Dunaújvárosi Hírlap, 1974. március (19. évfolyam, 17-25. szám)

1974-03-12 / 20. szám

B lakóbizottsági választások és tanácstagi beszámolók előtt — 0*sxé/9«(és dr. Illyés Józseffel, a városi tanács vb titkárával — Azóta, hogy megjelent a hivatalos lapokban és­ a saj­tóban is a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkársá­gának és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának együttes irányelve a lakóbizottságokról, megélénkült az érdeklődés a lakosság e fontos társadalmi szervei iránt. Ismeretes, hogy Dunaújváros azok között a magyar városok között szerepelt, ahol elsőként létesültek lakóbi­zottságok, s alakult ki a város valamennyi lépcsőházára kiterjedő szervezetük. Működésükben eltérő sajátosságok, a tervszerűség hiánya volt gyakran tapasztalható, és az, hogy a lakóbizottságok bizonyos körben hatósági tevé­kenységet láttak el, ami esetenként túllépte a jogszabá­lyi kereteket. Az irányelvek ismeretében a Hazafias Népfront szer­vei és a városi tanács tisztségviselői több alkalommal közös megbeszélésen alakították ki a lakóbizottságokra vonatkozó helyi szempontokat és elképzeléseket. A városi tanács megalkotta a 6/1973. számú tanácsrendeletét a la­­kóbi­zottságokról. Ilyen előzmények után kerül sor városunkban a kö­zeljövőben a lakóbizottságok megválasztására. Az ezzel kapcsolatos feladatokról, tervekről kérdez­tük dr. Illyés­­ József elvtársat, a városi tanács végrehajtó bizottsága titkárát. Hogyan foglalható össze a lakóbizottságok eddigi munkája? Alapjában véve pozitívnak kell értékelni ezt a tevékeny­séget. A lakóbizottságok túl­nyomó része igyekezett aktí­van képviselni a lakók érde­keit, törekedni arra, hogy a lakóközösségeken belül a szocialista együttélés elvei érvényesüljenek, rend és tisz­taság legyen a lépcsőházak­ban és a lakóépületek kör­nyékén. Sok segítséget nyúj­tottak különféle rendezvé­nyek megszervezéséhez épp­úgy, mint a lakóterületükön szervezett társadalmi munká­hoz. Különféle igazolásokat adtak ki, közreműködtek a tejjegyek kiosztásában. Mind­ezekért elismerés és köszönet illeti meg azokat, akik a la­kóbizottságokban tevékeny­kedtek, s akiknek munkájára a jövőben is szeretnénk tá­maszkodni. Sajnos voltak olyan esetek is, amikor a lakóbizottságok tagjai megválasztásuk után nem végezték el a rájuk bí­zott feladatokat, nem tettek eleget társadalmi megbízatá­suknak. A lakóbizottsági el­nökök magukra­­ maradtak, és így a követelményeknek nem tudtak mefelelni. Az előfordult negatívumok ellenére a lakóbizottságok munkáját hasznosnak, ered­ményesnek kell megítélni: olyan társadalmi tevékeny­ségnek, amely megteremtette az alapjait a lakóbizottságok elkövetkezendő magasabb színvonalú munkájának. Milyen elvek és szempon­­tok alapján kerül sor a lakóbizottsági választások­ra? Elsősorban a közös irányel­vek alapján, amelyekben ki­fejezést nyert a lakóbizottsá­­gok működésének célja, szer­­vez­eti felépítése és sok más szempont, amelyek nélkül a lakóbizottságok tevékenysége­­ elképzelhetetlen. Továbbiak­ban a lakóbizottságokról szó­ló tanácsrendelet tartalmaz előírásokat a lakóbizottságok szervezésével, választásával és működésével kapcsolatban. Melyek a lakóbizottságok legfontosabb feladatai? A lakóbizottságok munká­jukkal elősegítik a szocialista együttélés szabályainak meg­tartását. Hozzájárulnak a Ha­zafias Népfront körzeti bi­zottságaival, a tanácsi szer­vekkel és tanácstagokkal va­ló jó kapcsolat megteremté­­sét"­. Vizsgálják és