Dunaújvárosi Hírlap, 1983. június (28. évfolyam, 44-51. szám)

1983-06-07 / 45. szám

1983. június 7., kedd Bevált a TIR-útvonal A hazai úthálózat fejlesz­tésének kérdéseiről tájékoz­tatta az újságírókat Hegyi Kálmán, a KPM főosztály­­vezetője. Szerényebb ütemben, de folytatódik az autópálya-épí­tési program. Nemrég elké­szült az M1-es Bicske és Ta­tabánya között és az M3-as Gyöngyösig. A Gyöngyöst elkerülő szakasz megépítése egyelőre elmarad. Elkészül viszont 1985-re az M5-ös autópálya 42 kilométeres szakasza Dabasig és négy forgalmi sávosra szélesítik az 5-ös főutat Lajosmizse és Kecskemét között. Tervezik az M1-es Bicske és a fővá­ros közti szakaszának to­vábbépítését is. Az autópályáknál kevésbé költséges fejlesztésekkel javított a főútvonalak átbo­cs­csátóképességén a KPM. A Székesfehérvárott nemrég el­készült átkelési szakasz pél­dául mintegy meghosszabbí­totta a 8-as főutat Budapes­tig és Dunaújvárosig, egyút­tal vonzóbbá tette a fővárost elkerülő TIR-útvonalat, amelynek kijelölése már ed­dig is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az autópálya-program hát­térbe szorította a Duna­­hidak építését, ismerte el a főosztályvezető. Hosszú tá­von aligha tartható fenn az az állapot, hogy Budapesttől délre mindössze két, vasút­tal közösen használt Duna­­híd köti csak össze az ország két felét. A főhatóság irányí­tásával megvizsgálták a két híd átbocsátóképességét és forgalmát. Megállapították például, hogy nem a bajai híd keskeny mérete (egy forgalmi sáv és napi tíz— tizenkét óra zárvatartás) készteti a járművezetőket út­irányuk megválasztásakor a hét méter széles és a vasút­­forgalom miatt csak har­madannyi ideig lezárt duna­­földvári híd használatára, hanem az a körülmény, hogy a földvári híd esik az or­szágrészek közötti forgalom­áramlás a fő irányába. Új hi­dak megépítésére az ország egyelőre nem vállalkozhat. Abban sincs döntés, hogy a főváros déli részén a VII. ötéves tervben megépülhet-e az autópályákat összekötő híd. A dunaföldvári hídfőnél egy forgalomirányító lámpa felszerelésével kívánják ja­vítani a közlekedést. A Duna menti területek közúti közlekedésének javí­tása céljából szükség van a révátkelőhelyek fejlesztésére és a járműszállító kompok korszerűsítésére, ami első­sorban tanácsi feladat. hídpótló közlekedés javítá­­­sára jó példa Mohács, ahol nemrég új komphajót állí­tottak forgalomba. — csgy Százezer köbméter földet hordtak össze Mint a Margitsziget A régi dunaújvárosiak em­lékezhetnek rá, hogy milyen is volt a Szalki-sziget, ami­kor még sűrű ártéri tűzerdő volt a mai szabad strand he­lyén, amikor szúnyognevelő pocsolyák csillogtak a vas­úti töltés lábánál, a gödrök alján. Százezer köbméter törme­léket és földet nyelt el a sziget egy évtized alatt, és fokozatosan füves tisztások­ká, ligetekké, parkerdővé változott az egykor elvadult táj, a csendben, tudatosan irányított felszínátalakító munka nyomán. Éberhardt Béla, a vá­rosi tanács műszaki osztályá­nak csoportvezetője: a hat­vanas években a halászcsár­da és a kemping közti mé­lyedést töltötték fel először törmelékkel, majd fákat ül­tettek oda. Akkoriban senki sem hitte, hogy a törmelékre telepített fák megmaradnak és erdővé terebélyesednek. Később, amikor a szigeti öbölnél kijelölték a szabad strand helyét és megnyílt a kemping, érdemes volt terü­letszerzés céljából folytatni a m­ély fekvésű ártéri erdők ritkítását és feltöltését. budapesti Margitsziget felszí­­­nét is a múlt században, hosszú időn át odahordott föld- és törmelékkel alakítot­ták olyanra, amilyen. Itt, Dunaújvárosban a műszaki osztály azt is meg akarta előzni, hogy az építők ötlet­szerűen a város határában szerteszét lerakják a földet, törmeléket; megállapodott