Dunaújvárosi Hírlap, 1974. szeptember (19. évfolyam, 70-77. szám)

1974-09-03 / 70. szám

Túlteljesül negyedik ötéves tervét a Dunai Vasmű A becslésok alapjévi 10 százalékkal nagyobb termelési érték, 26 százalékkal több nyereség és 20 százalékkal magasabb személyi jöved­elem várható A vállalati középtávú ter­vezésben 1974 az előkészüle­tek­ esztendeje. Az érdemi tervezőmunka csak 1975-ben, az V. ötéves népgazdasági terv fő célkitűzéseinek isme­retében bontakozhat majd k­i, de a megalapozott döntések­hez szükséges információk összegyűjtését, illetve azok elemzését már megkezdték a Dunai Vasműben is. E munkálatok részét képe­zi az a jelentés is, amelyet a vállalat vezetősége készí­t fenti eredményeket a vállalat dolgozóinak és veze­tőinek egyre hatékonyabb tevékenysége mellett —, _ a tervezett beruházások határ­idő szerinti megvalósításával és az elhatározott műszála fejlesztések gyors kivitelezé­sével érte el, illetve éri el a Dunai Vasmű. Valamennyit részletesen felsorolni — ter­jedelmi okokból — nem áll módunkban, de a legfonto­sabbakat feltétlenül érdemes csokorba gyűjteni. NYERSVASGYÁRTÁS Bővítették a második szá­mú kohó térfogatát és ezzel párhuzamosan megépítették a negyedik léghevítőt. A bor­sodi tömörítvények felhasz­nálásával javították a kohók elegykihozatalát. Jelenleg a turbófúvók és a gáztisztító rekonstrukcióján dolgoznak, és készülnek az egyes számú nagyolvasztó térfogatbővíté­sére. ACÉLGYÁRTÁS E területen a legjelentő­sebb feljesztésnek kétségte­lenül a folyamatos öntőmű megépítése számít. A kemen­cék jobb kihasználása érde­kében egy új bálázógépet he­lyeznek üzembe. Említésre méltó a tolózáras öntés be­vezetése, valamint a döngö­­léses üstbélésekre való át­­té­rés is. Még ebben az esz­tendőben elkészülnek egy új oxigénelválasztó berendezés­sel, amely jelentékenyen nö­veli az SM-kemencék telje­sítményét. A további tervek között szerepel egy harmadik berakógép munkába állítása, valamint a kémények maga­sítása, amely kedvezően be­folyásolná a kemencék tar­tósságát, és ezen keresztül a fajlagos teljesítményeket. LEMEZHENGERLÉS A meleghengerműi terme­lés növekedését, valamint a megtermelt készáruk minősé­gének javítását többek között az előnyújtó teljesítmé­nyének 115 százalékos nö­velésével, a szalaghűtés tö­kéletesítésével, egy korszerű lemezosztályozó automatika kiépítésével segítették elő. A n­egyedik ötéves terv hátra­tett az elmúlt napokban, a vasmű negyedik ötéves ter­vének várható teljesítéséről. A jelentés — az 1971., az 1972. és az 1973. esztendő tényszámai, az idei esztendő várható eredményei és az 1975. évre szóló előzetes terv alapján — megállapítja: a Dunai Vasmű dolgozói vár­hatóan túlteljesítik a terv­előírásokat. A túlteljesítés mértékéről az alábbi számok adnak ké­pet: lövő időszakában kerül sor az új, nagyteljesítményű csé­vélőberendezések munkába állítására és a két tolóke­mence megépítésére, amelyek azután alapvetően befolyá­solják az üzemrész további teljesítményét. KOHÁSZATI MÁSODTERMÉKEK E területen kiemelkedő je­lentőségű az acélszerkezeti tűzihorganyzó üzembe állí­tása, amelynek — a vasszer­kezeti termékek választéká­nak növelése mellett —, a távvezetékoszlopok gyártásá­ban is fontos része lesz. A másik jelentős beruházás a III. számú spirálcsőgyártó­­berendezés munkába állítása volt, amelynek létesítését a megnövekedett hazai igények indokolták. Számottevő elő­relépés történt az