A Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 87-95. szám)

1991-11-01 / 87. szám

GRANATESŐ BARCSON Minden felelősség a ju­goszláv felet terheli az in­cidensért - mondta Antall József miniszterelnök szer­dai barcsi látogatásán. A kormányfő megtekintette a jugoszláv harci gép beha­tolásának nyomait. A szak­értők szerint a kazettás grá­nátok oldása egyértelműen szándékos cselekedet volt, ám hogy mindez Barcs fö­lött történt, az valószínűleg véletlennek minősíthető. város nyugati utcáira, há­­­zaira, szántóföldjeire össze­sen 122 gránát hullott, ezek közül 14 nem robbant fel. Antall József a jugoszláv katonai attasénak kijelen­tette: ha a jugoszláv nép­hadsereg irányítása és el­lenőrzése pontos, akkor a katonai vezetésnek meg kell akadályoznia, hogy a határ­hoz ilyen közel hadművele­tek folyjanak. RETOR KISGAZDÁK A kisgazda minisztereket és államtitkárokat a párt október 31 -i határidővel visszahívja a kormányból - egyebek mellett erről is döntött az FKgP országos vezetősége és a párt ellen­őrző bizottsága szerdai együttes ülésén. Azonnali hatállyal kizárták a pártból Ómolnár Miklóst és Prepe­­liczay Istvánt. Nagy Ferenc József, Pahankovics István, Rajkai Zsolt párttagságát pedig felfüggesztették. testület abban is határozott,­­ hogy a frakció a jövőben köteles a pártvezetés politi­kai útmutatásait betartani, s azt a­­ képviselőt, aki ezt nem tartja be, ki kell zárni a pártból. A testület lemon­dott a munkaügyi tárcáról, ehelyett más tárcát vagy államtitkári helyeket kérnek. GYÓGYSZER-STOP A tárca nem tervez gyógyszeráremelést - jelen­tette ki Surján László, nép­jóléti miniszter. Éppen el­lenkezőleg olyan előterjesz­tésen dolgoznak, amely bi­zonyos készítményeknél le­hetővé tenné az 50 száza­lékos támogatást. Ugyan­akkor az egészségügyi in­tézményekben megszűnne az eddigi gyógyszertámoga­tási rendszer, ezzel fokozott takarékosságra akarnak ösztönözni. Az intézmények­nek fedezetül kiadásukra átalányt biztosítanak. SUGÁRZÓ MAGYAROK Már jövőre lehet hazai televíziós műsor műholdas sugárzása, ha valamennyi érdekelt hazai politikai­gazdasági intézmény akarja — jelentette ki párizsi tár­gyalásait követően a Ma­gyar Műsorszóró Vállalat igazgatója. Az EUTELSAT ugyanis hajlandó egy sza­bad csatornát a műholdján a rendelkezésünkre bocsá­tani. Ha hiteles képet aka­runk magunkról adni, akkor ez a megoldás legcélszerűbbnek­ látszik a Ehhez azonban elengedhetetlen az új médiatörvény megalkotá­sa. DUNAÚJVÁROS ÉS A VÁROSKÖRNYÉK LAPJA II. évfolyam, 17. «am ~ 1991. november 1., péntek ~ Ara: 10,50 Ft Tehetetlenség vagy lehetetlenség Vetik a búzát. ... mert a földet, ugye, mű­velni kell. Más kérdés: ho­gyan és főleg miért? A jó terméshez megfelelő talaj­munka és tápanyag-utánpót­lás szükséges — ezekhez pe­dig pénz. Elegendő pénze azonban kevés termelőszö­vetkezetnek van mostanság. Pironkodva, de kénytelenek helyenként műtrágyázatlan és néha nem is megfelelően előkészített talajba vettetni a jövő évi termést hozó mag­vakat a tsz-ék vezetői. No, de az első osztályú vetőmag is túl drága, így helyette in­kább a saját termesztésű ke­rül a földbe. Aztán már csak fohászkodni kell. Nem csu­pán a jó és bőséges termé­sért, hanem fizetőképes ve­vőkért is. A mezőfalvi Egyetértés Tsz elnöke, Jakab István sem tudja még ,kinek adja