A Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 70-77. szám)
1993-09-17 / 74. szám
MAPIMAGAZIN A gyanú lángja Michael és a kisfiúk A hír már körbejárta a a Los Angeles-i rendőrség világsajtót: egy Beverly Hilll-i fogorvos feljelentette a Los Angeles-i rendőrségen Michal Jacksont. A doktor azzal vádolja a popsztárt, hogy fajtalankodott 13 éves kisfiával. A feljelentés nyomán a Los Angeles-i rendőrség házkutatást tartott Jackson Santa Ynez-i (Kalifornia) birtokán, de az állítólagos bizonyítékot (a videofilmeket) nem találták meg. Arthur Holmes, a Los Angeles-i rendőrség szóvivője közölte, hogy a nyomozás befejezése előtt nem tájékoztatják a sajtót. Hogy meddig tart a nyomozás? „Amíg szükséges. Lehet, hogy holnap lezárjuk az ügyet, lehet, hogy csak két hónap múlva. Egy bűncselekmény felderítése időbe telik.” Ha egyáltalán történt bűncselekmény. Arról ugyanis, hogy mi történt, a feljelentő és a feljelentett egészen másképp vélekedik. Tény, hogy a kisfiú és a popsztár ismerik egymást, ezt egyikük sem tagadja. Sőt, barátok. A kisfiú többször járt Jackon Santa Ymez-i házában. Michael magával vitte a kisfiút, annak féltestvérét és a mamát is, amikor legutóbb Monacóban járt. Innen utaztak a párizsi Disneylandbe, majd együtt haza, Los Angelesbe. Csakhogy a kisfiú — akit egyrészt életkora miatt rám nevez meg a Los Angeles-i forrásunk, másrészt azért nem, mert ham akarja híressé tenni — azt mondta a pszichiáterének: Monacóban Jacksonnal egy ágyban aludt, s a popsztár arról beszélt neki, hogy a masszturbáció milyen fantasztikus. A kisfiú állítása szerint Michael bevitte őt a fürdőszobába, a fürdőkádba, ott orálisan szeretkezett volna, majd figyelmeztette, hogy erről nem szabad beszélnie senkinek, mert a fiatalkorúak börtönébe kerülhet. Michael Jackson — akit dél-ázsiai koncertkörútja egyik állomásán ért a feljelentés híre — szóvivőjén keresztül sajtóközleményben reagált: „Bízom benne, hogy tisztességes és alapos munkát végez, melynek eredménye egyértelműen tanúsítja majd, hogy nem követtem el semmi rosszat.” Howard Weitzman, Jackson ügyvédje ennél valamivel több és konkrétabb információval szolgált a sajtónk. Szerinte a vád alaptalan, a kisfiú apja pedig szimpla zsaroló. „Michaelnek sok hasonló korú barátja van. Az egyik gyerek apja próbált ezt kihasználva megJackson közelébe kerülni és megzsarolni őt.” A kisfiú fogorvos papája ugyanis szabadidejében forgatókönyveket ír, és kihasználva a sztárral kialakult ismeretséget, levélben fordult Jacksonhoz: csináljanak együtt egy filmet. Terve szerint az ehhez szükséges pénzt (20 millió dollárt) Jacksonnak kellett volna letennie az asztalra. A sztárhoz közelálló források szerint a levél fenyegetéssel végződött: ha Michael Jackson nemet mond az ötletre, a levélíró feljelenti a rendőrségen, hogy fajtalankodásra kényszerítette a kisfiát. Michael Jacksonnak semmiképp nem használ ez a történet. A sztár az amerikai törvények szerint egyelőre nem tekinthető bűnösnek, hiszen nem emeltek ellene vádat. A szenzációra éhes bulvársajtónak azonban már a gyanú is elég volt ahhoz, hogy Jackson tisztességét firtatni kezdje. Később hiába derül ki, hogy vétlen. Melvin Guyer michigani pszichológus és jogász szerint Jackson ártatlansága esetén is működni fog a „kinek a kabátja” szindróma: „Akit egyszer megpörkölt a gyanú lárgya, az nem tiszta többé. Ha legközelebb Michael Jackson megsimogatja egy kisfiú buksiját, másképp nézi világ. Olyan ez, mint a szállemi boszorkányok ügye. Ha nincs vádemelés, marad a szálka. És ezt már az egész világ árgus szemmel figyeli.” Jól megválasztott idézetek A szépség önmagáért beszél? Jenry Hall, a topmodell, a színésznő, a texasi szőke szépség, a most 50 éves Mick Jagger felesége, 3 gyermek anyja, a multimilliomos asszony új babérokra vágyott. A Rolling Stones-sztár nejét meghívta az Oxford Union, a legszentebb, a legpatinásabb brit vitaklub. Nagy megtiszteltetés ez, ide csak kimagasló személyiséget invitálnak előadónak. Az Oxford Union nevű diákklubot 1823-ban alapították, ahol a 18—20 évesek nincsenek tekintettel a híres személyiségekre, a szenvedélyes viták során dörgő hangon hengerlik le az előadót, ha nem értenek egyet a