Dunaújvárosi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-19 / 245. szám
SZOMBAT , 2013. 10. 19. Egér Ágota meséi: Egér a kamrában (2) Baranyi Ildikó belpol@fmh.pic.hu így ősz derekán Gréti néni valamire mindig nagy gondot fordított. A bejárati ajtót egy pillanatra sem hagyta nyitva, tudta, hogy a hideg elől menedéket kereső egerek így jutnak be a házba a legkönnyebben. Meg sem fordult a fejében, hogy épp most hozott be egy egérkét. A házban is volt egy kis spájz, ahova Gréti néni letette az almás kosarát , Ágotával együtt. Az ajtót becsukta. Ágota csöbörből vödörbe került. Odakint a nap lemenőben volt már, betakarózott vörös dunnájával. Szeles idő lesz! Az eget szürkés felhők takarták el, s közülük a hold imbolyogva pislogott le a Tanyára. Gréti néni tévézett, s közben az almákból eszegetett jóízűen. A spájzban Ágota körbenézett. - Hűha, ez igen! - csodálkozott a kisegér, mert a kis spájz tele volt csupa egérnek való finomsággal. Egy kis polc állt a fal mellett. A felső kettő tele befőttel, lekvárral, Almakompóttal, őszi- és sárgabarack befőttel, szilvalekvárral. Ezek alatt kiskosarakban sorakoztak a pudingporok, csokitáblák, színes cukrok, fűszerek. Majd a kristálycukor, liszt, rizs. Legalul kis kosárban tojás, egy nagyobban krumpli, és az imént behozott almáskosár. Ágota nagyon éhes volt, és nem sokat gondolkozott gyorsan beleharapott az almába, majd a krumpliba. Aztán az jutott eszébe, annál sokkal finomabbat is talál. Hagyta hát a krumplit, és fölmászott a polcon. Fogaival felszakított egy puncsos pudingport, mert jó illata volt, de csalódott, mert nem volt jó íze, így hát otthagyta. A csoki sokkal jobban ízlett neki, és a mazsola is. Ezeket mind megrágcsálta. De a legnagyobb bánata az volt, hogy a befőtteket nem tudta megkóstolni. Mire eljött a reggel, Ágota pocakja kerek volt mint egy labda. Amikor Gréti néni benyitott a spájzba, bizony nem akart hinni a szemének. Sajnos, azonnal rájött, mi történt? Lassan nézett körbe, hátha meglátja a kis kártevőt, de senkit sem látott, ugyanis az egérke az ajtó csikordulására felébredt, és bekászálódott a krumplik közé. Onnan pislogott kis fekete szemeivel. Füleit lekonyította és meg sem moccant. Nem is látták meg, viszont a jellegzetes apró rágásnyomok elárulták: itt bizony egér járt az éjjel. Gréti néni hamarosan egy kis dobozzal tért vissza, melynek nyitva volt az ajtaja, és egy kis rúddal volt kitámasztva. Ágota amikor újra egyedül maradt, kíváncsian nézegette. A dobozból finom sajt illata áradt. A kis vészcsengő megint megszólalt, de sokkal kíváncsibb volt, mint óvatos. Lassan dugta be az egyik lábát, majd a másikat, míg el nem érte a sajtot. Már a mancsában volt, mikor az ajtó lecsapódott. Próbált kijutni, de nem tudott, csak futkosott körbekörbe. Teljesen kimerült a hasztalan menekülésben, majd kétségbeesésében összekucorodott, és halkan elkezdett sírdogálni. Gréti néni délután talált rá. Je! - Hát itt a kis bajkeveMilyen formás kis egérke vagy te! - mondta. Vajon, mi lesz most Ágotával? Na, mit gondolsz? Biztos azt, hogy legjobb esetben kidobják az udvarra. És így járt volna a legjobban Ágota. Szerintem azonnal hazafutott volna, és soha többet nem jön a Tanya közelébe. Vagy, ami a legrosszabb, odaadják Karmosmancsosnak. Jaj! Ebbe még belegondolni is rossz! De bármilyen furcsa is, Gréti néni megsajnálta. Mit is tehetett volna, mikor meglátta Ágota könnyesen csillogó könyörgő tekintetét? Kiszabadította hát és Ágota újra szilárd talajt érzett a lába alatt. De vajon ,hol? Úgysem találod ki. Viszont, ha a következő részben is velem tartasz, elárulom. (Folytatjuk) DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • 11 Fehérvár régi dicsősége A ciszterci gimnázium az ország egyik legkiválóbb