Dunaújvárosi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
A nap 3 Használtautó: már sosem lehet tudni... Bár az autólopási statisztikákat böngészve megállapíthatjuk, hogy Dunaújváros — még — nem tartozik a „fertőzött” területek közé, de emelkedő a tendencia: 1995-ben ötvenhat, tavaly már nyolcvankét járművet loptak el. Veszélyes trend az is, hogy egyre szaporodik azon esetek száma, amikor egy sikeres használtautó-vásár után makacs tény lohasztja az új tulaj örömét: frissen vásárolt járgányat lopott. 5 Duna-parti földvárak nyomában Itt is hagyta nyomát majd minden talpalatnyi területen a különböző korok embere. Éppen úgy találtak maradványokat az időszámítás előtti 2300-2100 közötti bronzkorból, mint a kelták idejéből, vagy a népvándorláskori nagyobb méretű longobárd telepekből. 15 Biztos nem lesz sétagalopp A záporesővel, szélviharral is megzavart játékból sok következtetést nem lehetett levonni a vasárnapi, százhalombattai premiert illetően. A bizakodásra sokkal inkább az ad okot, hogy a dunaújvárosi labdarúgócsapat sikeres alapozás és remek mérkőzés-eredmények után várhatja a tavaszi forduló rajtját. A jegyző is megszólal... Dr. Tóth István többször kifogásolta a tényfeltáró bizottság egyes tagjainak megállapításait Még közgyűlésen—legalábbis a nyílt üléseken—is alig lehetett hallani dr. Tóth István jegyző véleményét Kaszás Gábor volt pénzügyi irodavezető sikkasztásaival kapcsolatosan. Mint munkatársunknak elmondta, megszólalásának a vizsgálat lezárása után lett volna helye. A keddi zárt ülésen tárgyalt tényfeltáró bizottsági jelentés nyomán írt csütörtöki cikkünket azonban nem hagyhatta szó nélkül, így jött létre ez az interjú. — Mindvégig azon voltam, hogy városunk polgárai teljeskörű tájékoztatást kapjanak az esetről. A munkacsoport tagjai által készített részjelentés azonban arra indított, hogy január 28-án a közgyűlésen zárt ülést kérjek. A következőket mondtam, amit ma is tartok: „úgy vélem, hogy a tényfeltáró munkacsoport négy tagja olyan megállapításokat rögzített ebben a jegyzőkönyvben, amelyek vagy pontatlanok, vagy a valóságnak nem felelnek meg”. Nem azokat a tényeket vitattam, amelyek általam(!) a munkacsoport tudomására jutottak, hanem, mint fogalmaztam: „ez a jegyzőkönyv engem olyan összefüggésben említ, mintha az én közreműködésem, adott esetben gondatlanságom folytán ez a tény előállhatott volna.” Ezért zárkóztam el a következtetések —és nem a tények — nyilvános ismertetésétől a február 25-i közgyűlésen is. — A közgyűlés elfogadta a tényfeltáró munkacsoport munkáját, csak jó hangzott el a nyílt ülésen tevékenységükről. Ezt egyébként több képviselő, akivel beszéltem, úgy értelmezte, hogy a bizottság jelentését is elfogadta a testület. Ha fenntartása volt a leírt tényekkel, következtetésekkel kapcsolatosan, miért nem a nyílt ülésen tette ezt szóvá? — Hangsúlyozom, hogy a közgyűlés legutóbbi ülésén a munkacsoport tényfeltárásra vontakozó munkáját fogadta el, és ezzel párhuzamosan azokat a javaslatokat, amelyeket megfogalmaztak. A következtetéseket nem fogadták el, azt zárt ülésen tárgyalták. Véleményemet azért nem mondtam el a nyílt ülésen, mert a nyílt ülésnek nem ez volt a témája, hanem a tények ismertetése. A zárt ülésen különösebb vita nem alakult ki a következtetéseket illetően, miután képviselői indítványra megszületett az úgynevezett „C” variáns. Deimel képviselő úr, mint a munkacsoport vezetője arra kapott felhatalmazást, hogy a közgyűlési döntést a város közvéleményével ismertesse. (Folytatás a 4. oldalon) A rendőrség kapta a legtöbbet A kuratórium felosztotta az ez évi keretösszeget Döntött a Dunaújváros és Környéke Közalapítvány Közbiztonságáért Kuratóriuma csütötöki ülésén annak az ötmillió forintos keretösszegnek a felosztásáról, amelyet az önkormányzattól, mint alapítótól kapott erre az évre. A támogatott szervezetek—rendőrség, tűzoltóság, vízi rendőrség és polgárőrségek — előre leadhatták erre vonatkozó pályázatukat. A közbiztonságért közalapítvány számláján mintegy 2 millió 721 ezer forint maradt év végén, tájékoztatta lapunkat Böszörményi Zoltán, a kuratórium elnöke. Ez az összeg tulajdonképpen a rendőrségnek volt „félretéve”, többek között gépkocsi vásárlására. A helyi kapitányság 1997-es pályázati kerete 4 millió 255 ezer forintról szól. Igényeltek például üzemanyagtámogatást, vásárlási hozzájárulást irodaszerek, új számítógép és kézi rádiók beszerzéséhez. Közben—még az ülés előtt — a rendőrség pótigényt jelentett be, kedvezményes gépkocsi vásárlásra. (Folytatás a 3. oldalon) Régiós játékok Hírül adtuk korábban, hogy a megyei területfejlesztési tanács úgy döntött, nem kíván a Budapestet is magában foglaló központi régióhoz tartozni. Lehet, hogy első pillanatban ez nem tűnik fontos kérdésnek, ám valójában az. A régiók