A Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 24-32. szám)

1990-12-04 / 24. szám

MIT CSINÁLJANAK az önkormány­zatok December 22-ig dönt a Parlament a kormánynak az önkormányzatok hatás­körét érintő javaslatáról. Eszerint a döntéseket az apparátusok készítik elő és hajtják végre, a döntésho­zó azonban az önkor­mányzati testület, illetve a polgármester lesz. Az ön­­kormányzatokat a kormány szeretné bevonni az állam­­igazgatási ügyek intézésé­be is. NYUGDÍJAK ÉS NYUGDÍJASOK A nyUgdíjrendszer gyöke­res felülvizsgálata és újra­szabályozása még korai, de az Alkotmánybíróság ápri­lisban megsemmisítette az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályozást. Az új szabá­lyozás szerint a házastárs halála esetén a túlélő há­zastárs - mindegy, hogy férfi vagy nő - nyolc hó­napon keresztül jogosult az özvegyi nyugdíjra. Ez az elhunyt bruttó nyugdíjának 60 százaléka (korábban 50 százaléka volt). Az öregségi nyugdíjra jogosí­tó szolgálati idő január el­sejétől 20 évre emelkedik.­­A kormány javasolja, hogy­­ a kiugróan magas nyugdí­­j­­ak keletkezésének meg­akadályozására változzék a nyugdíjalap kiszámításá­nak módszere. CSÖKKENTETT TÁMOGATÁSOK A költségvetési hiány jö­­­­vőre 78 milliárd forint, a folyófizetési­ mérleghiány 1,2 milliárd dollár lesz - ezt a javaslatot terjesztette kormány pénteken a hon­a atyák elé. Ha a Parlament elfogadja a jövő évi költ­ségvetést, akkor valószínű­leg sikerül megegyezni a nemzetközi pénzügyi szer­vezetekkel a jövőre szüksé­ges 4,5 milliárd dollár hi­tel felvételéről. Mivel a jö­vő évi költségvetési terv a korábbiaknál részletesebb, elképzelhető, hogy a vita el fog húzódni. Eredetileg 100 milliárd forintos hiányt ter­vezett a Pénzügyminiszté­rium, ez elfogadhatatlannak tűnt. Így faragták le az ag­rárexport-támogatásokat, az exportösztönzést, csökken­tették a külföldi befekteté­sek és a pártok támogatá­sát. MUNKAHELY­TEREMTÉSRE PÁLYÁZAT Jövőre a Területfejleszté­si Alap nyújt anyagi for­rást a munkahelyteremtő beruházásokra. Az önkor­mányzatok, kisvállalkozók és mindazok, akik munkahe­lyeket akarnak teremteni, a külön erre a célra létreho­zott alapból kaphatnak pénzt, s február elsejétől­­ pályázhatnak. Hogy men­­nyivel gazdálkodhat az­­ alap, még nyitott kérdés, az ország 1991-es évi költ­ségvetésétől függ: egyelőre­­ kétmilliárd forint a terve­zett összeg. A pályázatokat elnyerők - ha valamennyi­­ feltételt teljesítik - vissza nem térítendő állami támo­gatást is kaphatnak. A tá­­­­mogatás felső határát jö­vőre eltörlik. Egyre többen kérik a díjcsökkentést Az óvodákra szükség van Sokan meghúzták a vész­harangot az óvodák és leg­inkább a bölcsődék felett a közelmúltban. A figyelmez­tető jelzések hatására gyor­san reagált a művelődési és a pénzügyi tárca: 15 ezer forint központi támogatást juttat jövőre az önkormány­zatoknak óvodás korú gyer­mekei után. Ettől viszont cseppet sem nyugodtak meg a vezetők, az óvodák vezetői, dolgozói. Egyrészt, mert a tá­mogatás férőhely alapján jár, márpedig ezt minden in­tézményben meghaladja a létszám. Másrészt a kiadá­saikat ismerve sem, hiszen az egy férőhelyre jutó idei 42 ezer forint már most is ke­vés volt. Az