Dunaújvárosi Hírlap, 1974. március (19. évfolyam, 17-25. szám)
1974-03-01 / 17. szám
Hétszáz szakember Egy városnak, és az adott város minden lakójának rendkívül hasznos lehet, ha a helyi szakemberek közül mind többen akadnak olyanok, akik tudásukat a közös tevékenység révén egymás által felerősítve, tudományos ismereteiket bővítve kívánják e meghatványozott szakértelmet a várospolitika szolgálatába állítani. Ma, Dunaújvárosban egy ilyen irányú törekvésnek lehetünk tanúi, hiszen a MTESZ helyi csoportjának a tagegyesületben hét különböző immár hétszáz tagja van, de talán ennél is fontosabb, hogy a város vezető testületei mind jobban igénylik, sőt egyre inkább nélkülözhetetlennek tartják a MTESZ helyi tagegyesületeiben és bizottságaiban szakvélemények, javaslatok, munkatervek, távlati programok formájában felszabaduló hallatlan szellemi energiát. A MTESZ hétszáz dunaújvárosi tagját képviselő küldöttek a hét elején tartott közgyűlésen okkal határoztak úgy, hogy további munkájuk során messzemenően igénylik a város vezető testületeivel, mindenekelőtt a városi pártbizottsággal való szoros kapcsolatot, hiszen a kölcsönös kapcsolat fenntartása nélkül a MTESZ munkája öncélúvá válna, amiben egyetlen szakember sem lelhet örömet. Ez a kapcsolat eddig is kölcsönös igyekezet eredménye volt, amit az érdekek egybeesése inspirált. A várospolitika a szakértelmet, a közhasznú szakértelem pedig az optimális megoldások kutatását támogató várospolitikát nem nélkülözheti. Két esztendővel ezelőtt a MTESZ helyi szervezetének megalakulásához szükséges személyi és szervezeti feltételek felmérését, illetve megteremtését a városi pártbizottság szorgalmazta. A szakemberek három éves szervezői munkája eredményeként alakultak meg az újabb tagegyesületek, majd 1970. február 18-án a szövetség dunaújvárosi csoportja. A tagegyesületeket azóta intéző bizottság fogja össze, s az eltelt négy év alatt egy sor olyan fontos kérdésben foglaltak állást, amelyekre a helyes választ megtalálni egy város gondja, vagy éppen országos gond Ezért hozták létre a városfejlesztési, az oktatási bizottságot, amelyek, mint szakemberekből álló társadalmi bizottságok igyekeznek a városi tanács segítségére lenni. Ezért rendezték meg minden évben a Dunaújvárosi Műszaki Napokat, amelyeknek célja nem csupán a műszaki szakterületek behatóbb megismerése volt, hanem városunk népszerűsítése is. Ezért vizsgálták meg az oktatás révén keletkező szellemi értékek hasznosítását városunkban, ezért kutatták a könnyűszerkezetes program végrehajtásának dunaújvárosi lehetőségeit, különös tekintettel a középületek iránti igény növekedésére. A MTESZ helyi csoportja kezdeményezésére az ország minden városából idesereglettek a szakemberek, hogy Dunaújváros levegő- és vízszennyezéséről tanácskozzanak. A rendezvények száma az elmúlt évben már 119-re nőtt, de a MTESZ nem csupán rendezvényekkel, hanem puszta létével is szolgálta a várospolitikát. A tagok száma négy év alatt több mint duplájára nőtt, és a felsőfokú végzettségű tagok aránya 56 százalékról 46,4 százalékra csökkent, ami pedig azt az örvendetes tényt tükrözi, hogy a tagegyesületek mind több, viszonylag alacsonyabb végzettségű, ám nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező munkatárs bevonásával közelebb kerültek a helyi vállalatok gondjaihoz, amit az is bizonyít, hogy ma a tagság több, mint háromnegyed része üzemben dolgozik. A MTESZ fejlődő, a várospolitikai kérdések iránt fogékony szervezetének segítségére szükségképpen igényt tart a városi pártbizottság, és a városi tanács sem nélkülözi a szakemberekben rejlő, a közös munkában felerősödő szellemi energiát, ezt a nagy hajtóerejű „fűtőanyagot’. A városi pártbizottság ezért kérte levélben a MTESZ dunaújvárosi vezetőségét, hogy a megfelelő szakemberek bevonásával, a városi tanáccsal együttműködve vegyenek részt a városfejlesztési tervek kialakításában, a környezetvédelem körébe tartozó kérdések egyeztetésében, a feladatok összehangolásában. Ezért igényli pártbizottság, hogy a MTESZ a tegyen javaslatot: miképpen lehetne a várospolitikai tevékenységet továbbfejleszteni, ezért kéri, hogy a MTESZ szervezzen tanácskozást a városban élő legszámottevőbb értelmiségi rétegek — műszaki, pedagógus, egészségügyi — közötti közeledés, a társadalmi együttélés és a közös cselekvés szocialista normáinak kialakítása