Dunaújvárosi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-23 / 120. szám
2 • DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN A zárva tartás ellen tiltakoztak Velence (hr) A Balaton után a Velencei-tó mellett is tiltakozott a Demokratikus Koalíció - tájékoztatta lapunkat Mezei Zsolt, a DK Dunaújváros elnöke. A demonstráció csütörtökön volt, amikor is a DK ismét felhívta a figyelmet a vasárnapi boltbezárás képtelenségére. A nyári időszakban különösen sok kárt okoz ez az értelmetlen döntés. Kieső adóbevételek, távol maradó turisták, elvesző munkahelyek mutatják az Orbán-kormány alkalmatlanságát - áll a párt sajtóközleményében. Az új, demokratikus kormány első intézkedései között törli el az emberek szabadságát is korlátozó ostoba jogszabályt - ígérik a DK-sok. Kiadják „Drágán kapitányt" Zágráb (mti) - A horvát igazságügyi minisztérium pénteken megerősítette, hogy Ausztrália június 15-ig kiadja Horvátországnak a háborús bűnökkel vádolt szerb Drágán Vasiljkovicot, akit „Drágán kapitány” néven is ismernek. MNB-devizaárfolyam 2015. május 22. pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva 1 157,02 a Svájci frank 1 294,92 a Cseh korona 1 11,21 Euro 1 307,09 a Horvát kuna 1 40,73 a Japán yen 100 227,63 a Új román lej 1 69,13 a Szerb dinár 1 2,55 a Orosz rubel 1 5,51 Angol font 1 430,54 a USA dollár 1 274,95 a at Változás az előző naphoz képest KRÓNIKA 2015. MÁJUS 23., SZOMBAT A titkos város és a többiek NEMZETKÖZI Az új városok szerepe a nemzetépítésben és identitáskeresésben Szente Tünde szerkesztoseg@dh.pl.hu Dunaújváros- Pénteken folytatódott az „Újvárosok a szocialista országokban" témájú konferencia a Dunaújvárosi Főiskolán. Ezúttal jugoszláv, román és bolgár vonatkozású érdekességekkel szolgáltak a kutatók. A példákon keresztül önmagunkról is többet megtudhattunk. A tegnapi információáradat, belvárosi séta és mozizás után pihent fővel vártuk az újabb összefüggéseket az egykori szocialista tábor csinált/kirakat városairól, a háború utáni iparfejlesztésekről, növekvő városokról, ha másért nem, azért, hogy egy nemzetközi viszonyrendszerben megtaláljuk önazonosságunkat. A remélt célt elértük, megnyugodhatunk, a mienktől sokkal rosszabb változatokról is számot adtak a kutatók. Emelt fővel óvhatjuk, szerethetjük továbbra is városunkat! Ana Kladnik Potsdamból érkezett, hogy időutazásra hívjon az egykori Jugoszlávia Velenje nevű városkájába, amely önkéntes munkák tömegével épült. A lakáshoz jutás feltételéül nagyszámú önkéntes munkát szabtak, s akik 1960 után erre nem vállalkoztak, azok pénzben válthatták ki azt. Bányászváros lévén, a „bányászidentitás” erősítése szerepelt a politikai prioritások között mindaddig, amíg az ágazat hanyatlani nem kezdett. A város azért is bekerült a köztudatba, mert az alacsony fizetések miatt Jugoszlávia első bányász sztrájkját 1973-ban itt szervezték. A dolog érdekessége, hogy nem vállaltak (vállalhattak) szolidaritást velük a máshol dolgozó bányászok. A Szlovén Bányászati Múzeumnak helyet adó város a hatvanas, hetvenes évektől változások színtere, már nem a nehéz-, hanem a könnyűipar és a szolgáltatások fejlesztésén volt a hangsúly: az asszonyoknak munkalehetőségeket kellett biztosítani. Erre hozták létre például a számunkra is ismerősen csengő nevű Gorenje hűtőgépgyárat, ahol az alkalmazottak 70 százaléka nő volt. Az új gazdasági modell magával hozta a bányász szakma háttérbe szorulását, a fiatalok már nem láttak elegendő perspektívát abban az ágazatban való elhelyezkedésben. Ugyanakkor a működő bányaipari vállalatnál még szükség volt munkaerő utánpótlásra, amit más tagköztársaságokból érkezőkkel oldottak meg. A szocialista város kereste új identitását, amit a „jugoszláv identitásban” vélt erősíteni. A korabeli sajtó a települést már „Velenje, Jugoszlávia kicsiben” címkével illette. Dr. Petru Grozáról ki gondolná, hogy Románia „titkos városaként” került az urbanisztika térképére. A konferencia legdrámaibb témájú előadásával állt a nyilvánosság elé Liliana Iuga, a budapesti Közép Európa Egyetem képviseletében. A szovjetek által épített városról mesélt, s az ember háta borsódzott attól a tudattól, hogy ez akár velünk emelt fővel óvhatjuk, szerethetjük továbbra is városunkat is megtörténhetett volna, de szerencsére nem történt! Liliana elmondta, hogy Románia nem sok energiát és pénzt fektetett a II. világháború után új városok építésébe. S ami megépült, az nálunknál kisebb méretű, s az ukrán-román, szovjet-román együttműködés keretében valósult meg. Az uránium felfedezésének köszönhette létét a dr. Petru Groza városka, amelyben először szovjet-román bányavállalatot hoztak létre. A szegregált városban külön kolóniákban éltek a szovjetek, ideiglenes téglaépítésű lakótömbökben, saját oktatási és kulturális intézményekkel, üzletekkel, a szovjethatalom jelképeivel. A román munkásokat barakkokban helyezték el. A városba engedély nélkül senki sem léphetett be, este 10 óra után senki nem mászkálhatott a városban. A feszült hangulatú, titkosrendőrséggel átszőtt