társakra találnak egymásban, s a sikertelenség okát nem magukban, hanem rendszerint a pedagógusokban látják. S amikor hazaviszik a bizonyítványt, önvizsgálódás, beismerés helyett hosszas vétkezik. magyarázkodás köAz a szülő, aki megsajnálja gyerekét, vagy aki presztízskérdést csinál az ügyből, elfogadja a magyarázkodást. Ők azok, akik sértődöttségből nem keresik fel a szaktanárokat, s nem tudják meg a bukás igazi okát, ehelyett inkább a szomszédba mennek, s ott mondják el panaszaikat. Szidják az iskolát, hibáztatják a pedagógusokat, és mártírt csinálnak a gyerekből. Aztán a hír lábrakap, és terjed a városban széltében-hosszában. S ha ez így megy tovább, ha sem a szülő, sem a diák nem vonja le a bukásból adódó tanulságot, a tanév végén valóban bekövetkezik: nem a ,,kiszórás”, hanem a kiszóródás. A kiszórás ugyanis feltételez valamiféle rosszindulatot a pedagógus részéről, aki szándékosan megbuktatja diákot. Az igazság azonban Mit mutatnak ezek a számok ? Először is azt, hogy a követelmények teljesíthetők, s az arányok miatt nem kell szégyenkeznünk. Még akkor sem, hogy ha matematikából kevés az ötös, a négyesek százalékos megoszlása jó, s ezekből év végére bizonyára többen elérik a jeles eredményt. Igaz, hogy a svéd adatok országosak, és mi ezzel szemben csak két tantárgy eredményeiről készítettünk statisztikát, de az is igaz, hogy a két legnehezebb tantárgyról van szó, s az említetteken kívül sokkal jobb eredményt is föl tudnánk mutatni. tős A mérce magasságát jelenmértékben meghatározzák az egyetemi és főiskolai követelmények. Mivel a gimnázium egyik alapvető feladata a diákok felkészítése a továbbtanulásra, szükségszerűen igazodnia kell a felvételi vizsgák követelménz, hogy a pedagógus nem buktat, a diák megbukik, mert nem sikerült teljesítenie a minisztérium által előírt követelmények minimumát sem. A kiszórásnak tehát csak lélektani alapja van. Ami a magas követelményeket illeti, ebben van némi igazság. Ez azonban nem helyi sajátosság. A magas mérce — társadalmi igény mindazokban az országokban, ahol a tudományos-technikai forradalom elkezdődött. Ezekben az országokban sehol sem osztogatják könnyelműen a jó osztályzatokat. Összehasonlítás céljából hadd hivatkozzunk ismét a jó hírű svéd iskolákra, nyerhez. Hogy milyen nehéz ezeknek eleget tenni, azt sokan tudják. Elsősorban azok, akiknek a gyerekei megjelentek már a felvételi bizottságok előtt. Talán közülük is kevesen tudják azonban, hogy az elmúlt tanévben a pécsi főiskola tanári szakára 104 érettségizett jelentkezett, és ezek közül csak ötöt vettek fel. Az egyik a Münnich gimnáziumban végzett. Ugyancsak itt végzett az a lány is, aki a debreceni egyetem magyar —történelem szakán évfolyamelső volt a pontszerzésben. Összességében az iskola továbbtanulási statisztikája jó, megyei viszonylatban a legjobbak között van. És ezt annak köszönheti mind az iskola, mind a város, hogy a tanárok magasra emelték a mércét, s tanítványaikkal együtt azon fáradoznak, hogy minél több diák teljesítse ezeket a követelményeket. Pásztor Bertalan A svéd iskolák adatai (összesített átlag) A Münnich Ferenc gimnázium adatai (három gimnáziumi osztály átlaga) Jeles 7 % magyarból 11, 1 % matematikából 3,7% Jó 24 % „ 44,4 % „ 29.5% Közepes 38% „ 36.1 % „ 36.1% Elégséges 24% „ 9.2% „ 27.7 Elégtelen 7"„ „ 0,0% „ 1,8% Képes naptár Január 3., kedd Frangois Blanchard (ejtsd: Blansár), a léghajózás francia úttörője, ma 190 éve, 1783. január 9-én készítette el a képünkön ábrázolt ,,Lathe” nevű léghajóját. Ezzel 1785- ben az amerikai J. Jeffries-zel együtt repülték át a La Manche csatornát. Január 10., szerda Ma 90 éve, 1883-ban e napon született Alekszej Tolsztoj szovjet író. ..Golgota” c. trilógiájában őszintén és nagy művészi erővel ábrázolta az értelmiség útkeresését. Nagy Péter c. regénye és Rettegett Ivánról szóló drámája e történelmi alakokat új oldalukról mutatja be ezzel a mához szóló tanulságokkal szolgál. Január 11., csütörtök 45 éve, 1928-ban e napon halt meg Thomas