Dunaújvárosi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-22 / 272. szám
2 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN Fogyatékkal élőket segítenek BUDAPEST Mintegy 250 millió forintra pályázhatnak fogyatékkal élőket segítő szervezetek. Segítő kutyakiképzéssel foglalkozó szervezetek támogatására 45,3 millió forint, a fogyatékkal élők regionális és helyi szervezeteinek szakmai programjai támogatására 170,7 millió, a szülősegítő szolgáltatások támogatására pedig 29,6 millió forint áll rendelkezésre. MW A Brexit miatt költöznek LONDON Az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) Amszterdamba, az Európai Bankhatóságot (EBA) pedig Párizsba költöztetik Londonból az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnése, a Brexit után. Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár sérelmezte, hogy egyik költöző ügynökség sem került Középvagy Kelet-Európába. A térséget a voksoláson „sok nyugat-európai tagállam ignorálta”, ami a politikus szerint nem jó üzenet, amikor az EU jövőjéről kell nagyon komoly döntéseket hozni. MW Ellenzéki favorit a sztárügyvéd BUDAPEST Több ellenzéki párt is megkereste Magyar Györgyöt, hogy legyen a képviselőjelöltjük. Az országos hírnevet szerzett ügyvéd az ATV-n elmondta, hogy támogatja a Jobbikkal történő együttműködést a 106 egyéni körzetben. A Jobbik és a civilek nélkül egyszerűen nem megy az Orbán-kormány leváltása - vélekedett. MW KRÓNIKA 2017. NOVEMBER 22., SZERDA Hogyan ítélkeznek a Kúrián? Hazai bírósági gyakorlata egyáltalán nem volt Baka Andrásnak MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS kozpontiszerkesztoseg @mediaworks.hu BUDAPEST Nem reagált Darák Péter, a Kúria vezetője a bíróságot ért elfogultsági felvetésekre, pedig Baka András kúriai bíró pártatlansága számos esetben megkérdőjeleződött. - A Kúrián működő automatikus ügyelosztási rend megfelel az alaptörvény szellemiségének és az ebből kibontható törvényes bíróhoz való jog követelményének - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt. A testület a Kúria elnökét az elmúlt éves beszámolójával kapcsolatban hallgatta meg, Darák Péter képviselői kérdésekre válaszolva kifejtette: az ügyelosztási rend minden kollégium vonatkozásában objektív. A Kúria elfogultságát felvető kritikákra ugyanakkor nem reagált Darák Péter. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten furcsállotta, hogy a taopénzek nyilvánosságáról szóló perekben rendre Baka András járt el tanácsvezető bíróként a Kúrián. Lázár hozzátette: Baka „nagyon haragszik Magyarország kormányára és a Fideszre”, miután sorozatban hozza az elmarasztaló határozatokat a kormányt érintő ügyekben. Baka András kúriai bíró pártatlansága számos esetben megkérdőjeleződött már az elmúlt évek során. Emlékezetes, hogy Baka András 2009 és 2011 között állt a Legfelsőbb Bíróság (LB), a Kúria elődjének az élén. Már a megválasztása sem volt zökkenőmentes. Személyét Sólyom László akkori köztársasági elnök igyekezett mindenáron elfogadtatni az Országgyűléssel, ám ez csak harmadjára sikerült - írta összfoglalójában a Magyar Idők című napilap. Baka András kinevezését nemcsak a politikusok, szakma sem fogadta egyöntetű lelkesedéssel: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) például nem támogatta a jelölést. Kinevezése ellen szólhatott például, hogy hazai bírósági gyakorlata egyáltalán nem volt: 1991-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságára került, ahol 16 éven át ítélkezett a magyar viszonyoktól és jogszabályoktól merőben idegen környezetben. Talán ennek is tudható be, hogy egy főbírótól szokatlan módon Baka többször élesen bírálta a nyilvánosság előtt a Fidesz- KDNP 2010-zel elkezdett kormányzását. Elítélte az alkotmányozást, és ami beszédesebb, a semmisségi törvény megszavazását is. Csak emlékeztetőül: azét a jogszabályét, amely a Gyurcsány Ferenc nevéhez köthető 2006-os rendőrterror áldozatainak ügyét volt hivatott rendezni. A leghangosabban a saját hatalmát érintő változások miatt emelte fel a szavát, be is perelte az államot, a strasbourgi testület számára kedvező döntést hozott. A Soros György által támogatott civil szervezetek, mint a Helsinki Bizottság, kezdetektől támogatta Baka harcát a magyar kormánnyal szemben. Ugyanezek a jogvédők később számos ügyükkel Baka pártatlansága több esetben megkérdőjeleződött már kötöttek ki a Baka vezette kúriai tanács előtt, amely gyakorta döntött a javukra. Érdemes hozzátenni, hogy Baka András tanács vezetői kinevezéséért a Kúria elnökeként Darák Pétert terheli a felelősség - írja a Magyar Idők. Az ő döntésén múlik ugyanis, hogy Baka tagja, sőt vezetője lehet évről évre a sajtó-helyreigazítási, személyiségi jogi és adatkezelésekkel kapcsolatos ügyekről döntő tanácsnak. Módosabb cigányokat akartak megölni BUDAPEST Az idegengyűlölet, a zsidó és cigány származású módos emberek lelövésének és kirablásának szándéka, illetve a lőfegyverekhez való vonzódás a közös abban a két férfiban, akik ellen vádat emelt a Fővárosi Főügyészség. M. Péter és R. Gyula ellen bűnszövetségben elkövetett lőfegyverrel, valamint lőszerrel visszaélés bűntette, az elsőrendű M. Péterrel szemben emellett emberölés előkészületének bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a főügyészség - írja a Magyar Idők. Elfogásuk után belügyi vezetők azt mondták: egy kormánytag megölését fontolgatták. A Vádiratban azonban ez már nem szerepel. 2015 novemberében fogták el a Terrorelhárítási Központ (TEK) segítségével a két, szélsőséges politikai nézeteket valló férfit. A Magyar Idők információja szerint Brad Pitt 2012-es budapesti filmforgatására hatástalanított fegyvereket használtak, ezeket lefoglalta a TEK, mert bizonyítható, hogy pár mozdulattal visszaalakíthatók élessé. Kedden arról számolt be az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, hogy visszaszorultak a Magyarországon tevékenykedő szélsőséges paramilitáris szervezetek. Nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot. A bizottságot mások mellett Pintér Sándor belügyminiszter is tájékoztatta. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke újságíróknak azt mondta: a közrendvédelmet veszélyeztetheti, hogy egyes szervezetek - többségében a Magyar Nemzeti Arcvonal - százas nagyságrendben fegyvereket, ezres nagyságrendben lőszereket halmoztak fel. Ma Baka András, a 2012 januárjától Kúriává alakuló Legfelsőbb Bíróság és a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács utolsó elnöke MTI-fotó: Kovács Tamás ELFOGULTSÁGI KIFOGÁS 2014-BEN Más ügyekben is megkérdőjeleződött már Baka András elfogulatlansága. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2014-es tisztújítása miatt például többen pert indítottak. Az eljárás érintette Baka volt ügyvédjét, ezért amikor a Kúria elé került az ügy, a tanácsvezető vélelmezhető elfogultsága miatt a felperesek kezdeményezték a korábbi főbíró kizárását. Ez nem történt meg. Az érdemi határozat megszületése után pedig a panaszosok úgy érezhették - akárcsak most Lázár János -, hogy nem volt alaptalan az aggodalmuk, az ügy ugyanis a másodfokhoz képest teljesen megfordult, és egy, a Baka volt jogi képviselője számára kedvező határozattal zárult. Nem tud kormányt alakítani a kancellár BERLIN A német politikában fel kell készülni a Merkel utáni korszakra - nyilatkozta a Karc FM reggeli műsorában Kiss J. László egyetemi tanár, Németország-szakértő. A professzor szerint a német kancellár túljutott politikai pályájának zenitjén. Ismert: vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a német szabad demokraták (FDP) kivonultak a koalíciós tárgyalásokról. A párt elnöke állítólag