értékelik az Ingatlankezelő és Város­gazdálkodási Vállalat, Wetve házkezelőségek munkáját. A lakóbizottságok láják el a la­kóközösségek érdekképvisele­tét, segítséget nyújtanak a helyi társadalmi célkitűzések végrehajtásához, a társadalmi munka szervezéséhez, lebo­nyolításához. Véleményüket ki kell kérni, és figyelembe kell venni minden, a lakos­ság szempontjából fontos in­tézkedés meghozatalánál. Fontos feladata a lakóbi­zottságoknak a társadalmi tulajdon védelme is. A felsoroltak nem adnak teljes képet a lakóbizottságok munkájáról. Hosszan lehetne felsorolni azokat a közérde­kű feladatokat, amelyeknek megoldása a megválasztásra kerülő lakóbizottsági elnö­kökre és tagokra vár. Hány lakóbizottság lesz a város területén? A lakóbizottságok területeit a Hazafias Népfront körzeti bizottságok és a tanácstagi választókerületek figyelem­bevételével alakítottuk ki. Egy-egy tanácstaghoz 1-2, né­hány esetben 3 lakóbizottság fog tartozni. A korábbi mint­egy ezer lakóbizottsággal szemben a lakóbizottságok száma 118 lesz, ami azt je­lenti, hogy egy-egy lakóbi­zottsághoz 50—100 lakás fog tartozni. A lakóbizottságok a terü­letük nagyságához képest 5— 7 tagból és 2 póttagból fog­nak állni. Újszerű lesz a lakóbizott­ságok szervezetében, hogy a választást követően a lakó­bizottsági elnökök a válasz­tás területére 14 lakóbizott­sági felelőst fognak választa­ni, majd ezek megválasztják a lakóbizottsági szervezet vá­rosi csúcsszervét, a kilenc tagból álló lakóbizottsági ve­zetőséget, amely a városi la­kóbizottságok és lakóbizott­­sági felelősök szervezését, irányítását és ellenőrzését fogja intézni. rű. Ez a körülmény a tervsze­összehangolt, hatéko­nyabb munka szempontjából nagy jelentőséggel bír. Milyen lakásokban kerü­l sor lakóbizottságok válasz­tására?­­ Az irányelvek szerint csak az állami tulajdonban levő lakásokban és a vállalati, va­lamint OTP-társasházakban lakók választanak lakóbizott­ságokat.­­ A szövetkezeti lakásokban az erre vonatkozó rendelke­zések, illetve a SZÖVOSZ Tá­jékoztató szerint „a lakásszö­vetkezet vezetőségét kell fel­kérni a lakóbizottsági felada­tok ellátására’’, mely ebből a­­ célból szövetkezeti házbizott­ságokat fog szervezni. A szövetkezeti házbizottsá­gok szervezését a lakásszö­vetkezetek 1974. évben tar­tandó közgyűlésein célszerű végrehajtani. A lakóbizottságok választá­sával egyidejűleg történik az 1974. évi tanácstagi be­számolók megtartása is. Mi tette ezt indokolttá és mi­kor lesznek ezek a lakos­ság szempontjából fontos társadalmi rendezvények? A Tanácstörvény rendelke­zései szerint a tanácstagok kötelesek választóik előtt évenként beszámolni. Tekin­tettel arra, hogy a lakóbizott­ságok, tanácstagok és a vá­rosi tanács között szoros kapcsolatnak kell lenni, kö­zösek a célok és feladatok, a tanácsi és népfrontszervekkel egyetértésben alakult ki az a helyes álláspont, hogy a la­kóbizottság-választásokat és a tanácsi oesza mólokat együtt tartsuk meg. Ez egyszerűbbé teszi az előkészítő, szervező munkát. A két eseménynek egyidő­­ben és egy helyen való meg­tartása a tanácstagjainktól azt a többletmunkát igényli, hogy annyiszor kell a beszá­molót megtartani, ahány la­kóbizottság lesz a tanácstag választókerületében. Erre az­ért van így szükség, mert hi­szen a lakóbizottságot csak a területére eső lakók vá­laszthatják meg. A tanácstagi beszámolók és egyidejűleg a lakóbizottságok választásának időszakát a kö­vetkezők szerint ütemeztük be: március 25-től 29-ig, április 8-tól 11-ig, 17-től­­ 19-ig és 22-től 25-ig, összesen 16 munkanapon. Az előkészítő, szervező munkálatok folyamatban­­ vannak. A lakóbizottság-választások és tanácstagi beszámolók idő­­­­pontjáról és helyéről a lakos­ságot a helyi sajtó, továbbá hirdetmények és meghívók útján értesítjük.