nézeteivel. Morálisan elfogadható-e, hogy az előrejutásban a szellemi képességek mellett a testi adottságok is szerepet játszanak, vagyis e előnyt jelent-e a szépség? A kérdésre kellett Jerry Hallnak választ adnia. Nixon a Watergate-botrány után itt tartotta első előadását, Robert Kennedy röviddel meggyilkolása előtt szállt vitába az egyetemistákkal, járt már itt Richard von Weizsäcker német államfő, Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, Anna hercegnő, II. Erzsébet királynő lánya, Warren Beatty, hollywoodi Don Juan, és sokan mások. Senki sem kérette magát, elfogadta a meghívást. A hatalom óvodájának nevezik e híres vitaklubot. „Természetesen nem lesz mindegyikünkből miniszterelnök (Margaret Thatcherre célzott Katherine Wade, az Unió jelenlegi elnöke), Oxford ez ideig hét kormányfőt adott az országnak. A többségből csak államügyész vagy valami hasonló lesz.” A vitákat gondosan előkészítik, többek között olyan témák szerepeltek programjaikban, mint a halálbüntetés, Észak-Írország, az ENSZ fegyveres alakulatai, szociális problémák. A BBC átveszi a jelentős vitákat, Times számot ad róluk. Az a évzáró előadást a neogótikus Debating Chamberben, vitateremben tartották. Az Uniónak 800 tagja van. A vita a hagyományoknak megfelelően zajlott le. Jerry Hall magasan sliccelt, fényes lamé estélyi ruhában jelent meg. A topmodell megfelelő pózba helyezkedett, elővette kéziratát és felolvasta előadását. Socrates ezt mondta, Oscar Wilde azt mondta, idézte Franklint, Miltont, Einsteint, a Bibliát, Michelle Pfeiffert, Michelangelót, Mme Curie-t, hogy tudományosnak tűnjön a dolgozata. Az „ifjú hiénák” figyelmesen hallgatták az előadót. Az isteni adottságok gátlástalan kihasználásáról szóló beszédről való szavazás eredménye : 394—283 ellenében. Ezek után nem kétséges: az igazi szépség önmagáért beszél, hála a kitűnő beszédírónak, a jól megválasztott idézetek sokaságának, a gazdag dokumentációnak. Győzött a szépség a szellemiek felett a tudós nők között Oxfordban? Erről nyilván megoszlanak a vélemények. De semmi kétség, Jerry Hall kitett magáért. sz. é. A topmodell a szépségről szóló tudományos értekezésének előadása közben, Oxfordban Csak röviden! A legtöbb helyen a közvetlen főnök is a munkahelyi ártalmak közé tartozik. A mezőgazdaságban is hódít a munkamegosztás. Egyesek szántanak és vetnek, míg mások kizárólag csak aratnak. * sok Ne vágjunk fel! A tudókiderítették: volt olyan ősünk, aki még a fáról sem tudott lejönni. Az emberek nem egyformák ... Van aki a száját tartja, van aki a markát. * Gyakorlatlan munkaerő ... A könyökét már tudja használni, a fejét még nem. # Háziorvosunk numizmatikus... megszállott Persze a papírpénzt is elfogadja. * Nincs nagy különbség köztünk .. . Neki villája van, nekem csak kanalam. Keserűség és szomorú ráncok nélkül A Kárpáti ház nagyasszonya Fején könnyű nyári kalap, nyakán lezserül lóg a szemüveg. A kora őszi hőségre a lombok adnak némi gyógyírt. Beregszászi Olga szétteríti szoknyáját, leül a földre, s nyaráról mesél. Örömteli eseménnyel, egy müncheni bemutatóval kezdődött. Tollas Tibor estjének megvolt már idehaza is a premierje, amikor „kivitték” a Kárpátaljára. Az egész bevételt az ottani színház javára ajánlották fel. A rádióban a Vajon hová megyünk? című gyermekműsorra kérték fel. A lurkókkal képzeletben vásárba, játékországba utazik, mindig más-más helyszínre kalauzolja el őket, s maguk a gyerekek muzsikálnak. Felnőtt-estjeivel pedig az országot járja. Újlaki Károllyal Gyűlölök és szeretek címmel a világirodalom remekeiből válogatott, s van egy Pilinszky-műsora is. Ennek összeállításához még akkor, a hetvenes években hozzáfogott, amikor a Kaposvári Csiky Gergely Színházba szegődött. 