Dunaújvárosi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-07 / 56. szám

2015. MÁRCIUS 7., SZOMBAT Kulturális, turisztikai központ lesz FEJLESZTÉS Még az idén felújítják a Győry-kastélyt, közel 350 millió forintos támogatásból Körmendi Erzsébet kormendi.erzsebet@dh.pl­.hu Perkáta (ke)­­ Fontos be­jelentés miatt várták a média képviselőit Perká­­tára tegnap reggel: az ön­­kormányzat közel 350 millió forint támogatást nyert a Győry-kastély fő­épületének és díszudva­rának helyreállítására. A kedvező hírt L. Simon László miniszterhelyettes, a miniszterelnökség parlamenti államtitkára jelentette be, és kifejtette, örül annak, hogy a 2007-13-as pályázati források maradékából megújul a mű­emléki épület. Hozzátette:­­ A beruházóknak, kivite­lezőknek gyors és hatékony munkát kell végezniük, hi­szen még idén be kell fejezni a kastély helyreállítását. A követekező időszak feladata pedig az lesz, hogy a két mel­léképület helyreállítására és támogatást szerezzenek, hi­szen úgy lesz teljes az épüle­tegyüttes.­­ Olyan turisztikai köz­ponttal gazdagodik Perkáta, amely a Velencei tó és a Duna közötti tengely frekventált pontja lesz, és a Mezőföld ed­dig háttérben lévő falvaira is ráirányítja a figyelmet, és mó­dot ad Perkáta több mint öt­venéves múltra visszatekintő kínai partnerkapcsolatának, a távol-keleti kultúrának a be­mutatására - mondta dr. Ga­lambos Dénes parlamenti kép­viselő. Somogyi Balázs, Perkáta polgármestere megköszönte a támogatást, hiszen a település egy ilyen nagyságrendű fej­lesztést nem bírt volna el­­ Szavaiból kiderült, a műem­lék épület és a díszudvar helyreállítására több mint 380 millió forintot áldoznak majd, ebből a 345 millió forint pá­lyázati támogatás fölötti részt vállalja a község önkormány­zata. A kastélynak legalább olyan központi szerepe van Perkátán manapság, amilyen meghatározó volt annak ide­jén a Győry család két évszá­zadon keresztül. A II. világ­háború után az iskolának, most a művelődési háznak és a könyvtárnak ad otthont a klasszicista stílusú épület. A Győry-kastély épületébe tervezett Kínai-magyar Kul­turális Turisztikai Központ alapja a Perkáta és a Peking részét képező Huaxiang vá­rosrész közötti kapcsolat, amely egészen 1960-ig a ter­melőszövetkezet által kötött együttműködésig nyúlik vissza, és az önkormányzatok közötti partneri viszonyban teljesedik ki. A kínai testvér­­város, Huaxiang felajánlotta a 800 évre visszatekintő pekin­gi várostörténeti anyagból összeállított kiállítását. Ez, valamint a XIX. századi ma­gyar nemesség életét bemuta­tó, a Győry családnak emlé­ket állító állandó tárlata is lenne központnak. Továbbá évente több mint 10 kínai kul­turális program megvalósítá­sát vállalták, így helyet kap majd a harcművészet, a zene és a tánc is. Somogyi Balázs azt is elá­rulta, hogy Rácalmással sze­retnének együttműködni az Bemutatják Peking 800 éves történetét és emléket állítanak a Győry családnak ottani koreai kapcsolatok mi­att: gazdasági és kulturális tá­vol-keleti tengelyt alakíthat­nának ki Perkáta a Duna-parti kisváros között. A polgármester szerint a Győry-kastély az utolsó pilla­natait éli, a régi jó technológi­ának köszönhető, hogy még áll. Ha most nem kapták vol­na meg a támogatást a helyre­­állítására, akkor rövid időn belül ki kellett volna üríteni, mert életveszélyesssé válik. további képek, információk