Dunaújvárosi Hírlap, 1985. január (30. évfolyam, 2-9. szám)

1985-01-29 / 9. szám

AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Kórházrekonstrukció itt és Fehérváron Milliárdok, egészségünkért korszerűsödik, gyarapszik idén a dunaújvárosi kórház. A napokban lesz a régi szü­lőotthonból átalakított kór­házi elmeosztály műszaki át­adása. A pszichiátriai gondo­zóval és alkoholelvonóval ki­egészített, közel kétszáz ágyas részleg a berendezés után előreláthatólag május­tól fogad betegeket. A csak­nem 27 millió forintos be­ruházás jelentősége igen nagy: helyben el tudják lát­ni a járó- és a krónikus be­tegeket, nem kell Székesfe­hérvárra küldeni őket. A sú­lyosabbakat azonban tovább­ra is a megye más intézetei­ben kezelik. A pszichiátriai gondozó belépésével a kórház negyedik emeleti ideggyó­gyászatán negyven ágy fel­szabadul, amit a sebészeti osztály kap meg. Ugyancsak belső átcsoportosítással lét­rehoznak egy harmincágyas blokkot, agyvérzéses, agyi keringési betegségekben szenvedők ápolására. Folytatják az épület belső felújítását is. Elsőként a ne­gyedik, majd a harmadik, végül pedig az ötödik eme­leti osztályokat hozzák rend­be. Festik, mázolják a kór­termeket, kezelőket, folyosó­kat, személyzeti és kiszolgáló helyiségeket. Ugyancsak eb­ben az évben kerül sor az I. számú rendelőintézet és az Eszperantó utcai orvos—nő­vér szálló garzonlakásainak felújítására. Mindez közel 10 millió forintba kerül. Ugyan­csak idei terv: a hamarosan átadásra kerülő új osztály működésével nagyobb kony­hára lesz szükség. Ezért kö­zel 10 millió­­ forintot — részben megyei támogatás­ból, részben pedig a kórház saját fejlesztési alapjából — költenek a konyha bővítésé­re. Ezzel együtt új tálalósor, és személyzeti étterem is ké­szül. Székesfehérváron is foly­tatódik a megyei kórház bő­vítése. Az intézmény kilen­cedik éve tartó, összesen két és fél milliárd forintba ke­rülő rekonstrukciójának eredményeként megkezdő­dött a munka a kétszáz ágyas, négyszintes belgyó­gyászati pavilonban, benépe­sült a 225 kórházi dolgozó­nak helyet adó orvos—nő­vér szálló, és működik az egy műszak alatt hét tonna ruha tisztítását végző mo­soda, amely nemcsak a fe­hérvári intézmény szennye­sét tisztítja, hanem április­tól a dunaújvárosi és a mó­ri kórházat is kiszolgálja. (Ezzel egyidejűleg a dunaúj­városi kórházban megszűnik a mosoda, csak a ruhák rak­tározását, javítását végzik helyben.) Elkészült a me­gyei kórház napi négyezer adag étel készítésére alkal­mas új konyhája is. A régi szülőotthonból átalakított gelmcosztályt a tervek szerint a napokban adják át. Felszerelés, berendezés után előrelátható­lag májustól fogad betegeket Küldöttértekezlet a karbantartóknál Munka szerinti elosztást Eredményekről és gondok­ról egyaránt szó esett a Du­nai Vasmű üzemfenntartási főmérnökségénél dolgozó kommunisták szombati kül­döttértekezletén. A 480 párt­tagot képviselő delegátusok előtt B­á­r­k­á­n­y­i Sándor titkár ismertette a vezetőség beszámolóját. Az elmúlt öt év munkáját, tapasztalatait összegző jelentés megállapí­totta: a szakosított karban­tartás a kezdeti nehézségek után megfelelően működik, a termelő berendezések kar­bantartása biztosított. A főmérnökség sikereinek számbavétele mellett a be­számoló szólt arról is, hogy öt év alatt 400 dolgozó ment el a területről, aminek fő oka a reálbérek csökkenése. Az átlagosnál jobb jövede­lemhez