acélszer­kezeti típusok kialakításában és gyártásában is. Figyelemre méltó körül­mény, hogy a negyedik öt­éves tervben kiemelt beru­házásokra 3 milliárd 190 millió forint felhasználását tervezték, és a jelenlegi hely­zet alapján úgy tűnik, jóval olcsóbban — mindössze 2 milliárd 828 millió forint fel­­használásával valósítják meg őket. Az időközben szüksé­gessé vált : együtt összesen fejlesztésekkel 4 milliárd 615 millió forintot fordíta­nak előre láthatóan műszaki fejlesztésre a negyedik öt­éves terv során. Ellenkező tendencia — a tervezett kiadások jelentős növekedése — figyelhető meg a szociális kiadásokra, a kulturális célokra­ és a vál­lalati lakásépítés támogatá­sára szánt összegek tekinte­tében: a tervezett 120 millió forinttal szemben mintegy 400 millió forintot használ­nak fel a negyedik ötéves terv során. A nyereséggel és a jöve­delmezőséggel kapcsolatban az állandó és a dinamikus növekedést emelték ki a je­lentés készítői, hangsúlyozva, hogy az eredményes tevé­kenység töretlen folytatása — tekintettel egyebek mel­lett az MSZMP IX. kong­resszusa tiszteletére tett vál­lalásokra is —, fokozott kö­vetelményeket támaszt a vál­lalat kollektívájával szem­ben. K. J. Teljes termelési érték (MPt) Nyereség (MFt) Személyi jövedelem Ft/fő/év Főbb termékek telj. (ezer 1 Nyersacél összesen Melegen hengerelt készáru Hidegen hengerelt készáru Spirálisan heng. acélcső Hajlított profil Radiátor (ezer m2) IV. ötéves Várható terv teljesítés 3*77« 40734 110,8 4571 5792 126,7 3429» 40984 119,5 4960 5205 104,9 5058 5195 102,7 1990 2095 105,3 215 222 103,3 515 585 113,6 4000 5060 126,5 Bányásznapi ünnepségek Fejér megyében Fejér megyében a bányász­napi ünnepségsorozat a kis­­gyóni bányászmártírok em­lékművének megkoszorúzá­sával kezdődött. Kincsesbá­nyán, a Fejér megyei Ba­uxitbányák Vállalatnál Ta­kács Imre, az MSZMP Fe­jér megyei Bizottságának el­ső titkára mondott ünnepi beszédet. Balinkabányán, a balinkai szénbányák bá­nyásznapi nagygyűlésén Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője köszöntötte a bányászokat. (M­TI) « A védnökség jegyében a hullámpapírgyári építkezésnél A 26-os Építőipari Válla­­­latnak 115­­ KISZ-es fiatalja dolgozott, szombaton — társa­dalmi munkában — Vizo­­viczky György vezetésével a hullám­papírgyár Hegesztők, lakatosok, építésén. gépé­szek, ácsok, vasbetonszere­lők, és betonozok vettek részt a szombati munkaakcióban. „Befőzés” nag­yételben A háziasszonyok régi mestersége a befőzés, a savanyúság eltevése. Ehhez hasonlatos módon tartósítják a fehérjedús zöldtakarmányt a mezőgazdasági nagyüzemek is. Csu­pán a télire szánt termék mennyisége nagyobb, s az edényzet és eszközök mások. Befőttes üveg, káposztáshordó helyett nagy földbeásott gödröt bélelnek ki fóliával a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Súlyos traktor gumikerekével tapossák, döngö­lik kellően tömörre a három-négyszáz tonnányi zöldtakarmányt, majd fóliával lég­mentesen befedik az egészet. Az idén ezer tonna takarmányt tartósít e módszerrel a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Xrofoállomás, madártávlatból Mosógép 35 millióért A papírgyártás sok vizet és sok energiát felemésztő mun­kafolyamat. Mivel a hullámpapírgyár munkába állításával a Dunai Vasműtől kapott elektromos energia a papírgyári szükségletnek csak egy töredékét fedezi, az országos háló­zatból kapnak áramot a hullámvertikum berendezései. Az így