búcsúzóul mindössze annyit mondott a kereszténydemokraták (CDU/CSU) és a zöldek tárgyalódelegációjának, hogy „Jobb sehogy sem, mint rosszul kormányozni. A viszontlátásra”. A vezető német lapok nagy része Angela Merkel kudarcaként értékelte a koalíciós egyeztetések kudarcát. „Ez a válság Merkel válsága” - írta a Spiegel Online, hozzátéve: izgalmas lesz megfigyelni, hogy a kancellár miként kezeli a helyzetet, és hogy belebukik-e. A kancellár a ZDF-nek adott interjúban közölte: nem kíván lemondani. „Nem merült fel, hogy levonjak személyi konzekvenciákat” - fogalmazott. „Igyekezni fogok” - mondta arra kérdésre, hogy egy év múlva is ő lesz-e még a kancellár. Hozzátette: készen áll arra, hogy továbbra is viselje a kormányzás felelősségét. Angela Merkel a DPA és a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint a CDU elnökségének arról beszélt: újra a szocdemekkel kötendő nagykoalícióban reménykedik, ezt viszont a szociáldemokraták kizárták. Szakértők szerint a német belpolitikai válság rányomja a bélyegét az unióra is, hónapokig döntésképtelenné téve azt. Nem véletlen, hogy a nagy reformterveket dédelgető Emmanuel Macron francia elnök aggodalmának adott hangot a német fejlemények miatt. Egész Európát nyugtalanítja az, hogy Németországnak nincs új kormánya - jelentette ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter tegnap a lengyel közszolgálati rádiónak a sikertelen német kormánykoalíciós tárgyalásokról nyilatkozva. Kifejtve: Németország a földrész gazdaságilag legerősebb állama, óriási politikai befolyása van az Európai Unióban, a NATO-ban és az egész világban. MW Egyre csökken az álláskeresők száma A szakképzettek nagyobb eséllyel találnak munkát BUDAPEST Októberben 17 ezerrel kevesebben kerestek munkát, mint egy évvel ezelőtt, 15 százalék volt pályakezdő közülük. Jelentősen, 6,3 százalékkal csökkent a regisztrált álláskeresők száma egy év alatt - derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legutóbbi jelentéséből. E szerint október végén 260 ezer regisztrált álláskereső volt Magyarországon, 17 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az adatokból kiderül az is, hogy az álláskeresők 52 százaléka nő, 48 százaléka férfi volt, és hogy a nők körében öt, amíg a férfiaknál nyolc százalékkal lett kevesebb az álláskereső. Ami ennél is lényegesebb, hogy az elmúlt tíz évben lefelé mutató tendencia rajzolódik ki az adatokból - idézte a jelentést a Világgazdaság. Az álláskeresőknek valamivel több mint a fele a középfokú végzettségűek közül került ki, 113 ezren legfeljebb általános iskolát végeztek, 15 ezren pedig felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Pénzbeni ellátásra az álláskeresők 54 százaléka, vagyis 140 ezer fő volt jogosult októberben, közülük a legtöbben szociális jellegű ellátást, 42 százalékuk pedig álláskeresési ellátást kapott. A regisztrált álláskeresők 46 szám Az álláskeresők száma 6,3 százalékkal csökkent zaléka azonban semmilyen támogatást sem kapott. A jelentés szerint a szakképzetlenek, azaz sem iskolai, sem OKJ-s szakképzettséggel nem rendelkezők aránya 37 százalék volt. Októberben Észak- Magyarországon 7 százalék, az Észak-Alföldön 6,1, Közép-Magyarországon pedig kétszázalékos volt az álláskeresők aránya. Elkülönülnek egymástól a jobb és a nehezebb helyzetben lévő megyék, például Győr-Moson-Sopronban 1 százalék, Budapesten pedig 1,6 százalék, Nógrádban azonban 8, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében pedig 7,5 százalék volt regisztrált álláskereső. Közülük 28 ezren voltak pályakezdők és a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj -Zemplén megyéből kerültek ki, de Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnokban is sok fiatal keresett állást. A pályakezdők 45 százaléka legfeljebb általános iskolát végzett. MW