Hardy (ejtsd: Hadi) angol író és költő. Bár regényeiben a paraszti életet realista színekkel ábrázolja (Otthon a szülőföldön, Egy tiszta nő), mivel hősei a múlt és a környezet hatására tehetetlenül sodródnak végzetük felé, ezért művei mégis pesszimista hangulatúak. Dunaújvárosi Hírlap A gyermekeknek Több mint egy éve folynak gyermekfoglalkozások az óvárosi klubkönyvtárban, s ez idő elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a könyvtáron belül közösség alakuljon ki a gyermekekből. Célja ennek a művelődési formának az, hogy az alsótagozatos iskolásokat érzelmileg hangolja egyes ismeretanyagok elsajátítására, éspedig a legalapvetőbb és legfontosabb ismeretközlő eszköz, a könyv Nem azt jelenti segítségével. ez, hogy minden vasárnap délelőtt a könyvről és az olvasás elengedhetetlen szükségességéről beszél a foglalkozás vezetője, még játékos formában sem, hanem azt, hogy minden egyes közben — játék, foglalkozás mesedélelőtt, fejtörő társasjáték, matematikai tréfák, bábjáték, stb. — kiderül: ha valamit nem tudunk, ha valamire pontos és megbízható választ akarunk kapni, mindig a könyvhöz kell fordulnunk segítségért. Játékos módon kapják meg ezek a gyerekek mindazt a könyvtárban, amire az iskolában egyszerűen nem jut idő, s a gyermek érzelmi fogékonysága révén az olvasó emberré válás útjára lép az a tíz-tizenkét kislány és kisfiú, aki rendszeresen látogatja a vasárnapi gyermekdélelőttöket. Elsőként az új esztendőben Az új esztendő első véradó napján, szombaton délelőtt a dunaújvárosi Vörös Csillag Termelőszövetkezet hetven dolgozója jelentkezett és ötvenkilenc bizonyult alkalmasnak a véradásra. A várt mennyiség kétszeresét, húsz liter vért továbbíthattak a rászorulók részére a vérkonzerváló állomás dolgozói az Óvárosból. Dicsérendő a termelőszövetkezet vezetőinek a vöröskereszt munkáját támogató gyakorlata, ugyanis teljes (szombati) szabadnapot biztosítottak a véradóknak. 5. oldal obognak a lángok a téren, meg körös-körül az utcákban, a téli este korán jött sötétjét ezernyi fáklya űzi messze, a Petőfi hívta össze népét. Nem azért, hogy őt ünnepeljék, nem azért, hogy tapsoljanak a dicsőségét hirdető szónoklatoknak, szépen elszavalt verseinek, nem azért, hogy vigyázzba merevedve énekeljenek, a jókedv, a bőség, a védő kar és a víg esztendő himnuszi áldását kérve. Petőfi népe azért gyülekezett Kiskőrös főterén, hogy elhozza, megmutassa tüzeit. A gyorsan kirobbanó fáklyák fényét és másféle, melengető tüzeket is, amelyeket apáik, tanítóik, költőik hagytak rájuk — őrizni, továbbadni. Tüzeket, amelyeket soha, senkinek sem sikerült elfojtani. Próbálták pedig oltani, elpusztítani karóbahúzással, felnégyeléssel — vagy tüzes trónnal Temesváron . . . próbálták rabszíjra fűzéssel, mocsárba kergetéssel — vagy elevenen való elrothasztással a Héttoronyban . . . próbálták kunyhók, búzaföldek fölégetésével, a Pro patria et libertate zászlók sárbataposásával — vagy száműzetéssel Rodostóba ... próbálták eloltani vérrel, besúgatni, eltemetni Basta szekerével — vagy öngyilkosságba hajszolni Kufstein börtöncelláiban . . . próbálták homokba ásni, kutyákkal tépetni, lovakkal tapostatni, bicskákkal megvakíttatni — vagy erdőszéli fákra akasztani Orgoványon. . . dehát nyilvánvalóan soha nem sikerülhetett. A tüzet, a szabadságv ágytüzet milliók vigyázták, olyan óriások élesztettél, mint Hunyadi. Rózsa. Bethlen. Bocskai. Thököly. Rákóczi. Széchenyi. Kossuth. Olyan költők vállalták a tűzfelelősök szerepét mint Batsányi. Kölcsey. Arany, Tompa. Ady, József Attila. Radnóti, vagy a világszabadság legnagyobb költője, ainek nemcsak nevét, de szellemét is idézzük most — Petőfi Sándor. Tűzfelelősök Verssorok dübörögtek a tér fölött, súlyos szavak: „Sors, nyiss nekem tért.. „A néppel tűzön-vízen át...”. „Világszabadság..." Petőfi szólt mindenki kéz. Ismét tanított, ismét példát mui'’;’... ismét számonkért. A szabadság, a nép szerepeiére, hűséges szolgálatára, öntudatra intett — ismét új tüzet hozott Késő este egy kisiskolás kezében kirobbant az utolsó fálévá, mi aki elment, tüzet vitt ■ [UNK] [UNK]>.