Dunaújvárosi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

A nap 4 „Szót értek mindenkivel” Az immár alezredesi rangot elért tiszt a vizs­gálati alosztályról ke­rült a bűnügyi osztály élére (ahol is a kapi­tányság történetében az első női vezető) tavaly október elején. Ha úgy adódik, maga is részt vesz — például — ház­kutatáson... 5 Pro Cultura Intercisae Külön is büszkék lehe­tünk arra, hogy szakmai körökben egyre szeb­ben cseng Dunaújváros neve: a pályázók szá­mán is mérhetően nö­vekszik a telep hírneve. 5 És az élet újra megindult Ma, a háború befejezé­sének 52. éve után sem tudnak a történészek megegyezni abban, hogy az ország terüle­tén mikor fejeződtek be a harcok: április 4-én vagy később... 10 Kisisten a zöld­fehér templomban Miért nem szeretem Varga Zoltánt? A cím önmagáért beszél, várhatóan nagy vihart s fog kavarni a megnyu­godni soha nem tudó magyar labdarúgás­ban... A Miért beteg a magyar futball? és a Gyógyít­atlan című Végh Antal-könyvekre minden bizonnyal so­kan emlékeznek. Emlékműtervek: pályázat után, elbírálás előtt Tegnap lejárt a Széchenyi- Kossuth emlékműre kiírt du­naújvárosi pályázat beadási ha­tárideje. Az önkormányzat — mint lapunkban megírtuk — ta­valy júliusban tette közzé nyil­vános felhívását a két történelmi személyiséget együtt megörökí­tő emlékmű elkészítésére (az el­képzelések szerint az országban egyedülálló köztéri alkotás szü­lethet). Az eddigi előfelmérések szerint minimum négy, maxi­mum tíz pályaműre számíthat a dunaújvárosi önkormányzat — képünk Veres Kálmán szob­rászművész és Vadász Bence építész már megérkezett közös tervét örökítette meg. A pályaműveket a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által felkért szakértők bírálják el — a szakértői bizottság február 5-én mond véleményt a tervekről. ajz5. Köztudottan ez a legjobb hely arra, hogy Ön hatásosan helyezze el hirdetését. Tűzoltás — felső (hő)fokon A dunaújvárosi tűzoltók — technikai és személyi feltételeik maximális kihasználása mellett — az állampolgárok és a felü­gyeleti szervek megelégedésére végezték munkájukat az elmúlt időszakban. Varga Ernő tűzoltóparancsnok szerint körzetük­ben a felelőtlenség okozta a legtöbb tüzet. Szerencsére látvá­nyos eseményektől mentes, tehát számukra pozitív évet tudhat­nak maguk mögött... A tűzvédelmi törvény elfoga­dása és az ezzel kapcsolatos kor­mány- és minisztériumi rende­letek megjelenése pozitív hatás­sal volt a múlt évben a tűzoltó­ság munkájára. Varga Ernő dunaújvárosi pa­rancsnok elmondta ugyanakkor, hogy várják meg a tűzvédelmi tevékenységgel, tűzvizsgálattal, valamint a szakmai előírásokkal kapcsolatos jogszabályokat és a nyilvánosság tájékoztatását. Ez utóbbira azért volna nagy szükség, mert a előírások szá­mos feladatot rónak az állam­polgárokra és gazdálkodó szer­vezetekre, s ezekkel nem árt tisztában lenni. Kevesen tudják például, hogy az állampolgári felelősségről miként vélekedik a törvény. Csak egy példa ezzel kapcsolatban: a szülő kötelessé­ge a gyermek nevelése, s ha a gyermek tüzet okoz, a szülőt „veszi elő” a hatóság. A gazdál­kodó szervezeteknek, főleg a ki­sebbeknek sem árt az odafigye­lés. Kevesen gondolnak arra például, hogy a kisebb családi vállalkozásoknál is tűzvédelmi oktatást, napló vezetését írja elő a jogszabály. Az ilyen és ehhez hasonló közérdekű előírások propagálására már csak azért is szükség lenne, mert a törvény nem ismerése nem mentesít sen­kit a felelősség alól. A tűzoltóságokra Varga Ernő szerint nagyobb feladat hárul a törvény életbe lépésével. (Folytatás a 3. oldalon) Nem írtak alá semmit, együttműködés indul Nem zárult ugyan semmilyen írásos dokumentum aláírásával — bár a helyi önkormányzat előkészített ilyet — mégis igen eredményesnek, konkrétnak, hatékonynak nevezte Almási Zsolt polgármester a svéd Lin­köping városából érkezett dele­gációval folytatott tárgyaláso­kat. Mint arról korábban beszá­moltunk, a Kelet-Svédországi Kereskedelmi Kamara képvise­letében Bo Ericson külügyekért felelős igazgató, a linköpingi önkormányzat nevében pedig Roland Johansson külkapcsola­­tokért felelős igazgató kedd óta vendégeskedett Dunaújváros­ban. A százharmincezres város az ötödik legnagyobb Svédország­ban, ugyanakkor az egyik leg­­iparosodottabb, legfejlettebb ré­gió része. Ott található a SAAB repülőgépgyára — különös je­lentőséget adott a tárgyalásnak az egy hete meghosszabbított el­lentételezési egyezmény, amely nem csak a Gripen vadászgépek vételárának hazai felhasználását tartalmazza­­, az Ericsson cég mobiltelefon üzeme és kutató­fejlesztő központja. A régióban olyan jelentős cégek találhatók emellett, mint az Electrolux, vagy az acélipari SSAB. Városunk szempontjából igen fontos az is, hogy Linkö­ping egy 15 ezer fős, modern egyetemmel, és egy jelentős ipari parkkal — amely az EU egyik leggyorsabban fejlődő ilyen típusú létesítménye — büszkélkedhet. Roland Johans­son a tegnap délután tartott saj­tótájékoztatón elmondta, hogy nem szükséges azért egy szerző­dést aláírni, hogy a két város kö­zött — mintha testvérvárosok lennének — elindulhasson egy sor project. A helyi önkormány­zat képviselőivel hat ilyen konk­rét területet határoztak meg: pél­dául a „társadalomegészség­ügy” vagy az önkormányzat számítógépesítése terén. (Folytatás a 3. oldalon) Mellékállásban éri meg őstermelni A kötelező járulékokkal nem jogosultak nyugdíjra A társadalombiztosítási fize­tési kötelezettségekről, vala­mint az adózás változásairól hallhattak tegnap előadást a me­zőgazdasági magántermelők a Városházán. A mezőgazdasági bizottság és a gazdajegyző által szervezett fórumot nemcsak Dunaújvárosban, hanem Bara­­cson, Kisapostagon és Nagyve­­nyimen is megtartották. Az ős­termelőkre vonatkozó fizetési kötelezettségekről Mesterházy Sándort, a Fejér Megyei Nyug­díjbiztosítási Pénztár főellenő­rét kérdeztük. — A főfoglalkozású egyéni vállalkozókéhoz hasonlóan ma­gas társadalombizosítási járu­lékot kell fizetniük az ősterme­lőknek is? — A főfoglalkozású őster­melőknek 11,5 százalék tb-járu­­lékot és ezernyolcszáz forint egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük. Főállású őstermelő­nek az minősül, aki nem nyugdí­jas és máshol nincsen munkavi­szonya vagy nem választott tisztségviselő. A 11,5 százalé­kos járulékot az adóköteles jö­vedelme, vagy a mindenkori mi­nimálbér után kell megfizetni. — Mi a helyzet a nem főfog­lalkozású őstermelőkkel? —­ Nekik van másik munka­helyük, vagy nyugdíjasok, okta­tatási intézmények tanulói. A nem főfoglalkozású ősterme­lőknek nem kell semmit fizet­niük, még az ezernyolcszáz fo­rintos hozzájárulást sem. —Az első negyedéves járulé­kot, az egyéni vállalkozókhoz hasonlóan, az őstermelőknek is április 20-ig kell befizetniük? —Nem, ez a szabály az őster­melőkre nem vonatkozik. Fize­tési kötelezettségeiket az őster­melőknek mindig következő hónap 10-éig kell teljesíteniük. (Folytatás a 3. oldalon) Mínusz százmillió Fejlesztésekre nem is gondolhatnak Adonyban Az ez évi költségvetés elfo­gadása szerepelt az adonyi kép­viselőtestület szerdán megtar­tott ülésén legfontosabb napi­rendi pontként. A községházán összegyűlt képviselők egyetértettek az elő­zetes költségvetési tervszámok­kal, e szerint ebben az évben csak mintegy 160 millió forint kiadással számolhatnak. Mint megtudtuk, ez közel száz millió­val kevesebb a tavalyinál, ami­kor is a szennyvíztisztító és csa­tornahálózat építésének hitel­­törlesztése miatt 250 millió fo­rintra volt szüksége az önkormányzatnak. A mostani, szűkre szabott keretet ismerve fejlesztésekben szinte nem is gondolkodhat a nagyközség ve­zetése. A közgyűlésen az elmúlt évi testületi munkát is értékelték a jelen­lévők, kitérve az Adony és a németországi Oberweser kö­zötti partnerkapcsolat ez évi ter­veire is.

Next