el az idei kukoricát. Járnak a tőzsdére, itt sikerült a búzá­ból 100 vagont értékesíteni­ük, viszont 50 vagon még vevőre vár a tárolóban. Ko­­rompai Tamás növényter­mesztési főágazatvezető sze­rint nem kótyavetyélik el ezt sem, mert a jó minőségű termánynak azért most is megvan az ára. Csak az a baj, hogy ha átmenetileg (is) a nyakukon marad, akkor nem képesek a hiteleiket, de még a számláikat sem kifi­zetni. A vetésnél sem a ho­zamok nagyságára, hanem a költségcsökkentésre töre­kednek. Állítja, hogy nincs az a növény, amellyel 16—17 milliós bankkamatot ki le­hetne gazdálkodni. Hatszáz hektár kukoricájuk még lá­bon áll a határban, de még nem is sürgetik őket a meg­rendelések. Nemrég kezdték vetni a búzát 800 hektáron — 20 százalékkal kevesebbet, mint tavaly — a negyedénél tartanak most. A dunaújvárosi téesz föld­jein is — 700 hektár kuko­rica vár szedésre, 65 hektár másodtermésű pedig silózás­ra. Ami a jövő évi termést illeti: 125 hektár repcére, 108 hektár őszi árpára és 560 hektár búzára már csak nap­­sütésesebb, meleg idő kelle­ne, hogy megerősödhessen. Siba Ferenc elnök vakrepü­­l­ésnek nevezte a mai ma­gyar növénytermesztést. Mert termelni kell valamit, de hogy mire lesz kereslet jövőre, azt nem lehet tudni — gyakran még a betakarí­tás után sem. Ő mindeneset­re a takarmánynövényeket eladhatóbbnak tartja, mint a gabonát. Az adonyi tsz is csak 300 hektár földjét műtrágyázta meg most az őszi talajműve­léskor. Vágó Árpád termelé­si elnökhelyettes elmondta, hogy tavaszra hagyták a táp­anyag-utánpótlást. Eddig 300 hektár kukoricát vágtak le az 1500-ból. Éjszakánként folytatják a munkát, mert nappal a cukorrépát szállít­ják. Igaz azt is nehézkesen, mert a cukorgyár 300 ton­nát képes fogadni naponta, pedig a tsz-nek kétszer ek­kora a kapacitása. Az idő­járás miatt késik a vetés is. Eddig 600 hektárral készül­tek el az 1800-ból. Mint azt az elnökhelyettestől meg­tudtuk, csak búza kerül ná­luk idén ősszel a földbe. Hogy mi lesz jövőre? — azt nem tudja Vágó Árpád. El­keserítőnek tartja viszont, hogy amikor az alkatrész­árak a csillagos égig emel­kednek, terményeik egyre inkább elértéktelenednek. Késik a betakarítás a ba­­racsi tsz-nél is. A 120 hek­tár cukorrépából 80-at szed­tek fel, a kukoricának pedig 30 százaléka vár szedésre. Rácz István elnök szerint még 300 hektárt kell elvet­niük búzával. Szerződésük egyetlen terményre sincs, en­nek ellenére ő bizakodó. Bí­zik abban, hogy az idei érté­kesítési gondok okozója a te­hetetlenség, nem pedig a le­hetetlenség ... Körmendi Erzsébet Rekordtermésre, a tavalyinál 40 százalékkal több cukorrépára számítanak a gazdaságok. Már most látható, hogy a termás jó, és a répa cukortartalma is magasabb, mint a múlt évben Ha ez sem világos... Számlarejtelmek A legrafináltabb rejtvény is egyszerű feladvány a mos­tani fűtés- és melegvízszám­lákhoz képest. Ezért a Du­naújvárosi Víz- és Csatorna­­művek gazdasági igazgatóhe­lyettesétől, Szabó Imrétől kértünk segítséget a szám­lák rejtelmeiben való eliga­zodáshoz. Idén október elsejétől a fűtés díja két tételből áll, a távfűtőrendszer működte­tését, karbantartását, amor­tizációját magába foglaló úgynevezett rendelkezésre állási díjból és a tényleges fűtés kód­jából. Ennek a ket­tőnek az együttes összege októbertől városunkban 125 forint