a terv- és beruházási osztál­­­lyal a lerakóhelyek kijelölé­sében. Így történt, hogy a Castrum, a Dózsa II. város­részekből, a vasműből és egyéb építkezéseknél kiter­melt anyagok folyamatosan a sziget felszínét egyengették. A felszínátalakítást nö­vénytelepítés követte. A kü­lönféle beruházásoknál, pél­dául a gabonasilónál kivá­gott fákért cserébe elülteten­dő csemeték helyét követke­zetesen a szigeten jelölték ki. így települt be lombhul­lató és örökzöld fákkal a ki­kötői iparvágány melletti sé­tány, amely egy évtized múltán a sziget dísze lesz. Ha megmaradt volna ere­deti állapotában a Szalki­­sziget, és most egyszerre akarná a város feltölteni azt a mai állapotnak megfele­lően, huszonötmillió forint is kevés lenne hozzá, mondta egy jártas költségvetéskészítésben szakember, így vi­­szont ingyen volt a föld és az odaszállítása is, mert azt már egyszer elszámolták az építkezések költségei között. A Szalki-sziget átalakítása pár éven belül befejeződik. A szabad strand őszi kotrá­sának hordalékával feltöltő­dik a kemping és a szauna közötti terület, a városból odavitt föld és törmelék rö­videsen kitölti a hajóállomás­ és a ruhagyári út között, a leendő napközis tábor helyén még megmaradt mélyedése­ket. A napokban pedig el­kezdték a hajóállomás fölött a kemping és a Duna medre között levő mélyfekvésű rész megemelését. Ott vízparti sétány lesz, amely körülöleli a kempinget. A sziget feltöltése ezzel kész. A kijelölt lerakóhely ezután a szabad strand északra levő, a Duna-parti üdülősor és a folyam közti ártéri erdő lesz. A debreceni Nagyerdő, a szolnoki Tisza-liget, a nyír­egyházi Sóstó környéke or­szágosan ismert városi pi­henő-üdülőterületek. Velük összemérhető értékű pihenő­hellyé válik — az évtizedes természetátalakító munka ré­vén — a dunaújvárosi Szal­ki-sziget is. Csongor György Nem volt reklamáció A FE­KON dunaújvárosi gyárában már az őszre gon­dolnak. Két-három hét múl­va őszi-téli blúzok, ruhák anyagai kerülnek a szalagok­ra. A dunaújvárosi gyár az elmúlt években csak export­ra dolgozott. A világgazdasá­gi válság nem kerülte el a könnyűipart sem, s a meg­változott körülményekhez termékszerkezetváltással kel­lett igazodniuk a dunaújvá­rosiaknak is. Újabban például férfiingeket és női ruhákat is készítenek külföldi meg­rendelésre. Ebben az évben összesen 900—950 ezer blúzt, illetve ruhát varrnak majd. Különös gondot fordítanak a minőségre, eddig minőségi hibából eredő reklamációjuk nem volt. „Mindent” tudnak, csak együttélni nem Hasznos, ha hasznosítják Idén tízéves a házasság előtti orvosi tanácsadás. Az első évtized tapasztalatairól, a munka hasznosságáról kér­deztük dr. Kiss Dezső nőor­vost, a kórház osztályvezető főorvosát, és dr. Harsányi Józsefet, a család- és nővé­delmi tanácsadó szakorvosát. — Mi a tanácsadás célja? — A szexuális életet, a családtervezést, az együtt­élést nem tanítják az isko­lában, sőt egyetemeken, fő­iskolákon sincs ilyen tan­tárgy. Az általános és közép­iskolákban szervezett osztály­­főnöki órák sem alkalmasak erre. Végül is mindenkinek magának kell megtanulni, elolvasni mindazt, amit ezekről a dolgokról tudni kell. Ennek a tanácsadásnak az a célja, hogy a legfonto­sabbakra felhívjuk a háza­sulandók figyelmét, olyanok­ra mint például családter­vezés, fogamzásgátlás, vér­csoport-összeférhetetlenség, öröklődő betegségek. Aztán a többi már rajtuk múlik. — Kérdeznek is, vagy csak formaságnak tartják a­ ta­nácsadást? — A fiatalok általában komolyan veszik, és igazán tanácsot várnak tőlünk. A legtöbben azonban (a har­mincöt évnél idősebbeknek és­ a másodszor házasulan­dóknak nem kötelező meg­jelenni), szükség­telen rossz­nak tartják, mondják is: „doktor