A Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 108-131. szám)
1993-12-01 / 108. szám
IDŐJÁRÁS Egyre kevesebb helyen lesz havazás. A keleti, dél -keleti szél megélénkülhet. A hőmérséklet -2,+3 fok között valószínű. RÖVIDEN Dr. Antall József miniszterelnök kezelését végző orvoscsoport tájékoztatást adott arról, hogy a miniszterelnök kezelése folytatódik, állapota számottevően nem változott. A miniszterelnök a SOTE Oktató Kórházában tartózkodik, de a kezelés részét képező sugárterápiát az Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztályán végzik. Az Országgyűlés elfogadta az adózás rendjéről szóló törvény módosítását. A jogszabály szélesíti az adóhatóság jogkörét, szigorítja az adózás szabályait. Ezzel a 100. törvényt alkotta meg az idén a parlament. Kedden éjszakába nyúló szavazás folyt a költségvetésről. Az országban már nincs járhatatlan út, vagy hó miatt elzárt település. Az Útinform tájékoztatása szerint a Dunántúlon sok útvonal nehezen járható, elsősorban Fejér, Veszprém és Zala megyében. A Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlése kedden úgy határozott, hogy állandó megfigyelői státust ad Magyarországnak és több más kelet-közép-európai országnak. Göncz Árpád köztársasági elnök kedden Hannoverbe utazott, ahol december 1-jén részt vesz és beszédet mond a Római Klub 25. évfordulós konferenciájának nyitóülésén. Amennyiben a parlament az év végéig nem tárgyalja meg a társadalombiztosítást érintő legfontosabb jogszabály-tervezeteket , az 1992. évi zárszámadást, a tb vagyongazdálkodásáról, a tb-alapokról, illetve a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetet — az Egészségbiztosítási Önkormányzat nem tud felelősséget vállalni a szolgáltatások biztonságáért. Idei harmadik egymilliárd márkás kötvénycsomagját bocsátotta ki a német piacon az MNB. A futamidő ismét tíz év, ám javult a kamatkondíció, kereken nyolc százalék. Két év múlva akár kezdődhet a hídépítés A terv: első pillér A vágyak, a tervezgetések világából a megvalósulás kezdeti stádiumába érkezett a dunaújvárosi Duna-híd megépítésének ügye. A beruházást szervező Autópálya Igazgatóság és a szaktervező cégek tegnap tájékoztatták a meghívottakat a Veszprém—Szabadbattyán— Dunaújváros—Kecskemét— Szolnok között megépítendő gyorsforgalmi út előterveiről, egyúttal azt kérték Dunaújváros döntéshozó testületétől, mielőbb foglaljon állást abban, hogy melyik tervváltozatot támogatja, illetve elutasítja-e valamelyiket. E döntés ismeretében kezdődhet el a tervezés második üteme, az út végleges vonalvezetése tanulmánytervének elkészítése. Ennek birtokában lehet majd koncessziót hirdetni, kiviteli terveket megrendelni. Az alapkőletételre a város döntését követően két év múlva kerülhet sor leghamarább, annyira sok ez az előkészítő munka. Az Autópálya Igazgatóság beruházási főmérnöke Szécsi László hangsúlyozta a tervezett gyorsforgalmi út országrészeket összekötő funkciójának elsődlegességét, s hogy a nyugati tervezési gyakorlatnak megfelelően a munka első fázisában azt az egy kilométer szélességű folyosót próbálták meghatározni, amelyben a legkevesebb konfliktus és érdeksérelem mellett lehet majd elhelyezni a tervezett utat. A szaktervezők kifejtették, hogy mind az út vonalvezetése, mind a Duna-hidak egymástól való távolsága szempontjából a Dunaújvárost északról elkerülő változat a legkedvezőbb. Ez esetben a tervezett út teljes hossza 188 kilométer lenne. Megvizsgálták két Dunaújvárost délről elkerülő nyomvonalváltozat lehetőségét és költségviszonyait is. (Folytatás a 3. oldalon) Kérjen-e hitelt a város „igényes” elvek Szenvedélyes megnyilatkozásokkal tarkított összevont bizottsági ülésen próbáltak közös nevezőre jutni hétfőn délután a város képviselői és a közgyűlési bizottságok külső szakértői