Dunaújvárosi Hírlap, 1983. január (28. évfolyam, 1-8. szám)
1983-01-07 / 2. szám
1983. január 7., péntek Mit? Hol? Mikor? Farkas Mihály és Móder Rezső kiállítása. (Vitz terem. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta 11—19 óráig) Gombos István és Ihász János ötvösök kiállítása. (MMK-kisgaléria. A kiállítás megtekinthető január 8-ig naponta 10—20 óráig) Bényi Eszter és Házi Tibor iparművészek munkáinak kiállítása. (MMK-kisgaléria. A kiállítást megnyitja január 10-én 18 órakor Torday Aliz újságíró. A kiállítás megtekinthető január 30-ig naponta 10—20 óráig) Ferenczy Béni művei (A székesfehérvári István király Múzeum gyűjteményéből). , (Intercisa Múzeum. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) Domanovszky-képtár. (Komócsin liget 8. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) Kommunarszk — Dunaújváros testvérvárosa. (Intercisa Múzeum. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) Dunaújváros története az őskortól napjainkig. (Intercisa Múzeum. A tárlat látogatható hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) Nézzük meg együtt a római sisakot. (Intercisa Múzeum. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) „25 éves a Fejér megyei Természetbarát Szövetség” címmel kiállítás (Városi tanács „C” szárnya. Megtekinthető január 20-ig naponta) JAZZ KLUB Vendégünk című sorozat. (Vörösmarty utca 1. alagsora, január 10-én 18 órakor) NYUGDÍJASKLUB Klubfoglalkozás. (Óvárosi klubkönyvtár, január 10-én 18—21 óráig) NÉPI HÍMZŐKOR Szakköri foglalkozás. (Óvárosi klubkönyvtár, január 10-én 18—21 óráig) DIABETES KLUB Újabb eredmények a diabetes kutatásban. Előadó: dr. Bereczky Zoltán főorvos, klubvezető. (MMK, január 10-én, 17 óra 30 perckor, a 310-es teremben) SZÍVBETEGEK KLUBJA Szívbillentyű-műtét. Előadó: dr. Wittmann Károly igazgató főorvos (Vasmű Klub, január 10-én, 17 órakor) ROSTI PÁL FOTÓKLUB Szabad klubnap. Az 1982. december 30-án készült felvételek bemutatása. (MMK, január 10-én, 18 órakor, a 103-as teremben) KERTBARÁTOK KLUBJA Kerti és virágmagvak, növényvédőszer-, műtrágya-, kisgép-ellátottság Dunaújvárosban. Előadó: Szvoboda László, a Fejér megyei Magtermeltető Vállalat dunaújvárosi magboltjának vezetője. Az 1983. évi zöldség-, gyümölcsszerződés feltételeiről ad tájékoztatást Andorkó Kálmán, a munkásszövetkezet osztályvezetője. (MMK, január 7-én, 17 órakor, a 210-es teremben) Népi gyermekjátékok (éneklés, versmondás). szakköre A gyermekek megismerkednek a régi játékokkal. (Intercisa Múzeum, január 8-án délután 4 órakor) Farkas és Móder az Uitzban Nyers, drámai, érzelmes... És milyen is még? Az Uitz terem falain , a képzőművészeti főiskolán frissen diplomázott két festőművész Farkas Mihály és Móder Rezső képei. Az életkor és a képzettség azonossága okán a szemlélő önkéntelenül is a hasonlóságot keresi bennük. Hasztalanul. Egészen másfajta egyéniségük, látásmódjuk, temperamentumuk szembetűnően különböző. De egyéniségek máris, előadásmódjuknak nincs semmi iskolás íze, ha olykor némi nyersesség érződik is rajtuk. Bizonyára készebb, befejezettebb hatást is tudnának kelteni, ha jól megtanult sémákra hagyatkoznának. Azonban mindketten a benső élményvilág visszaadására és saját formanyelvre törekszenek, s egyvonásnyi engedményt sem adnak a tetszetősségnek. Ez — ami mégiscsak közös tulajdonságuk — nagyon rokonszenves. Farkas Mihály többnyire súlyos, sötét színtömbökből építkezik, a mély árnyalatok virtuóz skáláját járja végig, de sohasem a virtuozitásra, hanem az egész kompozíció gondolatiságára, egyneműségére ügyelve. Férfiasan erőteljes, drámai, rejtett érzelmességű képvilág ez, inkább szellemileg, mintsem külsőleges eszközökben rokon Kokas Ignác festészetével, aki Farkas egyik mestere volt a főiskolán. Lágyan ívelt, szervesen összekapcsolódó formák találkoznak vásznain, az élő anyag hatását keltve akkor is, ha nincs megnevezhető tárgya a látványnak. Az emlékezetes, ikonszerűen elhelyezett portréi markáns karakterek. A köpenyes és a szárnyas férfi alakja a kísérteties magánnyal szembeszegülő személyiség sorsvállalásának szuggesztív megfogalmazása. Az aláhulló gigantikus alakzata