úr, tudunk mi már mindent”. — Talán nem is — úgy­mond — felvilágosítani kel­lene a házasulandókat, mert lehet, hogy tényleg tudnak „mindent", csak éppen együttélni nem tudnak. Pszichológusra lenne na­gyobb szükségük. — A mi család- és nővé­delmi tanácsadónknak nincs pszichológusa. De úgy gon­doljuk, nincs is rá szükség, nem tudnánk kihasználni. Ha valakinek mégis pszicho­lógiai tanács kell, Székesfe­hérvárra küldjük. — A tanácsadás hasznos­ságát nehéz mérni. Mégis két dolgot várhatnánk el: stabilabbak lesznek a házas­ságok és nő a születésszám. Ezekkel pedig nem állunk jól. (Az adatok: a születés­szám csökken, a városban 1977-ben 1183, 1978-ban 1088, 1979-ben 1002, 1980-ban 914, 1981-ben 840 és tavaly 758 születést jegyeztek fel, és jól ismert tény: a válások szá­ma nő.) — Nézze, a házasságkötés előtti tanácsadás ezeket a problémákat nem orvosol­hatja. A házasságokat nem­csak szexuális gondok miatt bontják fel. Ami pedig a születésszámokat illeti j fiatalok sokszor nehezen jut­a­nak lakáshoz, anyagi gond­jaik vannak, három gyereket nagyon kevesen vállalnak. A terhességmegszakítások szá­ma azonban csökkent: a kór­ház ellátási területén néhány évvel ezelőtt még évente több, mint kétezer, utóbbi időben pedig 650—700 ter­hességmegszakítást tartanak nyilván. — Végül is — tíz év után — hasznos ez a tanácsadás? lán — Ezt nehéz eldönteni. Ha­úgy mondanám: min­denkinek annyira lehet hasznos, amennyit hasznosít belőle. Tóth Ildikó 1321-en elégedettek A fiatal családosok lakás­­helyzetéről készült reprezen­tatív felmérés a Dunai Vas­műben. A 2449 megkérdezett közül 1321-en elégedettek je­lenlegi lakásukkal, 392-en szívesen cserélnének lakást, 378-an pedig építkeznének. Saját megítélésük szerint je­lenlegi lakáskörülményeik változtatásához anyagi lehe­tőségekkel 703-an rendelkez­nek, 1070-en viszont nem. A család jövedelmének 10— 20 százalékát 1049-en, 20—40 százalékát 1015-en, 40—50 százalékát 169-en fordítják tartósan lakástörlesztésre. Vegyesipari igen, Tüzép nem A DÖNTÉS MŰHELYÉBEN Helyesen tükrözi-e a való­ságos helyzetet a Dunaújvá­rosi Vegyesipari Vállalat igazgatójának a vállalat munkájáról szóló írásos be­számolója, valamint a helyi Tüzép-telep vezetőjének írá­sos tájékoztatója: ezt volt hivatott eldönteni a városi tanács termelési és ellátási bizottságának múlt heti ülé­se, amelyen hat tanácstag vett részt. * Magyar József­né tanács­tag: — A napokban néhá­­nyan megnéztük a Dózsa vá­rosrészi Patyolat-felvevőt és a Patyolat-szalont. Mindkét helyen jó tapasztalatokat szereztünk. Felkerestük testkultúra-szalont, amely a a vendégek megelégedésére teljes kapacitással dolgozik, s a Szórád Márton úti fod­rászatot. Ez utóbbira ráférne már a felújítás. Csak dicsér­hetjük a vállalat Béke város­részi konfekcióüzemét. ízlé­ses, jól hordható, és ami lé­nyeges, nem drága ruhákat készítenek a város két áru­házának. Tóth Györgyné tanácstag: — Hadd egészítsem ki Ma­­gyarné beszámolóját azzal a tapasztalattal, hogy készsé­gesek a Béke városrészi kon­fekciószalon dolgozói. Ki­szabják, és szívesen fel is próbálják az otthon meg­varrt ruhát. Farkas György tanácstag­ arra kér választ a vállalat jelenlevő igazgatójától: mennyire terjedtek el az új vállalkozási formák (szerző­déses üzemeltetés, vállalati gazdasági munkaközösség) és milyen tapasztaltokról lehet számot adni? Szente György­né tanácstag a Kiváló Dolgo­zó kitüntetések odaítélésének feltételeit tudakolja, Jáksó József tanácstag pedig a vál­lalási határidők hosszát teszi szóvá, megtoldva azzal az észrevétellel, hogy az ígért határidőt sem mindig tartja be a Patyolat. Dr. Illyés Jó­zsef tanácstag a bizottság el­nöke pedig a patyolatüzem írásos beszámolójában meg­említett