A Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 24-32. szám)
1990-12-04 / 24. szám
MIT CSINÁLJANAK az önkormányzatok December 22-ig dönt a Parlament a kormánynak az önkormányzatok hatáskörét érintő javaslatáról. Eszerint a döntéseket az apparátusok készítik elő és hajtják végre, a döntéshozó azonban az önkormányzati testület, illetve a polgármester lesz. Az önkormányzatokat a kormány szeretné bevonni az államigazgatási ügyek intézésébe is. NYUGDÍJAK ÉS NYUGDÍJASOK A nyUgdíjrendszer gyökeres felülvizsgálata és újraszabályozása még korai, de az Alkotmánybíróság áprilisban megsemmisítette az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályozást. Az új szabályozás szerint a házastárs halála esetén a túlélő házastárs - mindegy, hogy férfi vagy nő - nyolc hónapon keresztül jogosult az özvegyi nyugdíjra. Ez az elhunyt bruttó nyugdíjának 60 százaléka (korábban 50 százaléka volt). Az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idő január elsejétől 20 évre emelkedik.A kormány javasolja, hogy a kiugróan magas nyugdíjak keletkezésének megakadályozására változzék a nyugdíjalap kiszámításának módszere. CSÖKKENTETT TÁMOGATÁSOK A költségvetési hiány jövőre 78 milliárd forint, a folyófizetési mérleghiány 1,2 milliárd dollár lesz - ezt a javaslatot terjesztette kormány pénteken a hona atyák elé. Ha a Parlament elfogadja a jövő évi költségvetést, akkor valószínűleg sikerül megegyezni a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel a jövőre szükséges 4,5 milliárd dollár hitel felvételéről. Mivel a jövő évi költségvetési terv a korábbiaknál részletesebb, elképzelhető, hogy a vita el fog húzódni. Eredetileg 100 milliárd forintos hiányt tervezett a Pénzügyminisztérium, ez elfogadhatatlannak tűnt. Így faragták le az agrárexport-támogatásokat, az exportösztönzést, csökkentették a külföldi befektetések és a pártok támogatását. MUNKAHELYTEREMTÉSRE PÁLYÁZAT Jövőre a Területfejlesztési Alap nyújt anyagi forrást a munkahelyteremtő beruházásokra. Az önkormányzatok, kisvállalkozók és mindazok, akik munkahelyeket akarnak teremteni, a külön erre a célra létrehozott alapból kaphatnak pénzt, s február elsejétől pályázhatnak. Hogy mennyivel gazdálkodhat az alap, még nyitott kérdés, az ország 1991-es évi költségvetésétől függ: egyelőre kétmilliárd forint a tervezett összeg. A pályázatokat elnyerők - ha valamennyi feltételt teljesítik - vissza nem térítendő állami támogatást is kaphatnak. A támogatás felső határát jövőre eltörlik. Egyre többen kérik a díjcsökkentést Az óvodákra szükség van Sokan meghúzták a vészharangot az óvodák és leginkább a bölcsődék felett a közelmúltban. A figyelmeztető jelzések hatására gyorsan reagált a művelődési és a pénzügyi tárca: 15 ezer forint központi támogatást juttat jövőre az önkormányzatoknak óvodás korú gyermekei után. Ettől viszont cseppet sem nyugodtak meg a vezetők, az óvodák vezetői, dolgozói. Egyrészt, mert a támogatás férőhely alapján jár, márpedig ezt minden intézményben meghaladja a létszám. Másrészt a kiadásaikat ismerve sem, hiszen az egy férőhelyre jutó idei 42 ezer forint már most is kevés volt. Az intézmények fenntartása ezt szinte teljes egészében felemésztette. Olyannyira, hogy foglalkoztatásra, az ehhez szükséges eszközök beszerzésére mindössze 13 ezer forint jutott belőle egy óvodai csoportnak. Jövőre valószínűleg a gyerekenkénti 15 ezer forint állami támogatás többszörösével kellene az önkormányzatnak kiegészítenie a költségvetést. Egy bizonyos: az óvodákra szükségük van és egyre inkább szükségük lesz a magyar családoknak. Az egyre növekvő létszám mellett számtalan jelzés utal arra, hogy Dunaújvárosban emelkedik a hátrányos helyiszerű gyerekek száma. A vezetőnők mind gyakrabban kérik — és nem egy-két gyerek esetében — névre szólóan a térítési díj csökkentését. De nemcsak azoknak a szülőknek nő a száma, akik a díj csak bizonyos százalékát képesek befizetni, hanem azoké is, akik egyáltalán nem tudnak fizetni. Markovics Józsefné, az óvodai GAMESZ vezetője azt mondja, eddig sem engedték, és ezután sem fogja hagyni, hogy egyetlen gyereket azért kitegyenek az óvodáisból, mert a szülei fizetésképtelenek. Ugyanis