Dunaújvárosi Hírlap, 1976. június (21. évfolyam, 43-51. szám)

1976-06-01 / 43. szám

„Az ágazati önállóság erősíti a tulajdonosi érzést” Tervtárgyaló közgyűlés az Egyesült Vörös Csillag Tsz-ben Szombaton a reggeli órákban az újtelepi Radnóti Miklós Általános Iskola tornatermében a diákok he­lyett az Egyesült Vörös Csillag Tsz tagjai gyülekeztek, hogy a tsz alapszabályának megfelelően közgyűlési­­ szinten megtárgyalják és határozattá emeljék közép­távú tervüket, továbbá azért, hogy a tavalyi eredménye­ik alapján elnyert kiváló termelőszövetkezet kitüntető oklevelet ünnepélyes keretek között átvegyék. Az ünnepi közgyűlés elnökségében helyet foglalt Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, Gősi Sán­dor, az MSZMP KB munkatársa, dr. Illyés József, a városi tanács vb-titkára, Péter Mihály, az MSZMP vá­rosi bizottságának csoportvezetője és dr. Mészáros Gyu­la a tsz-szövetség titkárhelyettese is. A megnyitó után Fekete Ferenc téeszelnök ismertette a tsz IV. ötéves terve során elért gazdasági, illetve szö­vetkezetpolitikai eredmé­nyeket­; vázolta az egyes ága­zatok gazdasági helyzetét; ér­zékeltette, hogy az 1976—80- ra szóló középtávú terv mennyiben és hogyan épül rá a tsz mostani gazdálkodásá­ra, majd kiemelte azokat a főbb tennivalókat, amelyek meghatározói lesznek a kö­zéptávú terv sikeres teljesí­tésének. — A volt Vörös Csillag Tsz — szólt a beszámoló — az elmúlt öt év alatt kétszer nyerte el a kiváló címet, elő­ször 1972-ben, majd 1975-ben. A kitűnő cím elnyerése meg­erősít bennünket abban, hogy amit jól csináltunk, azt ez­után még jobban kell csinál­nunk, és határozottabbak­­nak kell lennünk hiányos­ságaink megszüntetésében is. Az új ötéves terv kialakítá­sánál éppen ezért az alábbi tényezőket vettük figyelembe: a népgazdaság ötéves tervét, — ezen belül a mezőgazda­ságra vonatkozó feladatokat, a— és megyénk öt évre szóló mezőgazdasági céljait, a köz­­gazdasági szabályozó rend­szert, annak üzemi hatásait, a helyes alkalmazáshoz szük­séges feltételeket; továbbá a termelésben elért eredmé­nyeinket, adottságainkat, és nem utolsósorban tagságunk tapasztalatait, ötéves ter­vünket annak figyelembevé­telével állítottuk össze, hogy azt megtárgyalta már a párt­vezetőség, a párttaggyűlés, a tsz vezetősége és az ágazatok értekezlete is. A továbbiakban a beszá­moló az egyes ágazatok terv­feladatait ismertette és így fogalmazott: — Alapvető termelési esz­közünk, a termőföld, 1976—80-ig 140 hektárral, 5 százalékkal csökken, az ipari célokra történő felhasználás miatt. A kalászosok vetés­­területe 5 százalékkal nő, ezen belül a vetőmagbúza te­rülete kétszeresére emelke­dik, 450 hektár lesz. A kuko­rica területe csökken, viszont vetőmagot 350 hektáron ter­melünk. Burgonyát 250 hek­táron, közel 100 hektárral na­gyobb területen termelünk, mint tavaly. A vetőgumó elő­állítását két és félszeresére, a szemes borsó és a zöldség­félék területét pedig 21 száza­lékkal növeljük. E tervfel­­adatok megvalósítása érde­kében az egy hektárra jutó műtrágyahatóanyagot 20 szá­zalékkal emeljük, évente át­­agosan 750 ezer köbméter t­­izet öntözünk majd, és gép­­génjünket úgy tervezzük, hogy az összteljesítménnyel együtt emelkedjék az egy­­épre jutó teljesítmény is. A növénytermelés árbevételét 10 millióról 51 millió forintra növeljük. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése során el kell ér­nünk, hogy az egy tehénre­­ jutó tejtermelés 4500 liter legyen, továbbá a tej- és hí­zómarha-értékesítésünket 70 százalékkal növeljük. szarvasmarha-tenyésztés fej­­­lesztésére összesen 10 millió forintot fordítunk. Jelentős összegű beruházással javítani kell a takarmányok minősé­gét és eleget kell tenni a gyepfejlesztési tervben fog­laltaknak is. A sertéstenyésztés céljai annyiban hasonlóak a szarvasmarhatenyésztéshez, hogy itt is koncentrálni kell az ágazatot egy telepre, a Farkas-tanyára és ezzel pár­huzamosan az állatlétszámot egyharmaddal kell növelni. A sertéstenyésztés fejlesztésére 4 