■ Petőfi szellemének ollhatatlan lányiét. Mindenkinek jutott belőle elvinni továbbadni, s így lettünk ott mindannyian egycsapásra tűzfelelősök. Burányi Pál I Ebben a szobában lakott a költő Volt olyan nap mostanában, hogy százötvenen is átlépték lakása küszöbét. S a hetvennyolc éves nyugdíjas fáradhatatlanul fogadja vendégeit. — Sokan jönnek odaátról, Dunaújvárosból is. Aki szereti Petőfit, azzal hamar találunk közös nyelvet. Mikor ezeket a tárgyakat megmutatom, újra élem a régi emlékeket. — Mondja Vasberényi Géza, akinek dunavecsei lakásán páratlan értékű Petőfivel magángyűjtemény kapcsolatos halmozódott fel. Mert Dunavecsén a Zrínyi utca 38-ban, ahol Vasberényi Géza bácsi lakik, otthonra talált egyszer Petőfi Sándor is. A szokványos kis parasztház falán emléktábla jelzi ezt a tényt. — Petrovicsék háza odaát állt a téren. A mészárszék meg ott, ahol a múzeum van. Petőfi szülei Szabadszállásról költöztek ide Dunavecsére, és itt laktak 1840 és 44 között. Petőfi többször járt hozzájuk hazalátogatóba, összesen körülbelül 150 napot töltött Vecsén. 1844 tavaszán, mikor hazalátogatott országos hírű költő volt már. Otthon szűkösen laktak, így a szülők megkérték ennek a háznak a gazdáját, Nagy Pált, hogy adjon szállást Sándornak. Itt ez a szoba volt az övé — mutatja Géza bácsi. — Ebben a házban született egyik legszebb verse, a Füstbe ment terv. Vasberényi Géza 1941-ben megvette a házat. Maga Pesten élt, és már akkor hatalmas gyűjteménye volt Petőfiemlékekből. Könyvek, portrék, plakettek, dokumentumok. — Amit itt látnak, ötvenéves gyűjtőmunkám eredménye. Ezerkétszáz könyvem van, ami Petőfi-verseket tartalmaz, a legkülönbözőbb nyelveken, vagy könyvek, kiadványok, amelyek Petőfiről szólnak. Mennyi munka és mennyi anyagi áldozat. S mennyi szeretet, amivel megmutatja kincseit. — Tessék nézni ezt a legelső Petőfi-kötetet. 1844-ben adták ki Pesten, akkor, amikor a költő ebben a házban élt. Dunavecsén írott versei is vannak ebben. S itt jelent meg a Hazámban című vers, amit először írt alá Petőfi névvel. Mutat egy 1880-ban megjelent minikönyvet. Mindössze 2 és félszer másfél centiméter, fémborítóval — igazán nyomdászati remekmű. Egy másik német nyelvű könyv, ugyancsak ritkaság. — Ez a kötet bizonyítja, hogy Petőfiről milyen hamar tudomást szerzett Európa. Ezt a kötetet 1846-ban adták ki Bécsben. A versek Adolf Dux fordításai. Aztán egy japán Petőfi-kiadást mutat, a címlapon János vitéz ábrázolással... Az asztalon a régi Petőfi-plakettek mellett ott találjuk a legújabbat, ami Petőfi születésének 150. évfordulóján a kiskőrösi ünnepségre készült. Géza bácsi Petőfi-szeretetét lám, Kiskőrösön is számontartják. S a Szocialista Kultúráért kitüntetés adományozásával művelődésügyi kormányzatunk hivatalosan is elismerte. Géza bácsiék az elülső szobában húzódnak meg. A ház két helyiségét meghagyták Petőfinek. Kisiskolások, munkások. Petőfi életét , munkásságát kutató értelmiségiek látogatnak el hozzá. S ő, nemzeti kultúránk fáradhatatlan, önkéntes apostola, szívesen és szeretettel hozza közelebb látogatóihoz a költő halhatatlan emlékét. N. J. ...” PETŐFI-HÁZ VECSÉN Előkészületek a Petőfi-kiállításra A Bartók Béla Művelődési Központ és a Rosti Pál Fotóklub márciusban közreműködésével Petőfi-kiállítás nyílik városunkban. Szombaton Kiskőrösön Petőfi szülőh fzát, a szalkszentmártoni és dunavecsei Petőfi-múzeumokat és emlékműveket keresték fel, sok száz felvételt készítve a költő egykori lakóhelyéről, a múzeumokban őrzött használati eszközökről és dokumentumokról. Zömmel e felvételekből állítja majd össze a Petőfi-kiállítás anyagát Medvegy Zsuzsa, a Bartók Béla Művelődésház művészeti előadója^_____________ Petőfi-vetélkedő az energia gyárrészleg dolgozóinak Január 11-én, csütörtök délután négy órakor Petőfivetélkedőt rendez a vállalat kiváló brigádja címet viselő Dimitrov szocialista briánd az energia gyárrészleg dolgozóinak a Dunai Vasmű lvíűvelődési Házban.