abban, hogy melyek legyenek a jövő évi költségvetés alapelvei. Azért volt ez nehéz feladat, mert a benyújtott igények 1,1 milliárd forinttal haladják meg a város várható bevételeit. Az első zavart dr. Dluszus Péter bejelentése okozta. Az előterjesztésből ugyanis kimaradt az egészségügy 160 millió forint összegű gép-, műszerpótlási, épületkarbantartási igénye és a céltámogatáshoz szükséges saját fejlesztési rész. A válaszokból, viszontválaszokból kiderült, hogy a határidőn belül, a polgármesternek címzett jelentés a hivatal útvesztőjében elakadt, így az illetékes bizottság sem foglalhatott állást róla. „Az igényeket visszaszorítandó arról kellene állást foglalni, hogy az ágazatok, szakterületek az eddigi arányban részesüljenek a város költségvetéséből”— javasolták többen is. Kiss András ezt a struktúrák konzerválásának tartotta, s javasolta a kötelezettségvállalások, valamint az intézmények szolgáltatásainak felülvizsgálatát, hogy csak a kötelezően ellátandók terheljék a zsugorodó költségvetést. Antal Lajos szerint a támogatások felülvizsgálatát is el kell végezni. (Folytatás a 3. oldalon) Városunkból negyedszáz küldött vesz részt Vasaskongresszus Rendkívüli kongresszusát tartja december 3—4-én a Vas- Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A sorrendben XXXI. kongresszuson a küldöttek felülvizsgálják és módosítják a szövetségi alapszabályt, áttekintik, hogy az előző kongresszuson hozott határozataikat mennyiben sikerült teljesíteni. A szövetség pénzügyi helyzete is napirenden szerepel, a gazdálkodás főbb elveit ismét meghatározzák. A második napon foglalnak állást a küldöttek — az előzetesen megfogalmazott napirendi elnevezés szerint — aktuális társadalmi és politikai kérdésekben. Köszönet az önkormányzatnak Vállalkozhatnak A polgármesteri hivatal két közgyűlés közötti időszakban végzett munkájáról szóló, dr. Dorkota Lajos által felolvasott beszámolóval kezdődött az önkormányzat tegnapi ülése. A tájékoztató részeként az alpolgármester kötelezettséget vállalt a hivatal nevében: a Duna-híd nyomvonalának kérdésében 1994. január 14-ig állást foglalnak. A beszámolót kiegészítve dr. Dlustus Péter képviselő tolmácsolta a zeneiskola vezetésének köszönetét az új kamarahangverseny-teremért. Régen húzódó kérdésben döntött ezután a testület. Még a nyári szünet előtt döntés született az egészségügyi alapellátás részleges privatizációjáról, a tényleges keretek megvalósításával viszont mostanáig kellett várni. A felnőtt és gyermek háziorvosok a döntés értelmében választhatják ezután: vállalkozóként — az önkormányzattal a most megszavazott formában megkötendő megbízási szerződéssel —, vagy továbbra is közalkalmazotti státuszban kívánnak tevékenykedni. A kórház az alapellátás törvényben előírt minimál felszerelésére az idei évben elkülönített öt millió forintot, a jövő évi költségvetés terhére a közgyűlés további hat milliót szavazott meg. k.k. Extrákat pénztárcánk szerint? Többért. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényt a napokban fogadta el az Országgyűlés. A Parlament egészségügyi és családvédelmi bizottságának alelnökét, dr. Kovács Pált kérdeztük az ügy jelentőségéről. Mint ismeretes, jelenleg az állami és önkormányzati költségvetésből finanszíroznak bizonyos ellátásokat, például a családi pótlékot, a fogyatékosok ellátását, a munkanélküli segélyt. A kötelező társadalombiztosítás baleset, betegség esetén és idős korban döntően a befizetett járulék arányában, illetve részben a szolidaritás elvén nyújt anyagi támogatást. De tisztán üzleti alapon már eddig is lehetett kiegészítő biztosításokat kötni a nyugdíjas évekre. — Mivel teremt új feltételeket az önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak létrejötte ? — Mindenekelőtt abban, hogy