ott legalább enni kap a gyerek, ami otthon már nem biztos. Igaz, az intézményeikben már korántsem a korszerű táplálkozás a legfontosabb szempont, sőt nem is mérvadó, hiszen a sajt megfizethetetlen és a joghurt is le-lekerül az étlapról. Helyette egyre több a zsíros, a lekváros kenyér és a tészta. Ezekből legalább annyit tudnak adni, hogy jóllakik a gyerek. Az óvodák bezárása tehát, mint lehetőség, szóba sem jöhet, hiszen az anyáknak — szintén anyagi okokból — muszáj dolgozniuk, a kicsiket pedig valahol el kell helyezniük. Viszont a térítési díjakat sem lehet emelni, mert már ez is megfizethetetlen egyik-másik családnak. Az önkormányzat kezében van tehát az óvodák és a jövő kulcsa. Megoldást sürgetnek a bölcsődék is. A városban köztudottan nagyobb esélyük van a fennmaradásra, mint falvakban. Ezek közül azonban még nagy csend van városunkban. Csend van annak ellenére is, hogy a gondozónők aláírásokat gyűjtenek — a szülők támogatásával — az intézmények fennmaradása érdekében. Ez azonban már jelzés lehet, hogy mind a bölcsődék, mind az óvodák ügyével foglalkozni kell. K. E. Tizenkét milliója volt a falunak Új csoda Perkátán Gyönyörű óvodával gazdagodott Perkáta. Az ötven férőhelyes, melegítőkonyhás intézmény műszaki átadására , átvételére november harmincadikén került sor. Az irnda épületre 12 millió fővolt a tanácsnak, ennyiért vállalta tehát a Komplex építőipari kisszövetkezet az óvoda felépítését, szeptemberi határidővel. A munkák elhúzódása miatt — amiért kötbérigényét be fogja jelenteni az önkormányzati testület — az óvodát csak január elsejétől vehetik birtokba a gyerekek. Ebben és a régi óvodaépületben közel 160 gyereket helyezhetnek el. Arról, hogy hány csoportra osztják őket, a közeljövőben határoz a képviselő-testület, annak függvényében hogy bezárják a bölcsődét vagy sem. Az 1800-as években készült bölcsődeépület jelenlegi állapotában ugyanis joggal nevezhető életveszélyesnek, az ebben foglalkoztatott 32 kisgyereket szeretnék az óvodaépületben elhelyezni. Az új óvodát egyébként eredetileg 100 férőhelyesre tervezték. A beruházás folytatására azonban nem vállalkozik az önkormányzati testület. Márcsak azért sem, mert fontosabbnak tartja a perkátai főutak kiszélesítését, ezt követően pedig a gáz bevezetését a faluba. Úgy ment, ahogy jött. Vasárnap kemény faggyal, havazással indult az első támadás, melynek elsősorban a tél haszonélvezői, a gyerekek örülhettek. Előkerültek a szánkók, a sílécek vagy csupán a nadrágfékek, s minden lejtő megtelt. Az öröm nem tartott sokáig: a hétfői napsütés összeroppantotta a hótakarót. Csak a remény maradt, talán majd a következő ... A tisztánlátás érdekében az 56-os áldozatokról Mindeddig szigorúan bizalmas minősítésű adatokat tett közzé a KSH. A statisztika arról nyújt átfogó áttekintést, hányan haltak meg, illetve hányan szenvedtek sérüléseket 1956. október 23-a és december 31-e között. Néhány tényadat a táblázatokból: 1956. október 23- ától az év végéig 19 226, a harcok közepette megsérült személyt részesített kezelésben az állami egészségügyi szolgálat. Az ellátott sebesültek 61 százaléka kórházi ápolásra szorult, s a kórházban ápoltak 8 százaléka meghalt. A halottak száma Budapesten 1945, a vidéki városokban 557 volt. (MTI) Védekező dédászosok Mozgó Egynapos környezetvédelmi kiállítás volt Dunaújvárosban pénteken. A bemutató anyaga a Magyar Villamosipari Művek Tröszt kezdeményezésébe állt össze, hogy az áramszolgáltató vállalatok (itt DÉDÁSZ), valamint az erőművek és a különböző hálózati vállalatok (OVIT) környezetvédelmi problémáit és eredményeit elemezze. Szabó András, a DÉDÁSZ dunaújvárosi környezetvédelmi megbízottja elmondta, hogy a tröszt szeretné elérni, hogy vállalatai a környezetvédelemmel kapcsolatos gondjaikat ne „rejtegessék”, hanem azokat az információkat, amelyeknek a birtoká■ban vannak, osszák meg. tíz Dunaújvárosban nincs még éve, hogy a DÉDÁSZ foglalkozik az élővilágot kiállítás szennyező anyagok kezelésével. Az áramszolgáltató vállalatok — főleg — a közvilágításban használt — kiégett higanygőz-izzólámpák szakszerű megsemmisítésével, olajos szennyezőanyagok, olajmaradékok, zsírok, festékek