városban nem volt könnyű munkát találni, a környező falvakból nem szívesen jöttek az emberek. Amikor a szovjetek elmentek, javult a helyzet. A kutató elmondta, hogy szeretnék, ha örökségvédelem alá kerülne az 1950-es években épült „titkos város”, további képek, információk Ana Kladnik Potsdamból kutatja a néhai csehszlovák és jugoszláv újvárosokat. A konferencia résztvevői, igen erős hazai és nemzetközi mezőny Fotó: Zsedrovits Enikő, A jövő visszalépett a múltba Párizsból érkezett a Politikatudományi Intézetből I Madega Ragaru, aki Blagoevgrad 1950-1980 közötti időszakát elemezte abból a szempontból, miként találta meg új jövőképét a bulgáriai ipari település. Vetített képes elődadásában bemutatta, hogy az ideológiai céloknak megfelelően hogyan strukturálódott át a város, a benne élők nemzeti múltját miként „dolgozták át". Beszélt az utcanév változtatások szerepéről a nemzeti identitás erősítésében. Úgy fogalmazott: „A jövő visszalépett a múltba!" DH-információ A Hankook Tire négyévszakos gumiabroncsa különösen a mérsékelt klímájú régiókban lehet népszerű. A Hankook Tire gumiabroncsgyártó a Kinergy 4S abronccsal vadonatúj négyévszakos abroncsot dob piacra, amelyet az európai útviszonyoknak megfelelően fejlesztettek ki. A Hankook négyévszakos gumiabroncsainak negyedik generációját képviselő új Kinergy 4S kiegyensúlyozott teljesítményt és biztonságot kínál az európai autóvezetők számára az egész év során, és tekintettel van az időjárásváltozásokra és a jövőbeni törvényi előírásokra is. Az új gumiabroncs aszimmetrikus futófelületének külső mintázata a teljesítménnyel és biztonsággal kapcsolatos nyári jellemzőket biztosítja, míg a belső rész a téli útviszonyoknak megfelelő 3D-s mikroárkokkal készül. Az új Kinergy 4S 2015 második negyedévében jelenik meg a piacon számos népszerű, 14 és 18 hüvelyk közötti méretben, és már kezdettől fogva eredeti gyári felszerelésként szerepel majd több piacvezető autógyár modelljein. - Új négyévszakos gumiabroncsunk fejlesztése során a kulcsfontosságú téli és nyári jellemzők további javítására összpontosítottunk annak érdekében, hogy az autóvezetők számára kiváló minőségű alternatívát kínálhassunk a hagyományos nyári és téli gumiak-A Hankook Tire újabb fejlesztése roncsok cserélgetésével szemben. Kiegyensúlyozott kialakításával a Hankook Einergy 4S alternatíva lehet az egész éves mobilitás terén. Ez különösen igaz az olyan régiókra, ahol egyre kevesebb a hó és mérsékelt a klíma, de például a városi környezetre is. - jelentette ki Gangseung („Tony”) Lee, a Hankook európai marketing és értékesítési igazgatója duolty DH Online Négyévszakos abroncs 365 nap kiegyensúlyozott teljesítmény Európa útjain Pápai áldás a zarándokoknak Az idén is több százezer embert várnak a csíksomlyói hegynyeregbe Kolozsvár (mti) - Teljes búcsúval járó, vagyis az ideigtartó büntetéstől, a „tisztítótűztől" megszabadító pápai áldásban is részesülnek az idei csíksomlyói búcsú zarándokai. Ez abból az alkalomból történik, hogy idén 500 éves a csíksomlyói Mária-kegyszobor és az idei zarándoklatra az ebből az alkalomból meghirdetett - jubileumi Mária-évben kerül sor. A hagyományosan pünkösdvasárnap előtti szombaton tartandó zarándoklatra idén is százezreket várnak a csíksomlyói hegynyeregbe, ahol helyi idő szerint 12.30- kor (közép-európai idő szerint 11.30-kor) kezdődik az ünnepi szentmise. Az idei búcsú jelmondata, az „Oltalmad alá futunk” a jubileumi Mária-évhez kapcsolódik, a mise ünnepi szónoka pedig Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke lesz. Az eseményre a magyar kormány támogatásával felújították a Makovecz Imre tervei alapján készült Hármashalom oltárt, amely a magyar címer jegyeit viseli magán. Jakubinyi György érsek a Hargita Népe című napilap pénteki számában közölt interjúban a búcsú üzeneteként azt mondta: „ragaszkodjunk hitünkhöz, ragaszkodjunk nemzetünkhöz, azaz anyanyelvünkhöz és kultúránkhoz, ragaszkodjunk szülőföldünkhöz”. Úgy vélte, ezt az üzenetet hordozza a Kissomlyó-hegyen álló Salvator-kápolna előtti kőkereszt felirata is: „Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” A csíksomlyói búcsúra szerte a világból érkeznek zarándokok. Közöttük lesz Áder János, Magyarország elnöke is. A székelyföldi települések egy részéről a zarándokcsoportok hagyományosan gyalogosan teszik meg az utat. Az idén ötszáz éves csíksomlyói Mária-szobor a világon ismert legnagyobb kegyszobor. A reneszánsz stílusú, hársfából készült alkotás magassága 2,27 méter. A szobor a napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból álló koszorú, bal karján a kis Jézus. Mária királyi jegyeket is visel: fején korona, jobb kezében jogar. A szobrot 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején az egyház „Csodatevő, segítő szent Szűznek” nevezte el. Keresztaljakban vonulnak a zarándokok a Csíki-medencében, Csíkrákos közelében. Az idén május 23-án, a pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezik meg a csíksomlyói búcsút, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét