Dunaújvárosi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-06 / 284. szám

2 • DUNAUJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN Emelkednek az illetmények Budapest (mti)­­ Január 1-jétől átlagosan öt szá­zalékkal emelkedik a közalkalmazotti, köz­­tisztviselői és a hivatásos állományban dolgozók illetménye - közölte Herczog László, a Szo­ciális és Munkaügyi Mi­nisztérium szakállamtit­kára a kormányszóvivői tájékoztatón. Elmondta: megállapodás született az Országos Közszolgá­lati Érdekegyeztető Ta­nácsban arról is, hogy a 2009-es bértárgyalások 4 százalékról indulnak. Létszámstop a mentőknél Budapest (mti) - A jövő évi feladatokhoz kell igazítani az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) létszámát és költségveté­sét; az erről szóló tárgya­lások december közepé­re lezárulnak - mondta Győrfi Pál, a szolgálat szóvivője szerdán annak kapcsán, hogy létszám­stopot rendelt el a men­tőápolói és a mentőgép­kocsi-vezetői munkakö­rökben az OMSZ főigaz­gatója. Az autonómia is téma volt Bukarest (mti) - Szé­kelyföld területi autonó­miájának a kérdése is szerepelt Tőkés László európai parlamenti kép­viselő és Traian Basescu román államfő szerdai találkozóján. megállapodtak a felek abban, hogy folytatják az együttműködést, és janu­árban ismét találkoznak. Tanú a támadó? Pozsony (mti) - Tanúként hallgatták ki szerdán Szlovákia legfőbb ügyészségén Robert Ben­eit, akit a Nyitrán tavaly megvert Malim Hedvig magyar egyetemista egyik támadójaként jelölt meg, s aki ellen egy má­sik tanú is vallomást tett. Az autonómok nem akarnak sztrájkolni Az üzleti alapú egészségbiztosítás ellen ők is tiltakoznak (Folytatás az 1. oldalról.) Árok Antal szerint minden iskolában 13 órakor egyszerre megszólalnak a csengők is a szolidaritás jeleként. A peda­gógusok jó része azonban nem sztrájkban gondolkodik jegyezte meg. Elmondta, kér­­­dőíveket küldtek tagszerveze­teikhez, amelyeket jövő hét elején összegeznek, s ekkor lesz látható, milyen akciók lesznek a meghatározóak. Kö­zölte: az már eldőlt, hogy de­cember 17-én a fővárosi ön­­kormányzat épülete előtt kihe­lyezett tanórán demonstrálnak a szakképző intézmények az átszervezések elleni tiltakozá­sul. Árok Antal értetlenségé­nek adott hangot amiatt, hogy a parlament hétfőn este lesza­vazta a PSZ munkabérek ren­dezéséről szóló népi kezdemé­nyezését, holott a szocialista frakció is támogatásáról bizto­sította azt. Abszurdnak nevez­te a helyzetet, miután a foglal­koztatási és az oktatási bizott­ság is egységesen megszavazta a népi kezdeményezést. Kitért a kormány és a szakszerveze­tek között kötött bérmegálla­podásra is, amelynek köszön­hetően átlagosan öt százalék­kal nőnek január 1-jétől a pe­dagóguskeresetek. Ebben jelentős szerepe volt a PSZ né­pi kezdeményezésének is - vélte. Fontosnak tartotta, hogy a források címzetten kerülnek majd az önkormányzatokhoz, így azokat csak béremelésre le­het fordítani. A bértábla emel­kedése mellett nem egészen öt százalékkal, 20 ezer forintra nő a közalkalmazotti illetmény­pótlék-alap is. Az Autonóm Szakszerveze­tek Szövetsége nem vesz részt a december 17-ei sztrájkban, bár számukra is elfogadhatat­lan, hogy az egészségbiztosí­tásba üzleti alapú biztosítókat is bevonnak - közölte Borsik János, a szövetség újra megvá­lasztott elnöke szerdán. Kétna­pos kongresszusuk után sajtó­­tájékoztatón elmondta: a hat országos szakszervezeti kon­föderáció egységes abban, hogy az üzleti biztosítók bevo­násával megszűnik a nemzeti kockázatközösség. Ezért ha az erre vonatkozó törvényjavas­latot ilyen formában fogadja el a parlament, akkor szövetsé­gük továbbra is tiltakozik ez el­len. A december 17-re meghir­detett sztrájkkal, annak határo­zatlan idejű for­ájával viszont nem értenek egyet. A sztrájkot csak jól előkészítve szabad al­kalmazni. Az Autonómokhoz tartozó Mozdonyvezetők Or­szágos Szakszervezete például csak akkor hirdet sztrájkot, ha a dolgozók 80-90 százalékától írásbeli támogatással rendel­kezik, mert ez erkölcsileg már köti a résztvevőket. A jövő év­re vonatkozó bértárgyalást már elkezdték a MÁV-nál, ennek során lehetséges, hogy a moz­donyvezetők is alkalmazzák majd a sztrájk eszközét. Borsik elmondta: a december 17-ei sztrájkot meghirdető Liga Szakszervezetek, illetve a