Dunaújvárosi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

A Dunaújvárosi Hírlap a család napilapja! Koppenhágai konfrencia Koppenhága szeptember 5- 8-a között Európa kulturális fő­városa lesz, ahova a kontinens minden országából érkeznek delegációk a „Kultúra és kom­munikáció” elnevezésű konfe­renciára. Az UNESCO és az Eu­rópa Tanács kezdeményezésére most első ízben találkoznak Dá­niában a kultúrával és művésze­tekkel foglalkozó szakemberek, ahol a kapcsolatépítésekre, üz­letkötésekre egyaránt lehetőség lesz. Hazánkból egy négytagú küldöttség utazik a konferenciá­ra, melynek egyik tagja dunaúj­városi. A Népművelők Fejér megyei Egyesülete pályázaton nyerte el a konferencián való részvételi jogot, küldöttüknek Knódel Máriát, a dunaújvárosi Bartók Béla Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatóját választották. Német kisebbségi önkormányzatok tanácskozása Móron tartotta soron követ­kező ülését szombaton a Ma­gyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöksége. A délutáni ülést megelőzően fó­rumot tartottak, amelyen részt vettek a Fejér megyei német ön­­kormányzatok vezetői, ezek megyei szövetségének képvise­lője, Szabó Gábor, a megyei közgyűlés elnöke, valamint a megyei közgyűlés kisebbségi bizottságának vezetője is. A német kisebbségi önkor­mányzatok megyei szövetsége csupán ez év tavaszán alakult meg, és cégbírósági bejegyzése még mindig folyamatban van. A német nemzetiség által lakott valamennyi Fejérbeli települé­sen van anyanyelvi oktatás, négy településen német nyelvű óvoda is, a móri gimnáziumban pedig nemzetiségi tagozat. (Folytatás a 3. oldalon) Kétezernél több nappali tagozatos hallgató a főiskolán Tegnap délelőtt tíz órakor — immár hagyományosan a Duna­­ferr Sportcsarnokban—rendez­ték a Miskolci Egyetem Dunaúj­városi Főiskolai Karának tanév­nyitó ünnepségét. A helyszín és az ilyenkor megszokott forgató­­könyv ellenére két okból mégis rendhagyónak nevezhető az idei tanévnyitó (is). Először is, mert Koppány Im­re főigazgató először köszönt­hetett több mint kétezer nappali tagozatos hallgatót. A létszám­­gyarapodás (a levelező- és má­soddiplomás képzésekkel ez a szám még jóval magasabb) ter­mészetesen pluszfeladatokkal is jár, többek között komoly ver­senyfutásban voltak az idővel, hogy a Hild József szakiskola költözésével felszabadult helyi­ségeket tanévkezdésre birtokba vehessék a főiskolai intézetek. Másodszor pedig azért volt rendhagyó ez a tanévnyitó, mert itt adták át főiskola új címzetes főiskolai tanárának címét. Ez persze nem ritkaság, az azonban igen, hogy egy japán profes­­­szornak, dr. Takesi Usaminak, aki a Japán Nemzeti Nyers­anyagforrás és Környezetvédel­mi Intézet (NIRE) főigazgatója. Usami professzor óriási szere­pet játszott abban, hogy a helyi főiskola és a sukubai intézet kö­zött 1990-ben kialakult kapcso­lat mára szinte napivá vált. Szá­mos kutató utazott már innen oda, s onnan ide, hogy részt ve­gyen a különböző programok­ban, tapasztalatokat gyűjtsön. Ahogy az már a főiskolai tan­évnyitókon megszokott, a fői­gazgató ezúttal is ismertette, hogy az intézet oktatói közül ki milyen új címmel gyarapodott, milyen tudományos fokozatot szerzett, s hogy kik érkeztek. Már a több mint hatszáz új el­sőévesen kívül, akik a—hagyo­mányoknak megfelelően — a ceremónia végén letették eskü­jüket, majd dr. Koppány Imre kézfogással az intézmény hall­gatóivá fogadta őket. A főiskola új címzetes főisko­lai tanára: dr Takesi Usami Hatszáznál is több ünnepélyes pillanat—hallgatóvá fogadom... Wohlmann György felvételei Mégis időben kezdődhet a tanítás Az új tanévben végre új he­lyen és méltó körülmények kö­zött folyhat a tanítás a 340. szá­mú, Hild József nevét viselő ipa­ri szakközép és szakmunkás­­képző intézetben. A Szilágyi Erzsébet általános iskola két kü­lönálló szárnyában immár két korosztály oktatási intézményei működnek. A tanév kezdetére mindkét szárnyban befejeződ­tek az átalakítási, átépítési mun­kák. Az általános iskolai szárny­ban az első emeleten is tanter­meket alakítottak ki az igazgatói és tanári szobákból, amelyek ez­után a félemeleten találhatók. (Az átépítés utáni műszaki át­adás-átvétel éppen pénteken délelőtt volt, a leendő tanári szo­bában egyelőre csak a székek és a tükrök voltak a helyükön). A két iskolának továbbra is közös bejárata van — külön aj­tókkal, belül elszeparált üveg­fallal. Az emeleti zsibongókon is megosztoznak a diákok: a har­madik emelet az ipari tanulóké, az alsóbb emeleteken találhatók pedig az általános iskolásoké. A Hild József szakmunkásképző intézetben tizenhat tantermet alakítottak ki, ezzel ismét