Dunaújvárosi Hírlap, 1975. január (20. évfolyam, 1-9. szám)

1975-01-03 / 1. szám

ü* öt kérdés, öt válasz ilii flagp interjú a női üzentek gazdasági vezetőivel . Müörtént a feledésre ítélt óév és a dologra kész új ár kézfogása. Sőt az is, hogy mérlegeltük eddigi izeinket, és fogadalmat tettünk a jövendőnknek. E mlegelést elvégezték már a dunaújvárosi könnyűipari üzemek gazdasági vezetői is. Éppen ezért egyegy érdéssel kopogtattunk a könnyűipari üzemek gazdagi vezetőinél, hogy válaszaik alapján örülhessünk tsztes eredményeiknek, avagy legyünk részesei togra gyűrűző gondjaiknak. Dunajváros legifjabb üzemének az óragyárnak 1971 óta Krkas Béláné az üzemeségvezetője. iparág az óragyártás Az új 1974. január 5-e óta kiegészült óracikrész-gyártással is. Az esztere során sok nehéz pillanatot kellett átvészelnie a gyár rekiívájának, mivel a napiáromezer ébresztőóra készítse mellett meg kellett oldani a Budapestről ide telepett gépek felszerelésének ügyét. E méltán nehézne mondható esztendő után mit vár Farkas Béláné az egységvezető az új évtől? —1975-ben számomra az lenn a legnagyobb öröm, ha tejes óragyártás Dunaújiban zárt ciklusban valna meg. Ehhez feltétlenséges a kikészítő csarnok az alkatrészgyártás gépi iházásának megvalósítávalamint a gyártáshoz séges anyagok tárolásaegy raktárépület felépí- Szeretném, ha mindezekett a termelésben az 1974. tél még több, és főleg otb minőségű órát tudnánk gyártani. A Vegyesipari Vállalat igazgatóját, Mihaldinecz Jenőt 1974 nyarán nemcsak a meleg izzasztotta, hanem az a tény is, hogy a cipőüzem szalagjainak folyamatos termelését visszatérően veszélyeztette a szűnni nem akaró talp- és felsőrészhiány. A gyártási programok gyakori cseréjével ugyan tudtak munkát adni a dolgozóknak, de ez a fajta termelés igencsak elmaradt a tervezett szinttől, mivel az üzem technológiai felszereltségét az évi egymillió pár cipő gyártásához méretezték. Mennyire „meleg” a helyzet most, év elején? Most, amikor a napi sajtóhírek visszatérő témája az energiaválság..., az alapanyagdrágulás... ? — Kétségtelen, hogy az alapanyagok áremelkedése a bennünket is érintett, hiszen nyersbőrök, a ragasztóanyagok, a műanyagok rendre ott szerepeltek a drágult termékek között, így az alapanyagellátás folyamatosságát csak nehezen tudtuk biztosítani. A helyzetünk mégis javult, mi több, az első félévi szerződéseink tanúsága szerint a cipőüzem termelése biztosított. Szeretném, ha ez az állapot tovább javulna, és a már kiforrott szakembergárdánk együtt maradna, s tovább szaporítaná a cipőgyártás terén szerzett érdemeinket. Mert vitathatatlan tény, hogy a nehézségek ellenére dolgozóink 1974-ben szorgalmasan ténykedtek, és 8 százalékkal több cipőt készítettek, mint az előző évben. S ha már szóltam a cipőgyártásunkról, az illendőség úgy kívánja, hogy a szolgáltatási tevékenységünket is értékeljem. Annál is inkább, mert a Fejér megyei Szolgáltatási Bizottság megállapítása szerint: mi vagyunk az egyetlen szolgáltató vállalat, ahol 1968 óta nem történt áremelés. Ezen a területen az elért színvonal megtartása ,és az új városrészek időbeni ellátása a célunk... és ez sem lesz könnyű feladat. # A fonodáról az a szóbeszéd járja, hogy „leült”. Csömör János gyáregységvezető helyzete egyáltalán nem irigylésre méltó. Hiszen a könnyűipar országos rekonstrukciójának részeként a dunaújvárosi üzemben is súlyos ezreket költöttek a gyűrűsfonodai géppark kialakítására. Ugyan, hol íjtazhottak? — Nem tartom túlzónak azt a megállapítást, hogy gyáregységünk kollektívája kellő gonddal készült az 1974. évi feladatok megoldására. Ez azt jelenti, hogy egyrészt fel kellett szerelnünk a rekonstrukció során beérkezett és a csepeli törzsgyárban leszerelt gépeket, másrészt viszont az új gyűrűsfonodai gépparkkal kétszeresére kellett növelnünk a fésűsfonal termelését. Sajnos, a rekonstrukció közel öt hónappal elhúzódott, és ebből adódóan Csepelen és Dunaújvárosban is erősen csökkent a létszám, mi több, le is kellett állítani a rekonstrukciót. Ez gyáregységünk belső életét mértékben megzavarta, nagy sőt hatása még ma is érződik. Intő tanulságként fogalmazódott meg a vállalat vezetőségében, hogy nem szabad egy megkezdett folyamatot ilyen időeltolással leterhelni, hanem fegyelmezett rendben biztosítani kell a következetes végrehajtást. * A fonodánál említett