Dunaújvárosi Hírlap, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-06 / 283. szám

2018. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Kicsiket leptek meg a Bánki diákjai tegnap a kórházban A DSZC Bánki Donát Szak­gimnázium és Szakközépis­kola diákjai jártak a Szent Pantaleon Kórház gyermek­­osztályán tegnap. Pekarek János janos.pekarek@dunahirlap.hu DUNAÚJVÁROS Szép hagyo­mányt ápolnak a Bánki közép­iskola diákjai: immár harma­dik éve minden decemberben felkeresik a dunaújvárosi kór­ház gyermekosztályát, és sa­ját kezűleg díszítik fel azt az év végi, családi ünnepek al­kalmából. Természetesen, ha már ott járnak, a beteg gyermekek kö­zött, nem csak díszeket visz­nek magukkal, hanem né­mi édességet is. Tegnap is ez­zel kezdték látogatásukat: há­rom fiatalember, Remeczki Roland, Szabó Kevin és Ró­zsavölgyi Richárd fogtak egy nagy dobozt, hogy végigjár­ják vele az osztály kórterme­it, és minden kis páciensnek adjanak egy-egy szaloncukrot és egy kis, diákok készítette ajándékot. Mert ennek a látogatás­nak az egyik legnagyobb ér­téke, hogy nem holmi bazár­ban vett, csillogó-villogó gic­­­csekkel rakják tele a kórházi gyermekosztályt, hanem csu­pa eredeti, bánkis, kézzel ké­szült alkotással! Aki ismeri a középiskolás korosztályt, azt tudja, micso­da értéke van az ilyen mun­káknak, amiket már hetek óta készítenek a fiatalok, szív­ből... Nem kell nagy dolgokra gondolni - de a papírból ki­vágott mesefigurák, a meste­rien fűzött-hajtogatott csillár­díszek nem kétperces termé­kek! Ezekkel igenis alaposan foglalkoztak, lyukasórákban, vagy a távolsági buszra várás félóráiban, óráiban, az iskolai könyvtárban ücsörögve, min­den szabad percüket kihasz­nálva, ismertették a díszek készítésének hátterét tanára­ik, Szigetfűné Papp Szilvia és Szabóné Papp Krisztina. A megajándékozott kis bete­gek pedig, jóllehet a nagy (saj­tó) sürgés-forgástól kissé meg­szeppenve, mégis boldogan fo­gadták a meglepetéseket, aho­gyan a tízéves Halmai Zsu­zsanna és a kilencéves Kovács Brigitta is. De az biztos, hogy a legnagyobb vágyuk ugyan­az: otthon lenni az ünnepen... Angyaldoboz leadási határidő: december hetedike, péntek DUNAÚJVÁROS Aki szeretné boldogabbá tenni a rászoru­lók karácsonyát az angyaldo­­boz-akció keretein belül, ma és holnap még leadhatja a cso­magját a gyűjtőpontok vala­melyikén. Az angyaldobozok felesle­gessé vált játékokat, társasjáté­kokat, könyveket, írószereket tartalmazzanak, és feladójuk tüntesse fel rajtuk azt, hogy milyen nemű és korú gyer­mek számára a legideálisabb az ajándék. Aki megengedhe­ti, hogy új játékot adományoz­zon, azért különösen hálásak lesznek a szervezők. A dobo­zok a dunaújvárosi Útkeresés Szolgálat és a Magyar Vöröske­reszt Dunaújvárosi Szervezeté­nek közreműködésével jutnak el oda, ahol igazán nagy szük­ség van azokra. Az angyaldoboz-akciót Du­naújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata az Adventi forgatag 2018 rendezvényso­rozat részeként indította út­nak, amelynek lebonyolítója a Tourinform. A gyűjtőpontok egyike maga a Tourinform iro­da, valamint a Munkásműve­lődési Központ. Ezzel a kezdeményezéssel azoknak a gyerekeknek tehe­tik szebbé az ünnepet, akik talán az önök segítsége nélkül nem találnának semmit sem a karácsonyfa alatt. TA Forgatagos programok DUNAÚJVÁROS Az Adventi for­gatag fő kínálata ma és holnap a Mikulás-kuckó - a nagysza­­kállú ajándékosztóval talál­kozhatnak a városháza előtti téren. A programok 10 órakor kezdődnek és 19-kor érnek vé­get. Szombaton az adventi fu­tásra 13 órakor várják a részt­vevőket. A színpadon a Me­zőfalvi Szivárvány Kórus, a Spartan Cheerleaders Csoport és az ESSEMM lép fel. A forgataghoz kapcsolódik a Főtér kávézó kézműves-prog­ramja szombaton, december 8-án 15 és 18 óra között: 3D-s üdvözlőkártyát készíthetnek és mézeskalácsot díszíthetnek a gyerekek és a felnőttek a ká­vézóban. KE A Búzavirág dalolt a téren DUNAÚJVÁROS Tegnap is folytatódott az Adventi forgatag