működésüket kedvezményekkel segíti az állam. Akik az önsegélyező pénztárakkal kötnek szerződést, az krízishelyzetben számíthat anyagi segítségre. A kiegészítő egészségpénztár, nevéből adódóan a kötelező társadalombiztosítás által nem finanszírozott, vagy luxusellátásnak számító szolgáltatások igénybevételéért fizet. Az új törvény viszont rendelkezik a kiegészítő nyugdíjpénztárak létrehozásának lehetőségéről is. (Folytatás a 3. oldalon) A jog nyelvén a tét nehezen megfogalmazható Új fodrász-fazono Szinte a városépítés kezdete óta volt fodrászat a Dózsa György úton. Ezen a privatizáció sem változtatott eddig. Közben gombamód szaporodnak a pincékben, földszinti lakásokban kialakított parányi fodrászatok. A tisztiorvosi szolgálat közegészségügyi felügyelője, Kozma Vince kimutatása szerint a városban ötvenhét fodrászat működik, köztük a Dózsa György úti, amely egy esztendeje magánvállalkozók kezében a Privátszolg üzletlánc egysége. — Húsz—huszonöt új üzletnyitási kérelem érkezik évente hozzánk. Az üzletek megfelelnek az előírásoknak a tárgyi feltételeket tekintve, ám a textíl rák kezelésénél, a fertőtlenítésnél tapasztalunk mulasztást, amiért bírságolunk is. Amikor tavaly szeptemberben Nyári József korábbi ágazatirányítóval együtt kivált a Dunaújvárosi Vegyesipari Vállalatból a Dózsa György úti és a Béke városrészi fodrászat, a technikumi üzlet tizenöt tagú kollektívája hű maradt a vállalathoz. Mihályné Kerekes Krisztina a technikumiak véleményét tavaly azzal indokolta, hogy jobban járnak, ha egyénileg bérlik a vállalattól a helyiséget, annak felújítása nem a kollektíva gondja lesz. Azóta néhányan kiváltak a technikumi fodrászat kollektívájából, megvásárolták a Gábor Áron utca egyik földszinti saroklakását, és új fodrászatot nyitottak. A vállalatból alakult Dutex Kft.-nek viszont változatlanul ki kellett fizetniük a bérleti díjat, ami nagyobb teher lett azoknak, akik maradtak. — Azt kértük az ügyvezető igazgatótól — mondja Mihályné Kerekes Krisztina —, hogy felezze meg a technikumi üzlethelyiséget. Ráállt. Hárman dolgozunk az egyik, hárman a másik műszakban. Biztos a helyünk, dolgozhatunk, ahogy eddig. Csikesz Jenő, a Dutex Kft. ügyvezető igazgatója ezt azzal egészíti ki, hogy a kisebb üzletben az egy fodrászra jutó bérleti díj a régi marad. A Dózsa György úti fodrászok „szóvivője”, Márkus Gáborné viszont a vállalkozás előnyeit erősíti: — Jól jártunk azzal, hogy maradhattunk a megszokott helyen, ahol biztos a vendégkör. Nyári József betartotta, amit ígért: beszerzési áron biztosítja a szükséges anyagokat és amire harminckét éve nem volt példa, gondoskodik a tiszta törölközőkről. Tavasszal mesterfodrászok szakmai bemutatót tartottak a főiskola éttermében. Az üzletben dolgozók legnagyobb aggodalma az, hogyan zárul le az egy esztendeje zajló jogvita az önkormányzattal. Nyári József: — Ötéves bérleti üzemeltetési "Szerződést kötöttem a vegyesipari vállalattal a különváláskor. Az időközben átalakult cég jogutódja vagyunk, nemcsak működtetem a fodrászatot, itt és a Béke városrészben, tizenhat tanulóval is foglalkozom. Az önkormányat nem ismeri el a jogfolytonosságot, új kiutalásnak tekinti a helyiséghasználatot és a háromszoros helyiséghasználati díjat nem tudnánk megfizetni. Fellebbeztem, az ügy jelenleg a köztársasági megbízottnál van, de döntés még nincs. Dr. Kresák Ilona, a polgármesteri hivatal közigazgatási irodájának vezetője a vita lezárása előtt nem kívánta kommentálni a fodrászat helyiségbérletének meglehetősen bonyolult ügyét, a döntést ugyanis a felettes hatóság hozza meg. Akármi legyen is az eredmény, a tét nehezen fogalmazható meg a jog nyelvén. Megmarad-e negyvenvalahány ember munkahelye?..., lesz-e — mint évtizedeken át — fodrászat a Dózsa György úton?... Csongor György