jutottak azok, akik bekapcsolódtak a vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenységébe. Jelenleg a főmérnökség jut ily módon 875 dolgozója többletjöve­delemhez. A vgm-ek mun­kájára a jövőben is számí­tanak. A beszámoló t a gyűléseken elhangzott fontosabb észre­vételeket is összefoglalta a jelentés. Ezek közül elsőként említette, hogy ma nagyobb teher hárul a nagyüzemi munkásságra, mint más ré­tegekre. Nincs megfelelően elismerve a szakmunka, és még mindig nem érvényesül kellőképpen a munka sze­rinti elosztás. A helyi gon­dok közül nagy hangsúlyt kaptak a munkaszervezés, irányítás és ellenőrzés terén tapasztalható hiányosságok, és sok kritika érte a válla­lat bérezési rendszerét. A küldöttértekezlet elé ter­jesztették a párt kongres­­­szusi irányelveinek megvita­tásáról készített összefogla­lót is. A gondolatgazdag anyag egyik megállapítása így hangzik: „Többet kell tenni a politikai tudat for­málásáért, ehhez jobban ös­­­sze kell hangolni a propa­gandát, az agitációt és a tá­jékoztatást”. A tanácskozás résztvevői a hozzászólások után a két jelentést elfogadták, majd megválasztották a kilenctagú pártvezetőséget, amelynek titkára ismét Bárkányi Sándor lett. Feloldották a korlátozást Január 7-én, több nagy­­vállalatnál — köztük a Du­nai Vasműben — tekintettel a rendkívüli időjárás okozta nehézségekre — földgázkor­látozást rendeltek el. Ennek következtében a vasmű több gyáregységét rövid időre le kellett állítani, illetve mó­dosítani kellett a technoló­giákat, így például a kohók­ba földgáz helyett olajat adagoltak. A korlátozást fokozatosan oldották fel, s az elmúlt hét végén már a vasmű minden egysége teljes kapacitással, és az „eredeti” technológiá­val termelhetett. Ösztöndíjasok találkozója A Szovjetunióban tanuló, illetve ott végzett ösztöndí­jasoknak rendez találkozót a Magyar—Szovjet Barátsági Klub. A műsoros rendez­vényt — amelyen a Dózsa II. Általános Iskola tanulói köszöntik a résztvevőket — holnap este hat órától tart­ják a [Munkásművelődési Központ 310-es termében. Ifjúsági gyűlés a vasasban A VIT-ről és a versenyről A KISZ Központi Bizott­sága, az Ipari Minisztérium és a vasasszakszervezet ifjú­sági gyűlést rendezett pén­teken a szakszervezet szék­házában. A tanácskozáson a felszabadulási és kongresszu­si munkaverseny legjobbjai, a kohászat — köztük a vas­­műs Felpéci István és Stei­ner József —, a gépipar, a villamosenergia-ipar legje­lentősebb vállalatainak KISZ- és szakszervezeti ve­zetői vettek részt. Megvitat­ták az ipar legfontosabb ez évi feladatait és a munka­­verseny helyzetét. Tájékoz­tatót hallgattak meg a Moszkvában sorra kerülő XII. Világifjúsági és Diáktalálko­zó programjáról. Szeptembertől: technikusképzés A vállalatok is nyernek Több mint két évtized után ez év szeptemberében „fel­támasztják” a technikuskép­zést. Hóbor Gyulát, a Bánki Donát Szakközépiskola mű­szaki igazgatóhelyettesét kér­deztük. — Hogyan változik meg a képzés a szakközépiskolá­ban? — Az első- és másodéve­sek egységes, általános és szakirányú elméleti-gyakor­lati képzésben részesülnek. Második osztályban dönthet­nek vagy a diákok: a tecnikus­­a szakmunkásképző agon nyaikat, folytatják-e tanulmá­ny technikusnak készülnek, akkor az acél- és fémszerkezeti vagy a kohó­ipari szakot választhatják. A negyedik év végén érettségiz­hetnek, főiskolára és jelentkezhetnek vagy egyetemre. Aki nem