­­ Ezúton is kérjük a város lakosságát, hogy a rendezvé­nyeken minél nagyobb szám­ban vegyen részt. Közérdekű észrevételeit és javaslatait mondja el, segítse elő a meg­választandó lakóbizottságok munkáját, éppúgy, mint a ta­nácsi munkát. MA: AZ ÖREG * ÉS SZÓLT A FIÚ * NEM AZ ELIT ♦ A CSOMAGOLÁS MÓDJA: REKLÁM VERESÉG SZOLNOKON Pénteken: Illést tart a városi tanács A Dunaújvárosi Tanács pénteken reggel nyolc órától ülést tart a városi tanács tanácstermében. A tanácsülés napirendjén Soós Imre elnökhelyettes beszámolója szerepel a y vég­rehajtó bizottságnak a két tanácsülés közötti időszaká­ban végzett munkájáról. Ugyancsak az elnökhelyettes terjeszti­ a tanácsülés elé a második napirendet, az 1974. évi városfejlesztési és költ­ségvetési tervet. Harmadik napirendként őri Zoltán műszaki osztályvezető tájé­koztatja a tanácsülést Duna­újváros továbbfejlesztésének területi előkészítéséről. A negyedik napirend kereté­ben Dr. Illyés József, a végrehajtó bizottság titkára tanácsrendelet-tervezetet ter­jeszt elő, Dunaújváros zász­lójáról. A tanácsülés utolsó napirendjén interpellációk szerepelnek. ______ A spirálcsőüzemben (Jászai Csaba felvétele) 5,2 százalékos alapbérfejlesztés, 35 milliónyi nyereségrészesedés várható .­ Döntenek a bérfejlesztésről és az 1974. évi részesedési alap felhasználásáról a vasműben Mint arról előző lapszá­munkban hírt adtunk, már­cius 6-án ülést tartott a Du­nai Vasmű szakszervezeti tanácsa és döntött az 1973- as esztendő részesedési alap­jának a felhasználásáról. Ezen túlmenően, elfogadta azokat az előterjesztéseket is, amelyek az 1974-es esz­tendő részesedési alapjának a képzését és felhasználását, valmint a munkaügyi esz­közök 1974. évi felhasználá­sának elveit határozzák meg. * A vállalati tervek 1974-re 1,1 millió tonna acél gyártá­sát és a tavaly elért 1,3 mil­liárd forinttal szemben — 1,43 milliárd forintos nye­reséget irányoztak elő — rög­zítette a gazdasági igazgató által beterjesztett tervezet. A tervezett 1,43 milliárd forintos nyereségből — terv sikeres teljesítése esetén a — a tavalyi 120 millió 380 ezer helyett 126 millió 743 ezer forint lesz a Dunai Vas­mű felhasználható részese­dési alapja az idei évben. Ebből 21,5 milliót fordítanak évközi jutalmazásra, 24,5 milliót pedig — a tavalyi 20 millió helyett — a szociális, kulturális és sportkiadások­ra. Az év végi nyereségrésze­sedésre 35 millió forintot szántak, ami az ideivel azo­nos nagyságú összeg. Nyilvánvaló, hogy a mun­kabér, amelyet egy évben 24-szer, vagy legalábbis 12- szer fizetnek, alkalmasabb az egyéni teljesítmények ösz­tönzésére, mint­ a részesedés. Ezért is fordítottak megkü­lönböztetett figyelmet a szak­­szervezeti tanács tagjai an­nak a tervezetnek, amelyet a műszaki igazgató ismerte­tett, s amely a munkaügyi eszközök 1­974. évi felhaszná­lásának elveit fogalmazta meg. A munkásoknak a tavalyi­hoz viszonyított bérszínvo­nal-emelkedését 6,2—6,4 szá­zalékban jelölte meg az elő­terjesztés, de a tervek túl­teljesítése esetén ez a 6,6 szá­zalékig is emelkedhet, diffe­renciálva természetesen különböző gyárrészlegek kö­­­zött. Az alapbérek vállalati át­­laghím 50 százalékáéi fog­nak növekedni a