Dunaújvárosi Hírlap, 1976. június (21. évfolyam, 43-51. szám)
1976-06-01 / 43. szám
„Az ágazati önállóság erősíti a tulajdonosi érzést” Tervtárgyaló közgyűlés az Egyesült Vörös Csillag Tsz-ben Szombaton a reggeli órákban az újtelepi Radnóti Miklós Általános Iskola tornatermében a diákok helyett az Egyesült Vörös Csillag Tsz tagjai gyülekeztek, hogy a tsz alapszabályának megfelelően közgyűlési szinten megtárgyalják és határozattá emeljék középtávú tervüket, továbbá azért, hogy a tavalyi eredményeik alapján elnyert kiváló termelőszövetkezet kitüntető oklevelet ünnepélyes keretek között átvegyék. Az ünnepi közgyűlés elnökségében helyet foglalt Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, Gősi Sándor, az MSZMP KB munkatársa, dr. Illyés József, a városi tanács vb-titkára, Péter Mihály, az MSZMP városi bizottságának csoportvezetője és dr. Mészáros Gyula a tsz-szövetség titkárhelyettese is. A megnyitó után Fekete Ferenc téeszelnök ismertette a tsz IV. ötéves terve során elért gazdasági, illetve szövetkezetpolitikai eredményeket; vázolta az egyes ágazatok gazdasági helyzetét; érzékeltette, hogy az 1976—80- ra szóló középtávú terv mennyiben és hogyan épül rá a tsz mostani gazdálkodására, majd kiemelte azokat a főbb tennivalókat, amelyek meghatározói lesznek a középtávú terv sikeres teljesítésének. — A volt Vörös Csillag Tsz — szólt a beszámoló — az elmúlt öt év alatt kétszer nyerte el a kiváló címet, először 1972-ben, majd 1975-ben. A kitűnő cím elnyerése megerősít bennünket abban, hogy amit jól csináltunk, azt ezután még jobban kell csinálnunk, és határozottabbaknak kell lennünk hiányosságaink megszüntetésében is. Az új ötéves terv kialakításánál éppen ezért az alábbi tényezőket vettük figyelembe: a népgazdaság ötéves tervét, — ezen belül a mezőgazdaságra vonatkozó feladatokat, a— és megyénk öt évre szóló mezőgazdasági céljait, a közgazdasági szabályozó rendszert, annak üzemi hatásait, a helyes alkalmazáshoz szükséges feltételeket; továbbá a termelésben elért eredményeinket, adottságainkat, és nem utolsósorban tagságunk tapasztalatait, ötéves tervünket annak figyelembevételével állítottuk össze, hogy azt megtárgyalta már a pártvezetőség, a párttaggyűlés, a tsz vezetősége és az ágazatok értekezlete is. A továbbiakban a beszámoló az egyes ágazatok tervfeladatait ismertette és így fogalmazott: — Alapvető termelési eszközünk, a termőföld, 1976—80-ig 140 hektárral, 5 százalékkal csökken, az ipari célokra történő felhasználás miatt. A kalászosok vetésterülete 5 százalékkal nő, ezen belül a vetőmagbúza területe kétszeresére emelkedik, 450 hektár lesz. A kukorica területe csökken, viszont vetőmagot 350 hektáron termelünk. Burgonyát 250 hektáron, közel 100 hektárral nagyobb területen termelünk, mint tavaly. A vetőgumó előállítását két és félszeresére, a szemes borsó és a zöldségfélék területét pedig 21 százalékkal növeljük. E tervfeladatok megvalósítása érdekében az egy hektárra jutó műtrágyahatóanyagot 20 százalékkal emeljük, évente átagosan 750 ezer köbméter tizet öntözünk majd, és gépgénjünket úgy tervezzük, hogy az összteljesítménnyel együtt emelkedjék az egyépre jutó teljesítmény is. A növénytermelés árbevételét 10 millióról 51 millió forintra növeljük. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése során el kell érnünk, hogy az egy tehénre jutó tejtermelés 4500 liter legyen, továbbá a tej- és hízómarha-értékesítésünket 70 százalékkal növeljük. szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére összesen 10 millió forintot fordítunk. Jelentős összegű beruházással javítani kell a takarmányok minőségét és eleget kell tenni a gyepfejlesztési tervben foglaltaknak is. A sertéstenyésztés céljai annyiban hasonlóak a szarvasmarhatenyésztéshez, hogy itt is koncentrálni kell az ágazatot egy telepre, a Farkas-tanyára és ezzel párhuzamosan az állatlétszámot egyharmaddal kell növelni. A sertéstenyésztés