Dunaújvárosi Hírlap, 1976. július (21. évfolyam, 52-60. szám)

1976-07-02 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK Az idő = pénz N­­incs egyértelműen jó hangzása nálunk annak az angol közmondásnak, amely szerint „az idő pénz”. Természetesen, nem az aktualitása iránt támadnak kételyek, hiszen a két fogalom közötti ös­­­szefüggés vita nyilvánvalóbb, mint valaha. Az idő, amelynek folyamán egy adott terméket, új értéket lét­rehozunk, valóban, pénzben is kifejezhető. Ugyanígy az elmulasztott, az elszalasztott, elpazarolt idő is. A kétely, vagy fenntartás inkább annak szól — társa­dalmi felfogásunk szerint —, hogy kell-e és lehet-e mindent pénzben mérni és kifejezni. Nem vezet-e an­nak abszolút értelmezése (ahogyan ezt a kapitalista mentalitás értelmezi) az egyéb értékek tagadásához, ahhoz a sivár hasznossági elvhez, mely szerint „Mondd meg hány dollárod van, s megmondom ki vagy?” Ha viszont megtisztogatjuk e mondás lényegét a hozzátapadt merkantilista felfogástól, akkor valóban, nagyon is igaz, hogy az idő pénz, sok pénz! Ha egy cementgyár, műtrágyagyár, egy acélmű csupán hóna­pokkal vagy csak hetekkel a tervezett határidő előtt elkészül és ontani kezdi termékeit, már millió, sőt tíz­millió forintokról van szó, vagy éppen félmilliárdokról. Ha egy új gyógyszer, mérőműszer, rádiótechnikai be­rendezés, szerszámgép megfelelő időben jelenik meg a piacokon, számottevő és pénzben nagyon is kifejez­hető nyereség az a népgazdaságnak. Ha a megrendelés és a szállítás, a tervezés és a kivitelezés, a kutatás és a megvalósítás, a beruházás és az átadás közötti időt bármely esetben is szűkíteni tudjuk, a megtakarítások nagyságrendje országos méretekben hatalmasra duzzad. És természetesen fordítva is: a késlekedésből eredő veszteség hólavinaszerűen növekszik. Az időt pedig számtalan módon lehet pazarolni. A saját időnket is, másokét is. Bonyolult ügyintézéssel, döntéshalogatással, előkészítetlen munkával, keresztbeszerv­ezéssel, rössz. együttműködéssel, szócséplő értekezletekkel, lassú rea­gálással. Szóval, egyfajta mentalitással, magatartással, amely nem érzékeli (nem tudja vagy nem akarja érzékelni) az értékmérő pénzben kifejezhető nyereséget vagy veszteséget, s nem lázad fel az elpazarolt idővel oko­zott veszteségek ellen. És nem egy-két tucat, hanem millió és millió kapcsolat működéséről van szó a társadalomban, amelyben fogaskerekeknek kell illesz­kedniük egymáshoz, átadva egymásnak tempót, lendü­letet, gyorsaságot. Ha nem, akadályozzák, fékezik egymást az elégtelen működéssel. Szokásról, stílusról, a cselekvés gyakorlatáról van szó, amely társadalmi gondolkozásmód és stílus gyanánt jelenik meg minden országban. Mai szükségleteink, követelményeink, gaz­dasági környezetünk, technikai világunk összessége most feltűnően éles fényt vet erre a gondolkozás­módra, éppen mert ma még elégtelen, s megváltozta­tása legalább olyan sürgető, mint a sokat emlegetett gazdasági-strukturális változtatások véghezvitele. Úgy is fogalmazhatnánk: elodázhatatlan immár időérzékünk korszerűsítése. Az, hogy mi gyors és mi lassú, mindig viszonyla­gos. Mihez képest gyors és mihez képest lassú? Ha csupán saját előző cselekvés- és viselkedésnormáink­hoz mérjük — mondjuk, a gazdasági viselkedés és cselekvésnormák változását —, lehet, sőt bizonyos, hogy gyors fejlődést tapasztalunk számos téren. Hely­zetünket viszont az jellemzi, hogy nemzetközi gazda­sági környezetünkben mind szélesebb felületű kapcso­lataink vannak magas gazdasági fejlettségű partne­rekkel. Az időtényezők tehát mind nagyobb mérték­ben az ő normáik és szokásaik szerint fogalmazódnak meg, azaz mind jobban szűkülnek. Az biztos, hogy az adott tárgyi, sőt társadalom­­lélektani feltételek nem változtathatók meg máról­­holnapra. Számunkra például rendkívül gyorsnak lát­szik