Dunaújvárosi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-12 / 214. szám

6 • DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN Soha nem volt ilyen alacsony Budapest (mti)­­ Soha nem volt olyan alacsony az inter­netszolgáltatás általános for­galmi adója (áfa) Magyaror­szágon, mint amilyen 2017- től lesz - közölte a Digitális Jólét Programért felelős mi­niszterelnöki biztos. Deutsch Tamás felidézte, hogy január­tól 27-ről 18 százalékra csök­ken az internetezés áfája. Rossz hatással van a vadmadarakra Budapest (mti) - A mezőgaz­dasági termelékenység foko­zását ösztönző agrártámoga­tási rendszert tette felelőssé Magyarország vadmadárállo­­mányának és biológiai sokszí­nűségének csökkenéséért Or­bán Zoltán, a Magyar Madár­tani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője egy tévé­­nyilatkozatában. Frissíteni kell a pénztárgépeket Budapest (mti) - Nemcsak az online kasszák használatára kötelezettek köre bővül, a meglévő online pénztárgép­engedélyeket is meg kell újí­tani, a gépeket frissíteni kell. A pénztárgép-forgalmazóktól származó információk szerint eszközönként 60 ezer és 70 ezer forint pluszkiadással szá­molhatnak a cégek. Kenyeret és kiflit is vizsgáltak Dunaújváros (dh)­­Sütőipari termékeket vizsgált a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, nyolcvan mintából harmincnál merült fel kifogás. A szakemberek azt vizsgálták, hogy a termé­kek megfelelnek-e termékmegnevezésekhez a kapcsolódó élelmiszer­könyvi előírásoknak, tá­jékoztatta lapunkat a ha­tóság. A vizsgálatba ke­nyereket, péksüteménye­ket vontak be. Utóbbiak közé tartozik többek kö­zött a vajas- és a tejeskif­li, a vizes zsemle, vala­mint a finom pékáru is. A 31-féle kenyérből 9- nél, a 49-féle péksüte­ményből 21-nél merült fel kifogás. A legjellemzőbb probléma a megengedett határértéken felüli sótarta­lom volt, néhány termék­nél pedig a zsírtartalom nem volt megfelelő. GAZDASÁG I Iránban is bevált a magyar tengeri BEMUTATÓ Kukoricából hektáronként mintegy 7-7,5 tonnás termésre számítanak a gazdák Dávid Erzsébet szerkesztoseg@dh.plc.hu Martonvásár - Ha nem is minden idők legjobb ter­mését takaríthatják be az idén a kukoricatermesz­tők, de jó hozamokra szá­míthatnak - derült ki a Martonvásáron rendezett kukorica bemutatón. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában múlt hét­en tartott rendezvényre az or­szág távoli területeiről is ér­keztek gazdák, ami jelzi, hogy bár számos külföldi faj­ta gazdagítja a hibridek hazai kínálatát, sokan választják a több mint hatvan éves múltra visszatekintő martonvásári hibrid kukoricanemesítés eredményeként született ku­koricákat. A kutatóközpont nemesíté­­si eredményeiről, a fajtavá­lasztékról Marton L. Csaba, tudományos osztályvezető tá­jékoztatta az érdeklődőket. Mint elmondta, harminc mar­tonvásári fajtából válogathat­nak a termesztők. A gazdag palettán a legkorábbi - a dombvidékekre és a lassan melegedő talajokra, illetve későbbi, vagy másodvetések­re ajánlott - hibridektől, az egészen késői érésű fajtákig minden éréscsoportban talál­hatnak a termőhelyi adottsá­gaiknak, gazdálkodási körül­ményeiknek megfelelő sze­mes, illetve silókukorica faj­tát a gazdák. A martonvásári nemesítők törekvése, hogy a hazai adottságokhoz, a szél­sőséges feltételekhez jól al­kalmazkodó, nagy termőké­pességű, jó szárszilárdságú, alacsony betakarítási szem­nedvességgel aratható, s a stresszel szemben ellenálló fajtákat állítsanak elő. Hogy ezt a célt sikerült elérniük, igazolja, hogy a hazai szántó­földek mellett már a környe­ző, illetve távolabbi országok­ban is elismerték, illetve ter­mesztik a martonvásári fajtá­kat. Az MV hibridek jó alkal­mazkodó képességét, hideg-és szárazság­tűrését bizonyít­ja, hogy Oroszországban és Ukrajnában is jól teremnek, de szívesen vetik a kutatóköz­pont minősített fajtáit az üz­­bég, a kazahsztáni és az iráni termesztők is. A martonvásári hibridek­ből elegendő és jó minőségű vetőmag áll a gazdák rendel­kezésére. Erről Oross Dénes, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója tájékoztatta a gaz­dákat. Papp Gergely, a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara A­cél stressztűrő kukoricafajták előállítása szakmai főigazgató-helyettese pedig egyebek között arról számolt be, hogy országosan több mint egymillió hektáron termesztett kukoricából mint­egy nyolcmillió tonna, hektá­ronként mintegy 7-7,5 tonnás termésre számítanak a gaz­dák. A felvásárlási árak azon­ban nyomottak, annak ugyan­is, hogy