fájdalmas tragikum hordozója. A különös nézőpontú Alvókon, a földdel mintegy azonosulóan összeolvadó hempergőkön az emberi egymásrautaltság és közösségérzés poetikus ábrázolását láthatjuk. (Az utóbbi festmény a Fejér megyei képzőművészek székesfehérvári őszi tárlatán is a legsikerültebb alkotások közé tartozott.) Az említett művek színvilága oly sokrétűen gazdag, felületük oly munkásan kidolgozott, ami ritkaságszámba megy a pályakezdő művészek között, kivált manapság a fölfércelt ötletek erősen vitatható divatja idején. Nem kétséges, hogy ezt az utat járva nemesedhet tovább Farkas Mihály művészete. Azok a kísérletek, amelyeken festékkel átitatott, meggyűrkélt textíliára vagy beépített sakkfigurákra bízza a kép sorsát, kevéssé illenek a fiatal művész igényesnek ígérkező alakjához. Móder Rezső festészetét valamiféle nyugtalanság hatja át. Címei szerint többnyire konkrét embereket, sőt történéseket elevenít meg (Terrorista, Emlék a mamáról, Egy szürke ló története, Zsuzsanna és a vének), tábláin ezeknek különös asszociációkkal társított belső vetületei jelennek meg egészen sajátos modorban. Felidézheti ez a fajta megfogalmazás az őskori barlangrajzok lényegre törő absztrakcióját, a gótika valószínűtlenül megnyújtott figuráit, Paul Klee egyszerűségében is misztikus látomásait, a gyermekrajzokat, falfirkákat — mesterei közül feltehetőleg Gerzson Pál avantgardizmusa hatott rá ihletőleg, a színek néha meghökkentő ütköztetése is erre vall. A sokféle rokonság korántsem jelenti, mintha Móder bármelyiket is követné. A megtermékenyítő hatások egységes stílussá ötvöződtek benne, találkozván saját szemléletének hasonló jellemzőivel. Talán valaminő pszichológiai konstruktivizmusnak mondhatnánk Móder Rezső ábrázolásmódját, ha létezne ilyesfajta kategória. A váz, a szerkezet lényegének megragadására törekszik, de nem a látható jelenségek szerkezete érdekli, hanem a jelenségek által kiváltott belső történések lényege. Mintha a valóságtól a szemléletig tartó folyamat megváltoztató hatását példázná, mintha közölne, olyan üzenetjeleket amelyekről már nem tudhatjuk biztosan, miről szólnak. Alighanem több információt kellene közölnie Módernak, több élményét megosztani nézőjével, s kompozíciója ziláltságát kissé rendezni ahhoz, hogy piktúrája érettebbé váljék. Á. Szabó János Farkas Mihály: Ablakon át III. Film-kör-kép Piedone-t legyőzte Vük . Válogathattunk: tavaly 280 filmet mutatott be a Dózsa mozi. Volt, amelyiknek kirobbanó sikere volt, néhány film nem vonzott sok nézőt, de végül is a mérleg: az 1420 előadást 374 ezer 382 néző látta. Minden rekordpálmát elvisz a Ben Hur, ezt a filmet vetítették legtöbbször (huszonhét előadásban), mindvégig telt házzal játszották, s így összesen 25 ezren nézték meg. A legnépszerűbb film a Vuk volt, a kedvelt Piedone elbújhatott mögötte. A ravaszdi rókakölyökre csaknem kilencezren voltak kíváncsiak. A sikerfilmek között említhetjük a Keresztapát, a Szuperzsarut, valamint a Szamurájok és banditákat,, ezeket végig telt ház előtt játszották. A Birodalom visszavág 19 vetítést élt meg, a Koncert 15-öt, és az Ez Amerika 14-et. A dunaújvárosi közönség nem minden filmet fedezett fel magának. A pesti mozikban nagy sikerrel vetített Dögkeselyű és Egymásra nézve — mindkettő magyar alkotás — nem toborzott híveket magának. A műsorelőzetes szerint ebben az évben is kedvünkre mozizhatunk. A jövő hónap kínálatából kiemelkedik Az elnök elrablása, a Vadölő, szer A postás mindig kétcsenget, és az Akit Buldózernek hívtak. Márciusban vetítik A tűtorony, a Noé bárkája és az Egy zsaru bőréért című filmeket. Felújítva láthatjuk Hitchcock filmjét, az 1959-ben készült Psychot, és Bacsó Péter új alkotását, a Sértést. Idén is megrendezik a Filmmúzeumi estéket, ennek keretében láthatjuk a M.A.S.H.