Dunaújvárosi Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-28 / 75. szám

2 KRÓNIKA Változott a betegellátás rendje, folyamatosan érkeznek a speciális védőeszközök Kiemelt kórház a járvány alatt DUNAÚJVÁROS A Szent Pan­taleon Kórházban a korona­­vírus-járvány miatt a közpon­tilag kihirdetett veszélyhely­zet protokollja szerint végzik a munkájukat. Folyamato­san érkeznek a központi el­osztórendszeren keresztül az egészségügyi dolgozók szá­mára a speciális védőeszkö­zök. A megváltozott helyzet­ről, a részletekről dr. Mészá­ros Lajos főigazgatót kérdez­tük, aki az egészségügyben dolgozók nevében köszöni a közvélemény támogatását. Várkonyi Zsolt zsolt.varkonyi@dunahirlap.hu Kiemelt ellátóközpont lett a Szent Pantaleon Kórház Eddig 130 000 ember ellá­tási körzete volt a kórház, de ez a veszélyhelyzet kihirdeté­sével megváltozott, tovább bő­vült. A fővárosi Szent László Kórház, illetve az ajkai regio­nális Magyar Imre Kórház tel­jes egészében átálltak a koro­navírussal fertőzött betegek kezelésére, ellátására, ezért az ő területüket szétosztot­ták több más, erre kijelölt kór­ház között, így a dunaújváro­si Szent Pantaleon Kórház is kapott új területeket. A duna­újvárosi kórház március 18- tól bekerült abba 14 kórházat magában foglaló rendszerbe, amelyet kijelöltek a koronaví­rusos betegek ellátására. Az akut ellátásokra koncentrálnak A főigazgató elmondta, hogy a megszokott ellátási proto­kollhoz képest a legfontosabb változás az, hogy a tervezett ellátásokat leállították. Kivé­ve azokat, amelyeknél az ellá­tás hiánya hosszú távú egész­ségkárosodást okozhat, tipi­kusan ilyenek például az on­kológiai műtétek. Tehát az akut ellátásokra koncentrál a kórház. Ezen belül jelentősen megnövelték a fertőzőosztály kapacitásait, ágyszámát és létszámát is, és úgynevezett háttérintenzív-osztályos rész­legeket jelöltek ki. Van olyan őrzőhelyiségük, ilyen például a frissen átadott neurológiai stroke-őrző, ami alkalmas er­re a feladatra. Ilyen a műtő-éb­redő is, hiszen most jóval ke­vesebb tervezett műtét törté­nik az előbb említett okból ki­folyólag, így ez is átalakítható intenzívosztályos­ részleggé. A kapcsolattartásról, a tájékoztatásról Ami betegek és hozzátar­tozók kapcsolattartására vo­natkozik, a veszélyhelyzet ki­hirdetése óta látogatási tila­lom van. A betegeknek meg­határozott, a kapcsolattartás­ra vonatkozó jogaik is van­nak. Ennek részeként telefo­non érintkezhetnek család­tagjaikkal, hozzátartozóikkal, akik csomagot is küldhetnek be a portaszolgálat közvetíté­sével. Ami a kórház külső fél­nek adandó hivatali tájékoz­tatási kötelezettségét illeti, az csak a veszélyhelyzeti előírá­sok szerint történhet. Ennek részeként a koronavírus-jár­­ványhoz kapcsolódó tájékoz­tatásról kizárólag a központi irányító törzs rendelkezhet, a kórházaknak egyenként erre nincs felhatalmazásuk. Új betegellátó eljárási rend lépett életbe Azoknál a részlegeknél, ahol maga a koronavírus-ellá­tás folyik a kórházban - ez az intenzív, az infektológia, azaz a fertőző, valamint a sürgős­ségi osztály - kötelező a spe­ciális védőfelszerelések hasz­nálata. Maga a koronavírus-gyanú feltárása az eljárásrend szerint egyébként már a kórházi épü­leten kívüli ellenőrző sátor­nál, a beléptetési pontnál test­hőmérséklet-méréssel és szó­beli megkérdezéssel kezdődik. Ezt mindenkivel, aki a kórház­ba belép, megcsinálják. Ennek eredménye alapján itt történik az úgynevezett betegút