Dunaújvárosi Hírlap, 1975. augusztus (20. évfolyam, 61-69. szám)
1975-08-01 / 61. szám
Kékbetűs ünnep Megszületett hát a békemű, aláírásra vár, harmincöt nemzet nevében. Nemzedékek vártak erre az ünnepi pillanatra — évszázadok óta, s ím nekünk, a ma élőknek adatott meg a történelmi élmény, hogy tanúi lehetünk és majdan részesei a sok ezer tanácskozáson, két- és sokoldalú megbeszélések, tárgyalások, viták hevében-tüzében érlelődött százoldalas mű várható nagyszerű hatásának. Diplomáciai aprómunkával, fogalmazási árnyalatok, okos kompromisszumok, vesszők, gondolatjelek elhelyezésével, szűkítő zárójelek fölbontásával készült ez az egyedülálló alkotás, eddig soha meg nem fogalmazott, minden részletében új és hosszú távra érvényes, más földrészeknek is példát mutató egymás mellett élési szabálygyűjtemény, Európa házirendje, népek és nemzetek illemkódexe. Jó hat esztendővel ezelőtt röppent világgá az immár történelmi dokumentummá értékelődött Budapesti Felhívás, ez a himnikus hangvételű, a kontinens minden népének, a jelen és a jövő nemzedékeinek érdekeit egyaránt kifejező és szolgáló emlékirat, amelynek utolsó mondatát most idézzük: a Varsói Szerződés tagállamai „azzal a felhívással fordulnak minden európai kormányhoz: egyesítsék erőfeszítéseiket, hogy Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinensévé, az egész világ stabilitásának, békéjének és kölcsönös megértésének tényezőjévé váljék”. Miért éppen Európa? Azért, mert ezen a földrészen a legérettebbek a minden nép és nemzet számára egyaránt ajánlott, a jövőbe vezető biztos út, a kollektív biztonsági rendszer feltételei. Mert Európában a leghosszabb a két világrendszer határa, itt néznek farkasszemet egymással a leghosszabb vonalon a két nagy katonai tömb legkorszerűbb fegyverekkel fölszerelt hadseregei. Mert esetleges konfliktus, a két rendszer közötti összecsapás óhatatlanul atom-világháborúvá terebélyesednék, amely ember százmilliók pusztulásával járna. Mert Európa az a földrész, ahonnan már két világégés rettenete járta be országok sorát. Mert e kontinens lakói — keserű-gyászos tapasztalataikkal, máig sajgó sebeik tüzétől égetvén — a béke, a népek közötti együttmunkálkodás, mint egyetlen lehetőség szerint élhetnek. Mert Európa, ez a legsűrűbben lakott, 650 milliós kontinens, a világ gazdaságilag legfejlettebb, s egyben legkisebb földrésze, ahol évezredek óta az emberi kultúra s haladás bölcsőjét ringatták, s hol az alkotásnak, a tudománynak és a művészetnek annyi fölbecsülhetetlen értéke fölhalmozódott — harmadszor nem eshet áldozatául az erőszaknak, oktalan önzésnek, háborúnak. És Európa sem lehet az a földrész, amely háborút, pusztítást zúdít más kontinensekre. Európa népeinek, politikusainak közös és történelmi hivatása, felelőssége jó példával elöl járni: van mód és lehetőség arra, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok sokáig békében éljenek egymás mellett, viszonyuk együttműködéssé, kapcsolattá melegedjék. A hófehér márványpalota, a Finlandia-ház kék falburkolatú nagytermében írják alá a mai napon, augusztus 1-én harminchárom európai és két északamerikai ország legmagasabb rangú vezetői — akik a történelemben először találkoznak egy asztalnál — a remény zöld színét árasztó Európa-chartát. Ünnep lesz az a nap százmilliók számára, a béke ünnepe. A békéé, amelynek jelképe, színe a kék. kék betűs ünnep. A minőségről és a szállításvezetésről tárgyal a NEB Ma, pénteken délelőtt ülést tart a járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság. A bizottság előtt három napirend szerepel. Először azt a jelentést vitatják meg, amely a minőségszabályozás rendszerének fejlesztésére hozott minisztertanácsi határozat végrehajtását vizsgálta a BVM dunaújvárosi gyárában. Második napirendként két üzemben, a fésűsfonodában és a papírgyárban tartott vizsgálat alapján a korszerű szállítási módszerek alkalmazásának tapasztalatait tárgyaló jelentés kerül a NEB elé. Végezetül a járási-városi NEB második félévi munkatervéről tárgyalnak a bizottság tagjai. Szerdától ismét termelnek a férfi fehérneműgyár dunaújvárosi üzemében Tizennégy után szerdán napos pihenő reggel ismét kattogott a bélyegzőóra a férfi fehérneműgyárban. Letelt a dolgozók nyári kollektív szabadsága. A szalagoknál ismét megindult a termelés. Amíg a kéthetes szabadság alatt