Dunaújvárosi Hírlap, 1974. július (19. évfolyam, 52-60. szám)

1974-07-02 / 52. szám

MA: ÚJ MUNKÁST VAGY ÚJ GÉPEKET? * HIÁBA, ÖN CSAK NŐ... * CSÖKKENTETT MUNKAIDŐ A PULT MÁSIK OLDALÁN IS VÁLTOZOTT A VILÁG * SIKERES FÉLÉVET ZÁRT A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ VÁROSI KIRENDELTSÉGE ÚTTÖRŐOLIMPIAI MÉRLEG: KILENC DUNAÚJVÁROSI ARANYÉREM * KOCOGNI ÉRDEMES M­álunk is vágják az őszi árpát A dunaújvárosi Vörös Csillag Mgtsz e héten végez az őszi árpa aratásával. A tervek szerint négy kombájn — közöttük a közelmúltban vásárolt nagyteljesítményű angol kombájn is — áll ne­ki az árpatáblának, s előre­láthatólag két-három nap alatt túl lesznek e legkoráb­ban érő gabona aratásával. ÁRA: 1 FORINT 7 MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA A DH-munkarendszer tapasztalatai a vasműben Az előrelépés feltételei: komplexebb szemlélet, öntu­datosabb magatartás A szervezéstudomány mai fokán nyilvánvaló, hogy a munka- és üzemszervezési tevékenységnek a gazdasági szervezet egész működését és nem pusztán egy-egy tevé­kenységi elemét kell ésszerű­sítenie ahhoz, hogy az ered­mény megfeleljen a tényle­ges elvárásoknak. Ez a követelmény hangot néhány nappal kapott ez­előtt a Dunai Vasműben is, ahol a vállalat szakszerveze­ti bizottságának végrehajtó bizottsága a hengermű­gyár­részleg gazdasági és társadal­mi vezetőit számoltatta be a Dolgozz Hibátlanul munka­­rendszer bevezetésének eddi­gi eredményeiről, tapasztala­tairól. A vasműben 1972-ben ve­tődött fel a DH-munkarend­szer bevezetésének gondola­ta: akkor megvizsgálták vállalati tevékenység általá­­­nos szervezettségét, feltárták a munkaszervezés hatékony­ságának növelésétől várható, az eredményeket növelő le­hetőségeket, a további mun­kaszervezés fő elveit, irány­vonalát. az Ezt követően született meg 1973—74—75-ös évekre vonatkozó középtávú szerve­zési program, amelyben már — többek között — a DH- munkarendszer­nek gondolata is bevezetése­szerepelt. Az illetékes gazdasági veze­tőkben akkor az a vélemény alakult ki, hogy a vállalat va­lamennyi üzemében egyszer­re bevezetni a DH-munka­­rendszert túlságosan költsé­ges és kockázatos lenne, ezért a fokozatos, több lépcsőben történő bevezetésre készültek fel. A lépcsőzetes elvnek meg­felelően elsőként a hideg­­hengermű gyáregység üzemében, a pácoló- és két a hengersoron kezdték meg az új munkarendszer kialakítá­sát, 1973 nyarán. Hogy miért pontosan eb­ben a két üzemrészben? Mert a termelőfolyamatban elfog­lalt helyükből következően olyan helyzetben vannak, hogy a hibátlan munkavég­zésre irányuló erőfeszítéseik mind az előző (meleghenger­­sori, mélykemencei, stb.), mind pedig a következő hő­kezelői, kikészítői, stb.) mun­kafázisokra kedvező hatással lehetnek. De más szempont­ból is itt bizonyultak legked­vezőbbnek az előfeltételek: a két üzemben a munka- és üzemszervezés már korábban is jelentős előrelépést ered­ményezett, mindkét helyen túljutottak a munkavégzés fázisonkénti elemzésén, to­vábbá mindkét üzemben da­rabbéres elszámolási rend­szerben dolgoztak már. A DH-munkarendszer be­vezetésének eddigi, első idő­szakának legfontosabb célki­tűzése a hidegen hengerelt lemezek felületi tisztaságának fokozása volt. Az azóta eltért egy esztendő alatt a lemezek emulziófoltossága, a kormo­zódásból eredő felületi szen­­­nyeződések, valamint a kiké­szítő sorokon keletkező kar­cok, benyomódások számot­tevően — 27 százalékról 15 százalékra — csökkentek. A hideghengerműben ke­letkező hibák visszaszorításá­val párhuzamosan azonban egyre inkább előtérbe kerül­nek a lemezeknek azok a fo­gyatékosságai, amelyek munkafolyamat előző fázisai­­­ban, tehát a meleghengermű­ben, a mélykemencénél, de főként, amelyek az acélmű­ben keletkeznek. Igen sok lunkeres, hólyagos lemez ér­kezik a