tárolásával és elszállításával, valamint az ÁFOR-nál visszamaradt anyagok visszaszállításával foglalkoznak a környezetvédelemmel kapcsolatban. Az összegyűlt olajiszapot Szekszárdra, a higanytartalmú, mérgező kondenzátorokat Pécsre szállíttatja a vállalat. Tavaly százhúszezer forintot költött a DÉDÁSZ dunaújvárosi vállalata a környezetszennyező anyagok megsemmisítésére, tárolására, és 1,2 millió forintot környezetvédelmi beruházásokra. ........T' ' SZDSZ-küldöttgyűlés Szombathelyen Tölgyessy nem vállalta A Szabad Demokraták Szövetsége hétvégén háromnapos tanácskozást tartott Szombathelyen. A küldöttgyűlés nagy többséggel választotta ismét elnökké Kis Jánost, s határozatot fogadott el az új politikai helyzetről, a gazdaság válságának leküzdéséről, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a szakszervezetről, valamint az önkormányzatok pártfrakcióiról. Az alapszabály módosítására időhiány miatt nem került sor. A gyűlésen a dunaújvárosi szabaddemokraták közül dr. Félix István és dr. Sipos János küldöttként, valamint Almási Zsolt polgármester és Dimák Ernő, az SZDSZ megyei küldöttje meghívottként vett részt. Dr. Sipos Jánost arra kértük, hogy értékelje a háromnapos munkát, beszéljen a várható változásokról. Dr. Sipos János elmondta, hogy a hétvégi értekezlet meglehetősen kritikus és önkritikus volt. A kritikát legmarkánsabban Soós Károly Attila, az ügyvivő testület tagja fogalmazta meg kormány gazdasági munkájáról. Önkritikaként az vetődött fel Kis János és Pető Iván beszédében is, hogy a társadalomban felmerülő gazdasági problémák megoldására az SZDSZ-nek hatékony és határozott programot kell kidolgozni, ami eddig késett. Kis János, az ezzel kapcsolatos harást az ügyvivő megfoga ktestület nevében jövő év első felére ígérte. Ezek: a tulajdonlás kérdése, a külföldi tőke bevonása és a gazdasági szerkezet alapvető átalakítása. Ami a politikai távlatot illeti, leszögezte, hogy az SZDSZ alapvetően nem kíván változtatni arculatán: szociális érzékenységű, liberális párt volt eddig is, s az is marad. Tölgyessy régi ügyvivők Péterről, aki a közül nem vállalta a jelölést . dr. Sipos János elmondta, hogy eszmei-ideológiai vita nem volt az ügyvivő testület és Tölgyessy Péter között. Sőt, Pető Iván és Kis János is előadásában többször visszatért Tölgyessy beszédének pozitívumaira. Egy dologban volt vita: egyszemélyi vagy testületi vezetés legyen a parlamenti frakció élén. Mind az elnök, mind a parlamenti frakcióvezető azt szeretné, ha ebben a testületi frakcióvezetésben Tölgyessy részt venne. Az i új ügyvivők megválasztására a dunaújvárosi szervezetnél csak január közepén kerül sor, az új alapszabály megalkotása után — mondta végezetül dr. Sipos János. Féldisznót termett a háztáji Kamatozik a kukorica Az idei aszály a dunaújvárosi Vörös Csillag Mgtsznél is nagy károkat okozott. Az állatok etetéséhez, valamint a nyugdíjasok háztáji részének kiadásához szükséges takarmánymennyiségnek is csak a 60 százaléka termett meg ebben az évben. A tsz vezetőinek és az érintetteknek közösen kellett tehát megoldást keresniük arra, hogy a háztájiként járó 35 mázsa szemes terményt — 25 mázsa kukorica és 10 mázsa búza vagy árpa — milyen formában kérhetik, illetve adják ki. Végül is több variáció közül választhatnak a nyugdíjasok. Így például a korábbi évekkel ellentétben most a termények árát is kifizeti nekik a szövetkezet, de módjukban áll kukorica helyett élő sertést vagy hasított sertést is kérni. Erre a célra 150 malacot hizlaltak fel a szövetkezetben augusztus óta, aminek nagy részét értékesíteni kell majd, mert a nyugdíjasok közül nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Ezen kívül mivel tizenöt mázsa kukoricát mindenképpen megkaphatnak, a megmaradó tíznek vagy az árát kérhetik, vagy a szövetkezet megveszi számukra máshonnan a kukoricát, vagy pedig bennhagyhatják egyfajta természeti kamat fejében a termelőszövetkezetnél a részüket. Akik az utóbbit választják tíz helyett jövőre 13 mázsát kapnak vissza. A jelek szerint a 250 nyugdíjas közül többség az utóbbi három lehetőség valamelyikével él inkább, mivel maga is nevel otthon sertést.