Munkástanácsok Országos Szövetsége nem kezdeménye­zett tárgyalást a többi négy or­szágos szakszervezeti konfö­derációval egységes fellépés­ről. Ők például az újságból ér­tesültek a sztrájkról. Archív kép: a mozdonyvezetők október 25-én kétórás figyelmeztető­ sztrájkot tartottak, amelyet a Mozdonyvezetők Szakszervezete hirdetett meg a szárnyvonalak tervezett bezárása ellen Rossz eszköznek tartják a kvótát (Folytatás az 1. oldalról.) Az SZDSZ Új Generáció elnöke szerdán a távirati iro­dának azt mondta, a helyzet­­értékelésben egyetértenek a kezdeményezőkkel, mert az élet számtalan területén diszkriminálják a nőket, de a kvótát rossz és alkalmatlan eszköznek látják ennek orvos­lására. Léderer András sze­rint szemléletváltással kel­lene meggyőzni a nőket a po­litikai munka szépségeiről, igaz, a jelenlegi hazai intéz­ményrendszer sok eleme al­kalmatlan a női karrierépí­tésre. A politikának a rátermett­ségről kell szólnia, és ennek nem lehet fokmérője sem a nem, sem a származás, sem az életkor. Azzal sem értünk egyet, hogy a frakciókon belül kötelező minimális létszámot vezessenek be a nők számára - közölte Léderer András. Mint mondta, az Új Generáció megpróbálja meggyőzni Sándor Klárát és Magyar Bá­lintot, hogy álljanak el kezde­ményezésüktől. Hitelesek az aláírások OVB-döntés a Fidesz-referendumról Budapest (mti)­­ A Fidesz mindhárom népszavazási kezdeményezésében ös­­­szegyűlt a megfelelő szá­mú aláírás, így várhatóan a tandíj, a vizitdíj és a kór­házi napidíj kérdésében kiírható a referendum. Az Országos Választási Bi­zottság (OVB) szerda este ha­tározatban állapította meg a szükséges számú aláírás meg­létét. Az Országos Választási Iroda (OVI) jelentése szerint a vizitdíj kérdésében legkeve­sebb 254 425, a tandíj kérdé­sében legalább 254 759, míg a kórházi napidíj kérdésében minimum 252 852 hiteles alá­írás gyűlt össze. Az OVB ha­tározata ellen három napon belül lehet felülvizsgálati ké­relemmel élni a Legfelsőbb Bíróságnál (LB), majd három nap áll az LB rendelkezésére annak elbírálására. Az OVB elnöke ezt követően levélben tájékoztatja az Országgyűlés elnökét a kezdeményezésről. Szigeti Péter, az OVB elnöke I Közeledik a schengeni határnyitás Budapest (mti) - Még 10-12 kormányrendeletnek, illetve alacsonyabb szintű rendelke­zésnek kell megszületnie Ma­gyarország schengeni csatla­kozása előtt - mondta az igaz­ságügyi és rendészeti miniszter a szerdai kormányülés után. Takács Albert közölte: az uniós országok belügyi és igazságszolgáltatási tanácsa csütörtöki ülésén pont kerül a folyamat végére. Nagyon fon­tos dátumnak nevezte decem­ber 21-ét, amikor „az ország­határok elillannak, jelképessé válnak”. A Fidesz reagálása szerint a kormány kötelessége, hogy biztosítsa a schengeni ha­tárokon kívül élő magyarok számára az anyaországgal való zavartalan kapcsolattartást. V KRÓNIKA A pártérdek gyakran elnyomja a közérdeket Budapest (mti)­­ A Liga Szakszervezetek azt kéri az MSZP parlamenti frak­ciójától, soron kívül töröl­je azokat a büntető sza­bályokat, amelyek korlá­tozzák az országgyűlési képviselők szabad man­dátumát. Gaskó István, a szakszerve­zet elnöke nem pénzért akart képviselői szavazatokat vásá­rolni, hanem felhívta a közvé­lemény figyelmét arra az alkot­mányellenes gyakorlatra, hogy az országgyűlési képviselők nem a köz, hanem pártjuk érde­kében végzik tevékenységü­ket, és nem élhetnek a szabad a mandátum eszközével, amely képviseleti demokráciák egyik alapköve - írják a Liga szerdai közleményében. A Li­ga elnöke hétfőn egy tévémű­sorban azt mondta, hogy a szakszervezet sztrájkalapjából kész megtéríteni azoknak a szocialista országgyűlési kép­viselőknek a százezer forintos frakcióbüntetését, akik lelkiis­meretükre hallgatva, a pártál­lásponttal szemben nemmel szavaznak az egészségbiztosí­tási törvényjavaslatra decem­ber 17-én. A közlemény sze­rint az alkotmány biztosítja a képviselők anyagi független­ségét és „a frakciófegyelem megsértéséért kirótt büntetés­sel a képviselőknek nemcsak a szabad mandátumhoz fűződő alapjoguk csorbul, de anyagi függetlenségük is kérdésessé válik”. Gaskó István nyilatkozik Kevesebb a hazai HIV-fertőzött (Folytatás az 1. oldalról.) Az ülésen elhangzott, hogy egy 2006-ban végzett felmé­rés szerint, amit 300 intravé­nás kábítószer-használó köré­ben végeztek, megállapítható, hogy a HIV-fertőzöttek szá­ma Magyarországon csök­kent. Az ülésen a szakértők arról tájékoztatták a képvise­lőket, hogy az elmúlt évben a legkeményebb drogot, a ko­kaint 2,5 millióan próbálták ki Európában, azonban Magyar­­országon számuk nem növe­kedett. 