Dunaújvárosi Hírlap, 1984. május (29. évfolyam, 36-43. szám)

1984-05-25 / 42. szám

LENIN ÜZENETE Hatvanöt évvel ezelőtt, 1919. május 27-én írta meg Vlagyimir Iljics Lenin üdvözlet a magyar munkásoknak című cikkét, amelyet még aznap átadott Szamuely Tibor­nak, a Magyar Tanácsköztársaság Moszkvában tartózkodó egyik vezetőjének. Írása a Pravda május 29-i számában jelent meg. Itthon a Vörös Újság 1919. június 7-i száma közölte az üzenetet, amely a magyar szocialista forradalom nagy jelentőségét méltatja, mint az első forradalomét, amely Oroszországon kívül kitört, és amely így az első példa is Európa számára. Ebben a magyar munkásokhoz inté­zett üdvözletében Lenin azt is hangsúlyozta: „...Nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege és nem elsősorban az erőszak. A proletárdiktatúra célja, hogy megteremtse a szocializmust, megszüntesse a társadalom osztályokra tagozódását, dolgozóvá tegye a társadalom valamennyi tagját, és megfossza talajától az embernek ember által való mindenféle kizsákmányolását." A magyar munkásokat, a Magyar Tanácsköztársaság híveit fellelkesítették Lenin szavai: „Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolók ellen, háború a szocializmus győzelméért." önállóbban, rugalmasabban A jövőre gondolva Lehet-e a szó szoros ér­telmében vállalati kereske­delempolitikáról beszélni — s persze kereskedelempoliti­kát „csinálni” — olyan mo­nopolhelyzetben lévő gazdál­kodó egységnél, mint a Du­nai Vasmű? Hiszen a nagy­vállalat döntő fontosságú alapanyagait, hogy honnan, milyen áron, mennyit vásá­rol, legtöbb esetben magas szintű államközi szerződések rögzítik, termékei értékesí­tésekor pedig a hazai ipar iránti ellátási felelőssége a meghatározó. A magyar gazdaság jelen­leginél dinamikusabb fejlő­désének kulcsa a valódi ver­senyhelyzet megteremtésé­ben, a szabályozott piac tör­vényszerűségeinek mainál teljesebb kibontakoztatásá­ban található meg. A vasmű párt-vb ezért, amikor hétfői ülésén napirendre tűzte a vállalat kereskedelempoliti­kájának értékelését, s fej­lesztési irányainak meghatá­rozását, már a következő évek követelményeivel szá­molt és tervezett. Legfontosabb vállalati fel­adat: megfelelni a piac köz­vetítette igényeknek. Annál is inkább, mert — mint a vitában kritikusan megálla­pították — jelenleg a vasmű termékei minőségben, men­­­nyiségben, időben nem min­den esetben felelnek meg pontosan a vevők támasz­totta követelményeknek. Ez lemérhető a megrendelések teljesítését szolgáló termelési programok megvalósulási arányában. Meglehetősen nagy eltérések mutatkoznak egy-egy konkrét termék ese­tén. (A kérdés másik oldala, hogy a vasmű sem képes mindig érvényesíteni érde­keit partnereivel szemben.) Ezért a piaci igények gyors és pontos továbbítása a ter­melési, beruházási, műszaki, technológiai fejlesztési folya­matokba rendkívül fontos. A termelési kooperációban rejlő lehetőségeket a jelen­leginél jobban, gyorsabb ütemben kell a vállalatnak kihasználnia és kamatoztat­nia. Másrészt a vállalat egyes gyáregységeinek na­gyobb önállóságot kell bizto­sítani, a rugalmasabb alkal­mazkodóképesség érdekében. Helyes kereskedelempoli­tika megvalósításával is iga­zodni kell a változó körül­ményekhez, állapította meg többek közt a nagyvállalat párt-végreha­j­tó bizot­tsága. S. M. A BNV szovjet pavilonjában Autóvonat és robot Az idei BNV-re a KGST fennállásának 35. esztende­jében kerül sor. A szovjet pavilon sok kiállítási tárgya a szovjet—magyar, illetve a szovjet és a többi KGST- tagország tudományos sikeres termelési, és műszaki együttműködését tükrözi. Mintegy 2000 kiállítási tárgy mutatja be az össze­fogás eredményeit, a Szov­jetunió kulcsfontosságú iparágait. Filmek, prospektu­sok