jelentkezik vagy akit nem vesznek­­ fel, itt folytathatja a tanulást, és az ötödik év végén technikus­minősítő vizsgát tehet. Ez­után újra megpróbálkozhat a továbbtanulással. Aki az ala­pozó két év után a szakmun­kásképző ágat választja, az általános gépszerelő és kar­bantartó, illetve a fémfor­gácsoló szak­i közül választ­hat. Ezek a diákok a ne­gyedik év végén érettségi-ké­pesítő vizsgát tehetnek, ami egyúttal szakmunkásbizo­nyítványt is ad. Továbbta­nulni ezután is lehet. — Milyen az érdeklődés az általános iskolások körében? — Igen nagy. Nyolcadik osztályosokhoz járunk, osz­tályfőnöki órákra, pályavá­lasztási tájékoztatókat tarta­ni. És örömmel tapasztaljuk, hogy míg az utóbbi éveikben csökkent az érdeklődés szakközépiskola iránt, most a úgy tűnik egyre több diákot és szülőt érdekel a szeptem­berben kezdődő technikus­­képzés. Remélhetőleg nem lesznek létszámgondjaink. Mert az utóbbi években a gépészszak kivételével ez volt jellemző. Szeretnénk, ha úgy lenne négy osztályra való száznegyvennégy ta­nulónk, hogy válogathatunk is a’jelentkezők 'között. — Milyen lesz a felvételi vizsga? — Csak elbeszélgetésre hívjuk a jelentkezőket, felvé­teli vizsga nem lesz. Csak a második osztály végén, •technikusképző ágra jelent­­­kezőiknek kell vizsgázniuk. — Milyen pluszt ad ez a képzés? — A leendő technikusok az ötödik év végén nagyobb elméleti és gyakorlati tudás­sal kerülnek ki az iskolá­ból. Megismerkednek a szá­mítástechnikával, szakmailag felkészültebbek lesznek. A majdani technikusok szak­munkásként éppenúgy elhe­lyezkedhetnek, mint közép­vezetőként. A vállalatok szá­mára univerzális, sokoldalú szakemberek lehetnek. —sz— Energiamegtakarítás, idősebbek segítése Nemcsak nyolc órában Eredményesen dolgozott tavaly a Víz- és Csatorna­­művek Kandó Kálmán szo­cialista brigádja. A kong­resszusi munkaversenyhez városunkból először csatlako­zó brigád teljesítette, illetve néhány területen túlteljesí­tette vállalásait. Javasolták és elvégezték fázisjavító kondenzátorok fel­szerelését a vállalat telephe­lyén, ami jelentős energia­megtakarítást eredményez. Kisebb teljesítményűre cse­rélték a közműalagutak vil­lanyégőit­­ és rövidebb — külön-külön kapcsolható — szakaszokra osztották hálózatot, ezáltal harmadára a csökkentették a villamos­­energia-fogyasztást. Elvégez­ték a villamos felújítást a város több, mint 600 alhő­­központjának 80 százaléká­nál, ezáltal csökkent az elektromos hibából eredő fűtéskimaradás, hatékonyabb lett a hőenergia felhaszná­lása.­ Energiamegtakarítást jelent az alközpontok trafói­nak kikapcsolására beadott­­javaslatuk is, de nem kevés­bé jelentős az az újításuk, amely a villanymotor leégését akadályozza meg. Teljesítet­ték azt­­ a vállalásukat is, hogy a vállalat által gyártott szaunakályhák vezérlő egysé­geit összeszerelik, és a ko­rábbi egységcsomag helyett készen, kipróbálva adják át a vevőknek. Szerepe volt a brigádnak abban, hogy a távfűtő beren­dezések nyári karbantartását három nappal korábban tud­ták befejezni, ők készítették az uszoda külső medencéjé­nek időmérő szerkezetéhez a vezetéket, a medence lefe­déséhez szükséges villamos szereléseket. Vállalatuknak jelentős megtakarítást ered­ményezett, hogy a brigád több tagja elvégezte az érin­tésvédelmi tanfolyamot, így a szükséges méréseket ide­gen vállalat helyett most már ők végzik el. A brigád nemcsak a mun­kaidőben végzett