fejlesztésére 4 millió forintot irányoztunk elő. Ebből az összegből kell megépítenünk három, 30 férőhelyes higiénikus elletőt, egy 360 férőhelyes malacutónevelőt és egy 300 férőhelyes hizlaldát. Emellett még gépesíteni kell az állatok abrakolását is. Ezután a szövetkezet pénzügyi mutatóinak várható fejlődésével foglalkozott a beszámoló és a következő megállapításokat tette: “ Az Egyesült Vörös Csillag Tsz nyereségterve öt év átlagában 14,2 millió forint, ez 30 százalékkal meghaladja az előző ötéves tervben elért nyereséget. A tervezett nyereségből évente 7,2 millió forintot fordítunk fejlesztésre, továbbá 3 millió hitelt veszünk fel, hogy beruházási programunkat megvalósíthassuk. A tsz biztonsági alapját nem változtatjuk meg, az továbbra is 6,7 millió forint marad. A pénzügyi kérdések után az életszínvonal emelésével összefüggő feladatok következtek, amelyek közül mindenképpen említést érdemelnek az alábbiak: “ A tagság életszínvonalának emelése érdekében az egy hónapra jutó személyes jövedelmet 17, a havi keresetet pedig 16 százalékkal kívánjuk növelni. Ennek megvalósulása esetén az egy hónapra eső személyes jövedelem 4152, az egy hónapra jutó kereset pedig 3785 forint lesz. Emellett a munkaidőt 18 százalékkal fogjuk csökkenteni. Az eredményességi javadalmazásra az elmúlt tervidőszak 1,2 millió forintjával szemben 2 millió forintot irányoztunk elő. Ebből az összegből a jobban, az eredményesebben dolgozó kollektívák részesednek majd. A háztáji föld helyett kukoricát adunk, ez 25 mázsa lesz. A szociális és a kulturális kiadások egy tagra eső összegét 500 forinttal növeljük, s ezt a felemelt összeget a nyugdíjasainknak is biztosítjuk. Mivel a tagságon belül a 30 éven aluliak aránya 25 százalék, így érthető, hogy az ő lakásépítési, illetve lakásvásárlási gondjaik enyhítésére évi 300 ezer forint lakásfejlesztési alapot terveztünk. A munkahelyi étkeztetést 120 dolgozónknak fogjuk biztosítani. Terveink megvalósítása továbbképzésben érdekében a résztvevők körét szélesítjük, az újító- és a szocialista munka versenymozgalmat tartalmában gazdagítjuk, és hathatósabb segítséget adunk a szocialista brigádoknak is. A jobb tájékoztatás, az ágazati eredményekben való közvetlen érdekeltség tudatosítása érdekében növeljük azok számát, akik a szövetkezetet érintő kérdések előkészítésében, illetve a döntések meghozatalában részt vesznek. A középtávú terv külön foglalkozott a háztáji és a kisegítő gazdaságok jövőbeni szerepével, és ezzel kapcsolatban a következő feladatokat emelte ki: “ A háztáji és a kisegítő gazdaságok árutermeléséből származó bevételünket 45 százalékkal növeljük. A szarvasmarha- és a sertéstenyésztés támogatása mellett már az idén kiterjesztjük a felvásárlást a zöldség- és gyümölcsfélékre, továbbá megszervezzük a tojás- és baromfi-felvásárlást is. A határozattá emelt elnöki beszámoló után, Gősi Sándor, az MSZMP KB és a MÉM nevében üdvözölte a szocialista munkaversenyben a „Kiváló termelőszövetkezet” kitüntetést kiérdemelt Egyesült Vörös Csillag Tsz kollektíváját, majd így fogalmazott: — A tagság jó munkája állásfoglalás a párt politikája, a szocializmus ügye mellett. Az Egyesült Vörös Csillag Tsz sikeresen teljesítette IV. ötéves tervének feladatait, az országos átlagot is meghaladja a tagság jövedelme, és dicséretes, hogy évről évre kellő súllyal foglalkoznak a munkafeltételek javításával is. A munkaverseny folytatódik, a kitüntetés pedig arra kötelezi a tsz kollektíváját, hogy további szorgos munkával járuljon hozzá a mezőgazdaságra háruló , ötéves tervi feladatok sikeres végrehajtásához. Ezután Péter Mihály, az MSZMP Fejér megyei bizottsága, a Fejér megyei Tanács, az MSZMP dunaújvárosi bizottsága, a dunaújvárosi tanács és a tsz-szövetség nevében gratulált a kitüntetéshez, és így érvelt: — Örvendetes, hogy a város húsz kitüntetett vállalata között a város egyetlen termelőszövetkezete is ott van. A