meg­határozása. E szerint van egy vörös és egy fehér út, amely­ben már a legelején leválaszt­ják a koronavírus-gyanús ese­teket. Ez alapján kerülhetnek tovább az ellátottak a vörös vagy fehér zónába. Ez három területet, a sürgősségi, az in­­fektológiai és az intenzív osz­tályt érinti. A sürgősségi el­látásban maga a vörös zóna a régi sürgősségi osztály terüle­tén lett kialakítva. Ide kerül­nek a koronavírus-gyanús be­tegek vizsgálatra és diagnosz­tikára. Az új épületszárny föld­szintjén alakították ki a fehér zónát - nevezzük úgy, hogy - az egyéb sürgősségi betegek ellátására. A sürgősségi ellá­tás mellett az intenzív és az in­­fektológiai osztályon is felállí­tották a vörös és fehér zónát, ahol külön kezelik a koronaví­rus-gyanús és az nélküli bete­geket. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy az intenzív osztály esetében vörös zóna lett az ere­deti ellátóhely, a fehér zónát pe­dig a neurológiai osztály újon­nan létrehozott - a már koráb­ban említett - stroke-őrzőjé­­ben alakították ki. A diagnosz­tikában (értsd: sürgősségi el­látás) is szétválasztották a vö­rös és fehér zónát, így megvan, hogy melyik röntgenkészülé­ken készülnek mellkasfelvé­telek a koronavírus-gyanús esetekben, és hova mennek az „egyéb” betegek. Ugyanez megvan az ultrahangvizsgá­lat esetében és a liftnél is kije­lölték, hogy melyik a „vörös”. Ezek nagyon fontos lépések, hiszen ezek annak érdekében történtek, hogy minél nagyobb biztonságban legyenek a nem koronavírus-gyanús, de kórhá­zi ellátásra szoruló betegek. Speciális védőeszköz-ellátás­! A kórházi beszerzésekkor külön kell választani a már korábban szerződésben lekö­tött kapacitásokat, illetve az egyedi beszerzéseket. A spe­ciális védőeszközöket e tekin­tetben is soron kívül kezelik, ezeket engedélyeztetni kell a „központi operatív törzzsel”, amely a gyakorlatban 24 órán belül megtörténik. Szerdán (ahogy ezt tegnap már dr. Galambos Dénes mi­­nisztelnöki biztos is elmond­ta - a szerk.) megkapták azo­kat a speciális védőeszközö­ket, amelyeket a járványügyi helyzetben tudnak felhasznál­ni: 100 darab FFP3,600 FFP2, 100 orvosi szkafander és vé­dőszemüveg, valamint 50 ezer darab védőkesztyű. Az orvosok, ápolók megkapták a spe­ciális maszkot, védőfelszerelést A kórház veszélyhelyzeti működésével kapcsolatban lét­rehoztak egy belső menedzs­mentszintű operatív törzset, amelynek tagjai a főigazgató mellett az orvos­, az ápolási és a gazdasági igazgató, valamint a sürgősségi és az infektoló­­giai osztály vezetője. Naponta ülésezik ez a törzs, és az aktu­ális eljárásrendnek megfelelő­en meghozza azokat a belő dön­téseket, amik szükségesek. (Az interjút követően kap­tuk a hírt, amely szerint hét­főn reggeltől minden kórház élén megjelennek az egyen­ruhás „kórházparan­csnokok”. Orvosszakmai kérdésekben természetesen nem ők fognak dönteni, hanem az orvosok, de a járványügyi előírások be­tartása, betartatása, a készle­tek rendelkezésre állása, a sze­mélyzettel való gazdálkodás folyamatos „karbantartása” a „kórházparancsnokok” felada­ta lesz - a szerk.) Dr. Mészáros Lajos: a koronavírus-járvány idejére átalakították a betegellátás eljárásrendjét Fotó: VZs A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk:­ maiDUOL.hu 2020. MÁRCIUS 28., SZOMBAT Barkácsáruházláncban néhány ezer forintért, a kertészetekben drágábban találunk facsemetét Érdemes telepíteni gyümölcsfákat a kertbe KÖRKÉP Tavaly jelentősen, mintegy 683 ezer