Dunaújvárosi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-02 / 204. szám
A Dunaújvárosi Hírlap a család napilapja! Koppenhágai konfrencia Koppenhága szeptember 5- 8-a között Európa kulturális fővárosa lesz, ahova a kontinens minden országából érkeznek delegációk a „Kultúra és kommunikáció” elnevezésű konferenciára. Az UNESCO és az Európa Tanács kezdeményezésére most első ízben találkoznak Dániában a kultúrával és művészetekkel foglalkozó szakemberek, ahol a kapcsolatépítésekre, üzletkötésekre egyaránt lehetőség lesz. Hazánkból egy négytagú küldöttség utazik a konferenciára, melynek egyik tagja dunaújvárosi. A Népművelők Fejér megyei Egyesülete pályázaton nyerte el a konferencián való részvételi jogot, küldöttüknek Knódel Máriát, a dunaújvárosi Bartók Béla Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatóját választották. Német kisebbségi önkormányzatok tanácskozása Móron tartotta soron következő ülését szombaton a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöksége. A délutáni ülést megelőzően fórumot tartottak, amelyen részt vettek a Fejér megyei német önkormányzatok vezetői, ezek megyei szövetségének képviselője, Szabó Gábor, a megyei közgyűlés elnöke, valamint a megyei közgyűlés kisebbségi bizottságának vezetője is. A német kisebbségi önkormányzatok megyei szövetsége csupán ez év tavaszán alakult meg, és cégbírósági bejegyzése még mindig folyamatban van. A német nemzetiség által lakott valamennyi Fejérbeli településen van anyanyelvi oktatás, négy településen német nyelvű óvoda is, a móri gimnáziumban pedig nemzetiségi tagozat. (Folytatás a 3. oldalon) Kétezernél több nappali tagozatos hallgató a főiskolán Tegnap délelőtt tíz órakor — immár hagyományosan a Dunaferr Sportcsarnokban—rendezték a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karának tanévnyitó ünnepségét. A helyszín és az ilyenkor megszokott forgatókönyv ellenére két okból mégis rendhagyónak nevezhető az idei tanévnyitó (is). Először is, mert Koppány Imre főigazgató először köszönthetett több mint kétezer nappali tagozatos hallgatót. A létszámgyarapodás (a levelező- és másoddiplomás képzésekkel ez a szám még jóval magasabb) természetesen pluszfeladatokkal is jár, többek között komoly versenyfutásban voltak az idővel, hogy a Hild József szakiskola költözésével felszabadult helyiségeket tanévkezdésre birtokba vehessék a főiskolai intézetek. Másodszor pedig azért volt rendhagyó ez a tanévnyitó, mert itt adták át főiskola új címzetes főiskolai tanárának címét. Ez persze nem ritkaság, az azonban igen, hogy egy japán professzornak, dr. Takesi Usaminak, aki a Japán Nemzeti Nyersanyagforrás és Környezetvédelmi Intézet (NIRE) főigazgatója. Usami professzor óriási szerepet játszott abban, hogy a helyi főiskola és a sukubai intézet között 1990-ben kialakult kapcsolat mára szinte napivá vált. Számos kutató utazott már innen oda, s onnan ide, hogy részt vegyen a különböző programokban, tapasztalatokat gyűjtsön. Ahogy az már a főiskolai tanévnyitókon megszokott, a főigazgató ezúttal is ismertette, hogy az intézet oktatói közül ki milyen új címmel gyarapodott, milyen tudományos fokozatot szerzett, s hogy kik érkeztek. Már a több mint hatszáz új elsőévesen kívül, akik a—hagyományoknak megfelelően — a ceremónia végén letették esküjüket, majd dr. Koppány Imre kézfogással az intézmény hallgatóivá fogadta őket. A főiskola új címzetes főiskolai tanára: dr Takesi Usami Hatszáznál is több ünnepélyes pillanat—hallgatóvá fogadom... Wohlmann György felvételei Mégis időben kezdődhet a tanítás Az új tanévben végre új helyen és méltó körülmények között folyhat a tanítás a 340. számú, Hild József nevét viselő ipari szakközép és szakmunkásképző intézetben. A Szilágyi Erzsébet általános iskola két különálló szárnyában immár két korosztály oktatási intézményei működnek. A tanév kezdetére mindkét szárnyban befejeződtek az átalakítási, átépítési munkák. Az általános iskolai szárnyban az első emeleten is tantermeket alakítottak ki az igazgatói és tanári szobákból, amelyek ezután a félemeleten találhatók. (Az átépítés utáni műszaki átadás-átvétel éppen pénteken délelőtt volt, a leendő tanári szobában egyelőre csak a székek és a tükrök voltak a helyükön). A két iskolának továbbra is közös bejárata van — külön ajtókkal, belül elszeparált üvegfallal. Az emeleti zsibongókon is megosztoznak a diákok: a harmadik emelet az ipari tanulóké, az alsóbb emeleteken találhatók pedig az általános iskolásoké. A Hild József szakmunkásképző intézetben tizenhat tantermet alakítottak ki, ezzel ismét tanteremmé