sok mun­kát, de túlteljesítette társa­dalmi munkára tett vállalá­sát is. A­­ vállalat többi bri­gádjával együtt rendkívüli kommunista műszakon vettek részt, amelynek bevételét üzemük nyugdíjasai számára ajánlották fel. A sérültnek nem vigasz 480 millió megelőzésre Az a munkanapja ugyanolyan volt, mint bár­is melyik másik. Mégis más volt. Más volt? Mindjárt műszakváltáskor felbosszan­tották. Amúgy sem volt kü­lönösebben jó hangulata ... De ami a munkahelyén fo­gadta! Váltótársa meg sem várta. Ismerte már annyira, hogy tudja, alapos letolás nélkül nem úszná meg a ta­lálkozást. Először is meglehe­tősen nagy rendetlenség volt a gép körül. Aztán kiderült, hogy az előző műszakban végig problémák voltak géppel, az ügyeletet mégsem a hívták ki... — Szeretem úgy kezdeni a műszakot, hogy minden klappol. ■ Csak meg kell nyomni a gombot. Én mindig úgy adom át a mun­n­­kahelyemet, hogy szó ne ér­je a ház elejét... Szóval nagyon mérges voltam — idézi a napot K. Tibor. — Nem sokáig mérgelődhettem, hajtani kellett. Egyszer az­tán elakadt a gép. Piszkál­gattam, de nem boldogultam vele. Akkor próbáltam meg kézzel. Miért? Nem tudom. Hülye voltam. Az is átvil­lant az agyamon, ha most elindul. . . Elindult. K. Ti­bor egyik ujja bánta. Sze­rencsére, hogy csak egy uj­ja. JA A Dunai Vasműben 1982- ben 404, 1983-ban 336, ta­valy 231 baleset történt. A számok évről évre kisebbek. (Persze a balesetek szenvedő alanyainak ez kevés vigaszul szolgál.) Ugyanakkor a mun­kából kiesett napok száma is csökkent: 9769-ről 6255-re. A gyógyulási idő a balesetek súlyosságát jelzi. Tavaly a legtöbb sérült (117) kilenc és harminc nap alatt gyó­gyult. Harmincegy esetben volt szükség ennél hosszabb gyógyulási időre. A legtöbb sérülés törés, zúzódás, húzó­dás és ficam volt. Nyolc pe­dig csonkulásos ... Az ok legtöbb esetben — összesen hetvenhatszor — a munkafegyelem megsértése, a biztonsági előírások meg­szegése volt. * — Ha csak a számokat néznénk, még talán elége­dettek is lehetnénk. — fej­tegeti Pálfi István munka­­védelmi főosztályvezető — de sajnos újra és újra meg kell állapítanunk, hogy a legtöbb balesetet megelőz­hettük volna. A szemléleten kell és lehet változtatni. Bár az is igaz, hogy ez a legne­hezebb és a legkevésbé lát­ványos ... A műszaki kon­ferenciákon egyenként fog­lalkozunk minden balesettel, hogy valamennyien okul­junk. Azokat az eseteket is, amikor csak a szerencsének köszönhető, hogy sérülés nem történt, rendszeresen kivizsgáljuk, elemezzük. Kö­vetkezetesen fellépünk a munkafegyelem, az üzemi rend, a biztonsági előírások megszegőivel szemben. Ta­valy egyetlen egy esetben volt a baleset oka ittas­ság ... A szemléletformálás mellett nagy gondot fordí­tunk a baleseti lehetőségek felderítésére, kiküszöbölésé­re. Minden munkavédelmi újítást soron kívül elbírá­lunk és bevezetünk. Tavaly elkészült a vállalat zajtérké­pe, és portérképe. A zaj­szint és a sziliikózisveszély csökkentése érdekében prog­ramot dolgoztunk ki. 1984- ben egyetlen munkahelyi ártalomból eredő megbetege­dés sem fordult elő. Megol­dottuk az acélmű, a folya­matos öntőmű csarnokának szellőztetését, az elektro­­kemencénél a porelszívást, a hengerműben pedig zajszige­telő védőfülkék épültek a kormány­pult­okra. Az idén folytatjuk ezt a programot. * A Dunai Vasműben­ az utóbbi három évben 480 millió forintot fordítottak munkavédelemre... — Stossek —

Next