tonnára csökkent a Magyarországon termesztett gyümölcs men­­­nyisége a megelőző évi 1,158 millió tonnáról. Ez sok eset­ben áremelkedést vont maga után. Nagyon sokan keresik a kifejezetten há­zi, esetleg bio ter­mesztésű gyümöl­csöket, illetve álta­lában az esik a leg­jobban az ember­nek, amit kertjé­ben, a saját fájáról szüretel. Érdemes facsemetét ültetni! A FruitVeb adatai szerint ta­valy 62 ezer tonnával közepes termést hozott a szilva, amely 2018-ben 65 ezer tonnát tett ki. Gyenge volt az almater­més hazánkban, 390 ezer ton­na, a tavalyelőtti 855 ezer ton­na után. Mintegy 53 ezer ton­na termett meggyből, amely­ből 2018-ban 84 ezer tonnát szüreteltek. A körtetermés 27 ezer tonna volt, egy évvel ko­rábban 36 ezer tonnát tett ki. Kifejezetten rossz évet zárt a cseresznye, amelynek termés­­mennyisége 10 ezer tonnára mérséklődött, a tavalyelőtti 17 ezer tonna után.­­ Egész Európában megle­hetősen gyenge volt a gyü­mölcstermés, amiből pe­dig csökken a kínálat, an­nak emelkedett az ára - fogalma­zott Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szer­vezet és Termékta­nács alelnöke. Ennek tükrében aki megteheti, és van kertje vagy művelésre al­kalmas földterülete, annak érdemes fontolóra vennie, hogy saját gyümölcsfát ültes­sen. Persze ehhez odafigyelés és gondoskodás szükséges, de mindez megéri, ha utána kedvünkre szedegethetjük a megérett finomságokat - mu­tatott rá a hellovidek.hu. Ha rászánjuk magunkat, és szeretnénk a kertünkben tudni a legkedvesebb gyü­mölcsfáinkat, akkor érdemes A növekvő árak mellett - ha ízesre vá­gyunk - meg­éri gyümölcs­fát ültetni körbenézni a kertészetek és áruházak polcain, mielőtt be­levágnánk az ültetésébe. A ta­pasztalatok ugyanis azt mu­tatják, hogy az egyes gyü­mölcsfák átlagára eltérő ér­tékeket mutat. Amíg az egyik barkácsáruházlánc például néhány ezer forintért kínálja a különböző gyümölcsfákat, addig a kertészetek oldalain jellemzően drágábban talál­juk meg ezeket a növényeket. Ki kell viszont emelni, hogy a kertészetek rengeteg fajtával rendelkeznek az egyes gyü­mölcsfákból. Ha beszerezzük az áhí­tott gyümölcsfákat, nincs más dolgunk, mint hozzá­látni az ültetéshez. Nem sza­bad azonban figyelmen kí­vül hagynunk, hogy ez alap­vetően stresszes „élmény” a növények számára, mivel a gyökereik nem tudnak azon­nal vizet vagy a tápanyago­kat felszívni. Ezt a kertészek transzplantációs sokknak nevezik. Minél melegebb az időjárás, annál nagyobb sokk éri a növényeket, éppen ezért akkor ajánlott gyümölcs­fát ültetni, amikor a növény „nyugvó” állapotban van. A kora tavaszi időszak megfe­lelő erre. Fontos tudnunk azt is, hogy a ládákban vagy nagyobb cserépben termesztett gyü­mölcsfák olyan gyökérrend­szert alakítanak ki, amelyek körbefutják az edényt, tehát nem úgy fejlődnek, mint azt a természetben tennék. Ép­pen ezért, amikor kiültetjük a növényt, egyengessük el a gyökereket, ne hagyjuk kör­befont állapotban, hiszen ar­ra van szükségünk, hogy a gyökér minél mélyebbre lehú­zódjon a földben. Ez azért fon­tos, mert így a nagyobb sze­lek sem fogják kicsavarni a fánkat. Emellett cserepes fák ültetésekor bölcs dolog egy lyukat ásni, ami többszöröse a gyökérgömbnek, így a kör­ben nőtt gyökereknek kön­­­nyebb lekúszni a talajba. Ezt követően már csak azt kell kivárni, hogy a szép kis gyümölcsfa termőre fordul­jon. BET Szüret idején kedvünkre szedegethetjük a megérett finom gyümöl­csöket a fáról­Fotó: Shutterstock

Next