létszámhiány nem tisztelte a ruhagyár portáját se. Kovács Sándor gyáregységvezető 1974. évi jelentéseiben ugyancsak visszatérő adatként szerepelt ez a probléma. Jogos hát a kérdés: hova lett a női munkaerő? — Sajnos, nemhogy a városban, de még a környéken sem lehet új munkaerőt toborozni. Aki ezen az úton próbál megoldást keresni, zsákutcába jut. Marad az a lehetőség, hogy a meglevő munkaerőt kell megtartanunk. Ez a szándék viszont egyértelműen azt kívánja tőlünk, hogy találjunk összhangot a vállalati tervek és a munkásnők egyéni tervei között. Például nálunk most folyik a szervezése egy 30—35 személlyel dolgozó „kismama"’ szalagnak, ahol a gyermekgondozási segély teljes időtartamát igénybe nem vevő asszonyaink és azok dolgoznának, akik ugyan több gyermeket nevelnek, de gyermekintézmények működési ideje alatt hajlandóak lennének munkát vállalni. Nyilván az több pontban elképzeléseink a váregység falain túlnőnek , hiszen pölcsönei, óvodai férőhelyek a biztosítása elsősorban a városnak, a nagyobb közösségnek a gondja. És itt már a városi tanács és az üzemek érdekkapcsolata kerül előtérbe. A női munkaerőt foglalkoztató üzemek sorában, úgy tűnik, a fehérneműgyár helyzete a legkedvezőbb. Huszár Mihályné üzemvezető nem küszködik létszámgondokkal. Viszont érett a helyzetük arra, hogy kényelmesebb, korszerűbb munkahelyeket biztosíthassanak dolgozóiknak. Mit ígér itt az új esztendő? — Az ígéret kettős. 1975- ben a megoldás hírének, tervének és a számunkra kedvező vállalati döntésnek örülhetünk csak. S ha nem változik meg ez a kedvező döntés, akkor 1976-ban egy új, három szintes üzemcsarnokkal bővülhet a dunaújvárosi férfi fehérneműgyár, amit a tervek szerint 14 hónap alatt fognak megépíteni. Lánczos András A nyersvastermelés növeléséért Elkészült, s indításra vár a Dunai Vasmű erőművében az új, nagykapacitású, szovjet gyártmányú turbófúró, amely lehetővé teszi, hogy a közeljövőben a II. számú kohó magas toroknyomású üzemmóddal termelhessen. Az ehhez szükséges átalakítási munkák még folynak a II. számú kohó rendszerében - 1 A minisztertanács határozata alapján: Itz új év első napjától 44 órás munkaidő a vasútnál A vasutasdolgozók heti munkaideje is heti 44 órára csökkent 1975. január elsejétől a idevonatkozó minisztertanács határozata alapján. A munkaidőcsökkentés végrehajtását belső átszervezéssel oldották meg a vasútüzem vezetői, mert a szolgálat folyamatosságát fenn kell tartani a jövőben is. A vasútállomásokon, a forgalmi és kereskedelmi szolgálat különböző posztjain az utazóközönség és a szállíttatók nem vezetnek kiszolgálásában be korlátozást, a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelő marad az utasok, ügyfelek, szállíttató partnerek kiszolgálási rendje. / Alkotó munkával A Dunai Vasmű KISZ fiataljai az Alkotó Ifjúság Pályázattal köszöntik munkahelyük kommunistáit, pártunk XI. kongresszusát. A pályázatra készített mesterremekeket, újításokat, szakdolgozatokat a kiszesek kiállításon mutatják meg üzemük, gyárrészlegük idősebb dolgozóinak, bizonyítva ezzel tehetségüket, tettrekészségüket, lelkesedésüket. A kokszvegyészeti gyárrészleg ifjúkommunistái is nagy számban kapcsolódtak be az alkotó ifjúság pályázatba. Elsősorban termelést segítő berendezések valamint a fizikai munka megkönnyítését szolgáló újítások, illetve ilyen jellegű pályamunkák készítésével neveztek. Az üzemek közül az üzemfenntartási osztály fiataljai voltak a legaktívabbak. A pályázat eredményességéhez nagymértékben hozzájárultak a gazdasági és társadalmi vezetők is, akik biztosították a feltételeket pályamunkák elkészítéséhez. A gyárrészleg kiszesei a párt vezetőségválasztó taggyűlésével egyidőben rendezik meg az Alkotó Ifjúság Pályázatra beérkezett pályamunkák kiállítását. Köszöntve ezzel munkahelyük kommunistáinak nagy eseményét. Képünkön az a száz kilogrammos csörlő látható, amelyet a fiatalok a pályázatra készítettek el. Megkezdődött az országos népességösszeírás A második világháború után eddig három alkalommal tartottak hazánkban népszámlálást: 1949-ben, 1960-ban és 1970-ben. A legutolsó népszámlálás óta öt esztendő telt el, s máris újabb, látszólag hasonló országos számbavételre kerül sor. Ám a mostani népességösszeírás eltér a korábbi népszámlálások technikai lebonyolításától, s az összegyűjtött adatok feldolgozása is