szemléltetik a gazdasági fejlődést, és annak a társa­dalom életére gyakorolt elő­nyös hatását. A többi között bemutatko­zik a vegyipari és olajipari gépgyártás, a szovjet ipar e két ágazata. A BNV-re ké­szülve azokat a termékeket választották ki, amelyek va­lószínűleg érdeklődést kelte­nek a magyar partnerek kö­rében, így például a Techmasex­­port egyesülés vegyipari gépgyártó standján beren­dezések, köztük az agresszív közegekben végzendő mun­kához készült zománcozott berendezések láthatók. Ezek kidolgozásában a szovjet és a magyar szakemberek az együttműködés sokéves ta­pasztalatával rendelkeznek. A Machineexport olajkiter­melő berendezést mutat be: ipari armatúrát, amelynek kifejlesztésében magyar konstruktőrök is részt vet­tek, továbbá a fúróaggregá­­tot, csapolószivattyút stb. Az Elektronorgtechnika egyesülés részlegén is első­sorban az együttműködés eredményei láthatók. Közé­jük tartozik a különböző elemek összerakásának és szétszedésének automatizá­lására szolgáló RF—202M ipari robot, amely 9 prog­ram betáplálását és huza­mos tárolását biztosítja. Ér­­­dekes a szovjet, a magyar, csehszlovák, a bolgár konstruktőrök által közösen kifejlesztett és a gyártás­­szakosítás és kooperáció alapján előálított EVM—1061 számítógép is. Meg kell em­lítenünk az SM—1300 mik­roszámítógép bázisán készült specializált irányító számító komplexumot, amelynek ki­­fejlesztésében részt vettek magyar konstruktőrök.­­ Az Analit-cég új műszere­ket mutat be a Machpribo­­rintorg egyesülés kiállítási részlegén. E cég valamennyi műszere tartós keresletnek örvend, különösen a gáz és szilárdtest-lézerek, a speciá­lis analizáló műszerek, mikroanalizátorok, az opti­­­kai üveg. Az Analit-cég ex­portjának 80 százaléka KGST tagállamokba irányul. a Magyarország a cég áruinak nagy vásárlója. A szovjet kiállítás legér­dekesebb részlegei közé tar­tozik a Belorusz SZSZK részlege. A szovjet kiállítás belorusz részlegén megte­kinthető szerszámgépeket — az egyszerű fúrógépektől egészen az automata gyártó­sorokig — a világ hetven or­szágába exportálják. A köz­társaság autói is jól ismer­tek. A kiállítás vendégei most, többek közt a MÁZ— 5432 márkajelzésű vontatót és a kéttengelyes MÁZ—9397 nyerges pótkocsiból álló „autóvonatot” láthatják. EVM elektromos számítógépes robot szerelése a vilniuszi neuro­­kibernetikai laboratóriumban Öntözőberendezés, kedvezménnyel Gondban a gyártók Jelentős állami támogatás­sal vásárolhatnak öntözőgé­peket június végéig a mező­­gazdasági nagyüzemek. Mi­nisztertanácsi rendelet teszi lehetővé, hogy a termelőszö­vetkezetek és az állami gaz­daságok tartalékalapjuk het­ven százalékát erre használ­hassák. A Fejér megyei Agroker Vállalatnál eddig több gaz­daság — köztük a besnyői és az előszállási téesz — ös­­szesen huszonhárom öntöző­­berendezést igényelt. A szek­szárdi és a gyöngyösi mező­­gazdasági gépgyár azonban ennek csak egy részét iga­a­zolta vissza: az egyik napról másikra megnövekedett igényeket nem tudják kielé­gíteni. A mezőgazdasági üze­mek és a gyártók kérése: július 31-ig hosszabbítsák meg a kedvezményes vásár­lási lehetőséget. Erről a kö­zeljövőben döntenek. Mongólia tegnap, ma, holnap ígéretes fejlődés Mongóliába — hiába, a tá­volság nagy úr — ritkán jut el magyar turista. Talán ez­zel magyarázható, hogy ben­nünk szívósan tovább él az a a néhány sablon-kép, amely távol-keleti ország nevé­nek említésekor az átlagem­berben rendszerint „beug­rik.” A jurta, ez a díszes, lakóházat helyettesítő ne­mezsátor, a teve- vagy ló­háton iskolába tartó gyere­kek, a végtelen, lakatlan ho­moksivatagok, a kumisz (er­jesztett lótej), mint nemzeti ital. S valóban: a jurta ma is a mongol települések képét meghatározó látvány, a