Dunaújvárosi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-22 / 272. szám

2 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN Fogyatékkal élőket segítenek BUDAPEST Mintegy 250 millió forintra pályázhatnak fogyatékkal élőket segítő szervezetek. Segítő kutya­kiképzéssel foglalkozó szervezetek támogatására 45,3 millió forint, a fogya­tékkal élők regionális és he­lyi szervezeteinek szakmai programjai támogatására 170,7 millió, a szülősegítő szolgáltatások támogatására pedig 29,6 millió forint áll rendelkezésre. MW A Brexit miatt költöznek LONDON Az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) Amszterdamba, az Európai Bankhatóságot (EBA) pedig Párizsba köl­töztetik Londonból az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszű­nése, a Brexit után. Takács Szabolcs miniszterelnöksé­gi államtitkár sérelmezte, hogy egyik költöző ügy­nökség sem került Közép­vagy Kelet-Európába. A térséget a voksoláson „sok nyugat-európai tagál­lam ignorálta”, ami a politi­kus szerint nem jó üzenet, amikor az EU jövőjéről kell nagyon komoly döntéseket hozni. MW Ellenzéki favorit a sztárügyvéd BUDAPEST Több ellenzéki párt is megkereste Magyar Györgyöt, hogy legyen a képviselőjelöltjük. Az or­szágos hírnevet szerzett ügyvéd az ATV-n elmondta, hogy támogatja a Jobbikkal történő együttműködést a 106 egyéni körzetben. A Jobbik és a civilek nélkül egyszerűen nem megy az Orbán-kormány leváltása - vélekedett. MW KRÓNIKA 2017. NOVEMBER 22., SZERDA Hogyan ítélkeznek a Kúrián? Hazai bírósági gyakorlata egyáltalán nem volt Baka Andrásnak MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS kozpontiszerkesztoseg @mediaworks.hu BUDAPEST Nem reagált Darák Péter, a Kúria veze­tője a bíróságot ért elfo­gultsági felvetésekre, pedig Baka András kúriai bíró pártatlansága számos eset­ben megkérdőjeleződött. - A Kúrián működő automati­kus ügyelosztási rend megfe­lel az alaptörvény szellemisé­gének és az ebből kibontható törvényes bíróhoz való jog követelményének - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt. A testület a Kúria elnökét az elmúlt éves beszámolójá­val kapcsolatban hallgatta meg, Darák Péter képviselői kérdésekre válaszolva kifej­tette: az ügy­elosztási rend minden kollégium vonatkozá­sában objektív. A Kúria elfogultságát fel­vető kritikákra ugyanakkor nem reagált Darák Péter. Lá­zár János Miniszterelnöksé­get vezető miniszter múlt hé­ten furcsállotta, hogy a tao­­pénzek nyilvánosságáról szó­ló perekben rendre Baka And­rás járt el tanácsvezető bíró­ként a Kúrián. Lázár hozzá­tette: Baka „nagyon haragszik Magyarország kormányára és a Fideszre”, miután sorozat­ban hozza az elmarasztaló ha­tározatokat a kormányt érintő ügyekben. Baka András kúriai bíró pártatlansága számos esetben megkérdőjeleződött már az elmúlt évek során. Emlékeze­tes, hogy Baka András 2009 és 2011 között állt a Legfel­sőbb Bíróság (LB), a Kúria elődjének az élén. Már a megválasztása sem volt zök­kenőmentes. Személyét Só­lyom László akkori köztársa­sági elnök igyekezett minden­áron elfogadtatni az Ország­­gyűléssel, ám ez csak har­madjára sikerült - írta össz­­foglalójában a Magyar Idők című napilap. Baka András kinevezését nemcsak a politikusok, szakma sem fogadta egyönte­­­tű lelkesedéssel: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) például nem támogatta a jelölést. Kinevezése ellen szólhatott például, hogy hazai bírósági gyakorlata egyáltalán nem volt: 1991-ben az Embe­ri Jogok Európai Bíróságára került, ahol 16 éven át ítélke­zett a magyar viszonyoktól és jogszabályoktól merőben ide­gen környezetben. Talán en­nek is tudható be, hogy egy főbírótól szokatlan módon Baka többször élesen bírálta a nyilvánosság előtt a Fidesz- KDNP 2010-zel elkezdett kormányzását. Elítélte az al­kotmányozást, és ami beszé­desebb, a semmisségi törvény megszavazását is. Csak emlé­keztetőül: azét a jogszabályét, amely a Gyurcsány Ferenc nevéhez köthető 2006-os rendőrterror áldozatainak ügyét volt hivatott rendezni. A leghangosabban a saját ha­talmát érintő változások miatt emelte fel a szavát, be is pe­relte az államot, a strasbourgi testület számára kedvező dön­tést hozott. A Soros György által tá­mogatott civil szervezetek, mint a Helsinki Bizottság, kezdetektől támogatta Baka harcát a magyar kormánnyal szemben. Ugyanezek a jogvé­dők később számos ügyükkel Baka pártatlansága több esetben megkérdő­jeleződött már kötöttek ki a Baka vezette kú­riai tanács előtt, amely­­ gya­korta döntött a javukra. Érde­mes hozzátenni, hogy Baka András tanács vezetői kineve­zéséért a Kúria elnökeként Darák Pétert terheli a felelős­ség - írja a Magyar Idők. Az ő döntésén múlik ugyanis, hogy Baka tagja, sőt vezetője lehet évről évre a sajtó-hely­­reigazítási, személyiségi jogi és adatkezelésekkel kapcsola­tos ügyekről döntő tanácsnak. Módosabb cigányokat akartak megölni BUDAPEST Az idegengyű­lölet, a zsidó és cigány szár­mazású módos emberek lelövésének és kirablásának szándéka, illetve a lőfegy­verekhez való vonzódás a közös abban a két férfiban, akik ellen vádat emelt a Fő­városi Főügyészség. M. Péter és R. Gyula ellen bűnszövetségben elkövetett lőfegyverrel, valamint lőszer­rel visszaélés bűntette, az el­sőrendű M. Péterrel szemben emellett emberölés előkészü­letének bűntette és más bűn­­cselekmények miatt emelt vá­dat a főügyészség - írja a Ma­gyar Idők. Elfogásuk után belügyi vezetők azt mondták: egy kormánytag megölését fontolgatták. A Vádiratban azonban ez már nem szerepel. 2015 novemberében fogták el a Terrorelhárítási Központ (TEK) segítségével a két, szélsőséges politikai nézete­ket valló férfit. A Magyar Idők informáci­ója szerint Brad Pitt 2012-es budapesti filmforgatására ha­tástalanított fegyvereket hasz­náltak, ezeket lefoglalta a TEK, mert bizonyítható, hogy pár mozdulattal visszaalakít­hatók élessé. Kedden arról számolt be az Országgyűlés nemzetbizton­sági bizottsága, hogy vissza­szorultak a Magyarországon tevékenykedő szélsőséges pa­­ramilitáris szervezetek. Nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot. A bizottságot má­sok mellett Pintér Sándor belügyminiszter is tájékoztat­ta. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke újságírók­nak azt mondta: a közrendvé­delmet veszélyeztetheti, hogy egyes szervezetek - többségé­ben a Magyar Nemzeti Arc­vonal - százas nagyságrend­ben fegyvereket, ezres nagy­ságrendben lőszereket hal­moztak fel. Ma Baka András, a 2012 januárjától Kúriává alakuló Legfelsőbb Bíróság és a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács utolsó elnöke MTI-fotó: Kovács Tamás ELFOGULTSÁGI KIFOGÁS 2014-BEN Más ügyekben is megkérdőjelező­dött már Baka András elfogulatlan­sága. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2014-es tisztújítása miatt például többen pert indítottak. Az eljárás érintette Baka volt ügyvédjét, ezért amikor a Kúria elé került az ügy, a tanácsvezető vélelmezhető elfo­gultsága miatt a felperesek kezde­ményezték a korábbi főbíró kizárá­sát. Ez nem történt meg. Az érde­mi határozat megszületése után pedig a panaszosok úgy érezhették - akárcsak most Lázár János -, hogy nem volt alaptalan az aggo­dalmuk, az ügy ugyanis a másod­fokhoz képest teljesen megfordult, és egy, a Baka volt jogi képviselője számára kedvező határozattal zárult. Nem tud kormányt alakítani a kancellár BERLIN A német politiká­ban fel kell készülni a Mer­kel utáni korszakra - nyi­latkozta a Karc FM reggeli műsorában Kiss J. László egyetemi tanár, Németor­­szág-szakértő. A professzor szerint a német kancellár túljutott politikai pályájá­nak zenitjén. Ismert: vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a német sza­bad demokraták (FDP) kivo­nultak a koalíciós tárgyalá­sokról. A párt elnöke