2007. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK KOMMENTÁR Kosa Tamás kosa.tamas@vw.pl­.hu Tényállítás, vélemény Politikusi megnyilvánulások, sajtócikkek kapcsán - ha a közléseket jogi eljárás is kö­veti - a vizsgálat tárgya min­dig az, hogy a kérdéses kije­lentés tényállítás volt-e vagy véleménynyilvánítás. Ha tényállítás, azt bizonyítani kell, de ha valaki „csak" a véleményét mondja el, ah­hoz alkotmányos joga van. Erre a dilemmára adott vá­laszt tegnap a Fővárosi Íté­lőtábla is az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kontra Orbán Viktor perben. A tárca sérelmezte, hogy a Fidesz elnöke szerint a rendőrség nyilvánvalóan politikai utasításra és nyo­másra hajtott végre brutális akciókat tavaly október 23- án. Most másodfokon is ki­mondatott, hogy Orbán Vik­tor véleményt mondott, te­hát „ártatlan". A bíróság minden bizonnyal figyelem­be vette azt az alkotmánybí­rósági álláspontot, hogy a közszereplőknek többet kell tűrniük, mint az utca embe­rének. Közszereplő persze a rendőrséget felügyelő mi­nisztérium is. Számos nyu­gati demokráciában elkép­zelhetetlen lenne, hogy egy igazságügyi tárca pert indít­son egy politikussal szem­ben. Nálunk még nem telje­sen alakult ki, hogy mit le­het megoldani parlamenti vitával és mit a bírói pulpi­tus előtt. De biztosan na­gyon rossz irányt venne a hazai közélet, ha a bírósá­gok engednék, hogy a poli­tikai szócsatákat és véget nem érő iszapbirkózásokat rendre jogi úton próbálnák meg lezáratni. Orbán Viktor pert nyert Budapest (mti)­­ Jogerősen pert vesztett szerdán a Főváro­si Ítélőtáblán az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Or­bán Viktorral szemben abban a személyiségi jogi perben, ame­lyet a tárca indított a Fidesz el­nöke ellen, amiért egy televízi­ós interjúban azt mondta: a rendőrség nyilvánvalóan poli­tikai utasításra és nyomásra hajtott végre brutális akciókat 2006. október 23-án. Takács Albert igazságügyi és rendé­szeti miniszter közölte: az íté­letet tudomásul veszi. Később, egy másik sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mond­ta: a pernek mindenki számára az a tanulsága, hogy a szóban forgó kijelentéseket az igaz­ságszolgáltatás így ítéli meg. A másodfokú bíróság - az elsőfokú döntéssel egybehang­zóan - arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy az ellenzéki politikus a kifogásolt kijelenté­sekben véleményt mondott, amely nem ment túl a törvé­nyes határokon. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke idén február­ban, egy kereskedelmi televí­ziónak adott interjújában be­szélt az említettekről. Az igazságügyi tárca, mint a rendőrség irányításáért felelős minisztérium, ekkor bocsánat­kérésre szólította fel a politi­kust, aki ennek nem tett eleget, és megismételte kijelentését. A tárca ekkor bejelentette: sze­mélyiségi jogi pert indít Orbán Viktorral szemben, azt azon­ban első fokon július másodi­­kán elvesztette. Az ítélet kihirdetését köve­tően Schiffer András, aki a Tár­­saság a Szabadságjogokért megbízásából képviselte az al­perest, újságíróknak arról be­szélt, egyfelől örül, hogy szá­mukra kedvező ítélet született, másfelől úgy véli: tarthatatlan helyzethez vezet, ha a polgári törvénykönyv továbbra ugyanúgy szabályozza a köz­ös hatalmi szervek bírálhatósá­­gát, mint másokét. Tüntetett a világszövetség Budapest (mti)­­ Az Alkot­mánybíróság és az Ország­­gyűlés feloszlatását kezde­ményezi a Magyarok Világ­­szövetsége (MVSZ)-jelen­tette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsé­gének elnöke szerdán a fő­városi Olimpiai parkban tar­tott demonstráción. A há­rom évvel ezelőtt december 5-én a magyar állampolgár­ság visszaadásáért rendezett népszavazás évfordulóján tartott demonstráción Patru­bány Miklós többek közt ezt azzal indokolta, hogy az MSZP és az Országgyűlés mellett az Alkotmánybíró­ság is beállt abba a sorba, amely megakadályozza a nemzet egységesítését, mi­vel meggátolta ismételt sza­vazási kezdeményezésüket.

Next