tervek sze­rint. A gyárrészlegek bértömege két részből áll: a biztosított bérből, amely a tervezett ös­­­szeg 80 százaléka és a ter­meléstől függő bérből. A tervtől eltérő teljesítés esetén minden 1 százalékos túltel­jesítés vagy lemaradás 0,2 százalékkal növeli vagy csök­kenti ezt az összeget. A tervezet számos olyan pontot is tartalmazott, amely nemcsak a vállalat egészét, hanem az egyes gyárrészle­geket, üzemeket is érdekeltté teszi a hatékonyság növelésé­­ben. Ezek közé tartozik pél­dául, hogy az SM-acélterme­­lés ösztönzésére — 60 ezer tonnás túlteljesítés esetén — 1,2 millió forint többletbér kifizetését teszi lehetővé. A karbantartások és a nagyja­vítások ösztönzésére — a ta­valyi 400 ezer helyett — az idén 500 ezer forintot java­sol a tervezet. A munka­verseny­ben, a szo­cialista versenymozgalomban kiemelkedő egyének és kol­lektívák elismerésére — a korábbi 0,5 százalék helyett — a bértömeg 1 százalékát, irányozta elő a tervezet, ami 4,4 millió forintos összeget jelent. * A vállalat szakszervezeti tanácsa — rövid vita után — mindkét beterjesztést elfo­gadta. K. J. Kitüntetések a nemzetközi nőnap alkalmából A gyárakban, üzemekben országszerte megünnepelték az elmúlt héten a nemzet­közi nőnapot A legkiválóbb s arra érdemes nődolgozók ezen a napon a legmagasabb kitüntetésben részesültek. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából a nők gaz­dasági és szociális helyzeté­nek megjavításáról szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásában, valamint a nőmozgalomban kifejtett eredményes munka elismeré­séül kitüntetéseket adomá­nyozott. Losonczi Pál, az el­­­nöki tanács elnöke a Munka Érdemrend arany kitüntetést adta át fokozata többek között Kovács Józsefnénak, a Szakszervezetek Fejér me­gyei Tanácsa titkárának ez alkalomból. A Munka Ér­demrend tüntették ki ezüst fokozatával Greschner Fe­rencnél, a Dunai Vasmű MEAF gyárrészlegének dol­gozóját. Megemlékeztek a nemzet­közi nőnapról városunk üze­meiben, intézményeiben is. Sok helyen ez alkalomból adták át a legjobb nődolgo­zóknak a termelőmunkában elért eredményeikért a meg­tisztelő kitüntetéseket. A Du­nai Vasműben a KGM Ki­váló Dolgozója kitüntetést kapta Albert Józsefné, a lő­rinci Hergermű dolgozója. Szakszervezeti Munkáért SZOT oklevelet kapott Mé­száros Lászlóné a kokszve­gyészet, Donaberger Dezsőné a hengermű, Rási Vilmosáé, az erőmű, valamint Vágni Józsefné és Veres Imréné az igazgatóság dolgozói. A papírgyárban a nemzet­közi nőnap alkalmából ket­ten kapták meg a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója kitün­tetést: Tóth Gyuláné és Vö­rös Istvánná. Két nődolgozó, Molnár Ágostonné és Németh Sándorné nőnapi jutalom­ként a Szovjetunióba utazott az SZMT szervezésében in­dított jutalomúton A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárá­ban Molnár Imréné kapta meg az Építőipar Kiváló Dolgozója megtisztelő címet, míg Györki Jánosné vasváz­­kötöző a vállalati kiváló dol­gozó cím birtokosa lett. A Magyar Posztógyár du­naújvárosi fésűsfonodájában a nőnap megünneplését ös­­­szekapcsolták a nyereségré­szesedés kifizetésével. A dol­gozók átlagosan 7,2­461­9 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. Mivel a munkabérek az elő­ző évhez képest 1S százalék­kal emelkedtek, a kifizetett nyereségrészesedés tömegé­ben jóval nagyobb volt az előző évinél Míg ugyanis ta­valy a kifizetett nyereség 574 ezer forintot tett ki az idén ugyanez az összeg 677 ezer forint volt.

Next