Dunaújvárosi Hírlap, 1983. augusztus (28. évfolyam, 61-69. szám)
1983-08-12 / 64. szám
1983. augusztus 12., péntek Mit? Hol ? Mikor? Video-Disco. (Panoráma Vendéglő. Augusztus 13-án, műsorvezetők: Nepp —Miszlai). E-GO együttes koncertje. (Szabadidőpark. Augusztus 14-én 20 óra 30 perckor). Térzene. Dunai Vasmű tűzoltókoncert-fúvószenekara. (1983. augusztus 12-én pénteken, a Dózsa mozi előtt, 15 óra 30 perckor) Szoborpark. (Alsó Duna-part. Lejárat Kossuth Lajos utcai kilátónál.) a Textil-iparművészeti kiállítás. (Uitz terem. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta l—19-ig) Dunaújváros története az őskortól napjainkig. (Intercisa Múzeum. A tárlat látogatható hétfő kivételével, naponta 10—18 óráig). RUDAS LÁSZLÓ IFJÚSÁGI KLUB Szabad Klubnap. (Balogh Ádám utca 24. Augusztus 12-én, 13-án, 14-én, 18—22 óráig.) Ki dolgozik nyáron? Oroszlánfogás Hiszik, vagy sem, rengeteg történetet tudnék mesélni a pedagógusok nyári munkavállalásáról. Csak két szélsőséges véleményt hadd írjak le, mindkettőt tanító, tanár szájából hallottam: — Dolgozok én épp eleget a tanévben. A nyár az enyém. Majd bolond leszek neveletlen kölykök után futkosni, veszekedni, hogy kié legyen a pasztell-készlet. És ha valamelyik elmerül a strandon? Az kéne még nekem! Az iskolában töltött kilenc hónaptól is tisztára ki vannak az idegeim. — Szeretem a gyerekeket. Minden programnak tudnak örülni, engem boldoggá tesz, ha megismertethetem velük a Rám-szakadékot, ha nevetnek a bohócműsoron, ha jól sikerül a szalonnasütés. Az egész életüket meghatározzák ezek a nyári élmények. Nem érzem tehernek a kirándulást, táborozást. Nyaralok én is velük. Könnyű lenne ráfogni az első véleményre, hogy fiatal (vagy öreg) mondta, persze, hogy még (vagy már) nem tud lelkesedni a munkájáért. És olcsó igazság lenne a második vélemény hallatán ítélni: milyen jó, hogy sok idős (fiatal) pedagógus hivatásának érzi munkáját. A dolog nem ilyen egyszerű. Először is: a nyár a pedagógusoknak sem nyaralás. Azaz nem minden pedagógusnak. A nagy többség nyáron is dolgozik, tábort, napközit vezet, kirándulni viszi a gyerekeket. De olyanok is vannak, akik évről évre „kibulizzák” maguknak a kötetlen két hónapot. Oroszlánfogás — így nevezte el egyik tanár ismerősöm azt, amikor a nyári munkára szervezik a pedagógusokat. Mert ki fog dolgozni nyáron? Aki akar , és aki nem. Mindenki, aki fennakad a hálón. Akinek nincs pici gyereke, akit nem visznek nyár végén katonának, aki nem megy továbbképzésre, aki nem vár műtétre, vagyis, aki nem tud olyan nyomós indokot (esetleg indoknak álcázott kibúvót) találni, amivel mentesítheti magát. Az oroszlánfogás persze a kollektíva előtt és demokratikus keretek között zajlik. Megkérdezik, ki vállalna munkát, és ha nincs elég önként jelentkező, beosztják a tartózkodókat is. A példa kedvéért négy iskolában megnéztük, kik dolgoznak nyáron. Ebből a négy iskolából idén 104 pedagógus vezet tábor, napközit, 75 százalékuk a nagyon fiatalok és az idősebbek közül kerül ki. Az egyik iskola igazgatója azt mondta: szerencsére idén nem kellett mindenkit beosztania, a másik így fogalmazott: mindenkinek vállalnia kellett munkát. Hogy fiatal, vagy a idős-e a pedagógus, az tehát semmit nem jelent. Hogy vállalta, vagy beosztották — inkább ez lehetne téma. Sok pedagógus évről évre kéri magát nyári munkára, miért sem mindegy: szereti a gyerekeket, vagy pénzre van szüksége?) Példás kezdeményezés például Vasvárié: a kiszesek elvállalaták egész nyárra az alsóörsi tábor felügyeletét. Ugyanebben az iskolában annyi nyári elfoglaltság van, hogy több pedagógusnak még az őket megillető minimális szabadságot sem tudják kiadni. És most jöjjön megint a másik oldal. Tudok (tudunk) olyan tanárról, aki szerepel ugyan a nyári munkát végzők listáján, s bár önként jelentkezett, a táborba már nem utazott el. „Megvett” maga helyett egy fiatal, vagy nyugdíjas kollégát. Szabálytalanság nem