azoknak az utaknak az építése, amelyek már nagy teljesítményű, korszerű gépsorokkal készülnek, hiszen egy évtizede még kézi erővel és elavult, alacsony termelékenységű gépekkel folyt az építésük. Néhány más ország útépítési normáihoz viszonyítva azonban még mindig igen alacsony az útépítés termelékenysége. Vagy például figyelemre méltó tempójú a panelházak összeszerelése, ha a korábbiakkal vetjük egybe. De lényegesen lassúbb ma is, mint számos más országban, amely nálunk jóval előbb tért át a panelszerelés tech­nikájára. Továbbá számos ügyviteli munka ideje le­rövidült a fokozódó gépesítésekkel. Ha azonban ugyan­ezt a gazdasági élet gyorsulásához mérjük, a tempó növekedése nagyon is elégtelen; ma már a gazdasági ügyvitel lassú tempója komoly akadálya a termelé­kenység és hatékonyság növelésének. F­a hajszálabb, zaklatottabb munkaintenzitásról lenne szó? Egyáltalában nem. Csak tárgysze­rűbb, racionálisabb, az időtényezőt jobban ér­zékelő és tisztelő társadalmi viselkedésminta tudatos kialakításáról — üzletben, hivatalban, tervezőintézet­ben, étkezdében, gyárban. Egyszóval, mindenütt. Ar­ról, hogy sűrűbben pillantsunk óránkra — nemcsak, amikor munkaidőnk a végéhez közeleg, hanem tár­gyalás, megbeszélés, termelőmunka és az ügyfelek kiszolgálása közben is. Egy kicsit sűrűbben legyen látható a konkrét vagy akár képzeletbeli felirat min­den munkahelyen: „Az idő pénz”. Az enyém, a tied — mindnyájunké. R. L. XXVI. évf., 52. szám 1976. júl. 2., péntek Z MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA se Folytatódnak a konverteres acélmű előkészítő munkái Az ötödik ötéves terv leg­nagyobb dunaújvárosi beru­házásáról, a konverteres acélmű építéséről kért infor­mációt a Dunai Vasmű Ve­zérigazgatójától lapunk mun­katársa. Dr. Szabó Ferenc vezérigazgató a következő tá­jékoztatást adta: — A nagyberuházásnak je­lenleg az előkészítő munká­latai folynak. Első felada­tunk a beruházási területen jelenleg üzemelő létesítmé­nyek termelésének kiváltása. Ezek közé tartozik a kohó­salaktörő üzem, amely he­lyett újat építünk. Az új üzem várhatóan ez év októ­berére készül el. Ekkor kez­dődhet meg a régi üzem bontása. Ugyancsak ezen a területen üzemel a városi gáz tisztítóberendezése is. Ennek kiváltására új veze­tékrendszer kiépítését kezd­tük meg, amellyel a buda­pesti gázvezetékre kapcsol­juk a városi fogyasztókat. Ez az átkapcsolás a nyár végé­re történik meg, amikor a városi gáz tisztítóberendezé­sét is lebonthatjuk. Folya­matban van az építési terü­leten lévő trafóállomás átte­lepítése és egy sor közmű, továbbá vasúti vágány átte­lepítése is. Más forrásokból kell biztosítanunk az acélmű egyik segédanyagát, a mész­kő- és dolomitport gyártó porüzemünk termelését, mert ez az üzem is lebontásra kerül. — A konvertercsarnok ala­pozását augusztusban kezd­hetjük el. Az alapozás kivi­teli tervei ugyan nagyrészt már rendelkezésünkre áll­nak, de szükséges a munkálatokhoz gépek jelenleg Pakson dolgoznak. Az alapo­zási munkákat a tervek sze­rint jövő év végére kell be­fejezni. — Igen nagy mennyiségű — mintegy 27 ezer tonna — acélszerkezetet építenek be a konverteres acélmű beruhá­zási munkálatai során. A ki­viteli terveknek jelenleg kö­rülbelül a fele áll rendelke­zésünkre. A kivitelezési szer­ződések egy részét már meg­kötöttük. A Ganz Mávag és a KGYV a gyártást is meg­kezdték. — Folyamatban van a technológiai berendezések szállítóival a magánjogi szer­ződések megkötése, illetve a kivitelező vállalatok kijelö­lése. A technológiai berende­zések nagy részét szovjet vállalatok szállítják. A szer­ződések megkötéséhez, illet­ve az előkészületi munkála­tok lebonyolításához az Álla­mi t­ervbizottság a rendelke­zésre álló pénzügyi források szükség szerinti igénybevéte­lét engedélyezte.