légköbméterenként egy teljes fűtési idényre szá­mítva. Most október 15-től az év végéig két és fél hónapra eső díjat számláz a vízmű szeptembertől számítva 4 hó­napra elosztva, így a 125 fo­rintos díj 5/12 részét (az őszi idényben október közepétől az év végéig két és fél hó­napig, míg január elsejétől április közepéig három és fél hónapig tart a fűtés), azaz légköbméterenként 50 forint 79 fillért kell megfizetni. Az idei számlákon ez az 50 forint 79 filléres légköb­méterenkénti díj különül el hődíjra és rendelkezésre ál­lási díjra az alábbiak sze­rint: a szeptemberi számla csak 10 forint 40 filléres rendelkezésre állási díjat tartalmazott, az októberi 6 forint 50 filléres, a novem­beri és decemberi egyaránt 2 forint 51,5 filléres rendel­kezésre állási díjat számol el. Így a 4 hónapban együtt a rendelkezésre állási díj 21 forint 93 fillér összesen. Eh­hez jön a fűtési napokon légköbméterenként 37 fillér­rel számított hődíj, ami az október 15-től december 31- ig terjedő 78 napra légköb­méterenként 28 forint 86 fil­lér. Ebből 7 forint 40 fillért tartalmaz az októberi, 10 fo­rint 17,5 fillért a novemberi és 11 forint 28,5 fillért a de­cemberi számla. Így jön ki (és összegyűjtött számlák esetén utólag is ellenőriz­hető) a légköbméterenkénti 50 forint 79 filléres idei fű­tési díj, amiből a decemberi számlán levonnak 3,5 nap­nak megfelelően 1 forint 30 fillért, ugyanis októberben ennyivel később kezdődött a tényleges fűtés. A melegvízszámla ugyan­csak rendelkezésre állási díjból (ez a lakás légköbmé­terére számítva 2 forint 32 fillér havonta) és hődíjból áll. Az utóbbi a felhasznált melegvíz köbméterére szá­mítva 64 forint 80 fillér. Ahol nincs mérőóra, a lakás alapterületének függvényé­ben (28 m--ig = 4 m3; 28,1 m-—35 m3 ; 6 m:l; 35,1 m-— 44 m* = 7 m:l; 44,1 m-—53 n>4 = 9 m3; 53,1 m2—62 m2 — 11 m:l) feltételezett fogyasz­tásnak megfelelő 64 forint 80 filléres köbméterenkénti áta­lánydíjat számláznak. Tech­nikai okból összevontan, 99 forintos köbméterenkénti áron szerepel még október­ben és novemberben a me­legvízdíj, ahol nincs mérő­óra. Ahol van, ott pedig ugyancsak technikai okból nem számlázott a vízmű rendelkezésre állási díjat, ezért a novemberi számla ennek két havi összegét fog­lalja magában. Mi A szerkesztő megjegyzése: is úgy vagyunk, mint viccbéli rabbi — érteni ugyan nem értjük, de meg­magyarázzuk ... Dr. Habsburg Ottó Dunaújvárosban Nagygyűlés a városházán A Néppárt Kereszténydemokrata helyi és megyei szervezetének meghívására holnap délután városunkba látogat dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európa Parlament képvise­lője. A Magyarország iránt elkötelezett politikust és csa­ládját, akik Bajáról érkez­nek hozzánk, küldöttség fo­gadja a város határában. Az Arany Csillag Szállodában városunk polgármestere, va­lamint a KDNP helyi és me­gyei szervezete fogadást ad a vendég tiszteletére, ame­lyen részt vesz dr. Pálos Miklós államtitkár, a KDNP alelnöke, dr. Varga László, a KDNP elnökhelyettese, vá­rosunk gazdasági és politikai életének képviselői, valamint a KDNP helyi szervezetének tagjai. A városháza színháztermé­ben 18 órakor kezdődő nagy­gyűlésen találkozik dr. Habs­burg Ottó városunk érdek­lődő lakosságával, s előadá­sát követően válaszol a je­lenlevők kérdéseire. A II. világháború