gye­rekek pár esztendős ko­rban „nyeregbe szállnak”, s az ál­lattenyésztés napjainkban is a népgazdaság­ alapvető szek­tora. De az is tény, hogy a mai mongol valóságot gyors, nem egyszer gyökeres a változás jellemzi. Ez vonat­kozik mindenekelőtt a tár­sadalmi és gazdasági életre. Az ország 1924-ig, a szocia­lista átalakulás kezdetéig nemhogy a kapitalizmus kor­szakáig nem jutott el, ha­nem szinte prefeudális vi­szonyok között élt. A most már hat évtizednyi fejlődés egyik fő sajátossága éppen az, hogy történelmi léptékkel viszonylag rövid idő­­ alatt évszázados utat jártak be, korszakos előrelépést tettek meg. Mongólia messzeme­nően kihasználta a Szovjet­unióval, majd később a töb­bi szocialista állammal foly­tatott gazdasági együttmű­ködés előnyeit. (1962 óta tel­jes jogú tagja KGST-nek), s az érvényben lévő hosszútá­vú tervek a korszerű ipari­agrár struktúra kialakítását tűzik ki célul. A népgazdaság fő felada­tai a mezőgazdaság terén je­lentkeznek — itt dolgozik a foglalkoztatottak döntő több­sége. A növénytermesztés­nek — földrajzi, történelmi és vallási okok miatt — nin­csenek hagyományai; gya­korlatilag csupán az ötvenes évek végétől fejlődött­ ki.­­A fő gond jelenleg az idő­járásból eredő ingadozások leküzdése, a takarmányellá­tás állandó biztosítása, az átteleltetések megoldása, az elhullás csökkentése. Ehhez az itatórendszerek építésére, színvonalas állategészség­ügyi szolgáltatásra van szük­ség. Nagy erőfeszítéseket tesznek az állattenyésztők nem ritkán mostoha életkö­rülményeinek könnyítésére, a lakás- és kulturális feltéte­lek javítására. Összességében elmondható: Mongóliában tovább folyta­tódik a népgazdaság tervsze­rű bővítése. Az ország hos­­­szabb ideje a KGST egyik legdinamikusabban fejlődő tagállama. (Külkereskedelmi forgalmát is szinte teljes egészében a szocialista kö­zösség kebelén belül bonyo­lítja le.) Mongol megítélés szerint a lendületes előrelépést aka­dályozó egyik tényező szükséges munkaerő hiánya.­­ Érthető tehát, hogy a kor­mányzat minden eszközzel segíti a népességszaporulat emelését. Nem csekély ered­ménnyel : a gazdaság fellen­dülésével párhuzamosan az ország sokáig stagnáló lakos­sága a hatvanas évek elejé­től napjainkig ugrásszerűen, mintegy 50 százalékkal nőtt. A népességszaporulat jelen­leg eléri az ázsiai viszonylat­ban is kiugrónak számító 30 ezreléket. Az átlagos család­nagyság 6—7 fő, vagyis egy­­egy famíliában általában 4— 5 gyermek van. A lakosság fele manapság 30­­ évesnél fiatalabb! A pillanatnyi munkaerő-gondokat ez per­sze nem oldja meg, de bizto­sítékot jelenthet arra, hogy a mostani demográfiai hul­lám az elkövetkező évtize­dekben elősegíti a távol-ke­leti baráti állam ambiciózus fejlesztési terveinek valóra váltását. Sz. G. Húskombinát a fővárosban 1984. május 25., péntek A napközis táborért Júniusban hulladékgyűjtés Hulladékgyűjtési akciót szervez június 18-tól a HNF dunaújvárosi bizottsága. Minden városrészben két na­pon (egyszer délelőtt, egy­szer délután) szedik össze a lakóházak elé rakott hasznos hulladékot a MÉH teher­autói. Elsősorban papírt, ron­gyot, üveget, autógumit gyűj­tenek. A népfront körzeti bizottságai által szervezett akció egyelőre kísérleti jel­legű, a későbbiekben a mos­tani tapasztalatok alapján rendszeresen szerveznek majd hasonló gyűjtéseket. A hulladékért kapott pénzt mindenkor közösségi célokra fordítják: a júniusi akció bevételéből a napközis úttö­rőtábort korszerűsítik. Táncosnő Szoboravatás Fehérváron Új képzőművészeti alko­tással gazdagodott az Alba Regia napok alkalmából Szé­kesfehérvár: a belváros egyik hangulatos terén felavatták Medgyessy Ferenc Táncosnő című bronzszobrát. A tánc szépségét megörökítő plasz­tika a művész