­­ A beruházás előkészíté­se jelenleg oly­an stádiumban van, hogy a végleges beruhá­zási tervjavaslatot — amely tartalmazza a bekerülési költségeket és a szállítási, kivitelezési határidőket — ez év őszén az Állami Tervbi­zottság elé terjeszthetjük. G. I. seAz eszmei, politikai műveltség növelése napi feladat Szerdán ülést tartott az MSZMP Dunai Vasmű Bi­zottságának végrehajtó bi­zottsága. A végrehajtó bi­zottság ülésén — amelyen a vasműben dolgozó párttagok és munkások eszmei politi­kai műveltsége színvonalá­nak elemzéséről készült je­lentést tárgyalták — részt vett Orbán Ferenc, az MSZMP KB munkatársa, Kóré Sándor, a városi párt­­bizottság titkára és Barts Oszkárné, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője. A részletes elemző, vizs­gálatokon alapuló jelentés többek közt megállapította, hogy — mint azt a gazdasági eredmények is mutatják — nőtt a párttagok és a válla­lat dolgozóinak marxista — leninista öntudata, s mind­jobban érvényre jut a szo­cialista közösségi gondolko­dás. A vállalati pártbizottság az eszmei politikai művelt­ség színvonalának növelését a XI. kongresszus, illetve a Politikai Bizottság idevonat­kozó határozatai alapján vé­gezte. A vasmű pártbizott­sága rendszeresen foglalko­zott és foglalkozik a párt­tagok eszmei színvonalának emelésével, de a jövőben még elemzőbben kell vizs­gálni az eszmei színvonalat alapvetően befolyásoló té­nyezőket. A párttagfelvéte­leknél javítani kell a nők és a 30 éven aluli fiatalok ará­nyát, a bejáró és munkás­­szálláson lakó párttagok esz­mei, politikai és kulturális színvonalának emelésével tervszerűbben kell foglal­kozni. Ehhez jobban ki kell használni a munkásotthon által adott lehetőségeket. A jövőben el kell érni, hogy­ a szocialista brigádokban to­vább növekedjen a pártta­gok aránya, s minél többen vegyenek részt a szocialista közösségek munkájában. Végezetül a végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a tömegszerveze­tekben dolgozó párttagokkal az eddiginél rendszeresebben kell foglalkozni, munkájuk­hoz több segítséget kell adni. D. Kiss Csaba Ülést tartott a megyei pártbizottság A legfontosabb feladati a cselekvési program következetes végrehajtása Hétfőn kibővített ülést tartott az MSZMP Fejér megyei Bizottsága. Az ülé­sen Boór Ferenc, a megyei pártbizottság titkára a nő­politikai határozat Fejér megyei végrehajtásának ta­pasztalatairól terjesztett elő jelentést, majd a pártbizott­ság II. féléves munkatervé­nek elfogadása után Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára számolt be a két ülés közt végzett munkáról, valamint időszerű politikai kérdésekről tájékoztatta a testület tagjait. Elmondotta, hogy a tag­­könyvcsere és az ezzel kap­csolatos elbeszélgetések lé­nyegében befejeződtek a megyében, s elmondható, hogy e beszélgetések minden tekintetben erősítették a párt egységét, a párttagokat pe­dig mozgósították a soron következő feladatokra. beszélgetések során a párt­A­tagok 1,3 százaléka kérte ki­lépését, illetve a pártszerve­zet javasolta a pártból való törlést. Ez az arány nagyjá­ból megfelel a párttagság éves változásának, illetve azt csak kis mértékben haladja meg. A gazdaságpolitikai fel­adatokkal kapcsolatban el­mondta, hogy szükséges az ötödik ötéves terv megyei céljainak újbóli átvizsgálá­sa. Negatívumként említet­te, hogy egyes kisebb válla­latoknál még a vállalati tervvel sem készültek el. Ezután a készletgazdálko­dásban továbbra is fennálló nehézségekről szólt, majd a munkaerőgazdálkodás terén adódó feladatokat említette. A pártbizottság első tit­kára a cselekvési program eddigieknél következetesebb végrehajtására hívta fel a megye kommunistáinak, párt- és gazdasági vezetői­nek figyelmét. A megyei tanács vb napirendjén: A konténeres kenyérszállítás és a fogyasztók érdekvédelme Szerdán ülést tartott a Fe­jér megyei Tanács Végre­hajtó