1974-ben kezdte második életét. Mint mondja: nagyon nehéz volt ez az időszak, hiszen Moszkvában végzett a színművészeti főiskolán, s a magyar nyelvet minden ízével együtt kioltották belőle. Nagy akcentussal érkezett Magyarországra, és szinte újra kellett tanulnia édes anyanyelvét. „Most két té, most két ell” — förmedtek rá gyakran, s minden színpadra lépés őrült stresszel és szorongással járt. Montágh Imre volt az egyetlen, aki igazán tudott vele bánni. Most, hogy meghalt, nincs ki tanítsa. Pedig ő is úgy véli, még elkelne ... Kaposvárról mint egyik nehéz korszakáról beszél, hiszen miközben gyúrták, ezt szugerálták belé: tanulj meg szenvedni, élni és dolgozni! Ő pedig megtanult, s ma már boldog, hogy megtalálta az útját. Hogy elindulhatott, olyanoknak köszönheti, mint Babarczy László, Ascher Tamás, Zsámbéki Gábor, Gazdag Gyula vagy Keserű Ilona. Örül, hogy magára talált, mert — mint megjegyzi — sok színész van, aki nem lel a jó útra, s egész életüket boldogtalanul, keserűn, szomorú ráncokkal éli le. Az élet nagy ajándékának tekinti, hogy összehozta sors Reményi Józseffel. Azt a vallja: az országban a tanár úr ismeri legjobban a sanzont, mint műfajt, s Medgyasszay Vilma sanzonszínházát. Beregszászi Olga pedig megtanult mindent. Színészi ambícióit azóta a sanzonéneklésben is kiélheti, hiszen ebben legalább két-három szereppel kell egy időben azonosulnia. Miután négy éve megalapította cégét, a Kárpáti ház Bt.-t, szabadúszó lett. Azt csinálja, amit szeret, estjeinek sikerei erőt és hitet adnak. Mert a hit életének mozgatója. Amikor hazamegy Kárpátaljára, látja, hogy négyszáz forintból élnek családok, s kenyeret se igen lehet kapni, azt tapasztalja: az emberek mégis hisznek. Hisznek abban, hogy szebb lesz, hogy jobb lesz. Csak az anyaország legyen erős, amibe kapaszkodhatnak. Mint a kisgyerek anyja szoknyájába. L. S. Egy nyári felvétel Beregszászi Olgáról 1993. szeptember 17., péntek Száz éve született Szent-Györgyi Albert A világ tudósai, s mellettük minden magyar, aki büszke hazája nagyjaira, ezekben a napokban emlékezik meg Szent- Györgyi Albert Nobeldíjas biokémikus születésének századik évfordulójáról. Polgári családból származik, gyermek- és ifjúkorát Budapesten töltötte. Későbbi pályájára bizonyára nagy hatással volt anyai nagybátyja, Lenhossék Mihály, aki a budapesti orvosegyetem híres anatómia-professzora volt. 1911-től ennek az intézménynek a hallgatója lett Szent-Györgyi is. Csaknem hároméves, az első világháború idejére eső katonáskodás után, 1917-ben szerzett doktori címet. Érdeklődése gyógyszertan és a kémia a felé fordult. Rövidesen tíz évig tartó vándorútra indult, melynek fontosabb állomásai Pozsony, Berlin, Leiden, Groningen és Cambridge voltak. Az itteni kutatóintézetekben, miközben elvégezte a rászabott munkákat, főként a saját ötletei és elképzelései megvalósításán dolgozott. A növényi sejtek légzésének (pontosabban oxigén-felhasználásuknak) tanulmányozása során egy olyan különleges anyagot talált, amely mind az állatok, mind a növények szervezetében előfordul. Ezt az igen erős redukáló tulajdonsággal rendelkező anyagot hexuronsavnak nevezte el. Az általa és más kutatók által is vizsgált anyagokból azonban csak igen csekély mennyiséget tudtak kinyerni belőle, ezért a kémiai szerkezetét nem sikerült kideríteni. A külföldön pénzszűkében dolgozó kutatót (aki időközben, Cambridge-ben kémiai doktorátust is szerzett) hazahívták a szegedi egyetem orvosi vegytan tanszékére, ahol folytathatta biokémiai kutatásait. Alig egy év múlva egy nagyszerű felismerés nyomán, paprikából sikerült előállítania immár kilónyi mennyiségben a keresett anyagot, az aszkorbinsavat, ami lényegében maga a C-vitamin. Ez vezetett 1937-ben odáig, hogy neki ítélték az orvosi Nobel-díjat, melynek stockholmi átadását — televízió még nem lévén — a magyar rádió is közvetítette. Személyében az egyedüli olyan magyar kutató részesült e legmagasabb tudományos kitüntetésben, aki magyar állampolgárként, idehaza végzett munkájáért érdemelte ki a díjat. A harmincas évek végétől 1943-ig végzett újabb kutatásai fényt derítettek az izom-összehúzódás biokémiájának több, addig megválaszolatlan kérdésére. A második világháború alatt szembehelyezkedett az akkori hatalommal, s mivel részt vállalt az ellenállásban, bujkálnia kellett. A háború befejeződése után nagy lendülettel látott hozzá a hazai tudományos élet fellendítéséhez, ám az 1947-es politikai fordulat hatására az emigrációt választotta. Munkáját az Egyesült Államokban, a Massaschusetts-i Woods Hole tengerbiológiai laboratóriumában folytatta. Itt élt és dolgozott 1986 őszén, 93 éves korában bekövetkezett haláláig. N. G.