Dunaújvárosi Hírlap, 1974. július (19. évfolyam, 52-60. szám)
1974-07-02 / 52. szám
MA: ÚJ MUNKÁST VAGY ÚJ GÉPEKET? * HIÁBA, ÖN CSAK NŐ... * CSÖKKENTETT MUNKAIDŐ A PULT MÁSIK OLDALÁN IS VÁLTOZOTT A VILÁG * SIKERES FÉLÉVET ZÁRT A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ VÁROSI KIRENDELTSÉGE ÚTTÖRŐOLIMPIAI MÉRLEG: KILENC DUNAÚJVÁROSI ARANYÉREM * KOCOGNI ÉRDEMES Málunk is vágják az őszi árpát A dunaújvárosi Vörös Csillag Mgtsz e héten végez az őszi árpa aratásával. A tervek szerint négy kombájn — közöttük a közelmúltban vásárolt nagyteljesítményű angol kombájn is — áll neki az árpatáblának, s előreláthatólag két-három nap alatt túl lesznek e legkorábban érő gabona aratásával. ÁRA: 1 FORINT 7 MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA A DH-munkarendszer tapasztalatai a vasműben Az előrelépés feltételei: komplexebb szemlélet, öntudatosabb magatartás A szervezéstudomány mai fokán nyilvánvaló, hogy a munka- és üzemszervezési tevékenységnek a gazdasági szervezet egész működését és nem pusztán egy-egy tevékenységi elemét kell ésszerűsítenie ahhoz, hogy az eredmény megfeleljen a tényleges elvárásoknak. Ez a követelmény hangot néhány nappal kapott ezelőtt a Dunai Vasműben is, ahol a vállalat szakszervezeti bizottságának végrehajtó bizottsága a hengerműgyárrészleg gazdasági és társadalmi vezetőit számoltatta be a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer bevezetésének eddigi eredményeiről, tapasztalatairól. A vasműben 1972-ben vetődött fel a DH-munkarendszer bevezetésének gondolata: akkor megvizsgálták vállalati tevékenység általános szervezettségét, feltárták a munkaszervezés hatékonyságának növelésétől várható, az eredményeket növelő lehetőségeket, a további munkaszervezés fő elveit, irányvonalát. az Ezt követően született meg 1973—74—75-ös évekre vonatkozó középtávú szervezési program, amelyben már — többek között — a DH- munkarendszernek gondolata is bevezetéseszerepelt. Az illetékes gazdasági vezetőkben akkor az a vélemény alakult ki, hogy a vállalat valamennyi üzemében egyszerre bevezetni a DH-munkarendszert túlságosan költséges és kockázatos lenne, ezért a fokozatos, több lépcsőben történő bevezetésre készültek fel. A lépcsőzetes elvnek megfelelően elsőként a hideghengermű gyáregység üzemében, a pácoló- és két a hengersoron kezdték meg az új munkarendszer kialakítását, 1973 nyarán. Hogy miért pontosan ebben a két üzemrészben? Mert a termelőfolyamatban elfoglalt helyükből következően olyan helyzetben vannak, hogy a hibátlan munkavégzésre irányuló erőfeszítéseik mind az előző (meleghengersori, mélykemencei, stb.), mind pedig a következő hőkezelői, kikészítői, stb.) munkafázisokra kedvező hatással lehetnek. De más szempontból is itt bizonyultak legkedvezőbbnek az előfeltételek: a két üzemben a munka- és üzemszervezés már korábban is jelentős előrelépést eredményezett, mindkét helyen túljutottak a munkavégzés fázisonkénti elemzésén, továbbá mindkét üzemben darabbéres elszámolási rendszerben dolgoztak már. A DH-munkarendszer bevezetésének eddigi, első időszakának legfontosabb célkitűzése a hidegen hengerelt lemezek felületi tisztaságának fokozása volt. Az azóta eltért egy esztendő alatt a lemezek emulziófoltossága, a kormozódásból eredő felületi szennyeződések, valamint a kikészítő sorokon keletkező karcok, benyomódások számottevően — 27 százalékról 15 százalékra — csökkentek. A hideghengerműben keletkező hibák visszaszorításával párhuzamosan azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a lemezeknek azok a fogyatékosságai, amelyek munkafolyamat előző fázisaiban, tehát a meleghengerműben, a mélykemencénél, de főként, amelyek az acélműben keletkeznek. Igen sok lunkeres, hólyagos lemez