Dunaújvárosi Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-14 / 11. szám

­------------------------------------------------------------------------------ KRÓNIKA ------------------------------------------------------------------------------- 2 • DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN Közeledést szorgalmaznak Varsó (mti)­­ Szergej Lavrov orosz külügymi­niszter egyetért Donald Tusk lengyel miniszter­­elnökkel abban, hogy a szmolenszki légika­tasztrófa utóéletének, a vizsgálat körüli véle­ménykülönbségnek nem szabad beárnyékol­nia a normalizálódó két­oldalú viszonyt. A Lech Kaczynski államfőt szállító repülőgép ápri­lis 10-én zuhant le Szmolenszk mellett. A szerencsétlenség körül­ményeiről készített orosz jelentést lengyel részről nem tartják tel­jesnek. Államfői látogatás Madrid (mti) - Schmitt Pál köztársasági elnök Madridba érkezett, ahol találkozott I. János Ká­roly spanyol királlyal. Nő az orosz korrupció Moszkva (mti)­­ Medve­­gyev orosz elnök beis­merte: a korrupció elleni harc egyelőre nem ho­zott nagy sikereket. A Transparency Interna­tional szerint Oroszor­szág a 176 vizsgált or­szág között a 146-ról a 154. helyre csúszott. Euró nélküli esélyek London (mti) - Rövid tá­von megszenvednék a közép-kelet-európai eu­­róvárományos tagjelöl­tek az euróövezet fel­bomlását, ám hosszú időtávlatban a követ­kezmények nem lenné­nek feltétlenül rosszak - vélekedtek londoni fel­zárkózó piaci elemzők. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég szakelemzői szerint az euróövezet felbomlása ugyan nem küszöbön­­álló veszély, de a kocká­zatok arra mutatnak, hogy 3-5 éves távlatban egy vagy több ország tá­vozik a valutaunióból. ___________________________________________________________________________________________________________________________________ Újra be kell üzemelni Európa gazdaságát UNIÓ Kihívások és tervek a soros EU-elnök előtt Budapest (mti) - Az uniós teendők kapcsán nincs vesztegetni való idő, ezért a magyar elnökség a poszt átvételét követő­en azonnal munkához lá­tott - mondta Győri Eni­kő EU-ügyekért felelős ál­lamtitkár. A spanyol-belga-magyar elnökségi trió uniós ügyekért felelős államtitkárainak kö­zös sajtótájékoztatóján Győri En­ Lő kijelentette: a legfonto­sabb cél az EU gazdaságának megerősítése, mivel az jelen­leg „nincs jó állapotban”. A válság bebizonyította, hogy a tagállamok szorosabb együtt­működésére, a nemzeti gaz­daságpolitikák összeegyezte­tésére, az euró védelmére, va­lamint a gazdasági növeke­dést és a munkahelyteremtést ösztönző EU 2020 stratégia „beüzemelésére” van szükség - mondta. Kifejtette, hogy a partne­reivel folytatott megbeszélé­sén szó volt a roma- és a Du­­na-stratégiáról, amelyeket a magyar elnökség végére sze­retnének elfogadtatni, vala­mint az unió bővítéséről is. Ez utóbbi kapcsán megjegyezte: hálásak Belgiumnak, amiért az elnökségük utolsó napjai­ban, december végén újabb fejezeteket zártak le a horvát csatlakozási tárgyalásokon. Az Európa-ügyi miniszte­rek és államtitkárok csütörtö­kön gálavacsorán vesznek részt a Parlamentben, erre nemcsak a tagállamok, hanem a tagjelöltek delegációit is meghívták, ami szimbolikus gesztus - mutatott rá. Diego López Garrido EU- ügyekért felelős spanyol ál­lamtitkár közölte: a triót alko­tó három tagállam mindvégig szorosan együttműködik, je­lenleg is rendszeresen egyez­tetnek. Mindhárom ország egyetért abban, hogy igen fontos a Lisszaboni Szerződés intézkedéseinek megvalósítá­sa, az új intézmények „beindí­tása”, továbbá