millió forintot irányoztunk elő. Ebből az összegből kell megépítenünk három, 30 fé­rőhelyes higiénikus elletőt, egy 360 férőhelyes malac­­utónevelőt és egy 300 férő­helyes hizlaldát. Emellett még gépesíteni kell az állatok abrakolását is. Ezután a szövetkezet pénz­ügyi mutatóinak várható fej­lődésével foglalkozott a be­számoló és a következő meg­állapításokat tette: “ Az Egyesült Vörös Csil­lag Tsz nyereségterve öt év átlagában 14,2 millió forint, ez 30 százalékkal meghaladja az előző ötéves tervben elért nyereséget. A tervezett nye­reségből évente 7,2 millió fo­rintot fordítunk fejlesztésre, továbbá 3 millió hitelt ve­szünk fel, hogy beruházási programunkat megvalósít­hassuk. A tsz biztonsági alap­ját nem változtatjuk meg, az továbbra is 6,7 millió forint marad. A pénzügyi kérdések után az életszínvonal emelésével összefüggő feladatok követ­keztek, amelyek közül min­denképpen említést érdemel­nek az alábbiak: “ A tagság életszínvonalá­nak emelése érdekében az egy hónapra jutó személyes jöve­delmet 17, a havi keresetet pedig 16 százalékkal kíván­juk növelni. Ennek megvaló­sulása esetén az egy hónapra eső személyes jövedelem 4152, az egy hónapra jutó ke­reset pedig 3785 forint lesz. Emellett a munkaidőt 18 szá­zalékkal fogjuk csökkenteni. Az eredményességi javadal­mazásra az elmúlt tervidő­szak 1,2 millió forintjával szemben 2 millió forintot irá­nyoztunk elő. Ebből az összeg­ből a jobban, az eredménye­sebben dolgozó kollektívák részesednek majd. A háztáji föld helyett kukoricát adunk, ez 25 mázsa lesz. A szociális és a kulturális kiadások egy tagra eső összegét 500 forint­tal növeljük, s ezt a felemelt összeget a nyugdíjasainknak is biztosítjuk. Mivel a tagsá­gon belül a 30 éven aluliak aránya 25 százalék, így ért­hető, hogy az ő lakásépítési, illetve lakásvásárlási gondja­ik enyhítésére évi 300 ezer forint lakásfejlesztési alapot terveztünk. A munkahelyi ét­keztetést 120 dolgozónknak fogjuk biztosítani. Terveink megvalósítása továbbképzésben érdekében a résztvevők körét szélesítjük, az újító- és a szocialista munka ver­­­senymozgalmat tartalmában gazdagítjuk, és hathatósabb segítséget adunk a szocialista brigádoknak is. A jobb tájé­koztatás, az ágazati eredmé­nyekben való közvetlen érde­keltség tudatosítása érdeké­ben növeljük azok számát, akik a szövetkezetet érintő kérdések előkészítésében, illetve a döntések meghoza­talában részt vesznek. A középtávú terv külön foglalkozott a háztáji és a ki­segítő gazdaságok jövőbeni szerepével, és ezzel kapcsolat­ban a következő feladatokat emelte ki: “ A háztáji és a kisegítő gazdaságok árutermeléséből származó bevételünket 45 százalékkal növeljük. A szarvasmarha- és a sertés­­tenyésztés támogatása mellett már az idén kiterjesztjük a felvásárlást a zöldség- és gyümölcsfélékre, továbbá megszervezzük a tojás- és baromfi-felvásárlást is. A határozattá emelt elnöki beszámoló után, Gősi Sándor, az MSZMP KB és a MÉM ne­vében üdvözölte a szocialista munkaversenyben a „Kiváló termelőszövetkezet” kitünte­tést kiérdemelt Egyesült Vö­rös Csillag Tsz kollektíváját, majd így fogalmazott: — A tagság jó munkája állásfoglalás a párt politiká­ja, a szocializmus ügye mel­lett. Az Egyesült Vörös Csil­lag Tsz sikeresen teljesítette IV. ötéves tervének feladata­it, az országos átlagot is meghaladja a tagság jövedel­me, és dicséretes, hogy évről évre kellő súllyal foglalkoz­nak a munkafeltételek javí­tásával is. A munkaverseny folytatódik, a kitüntetés pedig arra kötelezi a tsz kollektí­váját, hogy további szorgos munkával járuljon hozzá a mezőgazdaságra háruló ,­ ötéves tervi feladatok sikeres végrehajtásához. Ezután Péter Mihály, az MSZMP Fejér megyei bizott­sága, a Fejér megyei Tanács, az MSZMP dunaújvárosi bi­zottsága, a dunaújvárosi ta­nács és a tsz-szövetség nevé­ben gratulált a kitüntetés­hez, és így érvelt: — Örvendetes, hogy a vá­ros húsz kitüntetett vállalata között a város egyetlen ter­melőszövetkezete is ott van. A városi pártbizottság