programsorozata a városháza előtti főtéren berendezett ünnepi helyszínen. A vásári portékák, forralt bor és forró tea mellett kiváló színpadi mű­sort láthattunk: a Búzavirág Dalkör kezdte az előadások sorát, majd őt a Zoltán Erika Tánciskola nö­vendékei követték, végül Raul fellépése zárta a sort este hat órától. Fotó: ZsE Mikulásozások Tóth Alexandra alexandra.toth@dunahirlap.hu A z ember szerintem négyszer jön izgalomba élete során Mikulás napja előtt. Először gyermekként, amikor tű­kön ülve várja, hogy a Mikulás (és most mellőzöm a Télapó nevet, ezzel is eleget tenni a legújabb, anglicizmusokat meg amerikanizmusokat tagadó modornak) elhelyezze a cso­magot a cipőjében. Én a Mikulásban sosem hittem igazán, már egész kicsi koromban levezettem a szüleimnek csenevész, de a tudományos bizonyításhoz elegendő földrajzi és biológiai is­mereteimre hivatkozva, hogy miért is lehetetlen az, hogy bár­ki is egyetlen éjszaka alatt körbeutazza a Földet. Ezért nem is okozott bennem túl nagy törést, hogy nincs Mikulás, mármint a klasszikus értelemben véve. Sőt, inkább megnyugodtam, hogy egy szakállas fickóval kevesebb, ugyanis rettegtem a szakállas emberektől. De azért vártam a napot, és min­dig örültem, amikor Mama úgy kezdte a mondatot, hogy „Szandikám, találkoztam a Mikulással...”. Aztán később az is­kolában vártam izgatottan a Mikit, mert mindig húztunk ne­vet és évről évre bizakodtam, hogy talán idén nem olyan osz­tálytársamtól kapok ajándékot, aki avas mogyorót meg rom­lott csokimikulást tesz a csomagba. Harmadjára most tölt el iz­galommal a december 6-a, amikor kicsit újra gyerek lehetek, és mindenféle apróságot tehetek a párom cipőjébe. A negye­dikre még várnom kell pár évet, de biztosan az lesz a legjobb minden idők Mikulásvárásai közül, amikor a saját gyerkőce­im csizmáját pakolhatom tele mindenféle jóval. Kiszámoltam, re­álisan hány perce jutna a Mikulásnak egy-egy gyerekre Egy sziporkázó, misztikus mese ősbemutatója DUNAÚJVÁROS Főpróbahét van a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza nagyszín­padán. Ősbemutatóra készül­nek, Tamási Áron Jégtörő Má­tyás című színművét magyar közönség magyar színpadon még nem látta. A rendező sze­rint a szerzőnek olyan kin­csei vannak, amit vétek len­ne, ha a magyar színházmű­vészet kihagyna. Ebből kifo­lyólag a nyáron Balassa Esz­ter dramaturggal közösen színpadra alkalmazták ezt a misztikus történe­tet, hogy a Bartók színpadán láthas­sa először közön­ség. A társulatnak nincs könnyű dol­ga ez esetben, már a regény formájá­ban is nagyon „sű­rű" a történet, amit az adaptáció tovább tömörített. Őze Áron úgy fogalmazott, itt egy felvonás alatt annyi min­den történik, mint más Tamá­si-darab egészében, és a Jég­törő Mátyást két felvonásban játsszák. Álláspontja szerint egy kincs születik pénteken este a magyar színházművé­szet számára. Nem csak a szí­nészek és a rendező számá­ra jelent kihívást az előadás, technikailag is nagyon nehéz a darab. Látványban sem volt egyszerű egy olyan esztéti­kus vizuális világot létrehoz­ni, ami az író világához illesz­kedik, amiben az ember a tala­jon áll és a fejével súrolja a csil­lagokat. Őze Áron kijelentette, mindent megmutatnak az elő­adásban, amit csak a Bartók tud, csúcsra járatják a techni­kát, de igazi örömmunka volt. Egy sziporkázó mese, amelyben két történetszál, két világ fonódik össze. Egy szel­lem (Szina Kinga) a csillagokból ér­kezik a Földre, két szegény székely, Mátyás (Ágoston Péter) és Márta (Jókai Ági) eskü­vigyázza, vője napján, hogy igazgassa sorsu­kat. Csodálatos dolgok történ­nek: a gólya beszélni kezd, az anyósról (Polgár Lilla) kide­rül, hogy boszorkány, az após (Jegercsik Csaba) lidércet költ a hóna alatt. A szellem pedig mindeközben különböző álla­tok testébe költözik, hogy így lehessen a választott pár köze­lében és óvhassa őket. BT Kincs szü­letik pénte­ken este a magyar szín­házművészet számára Jegercsik Csaba, Ágoston Péter és Szina Kinga Fotó: HK

Next