mostoha körülményeiről kér szociális bővebb tájékoztatást. Az elhangzottakra Miháldi­­necz Jenő igazgató válaszolt,­­a késedelmet legutóbb gép­felújítás okozta, de jogos a kritika, mert munkaszerve­zési hiba is előfordult, a Ki­váló Dolgozó kitüntetésekre az üzemi négyszög teszi javaslatot. Majd a bizottság a összegzésképpen megállapít­ja: sokat fejlődött a vállalat, a lakosság elvárásainak meg­felelően bővítette hálózatát és jó gazdasági eredményt ért el. A helyi Tüzép-telep veze­tőjének tájékoztatója már nem arat egyértelmű helyes­lést a tanácstagok között. Az idén áprilisban végzett népi ellenőri vizsgálat jegyző­könyvét megkapta mindegyik bizottsági tag. Nem fogadják el Oncsák Ferenc telepvezető magyarázatát arról, hogy miért nem vált be az előze­tes építőanyag-biztosítási rendszer Dunaújvárosban. Tóth Györgyné: — Az építtető nyilván ott veszi meg az építőanyagot, ahol előbb megkapja. Ezt csak akkor ki­fogásolhatja a Tüzép, ha a jelzett határidőre biztosan megszerzi az anyagot, vagy ha előjegyzett mégsem, kárpótolja az építtetőt. Ma er­ről szó sincs ... Dr. Illyés József: — Szá­mos gond abból ered, hogy a telepvezetőnek gyakorlati­lag nincs önálló cselekvési lehetősége a tröszt-típusú szervezet keretei között. Az ÁFÉSZ-ek építőanyag-tele­peinek azért jobb az áruel­látása, mert több forrásból szerzik be az építőanyagokat. A bizottsági tagok és a meghívottak megjegyzései­ből, észrevételeiből cseppet sem hízelgő kép alakul ki a Tüzép munkájáról és a du­naújvárosi építőanyagellátás­­ról. Van elegendő építő­anyag az országban, hiszen a házak végül is megépülnek, de az áruterítés egyenetlen, igen sok a „keresztbe” szál­lítás, ami pazarlás. A duna­újvárosi Tüzép például a múlt évben 75—80 családi ház építéséhez elegendő ce­mentet, téglát, tetőfedő anya­got értékesített. Az itt el­adott vasbetongerenda viszont 490 családi ház szükségletét fedezte. A városi és környék­beli építkezések építőanyag­készletét csak részben elégíti ki a dunaújvárosi telep, amelynek áruellátása, mun­kaerőhelyzete, telepi rendje, vagyonvédelme, energia­hálózatának villamos­­bizton­sága igen sok kívánnivalót hagy maga után. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága — a termelési és ellátási bizottság állás­pontját is figyelembe véve — ma tárgyalja meg a Ve­gyesipari Vállalat tevékeny­ségét és foglalkozik a Tüzép­­telep munkájával, s építő­anyag-ellátással. Cs. Gy. * OKÜ-tsz kooperáció Negyvenezer szántóval Együttműködési szerződést kötött az Ózdi Kohászati Üzemek és a Putnoki Egyetér­tés Termelőszövetkezet olyan közösen előállítható termé­kek kifejlesztésére és gyártá­sára, tehát amelyek hiánycikkek, gyártásukkal ellátási gondokon enyhítenek. Arra törekednek, hogy a termé­kek, alkatrészek, szerszámok piacképesek és természetesen gazdaságosan előállíthatók legyenek. A szerződés értelmében a putnoki termelőszövetkezet ebben az évben negyvenezer szántóvasat állít elő és szál­lít a mezőgazdaságnak. 1350 gyerek Alsóörsön IRÁNY A BALATON! Június 18-án nyílik és au­gusztus 22-én zárja kapuit a dunaújvárosiak alsóörsi úttö­rőtábora. A vasmű altáborá­­ban 1000, a városi tanácsé­ban 350 gyerek nyaralhat összesen az idén a Balaton partján. Az 1000-ből 36 az NDK- beli Riesából, 40—40 Kassá­ról és Ostravából érkezik. A Magyar Rádió és Televízió 80, a dunaújvárosi IKVGV 50, a 26-os ÁÉV 20 üdülő­­jegyet kapott a vasmű altá­­borába. A tanácséban pedig 9 dunaújvárosi általános is­kola úttörői és kisdobosai pihenhetik ki az iskolaév fá­radalmait. A faházak lakkozása, a festés, a mázolás, a park csi­nosítása megtörtént, gondo­san­ előkészített táborba in­dulhatnak rövidesen az első turnus résztvevői a tanév befejeztével.

Next