a gazdasági válság elleni fellépés. Hozzá­fűzte: nem elegendő a közös valuta, szorosabb gazdasági együttműködés szükséges. Üdvözölte, hogy a magyar elnökség nagy hangsúlyt he­lyez a sokszínűség megőrzé­sére és a kisebbségek védel­mére. A Magyarország által is szorgalmazott erős Európa mindenki érdeke - emelte ki. Olivier Chastel belga EU- ügyi államtitkár hangsúlyoz­ta: csoportosan mindig haté­konyabbak a tagállamok. A 2010-2011 -es spanyol-bel­­ga-magyar trió az első cso­portos elnökség, amely sok új gyakorlatot vezetett be - mondta. Emlékeztetett: 2009 decemberében közös, 18 hó­napra szóló programot hirdet­tek meg, elősegítve az elnök­ségek közötti folyamatossá­got. A spanyol elnökség, amelynek a válság legsúlyo­sabb szakaszát kellett kezel­nie, sikeres volt, és Belgium, amely a gazdasági növeke­désre és a szociális kérdésekre összpontosított, ugyancsak jelentős munkát végzett - je­lentette ki. Olivier Chastel belga EU-ügyi államtitkár, Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár és Diego Ló­­pez Garrido EU-ügyekért felelős spanyol államtitkár sajtótájékoztatót tart a Külügyminisztériumban Csődközelben van a főváros Budapest (mti) - Igen, szigorú költségvetés következik, mert csak ezzel tudjuk megalapoz­ni, hogy elkerüljük a város csődjét - jelentette ki Tarlós István főpolgármester. Úgy fogalmazott, hogy az országot tavaly 20 ezer milliárd forin­tos adóssággal hagyta a kor­mányra az előző vezetés, a fő­város vezetése is sok száz mil­liárd forintos hiányt örökölt. „Nem idézőjeles az örökség, ami itt maradt” — szögezte le. EP-frakciók a médiatörvényről A szocialisták támadják a kormányt, a néppártiak védik Brüsszel (mti)­­ Eltérően ítélik meg a magyar mé­diatörvényt az Európai Parlament frakciói. A médiatörvény visszavo­nására, a szabályozásnak az európai értékrenddel való összhangba hozására szólítot­ta fel a magyar miniszterelnö­köt Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának német vezetője. Schulz szerint a médiatör­vény ügye nemzetközi viták tárgya lett, és „tehertétel” a féléves magyar EU-elnökség számára. Egy sikeres magyar elnökség a mostani nehéz időkben erősebbé teheti Eu­rópát - közölte a német szo­ciáldemokrata politikus. Az Európai Néppárt EP- frakciója viszont elutasítja a magyar kormánnyal szemben a médiatörvény miatt elhang­zó, „politikailag motivált” vá­dakat. Ezt hangsúlyozta szer­dán Joseph Daul, a jobbkö­zép, kereszténydemokrata irányzatú frakció francia ve­zetője. Bízik abban, hogy ha a médiatörvény egyes elemeit meg kell változtatni, azt Ma­gyarország meg fogja tenni. Daul idő előttinek nevezte a magyar médiatörvényt ért bí­rálatokat, és hangsúlyozta, meg kell várni az Európai Bi­zottság tüzetes elemzésének eredményét. Martin Schulz, az EP szocia­lista frakciójának vezetője Újabb iszapper indult A család tizenhatmillió forintot követel Budapest (mti)­­ Újabb kártérítési per indult a Magyar Alumínium Ter­melő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ellen. A Mal szerint megalapozatlan a kereset. Egy devecseri lakos össze­sen 16 millió forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést köve­tel a cégtől. A felperes azt kérte a Fővá­rosi Bíróságtól, hogy nem va­gyoni kártérítésként 3 millió forint, a tönkrement háza mi­att pedig 13 millió forint va­gyoni kártérítés megfizetésé­re kötelezze a szerinte foko­zott veszéllyel járó tevékeny­séget folytató alperes céget. A felperes keresetlevelé­ben kitért arra: legalább ideig­lenesen szeretnének távol élni a