hidegsorra, amelyből jó minőségű készárut már le­hetetlen gyártani. Talán még ennél is súlyosabb akadálya a hideghengermű területén végzett hibamentes munká­nak jelenleg, hogy az alap­anyag lökésszerűen, rendszer­telenül érkezik. Ennek meg­felelően rendkívül ingadozó a szóban forgó két üzem tel­jesítménye: áprilisban 30 ezer, májusban 41 ezer, jú­niusban pedig 28 ezer tonna hidegen hengerelt készárut gyártottak. Ez az ingadozó termelés ideges hangulatot teremt időnként az üzemekben, ami a mennyiségi szemlélet el­uralkodását eredményezi, te­hát gátolja a Dolgozz Hibát­lanul munkarendszer további kibontakoztatását. Éppen ezért — hangsúlyoz­ták a hengerművek gazdasá­gi és társadalmi vezetői —, egyre sürgetőbb szükségsze­rűség, hogy a DH-munka­­rendszert a hengerművek va­lamennyi üzemére, és ezen túl, a lemezkészítés folyama­tához kapcsolódó valamennyi munkahelyére — elsősorban az acélgyártásra, bizonyos karbantartói tevékenységekre — is kiterjedjen. Az előrelépés másik fontos feltételét abban látták a hengerművek gazdasági tetői, hogy a vezetők és be­dolgozók munkahelyi szem­­­léletét tovább fejlesszék. Rendkívül fontos, hogy a sa­ját hibáját a saját kárának érezze minden gazdasági ve­zető, minden üzemi dolgozó. (káposztás) tizenegy százalékos béremelés a nőknek Az elmúl két évben sokat javult a nők munkahelyi megbecsülése Fejér megyé­ben. Szerepe volt ebben a szakszervezeti alapszerveze­tek 102 nőbizottságának, amely nemcsak a munkakö­rülmények javítását, de a munkahelyi szemléletválto­zást is elősegítették. 1973- ban tizennyolc ipari és hat építőipari vállalatnál munkabéremelés 44 százalé­­­kát nők kapták, a 15,5 ezer nődolgozó tizenegy szá­zalékos bérfejlesztésben ré­szesült. Általános gyakor­lattá vált, hogy a vállalatok ki­­­­n­féle szociális intézkedé­­­•­i.Á.Á.el segítik a több gyerme csaló­kkat és az egye­dülálló anyákat. Előnyben részesülnek a lakásépítési t­á­moga­tá­snál, segélyeket kapnak stb. A Dunai Vas­mű, a Könnyűfémmű és a Papíripari Vállalat díjmen­tesen üdülteti a sokgyerme­kes családokat Emelkedett a továbbtanulásban, a szak­képzésben is a nők aránya. Így a dolgozók középisko­lájában a tanulók fele, a fő­iskolákon a hallgatók har­mincnyolc százaléka dolgozó nő Fejér megyében. JÚLIUS ELSEJÉTŐL Dunaújvárosban háromezer kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozónak lett heti 44 órás a munkaideje Mivel a kereskedelemre és a vendéglátóiparra nehezedő terhek ebben az évben sem enyhültek, így megfontolt és gondos elemző munkával le­hetett csak elérni, hogy e két fontos — a lakosság egészét érintő — ágazatban dolgo­zóknak a heti munkaideje négy órával csökkenhessék. E munkaidőcsökkentés a Dunavidéki Vendéglátó Vál­lalatnál ezerhatszázötven, a Dunaújvárosi Kereskedelmi Vállalatnál hatszáznegyven, a Dunaújvárosi Munkásszövet­kezetnél háromszázhuszon­hat, az Arany Csillag Szálló­nál és üzemegységeinél há­romszázhúsz, a Dózsa György úti Csemegeboltnál harminc­öt, más, kisebb szakboltoknál húsz-harminc dolgozót érin­tett. Mindenképpen kívánatos annak hangsúlyozása, hogy az intézkedés zömmel a női dolgozókat érintette, akik ez­után több időt fordíthatnak majd gyermeknevelésre, mű­velődésre és nyilván pihenés­re, szórakozásra is. Általánosságban az is meg­állapítható, hogy a központi intézkedés sikeres végrehaj­tása érdekében vállalataink­nál, az idetelepült üzemegy­ségeknél, szakboltjainknál és üzleteinknél sal, forgalmi vevőszámlálás­csúcsok feltér­képezésével s ehhez igazodó belső üzem- és munkaszerve­zéssel igyekeztek a gazdasági vezetők a lehető legoptimáli­sabb megoldásokat kimun­kálni, s egyben garanciát ad­ni arra, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók munkaidejének csökkentése nem okoz majd visszaesés) •7 o'T''Trí­n.ziP.t TI^IP.0^431 