céljából, ezért kéri, hogy az egyesületek munkájában az eddiginél nagyobb mértékben érvényesüljön a munkás-központúság. S hogy a MTESZ helyi csoportjának hétszáz szakembere szakavatott segítséget fog nyújtani, erre biztosíték, hogy szándékait és a közgyűlésen elfogadott terveik is egybeesnek e várospolitikai feladatok szolgálatával. Aczél Gábor Újítási hónap a nőknek A Dunaújvárosi Vegyesipari Vállalat gazdasági vezetése és szakszervezeti bizottsága az idén új kezdeményezésként, a nődolgozók részére írt ki újítási feladattervet, s női újítási hónappá nyilvánította a márciust. A mai nappal kezdődő újítási háromban azt várják dolgozóiktól, hogy újítási javaslataikkal segítsék elő az anyagtakarékosságot, a minőség javítását. Szívesen fogadnak minden olyan újítást is, amellyel az üzemekben levő zajártalmat lehet csökkenteni. A szolgáltatási ágazatban dolgozóktól pedig azt kérik, segítsék javaslataikkal az egyes szolgáltatások színvonalának emelkedését, a kiszolgálás kulturáltabbá tételét. A legjobb javaslatok beküldőit jutalmazza a vállalat. Az akcióval a nődolgozók újítási kedvét kívánják fellendíteni. MA: A teljes élet igényével * Szolgálatkész szolgáltatás * Eredmények és távlatok * Papírgyári művezetők a munkaszervezésről Március 5-én kulcsátadás a Munkás Művelődési Otthonban Az élsport jövője a városunk iskoláiban A húsz év alatt: több mint tízmillió tonna nyersvas Jubileumi csapolás az 1-es nagyolvasztóban .. az első nagyolvasztó — anélkül, hogy bármelyik alkotásunk értékét is kissebbítenők — több nekünk minden eddigi művünknél ” — Többek között e szavakkal méltatta a helyi lap korabeli száma az új létesítményt, amelyből húsz esztendővel ezelőtt, 1954. február 28-án csapoltak először i vasat Húsz évvel később, 1974. február 28-án délelőtt 11 óra előtt néhány perccel a 44 ezer F47. alkalommal buggyant elő a szikrázó vaspatak, és folyt végig a gondosan előkészített csatornán, amelyen 5 millió 341 ezer 300 tonna forró vas csörgött már le az üstkocsiba. A jubileumi eseményen — és az azt követő ünnepségen, amelyet a Dunai Vasmű Kultúrtermében tartottak meg 15 órai kezdettel — részt vett Takács Imre, a megyei pártbizottság titkára, s Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára, Soós Imre, a városi tanács elnökhelyettese, valamint a Dunai Vasmű politikai, gazdasági és társadalmi vezetői. A délutáni ünnepségen Pataki József, a kohászati gyárrészleg pártbizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket majd Verbó István, a gyárrészleg vezetője mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében visszaemlékezett a város és a vasmű építésének kezdetére és hangsúlyozta: ezt a nagy szabású munkát ügynek tekintették országos akkoriiban, de a nagyolvasztó különösen széles összefogással épült. Hatvan vállalat küldte el a legjobb szakmunkájsait és a legtehetségesebb mérnökeit A tervezés és az építés első pillanatától kezdődően érezték a szovjet kohászat segítségét is. A tervek nagy része, a legfontosabb gépi berendezések a Szovjetunióból érkeztek. A vasmű szakemberei a Szovjetunióban ismerkedtek meg a korszerűen felszerelt nagyolvasztókkal és a nyersvasgyártás alapanyaginak jelentőő részét még ma is a Szovjetunióból kapja a vasmű. Az azóta született eredmények tehát közös erőfeszítések sikerei. Ezeket az eredményeket ismertetve elmondotta: az utóbbi húsz esztendő alatt az ország nyersvastermelése háromszorosára, a vasmű kiadóinak teljesítménye pedig a négyszeresére nőtt. A vállalat kohászai hazánk nyersvastermelésének az egyharmadát állítják elő most évente, azaz annyit, amennyi 1953-ban az egész magyar kohászat teljesítménye volt. Része van ebben a minden körülmények között helytálló kohászoknak, a szüntelenül tökéletesebbre törekvő magyar és szovjet mérnököknek is. A fejlődés érdekében sok millió forintot fordítottak a nyersvasgyártás modernizálására. E folyamat egyik legjelentősebb állomása az új darabosítómű beindítása volt 1956 szeptemberében, amely új alapokra helyezte a nyersvasgyártást, és amely hatalmas erőfeszítésekre késztette akkoriban a kohászokat. Az eredmény: a darabosított érc felhasználásával kétszeresére nőtt a vastermelés és mintegy nyers 20 százalékkal csökkent a kokszfelhasználás. 