meg­ítélése szerint az Egyesült Vörös Csillag Tsz tagsága ké­pes e megnövekedett felada­tok sikeres megoldására, ha a továbbiakban is szem előtt tartják az egymás iránti meg­becsülés gazdálkodást segítő szerepét, ha továbbra is szív­ügyüknek tekintik, hogy le­hetőségeikhez mérten enyhít­sék Dunaújvárosnak, a mun­kások városának ellátási gondjait, ha a tsz kollektívá­ja magáénak vallja Nagy­­venyrim községet és segíti annak a fejlődését is. _ Ezután Gősi Sándor átadta a tsz elnökének a kiváló cí­met tanúsító oklevelet, Ne­mes Dániel növénytermesz­tési főmérnöknek és Fábián János rakodómunkásnak pe­dig a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetést. L. A. 1 EGY HÉT KANADÁBAN ! ACHILLES-SARCAI AZ ELŐKÉSZÍTÉS OKTATÁS ÉS TUDÁSVÁGY MA: * •k f:­ÍM­.GYERMEKNAPON * FIATALOK, „SZOROS” STON * A HARMINCÉVES SZÜLETÉSNAPON il • Ünnepélyes úttörőavatás és jubileumi úttörő-seregszemle városunkban A Magyar Úttörők Szövet­sége fennállásának harmin­cadik évfordulója tiszteleté­re szerte az országban ün­nepi megemlékezéseket,, mű­sorokat tartottak. Az orszá­gos rendezvényekhez kap­csolódva városunkban is méltóképpen ünnepelték meg a harmincadik születésnapot. Az úttörőszövetség városi elnöksége jubileumi városi úttörő-seregszemlét rendezett május 29-én, szombaton dél­előtti kilenc órakor a Lenin téren. Az elnökségben helyet foglalt Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei bizott­ságának titkára, Smauder János, az úttörőszövetség megyei elnökségének elnöke, Kóré Sándor, az MSZMP du­naújvárosi bizottságának tit­kára, Soós Imre, a városi ta­nács elnökhelyettese, Topán­ka György, a KISZ városi bizottságának titkára, és Si­mon Ferenc, a Hazafias Nép­front városi bizottságának el­nöke. A jubileumi városi úttörő­­seregszemlét Topánka György nyitotta meg. Kö­szöntötte a város tizenkét úttörőcsapatának és egy kis­doboscsapatának 3500 úttörő­jét és kisdobosát, valamint a megjelent avatószülőket. Külön köszöntötte azt a hét­száz kisdobost, akiket ebből az alkalomból avattak úttö­rővé. A megnyitó után Kóré Sándor mondott ünnepi be­szédet. Köszöntőjében meg­emlékezett a város úttörő­mozgalmi múltjáról. Szere­tettel köszöntötte azokat a volt úttörőket és úttörőveze­tőket, akik meghívottként részt vettek ezen az ünnep­ségen. Kóré Sándor beszéde befejezéséül további jó mun­kát,­­ és erőt, egészséget kí­vánt mindazoknak, akik az úttörőmozgalomban tevé­kenykednek. Az ünnepi beszédet köve­tően Smauder János átadta a 4744. számú Kállai Éva út­törőcsapatnak a KISZ KB Vörös selyemzászló-szalagját, az 5077. számú Móra Ferenc kisdoboscsapatnak és a 2010. számú Radnóti Miklós úttö­rőcsapatnak az úttörőszövet­ség dunaújvárosi elnökségé­nek dicsérő oklevelét. Ezután került sor a hét­száz kisdobos fogadalomtéte­lére. Az avatószülők is foga­dalmat tettek, amiben vál­lalták, hogy az úttörővé ava­­tott gyermek fejlődését figyelemmel kísérik és támo­gatják. Miután a kisdobosok­nak felkötötték a vörös nyak­kendőt, a rajok képviselői el­helyezték hálavirágaikat a Lenin szobor talapzatán, majd a Münnich Ferenc út­törőcsapat lányai labdagya­korlatot mutattak be. Az ünnepélyes úttörőava­­tás és jubileumi úttörő-sereg­­szemle impozáns befejezése volt, amikor­­ minden úttörő­­csapat léggömbcsokrot enge­dett fel, amelyekre az úttö­rőszövetség harminc évének jelképeit erősítették. Az avatás előtti pillanatok ... Az a fegyelem, amivel a csapatzászlók előtt tisztelegnek a gyerekek, azt bizo­nyítja, hogy mindannyian érettek arra, hogy az úttörő­szövetség tagjai legyenek A vörös nyakkendő a nemzetközi munkásmozgalom har­ci zászlajának jelképes része... Az úttörővé avatott kisdobosoknak e jelkép jegyében kell a jövőben csele­kedniük, hogy méltóak maradjanak az úttörő névhez, és hűek az úttörőélet 12 pontjához Sport játék, fegyelem, szépség. Ezek a fogalmak is részei az úttörőéletnek, így együtt kimunkálva élményt nyújtottak gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. (/Cseh Tibor felvételei)

Next