másként történik. népszámlálás a kijelölt időpontban megbízhatóan jellemezte az ország lakosainak számát, s a társadalom legfontosabb adatait. De a népszámláláskor összegyűjtött adatokat nem lehet megbízhatóan továbbvezetni, nem lehet például egy város lakosságának korösszetételét meghatározni népszámlálást követő második, vagy negyedik esztendőben. ■ A népességösszeírás az egyes állampolgárok legfontosabb személyi adatait veszi nyilvántartásba. Ezeket az adatokat olyan módon rendezik, hogy a továbbiakban a változások azokon keresztülvezethetők legyenek, s az adatok nyilvántartását, feldolgozását számítógép végezhesse. Felkerestük dr. Pethő Jánost, a városi tanács igazgatási osztályának vezetőjét, s arra kértük, tájékoztassa lapunk olvasóit népességösszeírás legfontosabb, a lakosságot érintő tudnivalóiról. • Mi a célja az összeírásnak? A most esedékes összeírás célja kettős. Az állampolgár vonatkozásában az, hogy mindenki személyi adata egyszer s mindenkorra nyilvántartásba kerüljön, hogy ezzel megkíméljük az állampolgárt különböző összeírások tortúráitól, — míg az államapparátus szempontjából kiküszöböli az egymást keresztező nyilvántartások vezetését, tehát munkaerőmegtakarítással jár, ugyanakkor gépi úton pontosan^ naprakészen vezeti az egyes állampolgárok személyi adatait és a személyi adatokból különböző jellegű statisztikákat készít, mely lehetővé teszi népgazdasági, — tanácsi tervek biztonságos alapokra való helyezését. — Megszűnik ezzel az állampolgárok különböző személyre vonatkozó adatváltozásaival ismételt bejelentési kötelezettsége? — Igen megszűnik, a különböző változásokat csak egy fórumon kell bejelenteni pl. lakás ki- és bejelentés, sőt egyeseket az eljáró hatóság minden külön bejelentés nélkül keresztül vezet az illető személyi adatain pl. házasságkötés, haláleset, születés, stb. — Az összeírás milyen adatokra vonatkozik? A népességösszeírás keretében az állampolgár az 1974. évi 8. tvr. alapján a következő adatokat köteles szolgáltatni: — Családi és utónév, férjezett nő házasságkötés utáni neve, valamint leánykori családi és utóneve, anyja neve, születési év, hónap, nap, születési hely, családi állapot, állandó lakcím, ideiglenes lakcím és állampolgárság. — Hogyan történik az összeírás? — Az összeíró biztosok lakásról-lakásra járva mindenkit a személyi igazolvány alapján írnak össze. — Mit tegyen az állampolgár az összeírás gyors lebonyolítása érdekében? — Amint említettem, mindenki köteles személyi igazolványát az összeírónak átadni, aki ebből köteles az előbb említett adatokat a személyi nyilvántartó lapra átmásolni. Kérjük, hogy a személyazonossági igazolvány legyen kéznél, és azok akik munka vagy egyéb elfoglaltság miatt az összeírás várható időpontjában nem tartózkodnak lakásukon, úgy személyi igazolványukat hagyják otthon rábízva az otthon maradott nagykorúra. — Milyen probléma adódhat? — Nagyon sok! Az összeírás lényege, hogy mindenkiről úgynevezett, személyi nyilvántartó lap kerüljön kiállításra és hogy a nyilvántartásba vett adatok helyesek legyenek. — Amint mondtam, az összeírás a személyi igazolvány adatai alapján történik, de azok helyességét ha az állampolgár vitatja, úgy a vonatkozó okiratot mely a helyes adatot tartalmazza, mutassa be az összeíró biztosnak és kérje, hogy azt jegyezze fel az összeíráskor. Itt kell megjegyezni, hogy az utóbbi időben a Városi Tanács egyes területeken különböző utca- és házszámrendezéseket kellett hogy végrehajtson, így a lakásra vonatkozó adatokat már a módosításnak megfelelően és nem a személyazonossági igazolvány szerint kell feljegyezni. — Mi a kérésük a lakossághoz? — Azt szeretnénk, hogy a gyors és zökkenőmentes összeírás érdekében tegyenek meg mindent, s különösen azt, hogy a megbeszélt időpontban a lakásukon tartózkodjanak, továbbá az összeírás megtörténtét igazoló lapot őrizzék meg a személyi igazolványban. Ha az összeírással kapcsolatosan bármilyen probléma merülne fel, vagy valakit január 22-ig nem írtak volna össze, úgy kérjük, jelentkezzen a Városi Tanács Népességnyilvántartó hivatalánál Lenin tér 2. tsz. 19. sz. szobában. A 15 éven aluli, illetve személyazonossági igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú gyermekek összeírása az anya személyazonossági igazolványa alapján történik. — Köszönjük a tájékoztatást? Cs.