1957-ben lépett be a termelésbe a II. sz. nagyolvasztó és eredményeképpen nyersvastermelés is megdupalázódott. A következő jelentősebb dátum: 1963. Ekkor kezdték meg a redukálóanyagok befúvatását, amelynek hatására tovább csökkent a kokszfelhasználás. 1970-ben 200 köbméterrel bővítették a II. sz. nagyolvasztó térfogatát és nagy toroknyomásra építették át, ami a nyersvastermelést további 100—110 ezer tonnával növelte. Ezután a következő szavakkal folytatta beszédét a gyárrészlegvezető: „A fejlettebb technikai eszközök alkalmazásával párhuzamosan fejlesztenünk kellett a dolgozók tudatát is.” Elmondta hogy a kohónál dolgozó munkások és műszakiak mindig megértették a szellemi képességek lesztésének fontosságát. fejA nehéz, fárasztó váltóműszak mellett is sokan vállalták az olvasztárképző- és egyéb tanfolyamok végzését. A haladás leghatékonyabb gatórugójának azonban mára szocialista brigádmozgalom bizonyult, amelynek patinás hagyományai vannak gyárrészlegnél. A vasmű első szocialista brigádja is — Béke néven —, a kohógyári egységnél alakult meg, ahol jelenleg 14 arany, 18 ezüst, és 9 bronzjelvényes szocialista brigád tevékenykedik. A szónok ezt követően termelés fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott és kijelentette: a vasmű egyik legnagyobb feladata a jövőben is a nyersvastermelés fokozása lesz. A különböző fejlesztések révén a két nagyolvasztónak hamarosan el kell érnie az 1,1—1,2 millió tonnás termelési szintet. Az ünnepség további részében Borovszky Ambrus vezérigazgató köszöntötte rövid bezsédében a jelenlévőket, majd harminckilenc kohásznak kiváló dolgozó kitüntetést adott át K. J. * Idei első Ifjúsági fórum a Népfrontnál A Rólad van szó folytatásaként már több ízben szervezett Ifjúsági fórum idei első összejövetelét a hét elején tartották a Hazafias Népfront klubban. Ezúttal „Igazság, jog, törvényesség” volt a címe az összejövetelnek, amelyekkel kapcsolatban a résztvevő fiatalok írásban számos kérdést tettek fel. A kérdésekre a Fórum vezetője: dr. Pomázi Károly bírósági elnök, továbbá a ,,terület” városi és járási gazdái: Várkonyi László, a rendőrkapitányság vezetője és dr . Horváth Géza ügyészségi elnök, valamint a fórumon szintén résztvevő dr. Radnai Éva és Mics János országgyűlési képviselők, továbbá Gaál József, a Népi Ellenőrzési Bizottság városijárási elnöke adtak választ. Ezenkívül számos más kérdés is felmerült, így többek között a törvényelőkészítés, a jogalkotás, a bűnözés megelőzésének fontossága Legközelebb március 7-én este tartanak ifjúsági fórumot, amikor a TV néhány munkatársa látogat el Dunaújvárosba és beszélget a Népfront klubban a helyi fiatalokkal. ’J . - 300 millió forint újításokból a ruházati iparban A ruházati ipar területén az utóbbi három évben több, mint tízezer újítást vezettek be, s ezek összesen 300 millió forint értékű megtakarítást jelentettek. Az újítások különösen a konfekcióipar területén volak gyümölcsözőek. Példamutató a Vörös Október Férfiruhagyár, Május 1. és a debrecen ruhagyárak újítóinak munkássága. Az utóbbi öt év konfekcióipari újításainak gazdasági eredményeiből ez a három vállalat 86 százalékban részesedik. A tanácsi vállalatok közül kiemelkednek a Fővárosi Kézműipari Vállalat újítóinak eredményei. A gyárakban, üzemekben sok még a kiaknázatlan tartalék, amelyek feltárása az alkotó kedvű újítókra vár. Ezt szándékozta elősegíteni a ruházati ipar újítóinak országos kiállítása is, amelyen a szakma 46 jelentős újítását tárták az érdeklődők elé. Sikeres próbaüzem után: Tervszerűen termel a diósgyőri nemesacél hengermű A decemberben átadott diósgyőri nemesacél-hengermű próbaüzemelése kitűnően sikerült. Ezt állapították meg az LKM dolgozói mellett a jelenlévő német szakemberek is, akik az üzem szerelése után elégedetten nyilatkoztak a látottakról. A hengerészek felkészültségére jellemző, hogy már a próbaüzemelés időszakában is túlteljesítették előzetes tervüket. A betervezett 8 ezer tonnás teljesítményt januárban 538 tonnás túlteljesítéssel zárták. Ennek az eredménynek birtokában már bizakodva tekintettek a negyedéves 18 200 tonnás előirányzat elé. Bizakodásukat csak növelte, hogy kitűnően sikerült — ez ideig — a februári alapanyag-ellátás, s nem volt fennakadás műszaki hiba miatt sem a soron. Az ismert számadatok azt bizonyítják, hogy az üzem tervszerű teljesítménye is egyre ívelő eredményt mutat, felfelé így minden valószínűség szerint a sikeres próbaüzemet sikeres tervteljesítés követi majd.