Dunaújvárosi Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-03 / 28. szám

4 • DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN Holnap sem alszik a traffi Dunaújváros (szá)­­ A városi rendőrkapitány­ság munkatársai ma két helyen is sebességmé­rést szerveznek váro­sunk forgalmasabb út­szakaszain: az autósok délelőtt a Baracsi, míg délután a Papírgyári úton számíthatnak foko­zott ellenőrzésre. Főiskolai könyvbemutató Dunaújváros (gp)­­ A Dunaújvárosi Főiskola tavaly ünnepelte önálló­ságának tizedik, vala­mint negyvenedik főis­kolai tanévét. A jubi­leum alkalmából az in­tézmény történetét bemutató Almanachot adnak ki. Február 4-én, pénteken 16 órakor a fő­iskolai sportcsarnokban lesz a kötet ünnepélyes bemutatója. A bemuta­tót hallgatói, oktatói, vezetői visszaemléke­zésekkel teszik teljessé, a kerekasztal-beszélge­­tést Sváby András veze­ti. A jubileumi év zárá­saként pedig hét órától a selmeci hagyományok keretében zártkörű ku­paavató szakestélyt ren­deznek, amelyen az egykori valutaelnökök és a DF meghívottjai vesznek részt. Ami nekünk már nem kell... Dunaújváros (szá) - A Gyermekjóléti Szolgá­lat dolgozói kérik a vá­roslakókat: ajánlják fel a feleslegessé vált, ám a rászorulóknak nélkü­lözhetetlen gyermekru­hákat, játékokat és könyveket. Az adomá­nyokat az Útkeresés Se­­­gítő Szolgálat épületébe (Bartók Béla u. 6/b) hét­főn és csütörtökön 7.30 és 16 óra, szerdán 7.30 és 18 óra, pénteken 7.30 és 15.30 között várják. KRÓNIKA Hanyattesés ellen CSÚSZÓS Mi történik, ha az olvadással vegyszer jut a talajba? JÁNOS ________________ pekarek.janos@dh.plt.hu Dunaújváros - A főiskola konferenciahetének első felében (mint írtuk) az anyagtudományokkal foglalkoztak. Rendkívül elvont, bonyolult, nagyon drága tudományos té­mákkal. Látszólag... A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtu­domány és a technológia kihí­vásaira - e címmel rendeztek konferenciát hétfőtől szerdáig a főiskola Informatikai Inté­zetében. Azt mondják, szerfölött el­vont és tudományos ez a té­makör? Lehet. Viszont többek között azt is megtud­hattuk, milyen anyagok hasz­nálatával előzhető meg a téli, síkos utakon a hanyattesés­­ úgy, hogy közben ne roncsol­juk a természetet! Erről Biró Borbála, a DF egyetemi tanára tartott elő­adást, hosszú és alapos kutatá­sok nyomán. A Törvény szerint január elsejétől tilos a hagyományos, nát­rium-alapú, tehát konyhasóhoz hasonla­a­tos síkosságmentesí­­tők használata a városi utcákon - magyarázta lapunknak az Európai Unió által is támogatott kuta­tások hátterét Biró Borbála. - Viszont sok országban, így az északi államokban, és ha­zánkban sem lehet eltekinteni a síkosságmentesítéstől, hi­szen például a stockholmi re­pülőtéren évente húszmillió utas fordul meg, ott a repülő­gépeknek fel kell szállniuk. Külterületeken tehát a közút­kezelők, repülőtér-üzemelte­tők részleges felmentést kap­nak ez alól: más anyagokkal, például magnézium alapú sókkal keverhetik a nátrium­származékokat, vagy glikol, azaz cukor-alkoholszerű anyagokat használhatnak. De valójában mi zajlik le egy-egy ilyen időszak után? Hogyan dolgozza fel a természet, a ta­lajban élő mikroorganizmu­sok közössége a szerves alapú síkosságmentesítőket? Ezt vizsgálja tizenhárom külföldi partnerrel együtt a DF Műsza­ki Intézetének Természettu­dományi és Környezetvédel­mi Tanszéke. A professzor asszony el­mondta: kulcsfontosságú, hogy a talaj mikroorganizmu­sai még az előtt lebontsák a szerves síkosságmentesítő anyagokat, mielőtt azok a ta­lajvízen át az ivóvízbázisba jutnának. Csakhogy tavas­­­szal, olvadáskor hir­telen nagy mennyi­ségű ilyen anyag jut a talajba: a mikroor­ganizmusok egy­szerre ennyivel nem boldogulnak, mint­egy „ellustulnak”. Hogyan lehetne eze­ket ilyenkor aktivizálni? - Az első laborvizsgálato­kon már túl vagyunk, de még több fázison kell túljutnunk, mire alkalmazható eredmé­nyekhez jutunk - mondta Bí­ró Borbála. további képek, információk dh online. Hogyan dolgozzák fel a talaj mikroorganizmusai a síkosságmentesítőket? Bíró Borbála, a DF egyetemi tanára a téli síkosságmentesítéssel kapcsolatos kutatásokról tartott előadást í­g­y PEKAREK Biró Borbála Nyírkárá­szon született, a debre­ceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetemen vég­zett, biológus, ökológus. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Tu­dományos tanácsadó a MTA Talajtani és Agroké­miai Kutatóintézetében. 2000-től a talajvédelem tárgyfelelőse a Dunaúj­városi Főiskolán. 2005- től itt főiskolai tanár, 2009-től egyetemi tanár. Szakterülete a talajbioló­gia, a környezetvédelmi mikrobiológia. Az ipari szennyezések levegőre, vízre és talajra gyakorolt hatásaival foglalkozik. Rangos szakmai díj az iroda vezetőjének Az év Tourinform-munkatársa: Bocsi Andrea Budapest-Dunaújváros (dh) - Dr. Bocsi Andrea, a Tourinform Szövetség el­nöke, a dunaújvárosi Tourinform iroda vezető­je kapta idén az Év Tour­­inform-munkatársa díjat. Kedden, a Művészetek Pa­lotájában rendezték meg a XIX. Turisztikai Díjátadó Gálát és évadnyitó fogadást a szakma több mint ezer promi­nens képviselőjének részvé­telével. Ezen a nagyszabású rendezvényen adták át a tu­rizmus különböző ágazatai­ban kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek díjait. A Tourinform Szövetség 2004-ben alapította az „Év Tourinformátora” díjat - ettől az évtől a Tourinform Szövet­ség és a Magyar Turizmus Zrt. közös díja - amelyet minden évben a Tourinform irodák és a regionális marketing igaz­gatóságok munkatársainak szavazatai alapján, a legered­ményesebb munkatárs kap. Az idén hetedik alkalommal odaítélt díjat dr Bocsi Andrea Bánki Eriktől, az Országgyű­lés Sport- és Turizmus Bizott­ságának elnökétől és Horváth Gergelytől, a Magyar Turiz-A turizmus iránti elkötelezettsége hozta meg a díjat más Zrt. vezérigazgatójától vette át. Dr. Bocsi Andrea 2005 márciusától vezeti az önkor­mányzati és kamarai tulajdo­nú Dunaújvárosi Kistérségi Közhasznú Non-Profit Kft. által fenntartott dunaújvárosi Tourinform irodát, amelynek ügyvezetője is. Bocsi Andrea közgazdász és turisztikai egyetemi végzettsége mellett jogi diplomával és szakvizs­gával is rendelkezik, vala­mint elvégezte az európai uniós szakértői posztgraduá­lis képzést. Turisztikai pálya­futását a Hellas Travel Utazá­­si Iroda felelős vezetőjeként kezdte, majd a városban mű­ködő Kistérségi Európai Uniós és Idegenforgalmi Kht. EU ügyvivői pozícióját is be­töltötte. Áldozatos munkáját, turiz­mus iránti elkötelezettségét szakmai szerepvállalásai is bizonyítják. 2008 óta elnöke a Tourinform Szövetségnek és a Dunaújváros és Térsége Tu­risztikai Egyesületnek, tagja a Nemzeti Turisztikai Bizott­ságnak, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara Turiszti­kai Kollégiumának és a Me­gyei Jogú Városok Szövetsé­ge Turisztikai Bizottságának. A díj elnyeréséhez straté­giai gondolkodásmódja, kivá­ló szervezőkészsége és ered­ményorientált hozzáállása is nagyban hozzájárult - áll a dí­jazott méltatásában. A Tourinform dunaújvárosi irodájának munkatársai: Pallagi Anett (b), Márton Andrea, dr. Bocsi Andrea és Gergely Szilvia ( \ 2011. FEBRUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Folytathatják a csatornázást • Még idén elkezdenék a kivitelezést is Mezőfalva­­ Több mint kétezernyolcszáz ingatlant érint a kistérségi csatorná­zás második üteme, amelyre a négy önkor­mányzat 1,85 milliárd fo­rint támogatást nyert. Négy település - Baracs, Kisapostag, Mezőfalva