érkező, több százezer voltos feszültségű áram feszült­ségcsökkentését a képen látható trafóállomás végzi, amelyet a papírgyári víztorony tövében építenek a beruházók. Napi 90 tonna cellulózt mos fehérre az a berendezés, ame­lyet a papírgyár cellulózüzemében állítanak munkába a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei. Ez 20 tonnával több, mint a régi berendezések napi teljesítménye. Ennél is többre becsült erénye az új szerkezetnek, hogy a régieknél lényegesen kevesebb vegyszert használ fel.­­ Ennyi kiváló­ság után már nem is tűnik olyan soknak az a 35 millió forint, amibe az új mosógép került. DV könnyűszerkezetes üzemcsarnokot avattak Simontornyán Szombaton új üzemcsarno­kot avattak Simontornyán. A helyi Bőr- és Szőrmefeldol­gozó Vállalat saját erőből és két társvállalat támogatásá­val 1300 négyzetméter alap­­területű üzemet építtetett DV könnyűszerkezetből. A csarnok vázát a dunaújvárosi 26. Építőipari Vállalat állí­totta fel. A belső munkákat, a víz, villany és fűtési be­rendezéseket helyi erőkkel, a vállalat saját szakmunká­sai végezték el, illetve sze­relték fel. A tágas, világos, fűthető csarnokban helyez­ték el a község különböző helyein, ideiglenes helyisé­gekben dolgozó szakmunká­sokat, szőrmefeldolgozókat és bőrkonfekciósokat. A sza­lagszerű termelésre állítot­ták be az üzemet úgy, hogy a szabászattól a minőségi át­vételig minden egy helyre, egy üzemépületbe került. Az avatási ünnepségen Horváth József, a Tolna me­gyei tanács elnökhelyettese dicsérte az építők és szere­lők kiváló munkáját, s kü­lönösen azt, hogy az első kapavágástól az üzem átadá­sáig csupán tizenhét hónap telt el. Körtés István igaz­gató a korszerű üzem jelen­tőségéről szólva megállapí­totta, hogy külföldi megren­delőiknek is örömmel mu­tathatják majd ezentúl az új korszerű üzemet, hiszen szőr­meáruiknak húsz százalékát exportálják. Egy másik, ko­rábban épített üzemrészben dolgozó futball-labdaüzem pedig 240 ezres évi „labda­termelésének” 95 százalékát exportálja. A pártkongreszusi verseny­ben a nehéz, mostoha körül­mények ellenére éves ter­vük esedékes részét jóval túlteljesítették. Ez biztosíték arra, hogy az év végéig 186 milliós tervüket 200 millió forintra teljesíthetik. Az avatóünnepség részt­vevői megtekintették az új üzemcsarnokot, amelyben egyelőre 150 n­ői dolgozó szá­mára biztosítottak egészséges munkakörülményeket,­ de szó van róla, hogy a csarnok egyik végében még további szalagot is el tudnak he­lyezni. SzP. Fésűsfonoda -i- Tervező Iroda -­* Városi Tanács egyenlő hetvenöt férőhelyes óvodával E kissé furán hangzó egyenlőséget a kongresszusi munkaversenymozgalom hozta létre. Ugyanis a fésűs­fonoda dolgozói még tavas­­­szal elhatározták, hogy a gyáregység területén az üzemszervezés során felsza­baduló helyiségek egyikében ötven férőhelyes óvodát ala­kítanak ki. Ez az elhatározás fokról fokra tervvé érett, s közben új társak is bekap­csolódtak a munkába. Az összefogás szép példá­ját szülhette meg ismételten az élet, mivel a Tervező Iro­da dolgozói társadalmi mun­kával a tervkészítés tenni­valóit vállalták magukra, míg a városi tanács az épülő óvoda fűtésrendszerének tel­jes költségfedezetét bizto­sítja. Jelenleg szinte százszázalé­kosra vehető, hogy a fésűs­fonoda immár hetvenöt fé­rőhelyes óvodájának az épí­tése az „illetékesektől” kong­resszusi felajánlásban — re­kordidő alatt kapta meg a­ zöld utat. _______ I

Next