özvegyének ajándékaként került a vá­rosba, s a helyi városszépítő és -védő egyesület állította fel. Az új szobor — amely köré a székesfehérvári in­gatlankezelő vállalat kőpado­kat állított fel — hangulato­sabbá, szebbé tette a Kos­suth utca és a Táncsics utca kereszteződését, a városrész kellemes sétálóhelyét. Akiket érdekelt a város jövője Elmondták véleményüket A múlt év végére készí­tette el a Városépítési Tudo­mányos Tervező Intézet Du­naújváros hosszútávra szóló rendezési tervét, amely — a tanácsülés jóváhagyása után — kötelező érvényű törvény lesz a városfejlesztő beruhá­zások és mindenféle terület­felhasználás számára. Épp ezért arra törekednek a terv megrendelői (a városi tanács műszaki osztálya) és kidol­gozói (a VÁTI kollektívája), hogy a lehető legjobb terv­­változatot terjesszék a dön­tésre hivatott testület elé. E cél érdekében tartották meg hétfőn Dunaújváros ál­talános rendezési tervének társadalmi vitáját, amelyen bárki elmondhatta vélemé­nyét, megtehette javaslatát. Az ott elhangzottakról írá­sos anyag készül, amit a terv anyagaival együtt meg­kapnak a tanácstagok, hogy döntésüket körültekintően megalapozhassák. A társadalmi vita közér­deklődésre számot tartó kér­dései és a rájuk adott vála­szok a következők voltak: A Pentele városrész újjá­­épülése mikor kezdődhet el, hiszen az építési tilalom még ma is gátolja igen sok területen a magánerős épít­kezést. Az általános érvényű terv jóváhagyása nem elegendő az építési tilalom feloldásá­hoz, de ennek ismeretében már elkészíthetők a részletes beépítési tervek, amelyek birtokában , meghatározható lesz, hogy hol mit szabad, vagy éppen kívánatos enge­délyezni. Jó hír az ott la­kóknak: még az idén elké­szül a Rácdomb, az Öreg­hegy és az Arany János utca keleti oldalának a terve, ott zöld utat kaphatnak az épít­tetők. Kevesen tudják: az építési tilalom alatt álló öve­zetekben is lehet egy ízben bővíteni a lakóházat, indo­kolt esetben még a mellék­­épületek emelése is engedé­lyezhető. Távlatban a városközpont részévé válik a Vöröshad­sereg útjának a környéke. Hogy illeszkedik ebbe az elképzelésbe a szennyezett vizű Alsófoki-patak, befe­dik-e a medrét? Részletes tervezési feladat eldönteni, hogyan vezetik át a vízfolyást a terület alatt. A MÉLYÉPTERV megbízást kapott a megoldás vizsgála­tára. Távlatban zárt elveze­téssel számolnak. Sor kerül-e a Pentele vá­rosrész csatornázására, kér­dezték többen is. A válasz: igen. Ennek nincs műszaki akadálya. Csak pénz nincs hozzá. A lakosság áldozat­­vállalásával és tanácsi támo­gatással valósulhat majd meg a városrész gázprog­ramjához hasonlóan. A jóváhagyás előtt álló terv szerint zöldövezet lenne a Baracsi út keleti oldala. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a zöldterületi jelleg megtartása mellett legyen lakóházakkal beépíthető övezet. Mivel mindkét vál­tozat elfogadható, a tanács­ülés határoz majd. Ha „megtelik” a Volán­telep mögötti garázsváros, hová lehet újabb garázso­kat építeni? A rendezési terv a Béke városrész és a vasútállomás közötti területsávot tartalé­kolja erre a célra. A város és környéke szer­ves egység. A most elkészült általános rendezési tervből kimaradtak a szomszédos községek, ami kétségkívül fogyatékossága az elkészült munkának. A közelmúltban Baracs elkészíttette rendezési tervét, a lakásépítési prog­ramhoz kapcsolódva Nagyve­­nyim fejlesztési terve is el­készült. Rácalmás rendezési terve régi és elavult, ezért felülvizsgálatra szorul, Kis­­apostagnak pedig semmilyen fejlesztési terve nincs. A hi­ányzó, illetve korszerűsítésre szoruló tervek pótlólagos el­készítése — a megye anyagi támogatásával — indokolt lenne, állapították meg a társadalmi vitán résztvevők. Cs. Gy.

Next