intézménye volt Klecska Ernő ő kettejük munkáját segítette s ténykedett itt - közülü Klecska Ernő klecska.emo@fmnh.plc.hu Székesfehérvár a múlt század elején Magyarország egyik regionális, kulturális központja volt - mutatott rá a Kodolányi-Fejér Megyei Hírlap Szabadegyetem legutóbbi előadásán Ujváry Gábor történész, Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A Szabadegyetem azzal a gondolattal született meg 2006-ban, hogy közérthető, ugyanakkor tudományos igényű előadások keretében mutassa be világunk legidőszerűbb kérdéseit. A Magyarság és Európa Szabadegyetem előadásai mindenki előtt nyitottak, középiskolai tanárokat, diákokat és szüleiket egyaránt várják a szervezők. A rendezvénysorozat legutóbbi rendezvényén Ujváry Gábor, történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Kodolányi volt tanszékvezetője Székesfehérvár és a magyar kultúrpolitika a két világháború között címmel adott elő. A következő előadás november 13-án lesz, ott Szakály Sándor történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára A magyar királyi csendőrség 1881-1945. Egy európai eredetű és színvonalú közbiztonsági őrtestület története címmel ad elő. A két világháború közötti magyar kultúrpolitika történetében Székesfehérvárnak rendkívül fontos szerepe volt - hangzott el az előadáson. Ez részben annak köszönhető, hogy a korszak olyan meghatározó személyiségei kötődtek a városhoz, mint Klebelsberg Kuno, az 1922 és 1931 közötti vallás- és közoktatásügyi miniszter vagy Szekfű Gyula, minden idők egyik legnagyobb és legbefolyásosabb magyar történésze. Hóman Bálint, aki 1932 és 1942 között volt miniszter, a város 1932 és 1945 közötti országgyűlési képviselőjeként rengeteget tett a város gazdasági és kulturális fejlődéséért, minden lobbierejét ennek érdekében használta fel. Csitáry G. Emil polgármesteren kívül főleg neki köszönhető a város 1930-as évekbeli gyarapodása, erősödése, s az, hogy itt rendezték meg az 1938-as Szent István Emlékév legfontosabb rendezvényeit, az ő kettejük munkáját segítette Gerevich Tibor művészettörténész is. Székesfehérvár már korábban is regionális, kulturális központtá vált — ismertette az előzményeket Ujváry Gábor. Ez a folyamat a ciszterci gimnázium létrehozásától eredeztethető, amely az ország egyik legkiválóbb középfokú intézményének számított. Egyházi szempontból rendkívül fontos volt, hogy 1773-ban itt hozták létre az egyik új püspökséget. Rendkívüli hatása volt a helyi nyomda létrehozásának, s annak, hogy különböző olvasókörök alakultak, fontos volt a két kaszinó létesítése és az ország első Vörösmarty szobrának felállítása 1866-ban, majd a Vörösmarty társaság létrehozása, a színház megépítése és e fehérvári régészeti egylet megalakulása is. Az előzmények közé tartozik még az is, hogy sok tudós és művész származott innen, s ténykedett itt közülük elsőként Pray György bölcsészdoktort, jezsuita papot, az egyetemi könyvtár igazgatóját, a tudományos magyar történetírás és -tanítás egyik megalapítóját érdemes említeni, aki felfedezte az első összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti beszédet. Itt tanult Ányos Pál, Vörösmarty Mihály, Rónay Jácint, a darwinizmus első hazai, sőt európai szintű képviselője és a világhírű orientalista, Goldziher Ignác. A XX. század elején is voltak olyan személyiségek, akik meghatározó szerepet játszottak a magyar művészetben és irodalomban. Közéjük tartozik Szabó Dezső, aki egy évig itt tanított Székesfehérváron, de mély nyomokat hagyott, vagy Kodolányi János, aki ide járt iskolába és Bory Jenő. Az 1910-es évek közepétől pezsgő kulturális élet folyt az akkor 35 ezres városban - hangzott el. Az 1938-as Szent István Emlékév legfontosabb rendezvényei Fehérváron voltakFotó: Archív