áldozataiért Emlékmű a hősüknek Emlékművet avatnak hol­nap Ercsiben a II. világhá­ború áldozatainak tiszteleté­re. A Duna-parton délután két órakor kezdődő ünnep­séget ökumenikus istentisz­telet és katonai tiszteletadás követi. Az ünnepi alkalom­ból énekkari és irodalmi mű­sorral színesítik a megemlé­kezést, s ezt követően ko­szorúzással tisztelegnek a háború mártírjai előtt. Szombaton Iváncsán is ünnepélyes alapkőletételre kerül sor az egészségház melletti emlékpartban. A délután öt órakor kezdődő ünnepségen részt vesz Jakab Erika református lelkipász­tor, Baltási Nándor plébános és Molnár Tibor polgármes­ter is. Japánból jöttek, Ausztriába (is) mennek Tanuri tanárok Japán pedagógusküldöttség látogatott városunkba a hét elején. Az idegennyelvű ok­tatás és a tagozatos iskolák érdekelték elsősorban a ven­dégeket. Toyama úr, Kagoshima megye oktatási vezetője töb­bek közt elmondta, hogy Ja­pánban a tanárok a társa­dalmilag leginkább elismer­tek köréhez tartoznak. Me­gyéjükben például az okta­tásra 23 százalékot fordíta­nak a költségvetésből. A másik kérdés is rögtön adódott: miért éppen Ma­gyarországra, sőt, miért ép­pen városunkba látogattak? — Sokat hallottunk az or­szágukról, az itteni változá­sokról, s szerettük volna mindezt látni is. Igaz, hogy a mi országunk fejlettebb, de az már korántsem igaz, hogy oktatásunk minden te­rületén jobb a helyzet, mint Magyarországon. Szeretnénk elérni, hogy minél inkább az egyéni képességekre ala­puljon az oktatás, ezért is volt érdekes számunkra zenei nevelés. Azt is láthat­­­tuk, hogy mennyivel beszéd­­centrikusabb az idegen nyelv tanítása az itteni iskolákban. Arra roppant egyszerű a vá­laszom, hogy miért városu­kat kerestük fel: mi is vidé­kiek vagyunk. Toyama úr saját iskola­­rendszerükről szólva kiemel­te, hogy rendkívül demokra­tikus, hiszen társadalmi helyzettől függetlenül min­den általános iskolás gyer­mek azonos képzést kap, az osztályok heterogének, nin­csenek tagozatok. Természe­tesen náluk is vannak tehet­séggondozó foglalkozások, amiket délutánonként tarta­nak. S egy elgondolkodtató in­formáció a vendégektől, akik Ausztriába, illetve Ang­liába utaztak tőlünk: a ja­pán pedagógusok ismeret­­szerzéséhez hozzátartozik akár egy külföldi körutazás, sőt, ezt szinte természetesnek is tartják. A japán pedagógusküldöttség az egyik vendéglátó, a Móricx is­kola tanáraival. Ez a kép már a búcsúzás előtti pillanatokat örö­kítette meg Az új határidő: december 16-a Kárpótlás: prolongálva A kárpótlások igénybeje­lentésének határidejét de­cember 16-ig meghosszabbí­totta az Országgyűlés, ami annyit jelent, hogy a föld­hivatalok december 15-én 24 óráig fogadják ebben az ügyben az érdeklődőket. A dunaújvárosi földhivatalhoz október végéig 2300-an for­dultak adatszolgáltatásért. A földhivatal minden esetben igazolást ad a kérelmezőnek arról, hogy adatait felvették, ezt az igazolást és a kitöltött adatlapot kell elküldeni a Kárrendezési Hivatalhoz. A földhivatal ezután postán küldi el a kért okmányokat a kárpótlásért jelentkezők­nek. Eddig összesen három esetben kellett elutasító vá­laszt küldeniük, mert nem találtak semmiféle adatot a kárpótlandó ingatlanról. megye földhivatalaiba egyéb­­­ként tizenötezer kérelem ér­kezett október végéig a kár­pótlással kapcsolatban.

Next