városi pártbizottság megítélése szerint az Egyesült Vörös Csillag Tsz tagsága képes e megnövekedett feladatok sikeres megoldására, ha a továbbiakban is szem előtt tartják az egymás iránti megbecsülés gazdálkodást segítő szerepét, ha továbbra is szívügyüknek tekintik, hogy lehetőségeikhez mérten enyhítsék Dunaújvárosnak, a munkások városának ellátási gondjait, ha a tsz kollektívája magáénak vallja Nagyvenyrim községet és segíti annak a fejlődését is. _ Ezután Gősi Sándor átadta a tsz elnökének a kiváló címet tanúsító oklevelet, Nemes Dániel növénytermesztési főmérnöknek és Fábián János rakodómunkásnak pedig a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetést. L. A. 1 EGY HÉT KANADÁBAN ! ACHILLES-SARCAI AZ ELŐKÉSZÍTÉS OKTATÁS ÉS TUDÁSVÁGY MA: * •k f:ÍM.GYERMEKNAPON * FIATALOK, „SZOROS” STON * A HARMINCÉVES SZÜLETÉSNAPON il • Ünnepélyes úttörőavatás és jubileumi úttörő-seregszemle városunkban A Magyar Úttörők Szövetsége fennállásának harmincadik évfordulója tiszteletére szerte az országban ünnepi megemlékezéseket,, műsorokat tartottak. Az országos rendezvényekhez kapcsolódva városunkban is méltóképpen ünnepelték meg a harmincadik születésnapot. Az úttörőszövetség városi elnöksége jubileumi városi úttörő-seregszemlét rendezett május 29-én, szombaton délelőtti kilenc órakor a Lenin téren. Az elnökségben helyet foglalt Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei bizottságának titkára, Smauder János, az úttörőszövetség megyei elnökségének elnöke, Kóré Sándor, az MSZMP dunaújvárosi bizottságának titkára, Soós Imre, a városi tanács elnökhelyettese, Topánka György, a KISZ városi bizottságának titkára, és Simon Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke. A jubileumi városi úttörőseregszemlét Topánka György nyitotta meg. Köszöntötte a város tizenkét úttörőcsapatának és egy kisdoboscsapatának 3500 úttörőjét és kisdobosát, valamint a megjelent avatószülőket. Külön köszöntötte azt a hétszáz kisdobost, akiket ebből az alkalomból avattak úttörővé. A megnyitó után Kóré Sándor mondott ünnepi beszédet. Köszöntőjében megemlékezett a város úttörőmozgalmi múltjáról. Szeretettel köszöntötte azokat a volt úttörőket és úttörővezetőket, akik meghívottként részt vettek ezen az ünnepségen. Kóré Sándor beszéde befejezéséül további jó munkát, és erőt, egészséget kívánt mindazoknak, akik az úttörőmozgalomban tevékenykednek. Az ünnepi beszédet követően Smauder János átadta a 4744. számú Kállai Éva úttörőcsapatnak a KISZ KB Vörös selyemzászló-szalagját, az 5077. számú Móra Ferenc kisdoboscsapatnak és a 2010. számú Radnóti Miklós úttörőcsapatnak az úttörőszövetség dunaújvárosi elnökségének dicsérő oklevelét. Ezután került sor a hétszáz kisdobos fogadalomtételére. Az avatószülők is fogadalmat tettek, amiben vállalták, hogy az úttörővé avatott gyermek fejlődését figyelemmel kísérik és támogatják. Miután a kisdobosoknak felkötötték a vörös nyakkendőt, a rajok képviselői elhelyezték hálavirágaikat a Lenin szobor talapzatán, majd a Münnich Ferenc úttörőcsapat lányai labdagyakorlatot mutattak be. Az ünnepélyes úttörőavatás és jubileumi úttörő-seregszemle impozáns befejezése volt, amikor minden úttörőcsapat léggömbcsokrot engedett fel, amelyekre az úttörőszövetség harminc évének jelképeit erősítették. Az avatás előtti pillanatok ... Az a fegyelem, amivel a csapatzászlók előtt tisztelegnek a gyerekek, azt bizonyítja, hogy mindannyian érettek arra, hogy az úttörőszövetség tagjai legyenek A vörös nyakkendő a nemzetközi munkásmozgalom harci zászlajának jelképes része... Az úttörővé avatott kisdobosoknak e jelkép jegyében kell a jövőben cselekedniük, hogy méltóak maradjanak az úttörő névhez, és hűek az úttörőélet 12 pontjához Sport játék, fegyelem, szépség. Ezek a fogalmak is részei az úttörőéletnek, így együtt kimunkálva élményt nyújtottak gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. (/Cseh Tibor felvételei)