érkezik a hidegsorra, amelyből jó minőségű készárut már lehetetlen gyártani. Talán még ennél is súlyosabb akadálya a hideghengermű területén végzett hibamentes munkának jelenleg, hogy az alapanyag lökésszerűen, rendszertelenül érkezik. Ennek megfelelően rendkívül ingadozó a szóban forgó két üzem teljesítménye: áprilisban 30 ezer, májusban 41 ezer, júniusban pedig 28 ezer tonna hidegen hengerelt készárut gyártottak. Ez az ingadozó termelés ideges hangulatot teremt időnként az üzemekben, ami a mennyiségi szemlélet eluralkodását eredményezi, tehát gátolja a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer további kibontakoztatását. Éppen ezért — hangsúlyozták a hengerművek gazdasági és társadalmi vezetői —, egyre sürgetőbb szükségszerűség, hogy a DH-munkarendszert a hengerművek valamennyi üzemére, és ezen túl, a lemezkészítés folyamatához kapcsolódó valamennyi munkahelyére — elsősorban az acélgyártásra, bizonyos karbantartói tevékenységekre — is kiterjedjen. Az előrelépés másik fontos feltételét abban látták a hengerművek gazdasági tetői, hogy a vezetők és bedolgozók munkahelyi szemléletét tovább fejlesszék. Rendkívül fontos, hogy a saját hibáját a saját kárának érezze minden gazdasági vezető, minden üzemi dolgozó. (káposztás) tizenegy százalékos béremelés a nőknek Az elmúl két évben sokat javult a nők munkahelyi megbecsülése Fejér megyében. Szerepe volt ebben a szakszervezeti alapszervezetek 102 nőbizottságának, amely nemcsak a munkakörülmények javítását, de a munkahelyi szemléletváltozást is elősegítették. 1973- ban tizennyolc ipari és hat építőipari vállalatnál munkabéremelés 44 százalékát nők kapták, a 15,5 ezer nődolgozó tizenegy százalékos bérfejlesztésben részesült. Általános gyakorlattá vált, hogy a vállalatok kinféle szociális intézkedé•i.Á.Á.el segítik a több gyerme csalókkat és az egyedülálló anyákat. Előnyben részesülnek a lakásépítési támogatásnál, segélyeket kapnak stb. A Dunai Vasmű, a Könnyűfémmű és a Papíripari Vállalat díjmentesen üdülteti a sokgyermekes családokat Emelkedett a továbbtanulásban, a szakképzésben is a nők aránya. Így a dolgozók középiskolájában a tanulók fele, a főiskolákon a hallgatók harmincnyolc százaléka dolgozó nő Fejér megyében. JÚLIUS ELSEJÉTŐL Dunaújvárosban háromezer kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozónak lett heti 44 órás a munkaideje Mivel a kereskedelemre és a vendéglátóiparra nehezedő terhek ebben az évben sem enyhültek, így megfontolt és gondos elemző munkával lehetett csak elérni, hogy e két fontos — a lakosság egészét érintő — ágazatban dolgozóknak a heti munkaideje négy órával csökkenhessék. E munkaidőcsökkentés a Dunavidéki Vendéglátó Vállalatnál ezerhatszázötven, a Dunaújvárosi Kereskedelmi Vállalatnál hatszáznegyven, a Dunaújvárosi Munkásszövetkezetnél háromszázhuszonhat, az Arany Csillag Szállónál és üzemegységeinél háromszázhúsz, a Dózsa György úti Csemegeboltnál harmincöt, más, kisebb szakboltoknál húsz-harminc dolgozót érintett. Mindenképpen kívánatos annak hangsúlyozása, hogy az intézkedés zömmel a női dolgozókat érintette, akik ezután több időt fordíthatnak majd gyermeknevelésre, művelődésre és nyilván pihenésre, szórakozásra is. Általánosságban az is megállapítható, hogy a központi intézkedés sikeres végrehajtása érdekében vállalatainknál, az idetelepült üzemegységeknél, szakboltjainknál és üzleteinknél sal, forgalmi vevőszámláláscsúcsok feltérképezésével s ehhez igazodó belső üzem- és munkaszervezéssel igyekeztek a gazdasági vezetők a lehető legoptimálisabb megoldásokat kimunkálni, s egyben garanciát adni arra, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók munkaidejének csökkentése nem okoz majd visszaesés) •7 o'T''Trín.ziP.t