mérgező iszaptól, de anyagi lehetőségeik ezt nem engedik meg, ezért arra kérte a bírósá­got, hogy ideiglenes intézke­déssel kötelezze az alperest 5 millió forint megfizetésére. Ruttner György, a Mal Zrt. jogi képviselője a kereset jog­alapját és összegszerűségét is vitatta, annak elutasítását kér­te. Szerinte a bíróságnak a ha­tályos jogszabályok szerint kell eljárnia, amelyek szerint - az uniós joggal összhang­ban - a vörösiszap kikerült a veszélyes hulladékokra ro­ A jogszabály szerint a vörösiszap nem veszélyes hulladék. Az EB viszont annak tekinti­natkozó szabályok alól, a cég pedig nem folytat fokozott ve­széllyel járó tevékenységet. Az Európai Bizottság elő­zetes értékelése alapján már korábban veszélyes anyaggá kellett volna minősíteni a vö­rösiszapot, és ezt figyelembe kellett volna venni a tároló en­gedélyezési eljárása során. 2011. JANUÁR 14., PÉNTEK KOMMENTÁR Szabó Zoltán szabo.zoltan@fmh.plc.hu Annak is kell látszani Újabb pofont kaptunk, no­ha a médiatörvény miatti ütéssorozathoz képest ez csak legyintésnek tűnhet. Ám, éppen amiatt, a kelle­ténél talán nagyobbat csat­tan. A Freedom House éves jelentése szerint tavaly 25 országban - köztük Ma­gyarországon - jelentősen csorbult a demokrácia. Bosszantó hír, még akkor is, ha nem vagyunk egye­dül! Az viszont öröm lehet az ürömben, hogy a 25 ron­tó ország között ugyan csak négy az európai, de köztük van Franciaország is. Ez akár elégtételt is jelenthet, hiszen onnan is kapott ele­get a magyar kormány az utóbbi napokban. Mármost a kérdés az, hogy tavalyi demokráciamegíté­lésünket befolyásolta-e a külföldi érdeklődés hom­lokterében álló, múlt év végén elfogadott média­­törvény? A Freedom House kutatási igazgatója mindenesetre úgy véli: A tekintélyelvű ha­talmak sokkal könnyebben tudják elnémítani belföldi bírálóikat, ha a nemzetközi porondon nem ütköznek ellenállásba. Márpedig a mi törvényünk bizony ellenál­lásba ütközik, igaz, már eb­ben az új évben. Nem lesz könnyű tehát javítani az idén sem, bár nyilván nagy rá az akarat. A Freedom House jelentése egyébként politikai vitákat generálhat, és kérdéseket is felvet. Például: elég-e de­mokratának tartani magun­kat és arról szónokolni, vagy annak is kell látszani. Megszorítások jönnek? Szijjártó: strukturális átalakítás várható (Folytatás az 1. oldalról.) Scheiring Gábor, az LMP gazdasági szakpolitikusa em­lékeztetett arra, hogy habár a miniszterelnök a nyilatkozat­ban növekedésről beszél, az LMP szerint erre alkalmatlan a kormányzat adópolitikája. A politikus úgy fogalmazott, hogy a „vagyonosoknak jutta­tott adókedvezményekből nem lesznek munkahelyek”. Kijelentette, a nyilatkozat alapján csak az biztos, hogy „az irracionális és igazságta­lan gazdaságpolitikát a kor­mány megszorító intézkedé­sekből fogja finanszírozni”. A kormányfő szóvivője reagálásában azt mondta: a megújulás gazdaságpolitiká­jába nem férnek bele a meg­szorítások, ezért azok nem is lesznek­ strukturális átalakítá­sokra, a gazdasági növeke­dést, a munkahelyteremtést támogató és a hitelességet to­vább erősítő intézkedésekre viszont szükség van — szögez­te le Szijjártó Péter. Úgy vélte, ha e rendszerek ésszerűen, át­láthatóan működnek, az több száz milliárd forintos megta­karítást jelenthet a költségve­tésnek. Az összeg az 500 mil­liárd környékén mozoghat. A NAP FOTÓJA Árvíz Catton (mti) - Félig leszakadt híd a Brisbane folyón, miután az ár elérte Brisbane-t, Ausztrália harmadik legnagyobb vá­rosát. November óta tizenöt ember halálát okozták árvizek

Next