állítólag búcsúzóul mindössze annyit mondott a kereszténydemok­raták (CDU/CSU) és a zöldek tárgyalódelegációjának, hogy „Jobb sehogy sem, mint ros­­­szul kormányozni. A viszont­látásra”. A vezető német lapok nagy része Angela Merkel kudar­caként értékelte a koalíciós egyeztetések kudarcát. „Ez a válság Merkel válsága” - írta a Spiegel Online, hozzátéve: izgalmas lesz megfigyelni, hogy a kancellár miként keze­li a helyzetet, és hogy belebu­­kik-e. A kancellár a ZDF-nek adott interjúban közölte: nem kíván lemondani. „Nem me­rült fel, hogy levonjak szemé­lyi konzekvenciákat” - fogal­mazott. „Igyekezni fogok” - mondta arra kérdésre, hogy egy év múlva is ő lesz-e még a kancellár. Hozzátette: ké­szen áll arra, hogy továbbra is viselje a kormányzás felelős­ségét. Angela Merkel a DPA és a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint a CDU elnökségének arról be­szélt: újra a szocdemekkel kötendő nagykoalícióban re­ménykedik, ezt viszont a szo­ciáldemokraták kizárták. Szakértők szerint a német belpolitikai válság rányomja a bélyegét az unióra is, hónapo­kig döntésképtelenné téve azt. Nem véletlen, hogy a nagy reformterveket dédelgető Em­manuel Macron francia elnök aggodalmának adott hangot a német fejlemények miatt. Egész Európát nyugtalanítja az, hogy Németországnak nincs új kormánya - jelentette ki Witold Waszczykowski len­gyel külügyminiszter tegnap a lengyel közszolgálati rádió­nak a sikertelen német kor­mánykoalíciós tárgyalásokról nyilatkozva. Kifejtve: Német­ország a földrész gazdasági­lag legerősebb állama, óriási politikai befolyása van az Eu­rópai Unióban, a NATO-ban és az egész világban. MW Egyre csökken az álláskeresők száma A szakképzettek nagyobb eséllyel találnak munkát BUDAPEST Októberben 17 ezerrel kevesebben ke­restek munkát, mint egy évvel ezelőtt, 15 százalék volt pályakezdő közülük. Jelentősen, 6,3 százalékkal csökkent a regisztrált álláske­resők száma egy év alatt - de­rült ki a Nemzeti Foglalkozta­tási Szolgálat (NFSZ) legu­tóbbi jelentéséből. E szerint október végén 260 ezer re­gisztrált álláskereső volt Ma­gyarországon, 17 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. Az adatokból kiderül az is, hogy az álláskeresők 52 százaléka nő, 48 százaléka férfi volt, és hogy a nők köré­ben öt, amíg a férfiaknál nyolc százalékkal lett keve­sebb az álláskereső. Ami en­nél is lényegesebb, hogy az elmúlt tíz évben lefelé mutató tendencia rajzolódik ki az adatokból - idézte a jelentést a Világgazdaság. Az álláske­resőknek valamivel több mint a fele a középfokú végzettsé­gűek közül került ki, 113 ez­ren legfeljebb általános isko­lát végeztek, 15 ezren pedig felsőfokú végzettséggel ren­delkeznek. Pénzbeni ellátásra az állás­keresők 54 százaléka, vagyis 140 ezer fő volt jogosult ok­tóberben, közülük a legtöb­ben szociális jellegű ellátást, 42 százalékuk pedig álláske­resési ellátást kapott. A re­gisztrált álláskeresők 46 szám Az álláskeresők száma 6,3 százalékkal csökkent zaléka azonban semmilyen támogatást sem kapott. A je­lentés szerint a szakképzetle­nek, azaz sem iskolai, sem OKJ-s szakképzettséggel nem rendelkezők aránya 37 száza­lék volt. Októberben Észak- Magyarországon 7 százalék, az Észak-Alföldön 6,1, Kö­­zép-Magyarországon pedig kétszázalékos volt az álláske­resők aránya. Elkülönülnek egymástól a jobb és a nehe­zebb helyzetben lévő megyék, például Győr-Moson-Sopron­ban 1 százalék, Budapesten pedig 1,6 százalék, Nógrádban azonban 8, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében pedig 7,5 százalék volt regisztrált állás­kereső. Közülük 28 ezren vol­tak pályakezdők és a legtöb­ben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj -Zemplén megyéből kerültek ki, de Haj­­dú-Biharban és Jász-Nagy­­kun-Szolnokban is sok fiatal keresett állást. A pályakezdők 45 százaléka legfeljebb általá­nos iskolát végzett. MW

Next