a dolgozók pihentek, addig a tmk-sok karbantartották a gépeket, a takarítók pedig kicsinosították a munkahelyeket. A szerdai munkakezdésre felújították a már huzamosabb ideje hibás vasalótermi szállítószalagot is, így jelenleg zavartalanul folyhat a munka. HÁNY ÓRA AZ ÓRAGYARBAN? MA * GYEREKJÁTÉK? * A DUNA SZERELMESEI * A VÁROS KRÓNIKÁJÁBÓL * MA KEZDŐDIK A NEMZETKÖZI VASAS-KUPA Sikeres próbafúrások Ercsiben Jól halad a Dunaújvárosi Regionális Vízmű építése A Dunaújvárosi Regionális Vízmű építése jelentős szakaszához érkezett; a napokban az ercsi víznyerőtelepen megkezdődtek a próbafúrások. A helyszíni munkálatokat megtekintette Soós Imre, a városi tanács általános elnökhelyettese és Rabovszki József, a vízművek főmérnöke. A kútfúrást végző Vízkutató és Fúró Vállalat építésvezetője, Varga Antal fúrómester örömmel gőzölte: sikeres volt a próbafúrás. Az első négy kút 17—18 méteres mélységből bőséges vizet ad. Ez a víz mennyiségét tekintve is, minőségét tekintve is várhatóan megfelel majd a követelményeknek. A tanács és a vízmű vezetői megbeszélést folytattak a helyszínen a tervezőkkel és a beruházókkal. Szó esett a gondokról is, de megállapították, hogy a regionális vízmű építése van; a tervezők, jó kezekben a beruházók és a kivitelezők együttműködésével sikeresen kezdődött meg mind a kutak, mind a vezetékrendszer építése. Rabovszki József, Soós Imre és Varga Antal fúrómester az egyik csőkútnál A kulcsi vasútállomás közelében acélcsöveket hegeszt Lakk Mihály brigádja (MTI Fotó: Szilágyi Pál felvételei) „Csodálatos volt, amit láttunk...” Japán szakszervezeti küldöttség Dunaújvárosban mivel ez megoldhatatlan, a legtöbb esetben az ilyen gyártelepítéseket visszautasítják. Csak akkor telepíthető gyár vagy nagyüzem egy-egy új területre, ha a lakások és a kommunális létesítmények költségeit is a leendő gyár viseli. Szó volt a környezetvédelemről, s ezzel kapcsolatban arról a világsajtóban is megjelent hírről, hogy a környezeti ártalom legutóbb halálos áldozatot is követelt Japánban. Japán vendégeink szerint ez a példa is figyelmeztet arra, hogy mindenütt csökkentsék, szüntessék meg a levegő, a víz ipari szennyezését. A városi kórházban dr. Gerlányi Árpád igazgatóhelyettes és dr. Selmeczi József városi orvos fogadták a japán szakszervezeti vezetőket, akik a beszélgetések során a kórház fenntartásáról, üzemeltetéséről, az orvosképzésről és a nővérképzésről érdeklődtek. Elmondták, hogy náluk is gondot okoz a nővérutánpótlás. Érdeklődéssel hallgatták a mi nővérképzési módszereinket. Náluk a képzés végén államvizsgát kell a nővéreknek tenniük, mivel kevés a szakképzett nővér, egyes kórházakban bevezették azt, hogy a hozzátartozó családtag is részt vehet a kórházi ápolásban. A munkásotthonban megtekintették előbb a könyvtárat, majd a klubhelyiségeket, a nyelvi laboratóriumot, majd rövid városnézés következett. A küldöttség vezetője dunaújvárosi tapasztalatairól a következőket mondta: “ Csodálatos volt, amit a városban láttunk. Nagyon tetszett a sok-sok egészséges zöldövezet, a sok park, a sok virág. A középületek nemcsak kívülről, de belülről is tiszták, szépek. A kórház ezenkívül nagyon korszerű. De a legnagyszerűbb a látottak között a munkásotthon. Ilyet nálunk elképzelni sem tudunk. Nálunk, Japánban az iparfejlesztést tartják szem előtt. Itt viszont önöknél, Dunaújvárosban az ipar fejlesztése mellett csodálatos szociális és kulturális létesítményeket is alkotnak. Mindezek az emberről való gondoskodás bizonyítékai. Összegezve, azt éreztük, hogy önök nagyon vigyáznak az emberekre. • (Sz. P.) A héten japán szakszervezeti küldöttség látogatott városunkba. A japán megyei és városi dolgozók szakszervezetének három vezetője érdeklődéssel nézett szét a 25 esztendős városban. A delegációt Soós Imre, a városi tanács általános elnökhelyettese és Pifkó József elnökhelyettes fogadták. A tanácsházán adott tájékoztatót Soós Imre a város fejlődéséről. Majd Kiyomi Shinohara, a küldöttség vezetője és két társa elsősorban a kórházi ellátásról, szociális és egészségügyi létesítmények fenntartásáról, üzemeltetéséről, a gyermekvédelemről, az oktatásról tettek fel kérdéseket. Elmondták, hogy náluk egy-egy gyár vagy nagyüzem letelepítésénél az összes kommunális létesítményt az önkormányzati szerveknek kellene felállítaniuk és üzemeltetniük, de