bizottsága. Elsőként Závodi Imre, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a vb­ tag­jait a két ülés közt végzett munkáról, majd dr. Jani Sán­dor pénzügyi osztályvezető terjesztette be jelentését a vállalati jövedelemszabályo­zás és az anyagi érdekeltségi rendszer változásaival kap­csolatos tanácsi és vállalati feladatokról, valamint a ta­nácsi vállalatok múlt évi munkájának értékeléséről. A vb-ülés résztvevőit Grabits László, a Fejér megyei Beru­házási Vállalat igazgatója tá­jékoztatta az irányítása alatt levő vállalat tevékenységéről, ,­m­ajd Tóth Károly és L­ip­­thay Károly, a megyei tanács osztályvezetői együttes je­lentésüket terjesztették elő a fogyasztói érdekvédelem, az áruk mennyiségi és minőségi átvételének helyzetéről, vala­mint a kenyérgyártás, -szál­lítás, -tárolás területén adódó további feladatokról. Végeze­tül dr. Herczeg István igaz­gatási osztályvezető ismertet­te a lakásgazdálkodás és la­kásügyek intézésének helyzet­­ét. A fogyasztói érdekvédelem­mel kapcsolatos téma leg­utóbb 1973-ban szerepelt a végrehajtó bizottság előtt. Az eltelt időszak alatt növelték az ellenőrzések számát, s szi­gorúbban léptek fel a fo­gyasztók megkárosítóival szemben. 1975-ben például majdnem ezer vizsgálatot vé­geztek, s e vizsgálatok mint­egy 40 százalékát — 374 eset­ben — felelősségre vonás kö­­vette. Amint azt a beterjesztett jelentés — a vizsgálatok ta­pasztalataira támaszkodva — megállapította, a fogyasztói megkárosítások túlnyomó­­részt minőségrontásból, ha­mis mérésből és számolásból erednek. Igen gyakoriak a folytatólagosan elkövetett ár­drágítások. Nőtt a tartós fo­gyasztási cikkekkel kapcsola­tos panaszok száma is, s a vizsgált esetekben az ételek és italok negyven százaléka nem felelt meg a minőségi előírásoknak. Mindez arra mutat, hogy még mindig nincs hivatása magaslatán a belső ellenőrzés a szövetke­zeteknél és a vállalatoknál, s hogy néhány vállalatnál a fogyasztók érdekeit a válla­lat érdekeinek alárendelik. A sütőipar fejlődésével kapcsolatos jelentés nagy je­lentőséget­­ tulajdonított an­nak a Fejér megyei kezde­ményezésnek, amely a sütő­ipar szállítási gondjait van hivatva megoldani. A konté­neres és rakoncás kenyér­szállítás országos visszhan­got kapott. A megye két vá­rosában még ez évben meg­valósul a konténeres ke­nyérszállítás — Dunaújvá­rosban a boltok nagy része már most alkalmas a konté­nerek fogadására, a megye­­székhelyen kisebb átalakítá­sokat kell végezni­e, a me­gye többi részében pedig 1977. december 31-ig, illetve folyamatosan. A korszerű áruszállítás bevezetéséhez és elterjesztéséhez az anyagi fe­dezet rendelkezésre áll. Egyre szebb.­ Kívülről egyre szebb, de odabent, a „mélyvízben” is jó ütem­ben halad a fedett uszoda építése. Az elmúlt héten kezdték el és két nap alatt be is fejezték a nagy úszómedence aljá­nak betonozását. A friss betonról már csak a csempe hi­ányzik. Most kezdték el a medence oldalfalainak zsaluzását, s rövidesen végleges formájában is láthatóvá válik az úszó­medence Szovjet városépítészeti kiállítás az építőknél Szerdán, június 30-án, dél­után a 26-os Állami Építő­ipari Vállalat központjában kiállítás nyílt a városépíté­szetről és városrendezésről, az MSZBT-tagcsoport elnök­ségeinek rendezésében. A plakátokból, fotókból álló kiállítást július 20-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. A kiállítás megnyitását egy konzultációval egybekötött előadás előzte meg. Dunaújvárosi szerkezetszerelők Pakson A­­ 26-os Építőipari Vállalat könnyűacél szerkezetszerelő brigádjai Hájas Bálint sze­relésvezető irányításával Pak­­son dolgoznak. Az év folya­mán négy darab ezer négy­zetméter alapterületű csarno­kot készítenek. Közülük ket­tőt már át is adtak rendelte­tésének, tíz csarnok építési­nek előkészítése pedig folya­­matban van.

Next