TI^IP.0^431 őt annak további javulása várható majd, az éppen kiüa'-'ip ----”'-b munkakörülmények miatt. Átadták az első lakásokat a paksi atomvárosban A közvetlen déli szomszédságunkban, Pakson épülő atomerőmű lakótelepének építésében a 26. ÁÉV szakemberei is részt vesznek, ezért öröm számunkra is a hír, hogy pénteken, 27-én átadták az első június minc. teljesen elkészült hatlakást, s tegnap, hétfőn már be is költöztek az új, végleges lakók A műszaki átvétel során úgyszólván alls. talált hibát az átvevő bzott*«. s s tervek szerint július folyamán újabb harminc lakást adna át az atomerőmű lakótelepén. IMK/ 265 distlewicz új létezésmód föltételeit gyártják meg itt...” — idézte Illyés Gyula szép versének egyik sorát Molnár László, a műszaki főiskola igazgatója, a 265 végzős hallgatót búcsúztató, diplomakiosztó ünnepségen, június 29-én, szombaton. És bár Illyés verse az építők szép hivatásáról énekel, rendkívül mélyértelműen és rendkívül aktuálisan hangzottak ezek a szavak a műszaki főiskola aulájában is, abban az intézményben, amelyik — immár ötödik éve — magasan képzett, diplomás műszaki szakembereket bocsát ki a falai közül. Olyan fiatalokat, akik nemcsak hogy tökéletesen ismerik, de mozgatni, kezelni, fejleszteni is fogják majd a modern civilizációnak azt a gigantikus arzenálját, amelynek körvonalai éppen napjainkban, a műszaki-tudományos forradalom kezdetén bontakoznak ki szemeink előtt. Ezért tanultak, erre készültek a most végző — 161 gépész-szakos, 80 kohászszakos, és 24 műszaki tanárszakos — hallgatók, akik közül 1 kitűnő, 8 pedig jeles diplomát vett át az intézmény igazgatójától. A kongresszus tiszteletére vállalták a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat dolgozói A tavasszal indult munkaverseny-mozgalom úgy vált országossá, hogy az egyes vállalatoknál, üzemeknél, mindig volt olyan rangos és politikailag érett munkáskollektíva, amelyik az adott körülmények között a kezdeményezők felelősségét is magára vállalta. Mivel a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat ennek a városnak a társadalompolitika talaján és légkörében jutott el odáig, hogy jelenleg már hat megyére terjed ki a szolgáltatása, így az sem a véletlen műve, hogy az ország tizenegy munkahelyi vendéglátó vállalata közül elsőnek ő kezdeményezte a párt XI. kongresszusa és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munka■arsony-mozgalomhoz való adlakozást. A Dunavidéki Vendéglátó Vállalat dolgozóinak a munkaversenye — a forgalmi terv teljesítését, a forgalom arányos fejlődését, valamint az intenzív és extenzív forgalomnövelő tényezők jobb kiaknázását hivatott biztosítani, a melegkonyhás egységekben, az eszpresszókban, a falatozókban, a munkahelyi büfékben és a kantinokban. A felajánlásuk alapvető célja éppen ezért az, hogy az elmúlt évi forgalomhoz képest 110 százalékos túlteljesítést érhessenek el. Ennek érdekében a munkaerő-gazdálkodás ésszerűsítését, az üzletpolitikai célok közül pedig a mirelit készítmények részarányának a növelését, az fenergiaköltségek és a fogyóeszköz-költségek arányának a javítását — valósítják majd meg. Külön gondot fordítanak arra, hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjék, hogy a KÖJÁL minél kevesebb pénzbírságot szabhasson ki, hogy az egyes vendéglátóosztályok szintjeinek a követelményei folyamatosan fennálljanak, hogy a fogyasztói érdekvédelem és a társadalmi tulajdon védelme ne szenvedhessen csorbát. Dicséretes, hogy a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat felajánlásában önálló pontként szerepel az üzemi demokrácia fejlesztése, a termelési tanácskozások színvonalának az emelése, és a szakmaipolitikai továbbképzések munkahelyenkénti résének a szándéka is.kiszélesí