történik, megkéri a kollégáját, hogy helyettesítse. Más kérdés, hogy naponta száz-kétszáz forinttal egészíti ki a soványka táboroztatói fizetést. Azzal takarózik: mindenki jól jár. Ő nem dolgozik (mert megteheti, hogy sok száz forinttal váltja ki magát a munka alól), a kezdő vagy nyugdíjas kollégának pedig szüksége van pénzre. Véleményt mondani, ítélkezni, csak ezek ismeretében lehet. Mert nem számít, hogy idős, vagy fiatal a pedagógus, aki felügyel nyaranta a gyerekekre, s mint láthatjuk, nem érdekes az sem, önként, vagy utasításra dolgozik-e. A lényeg: hogyan dolgozik? Unottan, vagy szívvel-lélekkel? De erről már a gyerekek tudnának mesélni. J. K. Nosztalgiaakciónk Mi volt, mi nem volt A kép közepén látható folt nem a nyomda hibája! Egyszerűen így, ilyen állapotban sikerült olvasónknak megőriznie a fotót az 1955. május 1-i felvonulásról. A menet élén balról jobbra a vasműsök: Cseh Kálmán, Németh Ferenc, Závodi Imre, Szentmiklósi Sándor és Árvai Pál. (Beküldte: Nyíri Endréné) Beethoven Martonvásáron Az utolsó koncert Utolsó előadásához érkezett a martonvásári Beethoven-koncertsorozat. Ma és holnap (eső esetén vasárnap) este hét órától tartják a zenés nyári esték utolsó koncertjét. A kutatóintézet arborétumában rendezett programban Ruha István romániai hegedűművész mutatkozik be a közönségnek. A műsoron a Prometheusznyitány, a G-dúr és az F- dúr románc, valamint az V. szimfónia szerepel. Győri László: Ostornyélen vizet húz fel gémeskútból. A kútógas megnyikordul, olyan száraz. Vizet húz egy néma ember. Szikár, inas, csontos, éppen olyan, mint a kútgém, és az aszott káva, mint a mellkas. Kút nyikordul, ő pedig peng, mint a kasza, ha az ujjhegy megpöccinti, így a válasz. Jobb kéz, bal kéz. Egyre lejjebb Váltódik az ostornyélen, a vödör meg egyre följebb száll az égbe a kútgémen. GÉMESKÚT Ember egy Tornyai-képen Könyvek - házhoz szállítva Nemcsak Időseknek Kibővíti szolgáltatásait a központi könyvtár. Korábban megszervezték már a könyvek házhoz szállítását, hogy az idős emberek se maradjanak olvasnivaló nélkül. A könyvtárosok rendszeresen felkeresték a lakásaikon az idős embereket, új könyveket vittek és visszacserélték a régit. Mostantól nemcsak az idős emberek igényelhetik ezt a humán szolgáltatást, hanem mindazok, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt hosszú időre lakásukhoz vannak kötve. A rászorulók telefonon (16-797), illetve levélben (MMK Központi Könyvtár 2400 Dunaújváros, Apáczai Csere János utca 9—11.) kérhetik az olvasnivaló házhoz szállítását. Fotókiállítás a Az ember és a Velencei-tó címmel országos fotókiállítás nyílt Agárdon, az Agárd Hotel előcsarnokában. A tablókon kilencven fekete-fehér és színes felvételen 38 szerző mutatja be a Velenceitavi tájat, a vízivilágot, a Velencei-tóról tó mosolygós és viharos arcát, a pihenés, a sportolás emlékezetes pillanatait. A fényképkiállítást augusztus 13-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Ezután a tárlatot bemutatják Gárdonyban és Velencén is. Ha Pestre megy... Múzeumok új szerzeményei Az elmúlt hónapokban számos érdekes tárggyal, elsősorban e századi emlékekkel gazdagodtak a múzeumok. A Közlekedési Múzeum az eltelt több, mint fél évben eredeti járművekkel gyarapította vasúti, repülési és modellegyüttesét. Van közöttük gőzmozdony, Kandórendszerű villamos mozdony, fedett teherkocsi és poggyászkocsi, MT—1 típusú mentőhelikopter és Fokker F. VIII. típusú repülőgépmodell. Hozzájutott a múzeum egy 1948—1970 közötti, mintegy 100 darabból álló egyenruha-gyűjteményhez, s átvett a MÁV rajztárából mozdony- és vasútikocsi-tervrajzokat és különféle gőzmozdonyokkal kapcsolatos egyedi dokumentumokat, úgynevezett mozdonykönyveket. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum egy cipészmester dokumentum-anyagával gazdagodott. Az emlékegyüttesnek az ad különös jelentőséget, hogy a mester műhelye illegális kommunista találkozóhely volt a budapesti Kulich Gyula tér — egykor Kálvária tér — 18. számú házának II. emeletén. A suszterasztal titkos rekeszében az illegalitásban működő párt különböző kiadványait őrizték. A Magyar Nemzeti Múzeum sokféle ezüsttárgy mellett hozzájutott egy olyan hímzett zászlóhoz is, amely 1925 körül készült, s „A volt császári és a királyi, Hindenburg tábornagy nevét viselő 69. gyalogezred budapesti bajtársai” felirat olvasható rajta. Érdekesség egy másik „hadi emlék” is: egy rézöngyújtó, amelyet az I. világháború idején készítettek töltényből. A Néprajzi Múzeum csupán júniusban több, mint 80 műtárgyat kapott, köztük egy eredeti, a pueblo indiánoktól származó tárgyat: a termékenység-varázslást — esőcsinálást — szolgáló fából készült, festett figurát. Hová tennénk a vendégeket? Hotel Kollégium Törött ablak, hiányzó tükör és villanykörte, kitépett konnektor, kopott zuhanyozófülkék, rózsa nélküli zuhanyok — ez a kép tárul elénk az ötödik emeleti férfimosdóban. A WC-ben zubog a víz, rossz az egyik tartály. A második emeleti vizesblokk bejárati ajtaján papírdarab függ, oroszul és angolul írták rá, hogy a mosdó a hölgyeké. Az egyetlen női mosdó az épületben. A vendégek avagy figyelembe veszik ezt tényt, vagy „elosztják” egymás között az emeleteket, vagy őrt állnak, amíg valaki mosdik. A szobák négyszemélyesek, két emeletes ágy szolgál bennük fekhelyül. Nem „csillagtalan” szállodában, nem is turistaszállóban, hanem kollégiumban vagyunk. Amely azonban minden nyáron alkalmi szállodává lép elő. Szálláshely — olcsó áron. Személyenként harminc forint egy éjszakára. — Tavaly még csak húsz forintot kellett fizetni — mondja Lőrincz Sándorné, a dunaújvárosi főiskola Rózsa Ferenc kollégiumának gondnoka. — Mekkora a forgalom? — A múlt nyáron 2280 vendégnapot könyveltünk el. — Húsz forintjával számolva ez 45 ezer 600 forintos bevételt jelentett. Megéri tehát kiadni a kollégiumot? — A haszon lényegesen kisebb ennél. Vendégéjszakánként nyolc forint illeti meg a kollégium személyzetét, hetven százalékban a fizikai, harminc százalékban az adminisztratív dolgozókat. Az üzemelési költség magas, mosatásra, villanyra, meleg vízre rengeteg pénz megy el. Évente általában három— négyezer forint marad nyári bevételből, amit aztán a a kollégium otthonosabbá tételére, például olvasólámpákra költünk. Ez az összeg nem arányos azzal a hátránnyal, hogy a berendezés közben használódik és kopik, sőt ki váit téve az esetleges rongálásnak is. — Vandalizmus szerencsére nem fordult elő. Félünk is az anyagi károktól, ezért zárkózunk el az egyéni turisták fogadásától. Mi csak a szervezett csoportokat, a városi rendezvények meghívottait szállásoljuk el. — Ha nyáron is zajlik itt az élet. mikor tudják elvégezni a nagytakarítást és a karbantartási, felújítási munkálatokat? — Egész évben folyamatosan csináljuk. A Dózsa György út 37-es számú épület negyedik emelete jelenleg építési terület, szeptember—októberben pedig a harmadik emelet lesz az. két A nyári hónapokban mindépületre — a Dózsa György út 33. szám alattira is — szükség van. Akadnak egynapos vendégek és egyhónapos lakók. Pénzért és ingyen, attól függ, ki, milyen minőségben érkezik. A főiskolások: a termelési gyakorlat magyar és német résztvevői, a szendvicsképzés szerint tanuló elsőévesek, a Baátság építőtábor szovjet fiamptjai, illetve az egyetemi előkészítő tábor tagjai természetesen nem fizetnek. Cserealapon történik az NDK-beli és csehszlovák családok üdültetése is. Mindez persze a főiskola belső ügye. A közgazdász-vándorgyűlés 59 résztvevője, a papírolimpia 408, az Intercisa Kupa 260, az igazságügyi szpartakiád több, mint 400, a búvár Európa- bajnokság 100 résztvevője viszont a város vendége. A lista ezzel még nem teljes: hiányoznak róla például a bolgár gyerekek és a lengyel főiskolások. Hová tennénk őket a Hotel Kollégium nélkül? Mi volna, ha a diákotthonok nem vállalnák a nyári szerepkört? (Kovács) _rats