intézmények fenntartása ezt szinte teljes egészében felemésztette. Oly­annyira, hogy foglalkoztatás­ra, az ehhez szükséges esz­közök beszerzésére mindös­­­sze 13 ezer forint jutott be­lőle egy óvodai csoportnak. Jövőre valószínűleg a gyere­kenkénti 15 ezer forint álla­mi támogatás többszörösével kellene az önkormányzatnak kiegészítenie a költségvetést. Egy bizonyos: az óvodákra szükségük van és egyre in­kább szükségük lesz a ma­gyar családoknak. Az egyre növekvő létszám mellett számtalan jelzés utal arra, hogy Dunaújvárosban emelkedik a hátrányos hely­is­zerű gyerekek száma. A ve­zetőnők mind gyakrabban kérik — és nem egy-két gyerek esetében — névre szólóan a térítési díj csök­kentését. De nemcsak azok­nak a szülőknek nő a száma, akik a díj csak bizonyos százalékát képesek befizetni, hanem azoké is, akik egyál­talán nem tudnak fizetni. Markovics Józsefné, az óvo­dai GAMESZ vezetője azt mondja, eddig sem engedték, és ezután sem fogja hagyni, hogy egyetlen gyereket azért kitegyenek az óvodá­is­ból, mert a szülei fizetéskép­telenek. Ugyanis ott legalább enni kap a gyerek, ami ott­hon már nem biztos. Igaz, az intézményeikben már ko­rántsem a korszerű táplálko­zás a legfontosabb szem­pont, sőt nem is mérvadó, hiszen a sajt megfizethetet­len és a joghurt is le-lekerül az étlapról. Helyette egyre több a zsíros, a lekváros kenyér és a tészta. Ezekből legalább annyit tudnak adni, hogy jóllakik a gyerek. Az óvodák bezárása tehát, mint lehetőség, szóba sem jöhet, hiszen az anyáknak — szintén anyagi okokból — muszáj dolgozniuk, a kicsiket pedig valahol el kell helyez­niük. Viszont a térítési díja­kat sem lehet emelni, mert már ez is megfizethetetlen egyik-másik családnak. Az önkormányzat kezében van tehát az óvodák és a jövő kulcsa. Megoldást sürgetnek a böl­csődék is. A városban köztu­dottan nagyobb esélyük van a fennmaradásra, mint falvakban. Ezek közül azon­­­ban még nagy csend van városunkban. Csend van an­nak ellenére is, hogy a gon­dozónők aláírásokat gyűjte­nek — a szülők támogatásá­val — az intézmények fenn­maradása érdekében. Ez azonban már jelzés lehet,­ hogy mind a bölcsődék, mind az óvodák ügyével fog­lalkozni kell. K. E. Tizenkét milliója volt a falunak Új csoda Perkátán Gyönyörű óvodával gazda­godott Perkáta. Az ötven fé­rőhelyes, melegítőkonyhás intézmény műszaki átadásá­ra , átvételére november harmincadikén került sor. Az irnd­a épületre 12 millió fő­volt a tanácsnak, ennyiért vállalta tehát a Komplex építőipari kisszö­vetkezet az óvoda felépíté­sét, szeptemberi határidővel. A munkák elhúzódása miatt — amiért kötbérigényét be fogja jelenteni az önkor­mányzati testület — az óvo­dát csak január elsejétől ve­hetik birtokba a gyerekek. Ebben és a régi óvodaépü­letben közel 160 gyereket helyezhetnek el. Arról, hogy hány csoportra osztják őket, a közeljövőben határoz a képviselő-testület, annak függvényében hogy bezár­ják­ a bölcsődét vagy sem. Az 1800-as években készült bölcsődeépület jelenlegi ál­lapotában ugyanis joggal nevezhető életveszélyesnek, az ebben foglalkoztatott 32 kisgyereket szeretnék az óvodaépületben elhelyezni. Az új óvodát egyébként eredetileg 100 férőhelyesre