tante­remmé vált az általános iskola B szárnyának volt tornaterme. A harmadik emeleten október ele­jére készülnek el a szaktanter­mek és a nyelvi laboratórium. A gyakorló tanműhelyben szep­temberben még nem kezdődhet meg az oktatás, ezzel meg kell várniuk a Lorántffy Zsuzsanna Szakközép- és Szakmunkáskép­ző Iskola új műhelyépületének, a Béke I. városrészi volt óvoda átépítési munkáinak befejezé­sét. Ekkor költöztethetik át a Lo­­rántffysok varrógépeit az új helyre. A Hild József szakmun­kásképző intézet igazgatója re­ménykedik a szeptemberi költö­zésben. Az épületszárny átalakí­tását az építőipari szakiskola ok­tatóit maguk végezték: összesen 2,7 millió forintból kellett meg­oldaniuk az átépítést. —t— Ezt is megírta Dunaújvárosiéi­­ * . _I a­­ hírlapi j Mondanak majd nemet is... A házasságkötő teremben rendezik az első közgyűlést Szokatlan helyszínen tartja kedden közgyűlését Dunaújvá­ros képviselőtestülete. A köz­gyűlési terem felújítása miatt az Október 23. téren lévő házas­ságkötő terem látja vendégül a képviselőket, iroda- és titkár­ságvezetőket, meghívottakat. A helyváltoztatás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy kedd dél­után csakis igenek hangzanának el. A tíz napirendi pont ugyan várhatóan nem­ állítja nagy pró­batétel elé a testületet, de, hogy csak egyhangú szavazások len­nének, az nem valószínű. A szokásosnál hosszadalma­sabb beszámoló fog elhangzani a két közgyűlés ülésszaka kö­zötti, a nyári szünet alatti esemé­nyekről. Ezután a lejárt határ­idejű közgyűlési határozatokról kapnak tájékoztatást a képvise­lők. Az eredeti tervektől és a közgyűlési határozattól eltérően a költségvetés módosításáról szóló rendelet — melyet kon­cepciójában már a szünet előtti utolsó ülésen elfogadtak — nem kerül a testület elé kedden. A ha­táridő csúszásának oka, hogy az első félévi költségvetési beszá­moló után a szabadságolások miatt már nem volt lehetőség a rendelet tervezetének megalko­tására. Új határidőként a testület vélhetően a következő közgyű­lési időpontot adja majd meg. A képviselők megtárgyalják az önkormányzati tulajdonú in­gatlanok elidegenítéséről szóló rendelet módosítását, majd a költségvetés első féléves végre­hajtásáról szóló beszámoló elfo­gadásáról kell dönteniük. Július végén megjelent törvény ren­delkezik a fekvő- és járóbetegel­látás kapacitás-lekötéseinek módjáról. A Szent Pantaleon kórház — egészségügyi bizott­ság által elfogadott—kapacitás­lekötési ajánlatáról a közgyűlés mint sajátjáról dönt majd. Határoznia kell a képviselők­nek arról is, hogy megváltoztat­­ják-e a fogászati röntgen mű­ködtetésére vonatkozó szerző­dést, majd megvitatják az idei lakóházkezelési terv megvál­toztatását. A Modern Mű­vészetért Közalapítvány Ravasz Erzsébet emlékkiállítást szer­vez, melyhez ötvenezer forint támogatást kért az önkormány­zattól. Ennek megtárgyalása után egy földterület értékesíté­séről, majd — már zárt ülésen —az aljegyzői állás betöltéséről — dönt a közgyűlés ked­den. (kk) Érdemes soká élni? Nyolc-kilenc évvel ezelőtt, tehát még az átkos „cuciban” ahogy sokan neveztük a pártállami berendezkedést, egyik kol­légám abszolút naivul megkérdezte egy szerkesztőségi érte­kezleten: mi lesz a sorsa azoknak a társadalombiztosításba be­fizetett nyugdíjjárulékával, akik nem érik meg a hatvan, illetve nők esetében az ötvenöt évet, és nyugdíjazásuk előtt meghal­nak. Már nem emlékszem pontosan, hogy ki volt az illetékes központi „pártelvtárs” akkor, akit hozzánk delegáltak, de alig foj­tott kacagásba tört ki ekkora tudatlansággal szembesülvén. Mindez a minap jutott eszembe, amikor is a Niederland (hol­land) biztosító nagyon csinos üzletkötője tette velem szemben a széken keresztbe formás lábait, és arról próbált meggyőzni, hogy kössek úgynevezett nyugdíj-előbiztosítást, mert ha meg­érem a 2000 utáni, felemelt 62 éves nyugdíjkorhatárt, annyira kevés pénzt szurkol le nekem a postás havonta, hogy még a száraz kenyeret is kenyérrel fogom enni, mert húsra nem telik majd nekem. Tökéletesen igaza volt. Már régóta nincs meg az a pénz a hazai társadalombiztosításnál, melyet a mai aktív dolgo­zók fizetnek be majdani saját nyugdíjukra, ezt a tb régen felélte, aki életben marad, az akkori aktív dolgozók pénzéből vegetál majd, tehát mindenki — tán rokonai kivételével — várja a bizto­sított halálát. Igen ám, de ahhoz, hogy méltányos nyugdíj-ki­egészítést kapjak majd 2010 után, ma több mint tízezer forint készpénzt kéne havonta kiperkálnom, amennyit nem tudok nél­külözni. Summa summarum, nagyon ráfázik az a magyar em­ber, aki vigyáz magára, és megéli a nyugdíjas kort. Gabnai Gábor

Next