a környező országok­ban is jó termés ígérkezik, to­vábbá, hogy a termelés job­ban emelkedik, mint a fel­­használás, árleszorító hatása van. további képek, információk duplty DH Online A bemutatón huszonkét hibriddel ismertették meg a gazdákat a kutatóintézet szakemberei Nem olasz és nem rizling Mintegy száz javaslat érkezett a szőlőfajta új elnevezésére Csopak (mar)­­ Lezárult az olaszrizling alternatív nevére kiírt pályázat, a szakmai szervezetek a kö­vetkező hetekben dönt­hetnek az új elnevezésről. A fajta új, szinonimaként használható nevére három szakmai szervezet, a Balatoni Kör, a Csopaki Kódex és a Rizling Generáció írt ki pályázatot tavasszal, mert úgy ítélték meg, az olaszrizling elneve­zés több szempontból félrevezető - a szőlő­fajta eredetileg nem olasz, és nincs köze a ___ rizlinghez ráadásul nehezen kiejthető a külföldi vásárlóknak. A pályázatra mintegy száz javaslat érkezett be, egy ré­szük szakmai szereplőktől, mondta Kovács Tamás bo­rász, a Csopaki Kódex titkára. Hozzátette, a három szervezet vezetői rövidesen összeülnek és elemzik a beérkezett ötle­teket, és javaslatot tesznek a Hegyközségek Nemzeti Taná­csának az új, alternatív névre. A borász elmondta, az olasz­rizling Közép-Európában el­terjedt szőlőfajta. Nagy terv-Az itthoni elnevezés továbbra is az olaszrizling maradna lett elterjedtsége miatt Auszt­riától Horvátországig három fő megnevezése és három fő borstílusa is kialakult, ám a legmagasabb minőséget min­den bizonnyal hazánkban éri el. Emlékeztetett, a fajtának számos népies neve is van, az új név csupán egy lesz a sor­ban ezek között. Jáscli István borász el­mondta, érkeztek olyan név­ötletek, amelyek az eredeti el­képzelésekkel összevágnak, például földrajzi nevet megje­­lölők, vagy történelmi utalá­sok arra, hogy az olaszrizling a monar­chia fő fajtája volt. Emellett a mai név hangzásához hasonló, de az olasz eredetet kizáró javaslat is befu­ ____ tott. Ahogyan arról la­punkban többször be­számoltunk, az ötletgazdák nem akarják megváltoztatni a hazai elnevezést, csupán az exportra szánt olaszrizlingek­­nél szerepeltetnék az új nevet. Csiszár Péter borász mutat egy olaszrizlingfürtöt. Az exportálóknak lenne előnyös egy új név < t 2016. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ Kevés a takarító is Súlyos munkaerőhiány van a szektorban Budapest (mti) - Súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek a takarító­iparban érdekelt cégek, amelyek egyre maga­sabb bérért találnak csak munkaerőt - kö­zölte a Magyar Tisztí­tás-technológiai Szö­vetség. A szövetség a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataira hivatkozva azt ír­ta, hivatalosan mintegy 8500 betöltetlen takarítói álláshely van, hozzátették ugyanakkor, hogy a leg­több cég nem jelenti a hi­vatal felé üres álláshelyeit, így ez a szám valójában sokkal magasabb. A MA­­TISZ a tagjai körében vég­zett felméréséből kiderül, a cégeknek szinte napról napra emelni kell a felaján­lott munkabért ahhoz, hogy valaki elszegődjön takarítónak. Idén már nem ritkák a 120-140 ezer fo­rintos nettó fizetések sem. A képzett munkaerő jelen­tős része a magasabb fize­tésért vagy külföldre távo­zott, vagy elhelyezkedtek például a multik gyártóso­rain. A hiány Budapesten, Pest megyében és a Du­nántúlon jelenti a legna­gyobb problémát. Aggodalommal Az alma terméktanács intézkedést sürget Újfehértó (mti)­­ Az alma alacsony felvásárlási ára miatt aggódik az alma terméktanács, derül ki a szervezet elnökségének közleményéből. Az Északkelet-magyarorszá­gi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Ter­méktanács (Ébosz) elnöke által kiadott dokumentum szerint a feldolgozóüzemekbe szállított ipari almáért mindössze nettó 17 forintot fizetnek kilónként, míg az étkezési alma ára 65-85 forint közötti, noha az elmúlt hét évben a léalma átlagára 25 forint volt, és az étkezésié is el­marad a szüret elején megszo­kott 100 forint körülitől. A ter­méktanács szerint „jelentős ár­­elmozdulásra nem lehet számí­tani a következő hetekben, és ha az alacsony ár a következő években is marad, visszaeshet a termelés”, ami veszélyeztetheti a feldolgozóüzemek létét is. A szervezet az ágazat vala­mennyi szereplőjét, a termelő­től, a kereskedőn és a feldol­gozón át a szakmapolitikáig, felelőssé teszi a kialakult hely­zetért, s hosszú távú, radikális intézkedéseket sürget. Becslésük szerint idén a ta­valyi aszály, a tavaszi fagyok és a nyári jégverések miatt gyenge közepes termés várha­tó az országban.

Next