kialakításának egyik legfontosabb indoka, hogy Nyugat-Európában szorgalmazzák ezek létrejöttét és pályázatok sora kínál pénzt nekik különböző fejlesztésekre. Természetesen a régiókba összeálló megyék együttműködésének belföldön is lehet haszna. Főleg akkor, ha törekvéseik, lehetőségeik legalább nagyjából azonosak. Nos, itt van valahol a lényeg. Fejér megyének és Nógrádnak például nem nagyon van közös törekvése. Budapest pedig súlyánál fogva előnyt élvez majd saját régiójában. Fejér megyének pedig az az érdeke, hogy ne legyen hátrányos helyzetben a régión belül. A munkanélküliségi, gazdasági fejlettségi mutatókat nézve kézenfekvő, hogy a szomszédos megyék közül Veszprémmel és Komárom-Esztergommal fogjon össze. Ráadásul e két megyével valós kapcsolataik vannak Fejér megyei településeknek, vállalkozásoknak, így nem mesterséges, nem erőltetett a tervezési, fejlesztési együttműködés. Az ügyben a végső szót a parlament mondja majd ki. Remélhetőleg a főváros érdeke nem győzi le a megyéket. TriboltL. Kinevezik a megyei főkapitányt A megyei közgyűlés támogatja dr. Sipos Gyula alezredes, eddigi megbízott megyei rendőrfőkapitány kinevezését. A testület legutóbbi ülésén dr. Ignácz István dandártábornok, az országos főkapitányság bűnügyi főigazgatója kérte a testülettől Sipos Gyula kinevezését. A frakciók vezetőiből álló ad hoc bizottság szintén a kinevezés támogatása mellett foglalt állást és ilyen értelemben szólaltak fel többen is. A főkapitányjelölt az eddigi rendőrőrs-program folytatását ígérte és elmondta: nem visszafoglalni kell a köztereket a bűnözőktől, hanem nem szabad átengedni nekik. Az önkormányzat végül is 29 igen 6 tartózkodás és egy ellenszavazat mellett támogatta a kinevezést, amelyre valószínűleg március 1-vel kerül sor. Postabank: a miniszter is, az elnök is cáfolja a rémhíreket Az Budapesti Értékpapírtőzsdéről szerzett információnkat erősítette meg tegnap a rádió: a betétesek egymás után veszik ki pénzüket a Postabankból, eddig több milliárd forintot kellett a banknak kifizetnie. Sorban állnak az emberek az utcán és a pénztáraknál, mert az a hír járja, hogy csődbe jutott az ország második legnagyobb bankja. Cáfolni igyekezett a híreket és megnyugtatni az ügyfeleket a Postabank Rt. elnöke Prinz Gábor tegnap. A Postabanknak nincsenek pénzügyi gondjai, mondta, az viszont igaz, hogy negatív információk kaptak szárnyra a fővárosban. Meggyőződése viszont, hogy a kilenc éve működő pénzintézetükkel elégedettek az ügyfelek — a tavalyi forgalomnövekedés és a népszerűségi indexek legalábbis ezt mutatják. Ilyen híresztelések már többször előfordultak, ezt a legújabbat egy hete érzékeli a Postabank. De szó nincs arról, hogy zárolnák a számlákat, a betéteket is minden esetben kifizetik. A bankelnök cáfolja azt az állítást, miszerint előre kellett hozniuk közgyűlésüket. A lakosság megnyugtatására annyit közölt: ő is bent tartja a pénzét a bankban. A bankfelügyelet és a Pénzügyminisztérium, mint állami hatóság érdeklődött a napokban a Postabank pénzügyei, üzletmenete iránt, de ennek nincs különösebb jelentőssége, a folyamatos napi jelentési kötelezettségnek tudható be. Prinz Gábor arról nem nyilatkozott, hogy politikai okok állnának-e a híresztelések hátterében. A Postabank helyi fiókjának vezetője, Horváth Erzsébet tegnap kora délután értesült a bankelnök aznapi nyilatkozatáról. Hívta a megyei központjukat, ahol megnyugtatták: vaklárma az egész. A fiókigazgató szerint a csütörtöki HVG-ben megjelent statisztikai adatok, amelyek alapján a Postabank bizonyult az ország második legerősebb bankjának, borzolta fel a kedélyeket. Bizonyos körök próbálják ezt a pozíciót megingatni, rossz híreket kelteni. — Körbetelefonáltam már a környező községekben lévő fiókjainkat, a városi postát, mindenütt nevetnek az egészen. Az ügyfélforgalom sehol sem emelkedett, pánikszerű pénzkivételeknek még csak a jelei sem mutatkoznak. Mondhatni átlagos napunk van, ugyan kérdezték egy-ketten, hogy vannak-e gondjaink, de igyekeztünk kollégáimmal együtt megnyugtatni az ügyfeleket. Nagyon nehéz lenne, mérlegadatainkat és tőkénket ismerve, megrendíteni ezt a szilárd alapkon álló, jelentős bankot — mondta Horváth Erzsébet. — Én átéltem már vezetőként egy csődhelyzetet az Agrobanknál, de az kis pénzintézet volt, pénzforgalmi nehézségekkel. Más volt a helyzet, mint most. Meggyőződésem, hogy a lakosság pénze biztos helyen van, s hétfőn már talán többet tudok mondani én is erről a számunkra kellemetlen helyzetről. Körmendi Rémhír, ami a Postabank körüli fizetésképtelenségről elterjedt—jelentette több hírügynökség is Medgyessy Péter pénzügyminiszternek az üggyel kapcsolatos állásfoglalását. A bank, a közvélemény megnyugtatására szombaton és vasárnap is nyitva tart. A közvélemény megnyugtatására ma is nyitva lesz(?)