-t, Decameront és a Szűcs Mara a házasságát. Főszerepben: Molnár Piroska Próbál a Bemutatószínpad Új darabbal jelentkezik hamarosan a Dunaújvárosi Bemutatószínpad. Marin Sorescu Matka — Anyaöl — című drámáját viszik színre. A román „matka” szónak több jelentése van: folyómeder, forrás, folyóvíz, őskezdet, anyaméh, méhkirálynő, törzs. A dráma az elemi erők színjátéka, a medréből kilépő folyóé, a halálé,és a szembeszegülő újrakezdésé, a születésé. Egyetlen nagy monológra, az anya szerepére épül a dráma, s ehhez kapcsolódnak replők szavai: a többi szen haldokló apáé, az őt siratni érkezett virrasztóké, a vízáradat elől fára menekülő fiúé. A produkció rendezője Merő Béla, a kétfelvonásos színmű főszerepét Molnár Piroska alakítja, a többi szerepen a Point színjátszóegyüttes tagjai — Adorján Viktor, Csicsók Gábor, Matuska János, Nyirkó István és Salgó Ferenc — osztoznak. A drámát február 3-án mutatják be a közönségnek. MMK-galéria Lámpák, gobelinek Új kiállítás látható hétfőtől az MMK-galériában. Két fiatal iparművész mutatja be alkotásait. Bényi Eszter textilművész kisméretű faligobelineket készít, Házi Tibor formatervező művész fém és üveg lámpákat, lámpacsaládokat tervez és gyárt. Ezeket láthatja — és meg is vásárolhatja — a közönség január végéig. A kiállítást hétfőn este hat órakor nyitja meg Torday Aliz újságíró. Tárlat a Szórakaténuszban Nyertek az óvodások Bartai Linda és Matuss Péter nagycsoportosok, a Béke városrészi 26-os óvoda óvodásai is nyertek azon az országos rajzversenyen, amelyet Petőfi Sándor születésének 160. évfordulója tiszteletére hirdettek meg óvodásoknak, iskolásoknak. Több mint háromezer rajzot, festményt, batikot küldtek be a pályázatra az ország minden részéből. A legjobb rajzokból vasárnap kiállítás nyílt a kecskeméti Szórakaténusz Játszóházban. Dokumentumok a televízióban 1943. január 12-február 9 A televízió szerdán este sugározta Sára Sándor Krónika című dokumentumfilm-sorozatának első részét. A filmsorozatban a második magyar hadsereg doni pusztulásának történetét dolgozták fel. A forgatás során felkeresték az egykori katonákat, munkaszolgálatosokat, a dráma túlélőit, szenvedő hőseit, ők mondják el emlékeiket, ismereteiket. A második magyar hadsereg 1943. január 12. és február 9. között gyakorlatilag megsemmisült: negyvenezer ember meghalt, hetvenezer súlyosan megsebesült vagy fogságba esett. A Krónika megrázó történelmi hitelességgel rajzol képet történelmünk e nagy katasztrófájáról. A filmsorozat minden része egy-egy korabeli híradóval indul be . Azért fogtam bele eba munkába, mert úgy éreztem, nem hallgathatunk erről a rettenetes katasztrófáról, amely második Mohácsnak is tekinthető történelmünkben — mondja Sára Sándor, a rendező. — Történeti elemzések szóltak már róla, de szeretnénk a tévé nyilvánossága előtt, az egész ország közvéleményének figyelmétől kísérve elérni, hogy a nemzet az elpusztult tömeget, a napszámosokat, zselléreket, munkaszolgálatosokat, néptanítókból lett tiszteket a saját halottjának tekintse. Amikor munkához kezdtem, egy kétrészes mozifilmet terveztem készíteni. De az anyag oly hatalmas volt, a fölvett anyag annyira lenyűgözővé vált, hogy éreztük, ezt csak a televízió segítségével tudjuk kompozícióba rendezni. Egy-egy vallomás önmagában is egészet alkot, mint például Zelk Zoltán, Boldizsár Iván, Fazekas György emlékezése. Sokan vezettek naplót azokban az iszonyú időkben is. Fontosak az akkori reflexiók, mert kerülni akartuk a mai szemmel való értékelést, s izgatott bennünket, hogy a dráma szereplői mikor, hogyan jutottak el a felismerésig, ezt a háborút elvesztettük. — Mit vár a filmtől? — Azt, hogy ezzel talán sikerül visszaadni ennek a nemzetnek a természetes önbecsülését. Mert nem véletlen, hogy amikor a halálból hazatérőket itthon nem ünneplés, hanem karantén várta, akkor az azért is történt, hogy ne csak egészségügyileg, hanem szellemileg is elszigeteljék őket. A második magyar hadsereg pusztulásának történetét Juhász Gyula történettudós így ajánlja a televíziónézők figyelmébe: „A visszaemlékezések mozaikjából meglepő pontossággal kerekedik ki, ami történt. Bizonyítva, hogy az értő, szuverén művész kezében a szóbeli források is képesek történeti valóságot feltárni ... Bizonyítva, hogy a »kibeszéléstől« nem kell félnünk. Hiszen nem új legendákat szül, hanem görcsöket old. Ennek a filmsorozatnak ez a legnagyobb tanulsága.” Egy korabeli felvétel, amikor még „győzelmesen” nyomultak előre a második hadsereg katonái