tervezték. A beruházás foly­tatására azonban nem vál­lalkozik az önkormányzati testület. Márcsak azért sem, mert fontosabbnak tartja a perkátai főutak kiszélesíté­sét, ezt követően pedig a gáz bevezetését a faluba. Úgy ment, ahogy jött. Vasárnap kemény faggyal, hava­zással indult az első támadás, melynek elsősorban a tél haszonélvezői, a gyerekek örülhettek. Előkerültek a szán­kók, a sílécek vagy csupán a nadrágfékek, s minden lejtő megtelt. Az öröm nem tartott sokáig: a hétfői napsütés összeroppantotta a hótakarót. Csak a remény maradt, ta­lán majd a következő ... A tisztánlátás érdekében az 56-os áldozatokról Mindeddig szigorúan bizal­mas minősítésű adatokat tett közzé a KSH. A statisztika arról nyújt átfogó áttekintést, hányan haltak meg, illetve hányan szenvedtek sérülése­ket 1956. október 23-a és de­cember 31-e között. Néhány tényadat a táblá­zatokból: 1956. október 23- ától az év végéig 19 226, a harcok közepette megsérült személyt részesített kezelés­ben az állami egészségügyi szolgálat. Az ellátott sebesül­tek 61 százaléka kórházi ápo­lásra szorult, s a kórházban ápoltak 8 százaléka meghalt. A halottak száma Budapes­ten 1945, a vidéki városok­ban 557 volt. (MTI) Védekező dédászosok Mozgó Egynapos környezetvédel­mi kiállítás volt Dunaújvá­rosban pénteken. A bemutató anyaga a Magyar Villamos­ipari Művek Tröszt kezde­ményezésébe állt össze, hogy az áramszolgáltató vállala­tok (itt DÉDÁSZ), valamint az erőművek és a különböző hálózati vállalatok (OVIT) környezetvédelmi problémáit és eredményeit elemezze. Szabó András, a DÉDÁSZ dunaújvárosi környezetvédel­mi megbízottja elmondta, hogy a tröszt szeretné elérni, hogy vállalatai a környezet­­védelemmel kapcsolatos gondjaikat ne „rejtegessék”, hanem azokat az információ­kat, amelyeknek a birtoká­­■­ban vannak, osszák meg. tíz Dunaújvárosban nincs még éve, hogy a DÉDÁSZ foglalkozik az élővilágot kiállítás szennyező anyagok kezelésé­vel. Az áramszolgáltató vál­lalatok — főleg — a közvi­lágításban használt — kiégett higanygőz-izzólámpák szak­szerű megsemmisítésével, olajos szennyezőanyagok, olajmaradékok, zsírok, festé­kek tárolásával és elszállítá­sával, valamint az ÁFOR-nál visszamaradt anyagok vis­­­szaszállításával foglalkoznak­­ a környezetvédelemmel kapcsolatban. Az összegyűlt olajiszapot Szekszárdra, a higanytartalmú, mérgező kondenzátorokat Pécsre szál­líttatja a vállalat. Tavaly százhúszezer forintot költött a DÉDÁSZ dunaújvárosi vál­lalata a környezetszennyező anyagok megsemmisítésére, tárolására, és 1,2 millió fo­rintot környezetvédelmi be­ruházásokra. ........T' ' SZDSZ-küldöttgyű­lés Szombathelyen Tölgyessy nem vállalta A Szabad Demokraták Szövetsége hétvégén háromnapos tanácskozást tartott Szombathelyen. A küldöttgyűlés nagy több­séggel választotta ismét elnökké K­i­s Jánost, s határozatot fo­gadott el az új politikai helyzetről, a gazdaság válságának le­küzdéséről, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a szakszerve­zetről, valamint az önkormányzatok pártfrakcióiról. Az alapsza­bály módosítására időhiány miatt nem került sor. A gyűlésen a dunaújvárosi szabaddemokraták közül dr. Félix István és dr. Si­pos János