és Nagyvenyim­­ önkormány­zata társulást alapított a csa­tornázás folytatására. A társu­lás elnöke, Mórok Csaba, Me­zőfalva polgármestere arról számolt be hogy sikerrel pá­lyáztak a beruházás második, befejező üteméhez szükséges uniós támogatásra: a döntés­ről a hivatalos értesítést már megkapták, a támogatási szerződés aláírása előtt azon­ban még számos igazolást kell benyújtaniuk ellenőrzésre. Az érintett településeken a csatorna gerincvezetéke, va­lamint a főművek már évek­kel ezelőtt - az első ütemben - elkészültek. A folytatásra nyertek most 1 milliárd 854 millió 476 ezer forintot, ami 79,49 százalékát fedezi a ki­adásoknak. A számítások szerint ugyanis nettó áron 2 milliárd 333 millió forintba kerülnek a tervezett munkála­tok. Az önkormányzatoknak ebből jelentős összeget, 478 millió 543 ezer forintot kell vállalniuk. Az önrész előte­remtésén dolgoznak most a községházákon. Márok Csaba azt mondja: szinte naponta egyeztetnek a települési veze­ A négy község csator­názásának hamarosan elkezdődő második üteme összesen 2850 ingatlant érint. A ko­rábbi képviselőtestüle­tek vállalták az első ütem előtt, hogy azok sem járhatnak ros­­­szabbul - nem fizet­nek több közműhoz­zájárulást -, akik a ko­rábbi, vagyis az első ütemből kiszorultak. Nők, a képviselőtestületek is rendszeresen üléseznek, pró­bálnak olyan konstrukciót ki­dolgozni, amely minden érin­tett számára a lehető legjobb pénzügyi és műszaki megol­dást eredményezi. A beruházás előkészítése szintén nagy feladat lesz, ugyanis a kivitelezőn kívül ki Hárommilliárdos beruházás valósul meg a térségben kell választani a közbeszerzé­sek lebonyolítóját, a projekt­menedzsert, a könyvvizsgá­lót, a mérnöki csapatot, és mindezeket közbeszerzési el­járással. Az érintett ingatlan­­tulajdonosok közműtársulatot alapítanak, amint a képviselő­­testületek megállapodtak az önrésszel kapcsolatos részlet­­kérdésekben. A társulás dolga lesz egyebek mellett - az első ütemhez hasonlóan - a lakos­sági hozzájárulások beszedé­se és kezelése. Márok Csaba úgy véli: nagy dolog, hogy be­fejezhetik a csatornázást, amely bruttó értékét tekintve hárommilliárd forintos be­ruházás lesz a kistérségben. Márok Csaba­ a legjobb konstrukciót keresi a négy község képviselőtestülete A megjósolt időjárás(?) A gyerekek kiénekelték a medvéket állandó szállásukról Veszprém (nfb)­­ Az állat­kerti medvék ugyan kijöt­tek tegnap a barlangjuk­ból, sőt kint is maradtak, túlzó következtetéseket mégse vonjunk le ebből. Abban minden meteoroló­gus egyetért, hogy az éghajlat melegszik, de a globális fel­­melegedést nem mind fogad­ják el. Szélsőségek voltak és lesznek, így az időjárás a köz­beszéd egyik legtöbbet forga­tott témája, az internetes olda­lakon legalább annyi érdeklő­dőt vonzanak, mint a napi ese­mények. A népi megfigyelések alap­ja is az időjárás. Ahogy példá­ul a medvékre vonatkozó is. Február másodikán, ha a téli álmot alvó medve kijön a bar­langból, s meglátja az árnyé­kát, visszabújik, vagyis a tél elhúzódik. A Kittenberger Kálmán Növény-és Vadas­park medvéi is kijöttek tegnap a napra, de hogyne jöttek vol­na, hiszen száznyolcvan gye­rek énekelt nekik teli torok­ból, a legbátrabbak még a fi­nomságokat is segítettek a külső kifutóba cipelni. Kedves és egyre népsze­rűbb szokás ez az állatkert­ben, ám a fogságban tartott medvék szokásából nem von­hatunk le megbízható követ­keztetéseket a következő he­tek időjárására. Először is, nem alszanak téli álmot, meg aztán, reggel jöttek ki, s mivel borult volt az ég - kint is maradak. Délelőtt viszont már ragyogó napsütés volt Veszprém felett... Hogyne jöttek volna ki száznyolcvan gyerek hívó szavára, s mi­ért ne maradtak volna kint a felkínált csemegék hatására? »

Next