vált az általános iskola B szárnyának volt tornaterme. A harmadik emeleten október elejére készülnek el a szaktantermek és a nyelvi laboratórium. A gyakorló tanműhelyben szeptemberben még nem kezdődhet meg az oktatás, ezzel meg kell várniuk a Lorántffy Zsuzsanna Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola új műhelyépületének, a Béke I. városrészi volt óvoda átépítési munkáinak befejezését. Ekkor költöztethetik át a Lorántffysok varrógépeit az új helyre. A Hild József szakmunkásképző intézet igazgatója reménykedik a szeptemberi költözésben. Az épületszárny átalakítását az építőipari szakiskola oktatóit maguk végezték: összesen 2,7 millió forintból kellett megoldaniuk az átépítést. —t— Ezt is megírta Dunaújvárosiéi * . _I a hírlapi j Mondanak majd nemet is... A házasságkötő teremben rendezik az első közgyűlést Szokatlan helyszínen tartja kedden közgyűlését Dunaújváros képviselőtestülete. A közgyűlési terem felújítása miatt az Október 23. téren lévő házasságkötő terem látja vendégül a képviselőket, iroda- és titkárságvezetőket, meghívottakat. A helyváltoztatás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy kedd délután csakis igenek hangzanának el. A tíz napirendi pont ugyan várhatóan nem állítja nagy próbatétel elé a testületet, de, hogy csak egyhangú szavazások lennének, az nem valószínű. A szokásosnál hosszadalmasabb beszámoló fog elhangzani a két közgyűlés ülésszaka közötti, a nyári szünet alatti eseményekről. Ezután a lejárt határidejű közgyűlési határozatokról kapnak tájékoztatást a képviselők. Az eredeti tervektől és a közgyűlési határozattól eltérően a költségvetés módosításáról szóló rendelet — melyet koncepciójában már a szünet előtti utolsó ülésen elfogadtak — nem kerül a testület elé kedden. A határidő csúszásának oka, hogy az első félévi költségvetési beszámoló után a szabadságolások miatt már nem volt lehetőség a rendelet tervezetének megalkotására. Új határidőként a testület vélhetően a következő közgyűlési időpontot adja majd meg. A képviselők megtárgyalják az önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítéséről szóló rendelet módosítását, majd a költségvetés első féléves végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról kell dönteniük. Július végén megjelent törvény rendelkezik a fekvő- és járóbetegellátás kapacitás-lekötéseinek módjáról. A Szent Pantaleon kórház — egészségügyi bizottság által elfogadott—kapacitáslekötési ajánlatáról a közgyűlés mint sajátjáról dönt majd. Határoznia kell a képviselőknek arról is, hogy megváltoztatják-e a fogászati röntgen működtetésére vonatkozó szerződést, majd megvitatják az idei lakóházkezelési terv megváltoztatását. A Modern Művészetért Közalapítvány Ravasz Erzsébet emlékkiállítást szervez, melyhez ötvenezer forint támogatást kért az önkormányzattól. Ennek megtárgyalása után egy földterület értékesítéséről, majd — már zárt ülésen —az aljegyzői állás betöltéséről — dönt a közgyűlés kedden. (kk) Érdemes soká élni? Nyolc-kilenc évvel ezelőtt, tehát még az átkos „cuciban” ahogy sokan neveztük a pártállami berendezkedést, egyik kollégám abszolút naivul megkérdezte egy szerkesztőségi értekezleten: mi lesz a sorsa azoknak a társadalombiztosításba befizetett nyugdíjjárulékával, akik nem érik meg a hatvan, illetve nők esetében az ötvenöt évet, és nyugdíjazásuk előtt meghalnak. Már nem emlékszem pontosan, hogy ki volt az illetékes központi „pártelvtárs” akkor, akit hozzánk delegáltak, de alig fojtott kacagásba tört ki ekkora tudatlansággal szembesülvén. Mindez a minap jutott eszembe, amikor is a Niederland (holland) biztosító nagyon csinos üzletkötője tette velem szemben a széken keresztbe formás lábait, és arról próbált meggyőzni, hogy kössek úgynevezett nyugdíj-előbiztosítást, mert ha megérem a 2000 utáni, felemelt 62 éves nyugdíjkorhatárt, annyira kevés pénzt szurkol le nekem a postás havonta, hogy még a száraz kenyeret is kenyérrel fogom enni, mert húsra nem telik majd nekem. Tökéletesen igaza volt. Már régóta nincs meg az a pénz a hazai társadalombiztosításnál, melyet a mai aktív dolgozók fizetnek be majdani saját nyugdíjukra, ezt a tb régen felélte, aki életben marad, az akkori aktív dolgozók pénzéből vegetál majd, tehát mindenki — tán rokonai kivételével — várja a biztosított halálát. Igen ám, de ahhoz, hogy méltányos nyugdíj-kiegészítést kapjak majd 2010 után, ma több mint tízezer forint készpénzt kéne havonta kiperkálnom, amennyit nem tudok nélkülözni. Summa summarum, nagyon ráfázik az a magyar ember, aki vigyáz magára, és megéli a nyugdíjas kort. Gabnai Gábor