küldöttként, vala­mint Almási Zsolt polgár­­mester és Dimák Ernő, az SZDSZ megyei küldöttje meghívottként vett részt. Dr. Sipos Jánost arra kér­tük, hogy értékelje a három­napos munkát, beszéljen a várható változásokról. Dr. Sipos János elmondta, hogy a hétvégi értekezlet meglehetősen kritikus és ön­kritikus volt. A kritikát leg­markánsabban Soós Károly Attila, az ügyvivő testület tagja fogalmazta meg kormány gazdasági munká­­­járól. Önkritikaként az vető­dött fel Kis János és Pető Iván beszédében is, hogy a társadalomban felmerülő gazdasági problémák megol­dására az SZDSZ-nek haté­kony és határozott progra­mot kell kidolgozni, ami eddig késett. Kis János, az ezzel kapcsolatos harást az ügyvivő megfoga k­testület nevében jövő év első felére ígérte. Ezek: a tulajdonlás kérdése, a külföldi tőke be­vonása és a gazdasági szer­kezet alapvető átalakítása. Ami a politikai távlatot illeti, leszögezte, hogy az SZDSZ alapvetően nem kíván vál­toztatni arculatán: szociális érzékenységű, liberális párt volt eddig is, s az is marad. Tölgyessy régi ügyvivők Péterről, aki a közül nem vállalta a jelölést . dr. Si­pos János elmondta, hogy eszmei-ideológiai vita nem volt az ügyvivő testület és Tölgyessy Péter között. Sőt, Pető Iván és Kis János is előadásában többször vissza­tért Tölgyessy beszédének pozitívumaira. Egy dologban volt vita: egyszemélyi vagy testületi vezetés legyen a parlamenti frakció élén. Mind az elnök, mind a par­lamenti frakcióvezető azt szeretné, ha ebben a testü­leti frakcióvezetésben Töl­gyessy részt venne. Az i új ügyvivők megválasz­tására a dunaújvárosi szer­vezetnél csak január köze­pén kerül sor, az új alap­szabály megalkotása után — mondta végezetül dr. Sipos János. Féldisznót termett a háztáji Kamatozik a kukorica Az idei aszály a dunaúj­városi Vörös Csillag Mgtsz­­nél is nagy károkat okozott. Az állatok etetéséhez, vala­mint a nyugdíjasok háztáji részének kiadásához szüksé­ges takarmánymennyiségnek is csak a 60 százaléka ter­mett meg ebben az évben. A tsz vezetőinek és az érin­tetteknek közösen kellett te­hát megoldást keresniük ar­ra, hogy a háztájiként já­ró 35 mázsa szemes terményt — 25 mázsa kukorica és 10 mázsa búza vagy árpa — milyen formában kérhetik, illetve adják ki. Végül is több variáció közül választhatnak a nyugdíjasok. Így például a korábbi évekkel ellentétben most a termények árát is ki­fizeti nekik a szövetkezet, de módjukban áll kukorica helyett élő sertést vagy ha­sított sertést is kérni. Erre a célra 150 malacot hiz­laltak fel a szövetkezetben augusztus óta, aminek nagy részét értékesíteni kell majd, mert a nyugdíjasok közül nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Ezen kívül mi­vel tizenöt mázsa kukoricát mindenképpen megkaphat­nak, a megmaradó tíznek vagy az árát kérhetik, vagy a szövetkezet megveszi szá­mukra máshonnan a kukori­cát, vagy pedig bennhagyhat­ják egyfajta természeti ka­mat fejében a termelőszövet­kezetnél a részüket. Akik az utóbbit választják tíz he­lyett jövőre 13 mázsát kap­nak vissza. A jelek szerint a 250 nyugdíjas közül többség az utóbbi három le­­­hetőség valamelyikével él in­kább, mivel maga is nevel otthon sertést.

Next