d­uolty DH Online A képet elnézve ma még nehezen képzelhető el, hogy rövidesen olyan turisztikai központtal gazda­godik Perkáta, amely a Velencei tó és a Duna közötti tengely frekventált pontja lesz. L. Simon Lász­ló, Somogyi Balázs, dr. Galambos Dénes és Bogó Anikó a romos kastély bejáratánál A műemlék épület történetéről... Mária Terézia 1775-ben adományozta Perkátát Radványi Győry Ferenc­nek. A gróf Győry család nagy tiszteletben állt a te­lepülésen. A kastély épí­téstörténetének pontos meghatározásához nem áll rendelkezésre elegen­dő adat, feltehetően azonban 1758 körül kezdték építeni a helybéli jezsuita rend tagjai. Az ekkor meglévő kastély fő­épülete a nagyméretű parkkal a település legé­kesebb kincse volt. A mai, klasszicista épületarculat kialakítása Győry V. Fe­renc nevéhez köthető. FÓKUSZ Ez legyen az indulás helye Ebben a körletben meg lehet majd állni Isten színe előtt (Folytatás az 1. oldalról.) Mint megtudtuk, a körlet kezdeményezője a Magyar Testvéri Börtöntársaság volt, alapját az objektum Biblia szakköre adta. A körletre­­ független hitbeli meggyőződésétől bármely fogvatartott­­ kérheti elhelyezését, persze ennek vannak előfeltételei. Szabó Ferenc espe­res a szentelő igehir­detésében kiemelte: hiszi és reméli, hogy ez a kö­zösségi hely, ez a körlet olyan hellyé válik, ahol meg lehet állni Isten színe előtt.­­ Nem a kifogásokat ke­resve, nem visszafelé muto­gatva, hanem őszinte szívvel elindulva az Istennel való re­­integráció útján. Úgy érzem, szívünk, lelkünk és életünk helyreállásában, akár legyünk bent, vagy legyünk kint, erre van igazán szükség. Isten ad­Minden eszközt meg kell ragadni a társadalomba való visszailleszkedéshez jó, hogy ez a hely legyen az indulásnak, az ő előtte való bűnbánatnak a helye - fogal­mazott, s imájában kérte, ne csak a társadalomba, hanem Isten országába is helyezze vissza ezeket az embereket. Balázs Péter a pálhalmai bv intézet parancsnoka el­mondta, hogy nem volt kérdé­ses csatlakozásuk ehhez a kezdeményezéshez, miután a Magyar Testvéri Börtöntársa­ság elnöke felhívta a fi­gyelmet arra, milyen munka folyik egy ilyen körletben, mi ennek az értelme: - Nem csak a törvények, a társadalmi elvárás, de saját szak­mai meggyőződésünk diktálja azt, hogy min­denféle eszközt meg kell ra­gadnunk, hogy a fogvatartot­­tak társadalomba való vissza­illeszkedését elősegítsük. (Az eseményről részlete­sen hétfői lapszámunkban ol­vashatnak). A megnyitó és szentelő ünnepségen beszédet mondott többek között: Roszik Gábor lelkész (balra), a Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke, Balázs Péter dandártábornok, a pálhalmai intézet parancs­noka, Csóti András országos parancsnok, valamint Szabó Ferenc (jobb szélen) református esperes is AHOGY A MONDÁS TARTJA: AHÁNY HÁZ, ANNYI SZOKÁS. VANNAK ÉTELEINK, MELYEKET AZ EGÉSZ KÁRPÁT­MEDENCÉBEN FOGYASZTANAK, DE AKADNAK SZÉP SZÁMMAL OLYANOK IS, AMELYEK CSAK EGY-EGY KISEBB TÁJEGYSÉGRE JELLEMZŐEK. EZ A SOKSZÍNŰSÉG A SZÉP A GASZTRONÓMIÁBAN. Legújabb szakácskönyvünkben­­ a Tájételek könyvében -, olvasóink legjobb táj jellegű receptjeit sorakoztattuk fel. Zala, Vas, Fejér, Veszprém megye, egyéb határon inneni és túli térségek receptjei, melyek elkészítésével visszacsalogatjuk az elfeledett múltat a gasztronómiába. DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • 5 Hirdetés

Next