őt annak további­­ javulása várható majd, az éppen ki­­üa'-'ip ----”'-­b munkakö­rülmények miatt. Átadták az első lakásokat a paksi atomvárosban A közvetlen déli szomszéd­ságunkban, Pakson épülő atomerőmű lakótelepének építésében a 26. ÁÉV szak­emberei is részt vesznek, ezért öröm számunkra is a hír, hogy pénteken, 27-én átadták az első június minc. teljesen elkészült hat­la­kást, s tegnap, hétfőn már be is költöztek az új, végleges lakók A műszaki átvétel so­rán úgyszólván alls. talált hi­bát az átvevő b­zott­­*«. s s tervek szerint július folya­mán újabb harminc lakást adna­­ át az atomerőmű la­kótelepén. IMK­/ 265 distlewicz új létezésmód föltéte­leit gyártják meg itt...” — idézte Illyés Gyula szép ver­sének egyik sorát Molnár László, a műszaki főiskola igazgatója, a 265 végzős hallgatót búcsúztató, diplo­makiosztó ünnepségen, jú­nius 29-én, szombaton. És bár Illyés verse az építők szép hivatásáról énekel, rendkívül mélyértelműen és rendkívül aktuálisan hang­zottak ezek a szavak a mű­szaki főiskola aulájában is, abban az intézményben, amelyik — immár ötödik éve — magasan képzett, dip­lomás műszaki szakembere­ket bocsát ki a falai közül. Olyan fiatalokat, akik nem­csak hogy tökéletesen isme­rik, de mozgatni, kezelni, fejleszteni is fogják majd a modern civilizációnak azt a gigantikus arzenálját, amely­nek körvonalai éppen nap­jainkban, a műszaki-tudo­mányos forradalom kezdetén bontakoznak ki szemeink előtt. Ezért tanultak, erre ké­szültek a most végző — 161 gépész-szakos, 80 kohász­szakos, és 24 műszaki tanár­szakos — hallgatók, akik közül 1 kitűnő, 8 pedig jeles diplomát vett át az intéz­mény igazgatójától. A kongresszus tiszteletére vállalták a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat dolgozói A tavasszal indult munka­­verseny-mozgalom úgy vált országossá, hogy az egyes vállalatoknál, üzemeknél, mindig volt olyan rangos és politikailag érett munkás­kollektíva, amelyik az adott körülmények között a kez­deményezők felelősségét is magára vállalta. Mivel a Dunavidéki Ven­déglátó Vállalat ennek a vá­rosnak a társadalom­politika­ talaján és légkörében jutott el odáig, hogy jelenleg már hat megyére terjed ki a szol­gáltatása, így az sem a vélet­len műve, hogy az ország tizenegy munkahelyi vendég­látó vállalata közül elsőnek ő kezdeményezte a párt XI. kongresszusa és felszabadulá­sunk 30. évfordulója tiszte­letére kibontakozott m­unka­­■a­rsony-m­ozgalomhoz való­­ adlakozást. A Dunavidéki Vendéglátó Vállalat dolgozóinak a mun­kaversenye — a forgalmi terv teljesítését, a forgalom arányos fejlődését, valamint az intenzív­­ és extenzív for­galomnövelő tényezők­ jobb kiaknázását hivatott biztosí­tani, a melegkonyhás egysé­gekben, az eszpresszókban, a falatozókban, a munkahelyi büfékben és a kantinokban. A felajánlásuk alapvető cél­ja éppen ezért az, hogy az elmúlt évi forgalomhoz ké­pest 110 százalékos túltelje­sítést érhessenek el. Ennek érdekében a munkaerő-gaz­dálkodás ésszerűsítését,­­ az üzletpolitikai célok közül pe­dig a mirelit készítmények részarányának a növelését, az fenergiaköltségek és a fo­gyóeszköz-költségek arányá­nak a javítását — valósítják majd meg. Külön gondot fordítanak arra, hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjék, hogy a KÖJÁL minél kevesebb pénzbírságot szabhasson ki, hogy az egyes vendéglátó­osztályok szintjeinek a köve­telményei folyamatosan fenn­­álljanak, hogy a fogyasztói érdekvédelem és a társadal­mi tulajdon védelme ne szenvedhessen csorbát. Dicséretes, hogy a Dunavi­déki Vendéglátó Vállalat fel­ajánlásában önálló pontként szerepel az üzemi demokrá­cia fejlesztése, a termelési ta­nácskozások színvonalának az emelése, és a szakmai­­politikai továbbképzések munkahelyenkénti résének a szándéka is.kiszélesí­

Next