Dunaújvárosi Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-17 / 65. szám

2020. MÁRCIUS 17., KEDD Nemcsak egymással kellett megküzdeni, hanem a különböző járványokkal is A gyilkos kórok, amik hatással voltak bizonyos kórok embereire Amióta ember él a földön, életét végig kísérték a kü­lönböző járványok. Azonban csak azóta van tudomásunk róla, amióta az emberiség le tudta írni a körülötte zajló eseményeket, így a többi kö­zött a különböző katasztrófá­kat, amiknek velejárói voltak a fertőző betegségek is. Farkas Lajos szerkesztoseg@dunahirlap.hu TORIÓiEUEM Jelenleg minden­ki a COVID-19 koronavírusra figyel, és most még senki sem tudja megmondani, hogy ez a járvány mit hoz a jövőnkre néz­ve, illetve milyen negatív gaz­dasági hatást fog jelenteni a he­lyi és a globális piacokra. A tör­ténelem folyamán, de csak ha az elmúlt húsz évet nézzük, bő­ven volt példa hasonló esetekre. Az elmúlt évszázadokban a kü­lönböző nemzeteknek nemcsak egymással kellett megküzdeni­ük, hanem a különböző járvá­nyokkal is. Nézzük sorjában, hogy a gyilkos kórok, milyen hatással voltak bizonyos korok embereire. Pestis Az­ ókcreéS’a kö­zépkor legretteget­tebb betegségének számított, nem hiá­ba hívták meg dög­vésznek vagy fekete halálnak. Becslések szerint több mint 100 millióan haltak bele az évszázadok során. A betegséget a Yersinia baktérium okozta, és egy fer­tőzött állatról, sok esetben pat­kánybolháról került át az em­berre. Azonban a fertőzött állat érintése vagy annak harapá­sa is fertőzést okozhatott. 540- ben volt az első európai jár­vány, amit feljegyeztek a kró­nikások, és leírták, hogy a pes­tis az akkor félmilliós Konstan­tinápoly ötödét pusztította el. A legnagyobb európai pestisjár­vány 1347 és 1353 között zaj­lott le, és több millióan vesztet­ték életüket. A nándorfehérvári győztes csata után kitört pestis­­járványban veszítette életét Hu­nyadi János is. Fekete himlő Európában időszakonként visszatérő járványnak számí­tott, és több mint 60 millió em­beréletet követelt. Ennek elle­nére a legnagyobb pusztítást az amerikai kontinensen okoz­ta, amikor is az európai hódí­tók behurcolták az ott addig még ismeretlen kórt, ami szin­te teljes mértékben kiirtotta a közép-amerikai őslakosságot. A betegség cseppfertőzéssel terjedt, ezért már a XVIII. szá­zadban biológiai fegyverként is használták. A britek ugyan­is úgy vertek le egy indián lá­zadást, hogy himlővel megfer­tőzött takarókat juttattak át az ellenséges oldalra, ami ször­nyű pusztítást végzett. Európá­ban 1973-ban Jugoszláviában bukkant fel utoljára, de sikerült megfékezni a katasztrófát, és a mai napig az egyetlen olyan be­tegség, amit sikerült világszer­te felszámolni. Spanyolnátha A XX. század egyik legkímé­letlenebb járványa, egyes becs­lések szerint 100 millió ember­életet követelt, de az erről szóló pontos adatok a mai napig nem ismertek, hiszen ideje egybe esett az első világháború utolsó éveivel, és csak 1920-ban csen­gett le. Szakértők szerint az ál­dozatok magas száma azért ala­kult ki, mert a háború éveiben a katonák szervezete nagyon legyöngült, és könnyen le tudta győzni immunrendszerüket az újonnan felbukkanó influenza­törzs. Egyes történészek szerint a spanyolnátha közrejátszott az első világháború befejezéséhez, mert a járványban már sokkal többen haltak meg, mint a har­cokban. Nevét onnan kapta, hogy az első megbetegedéseket Spanyolországban észlelték és a Föld lakosságának 40 száza­lékát érintette. IV. Károly utolsó magyar király, valamint Kaffka Margit írónő és Max Weber né­met szociológus és filozófus is ebben a betegségben hunyt el. Jelenlegi ismere­teink szerint Ázsi­ából hurcolták be a XIX. század ele­jén, ahol robbanás­szerűen terjedt, és több mint egymil­lió ember halt meg a betegségben. A kolera elsősor­ban széklettel, vizelettel és há­nyással terjedő fertőző beteg­ség. Az 1866-os porosz-osztrák háborúból hazatérő katonák kö­zül több mint 70 ezer áldozatot szedett. Magyarországon két­szer volt kolerajárvány, először 1832-1833-ban és 1872-1873 közötti időszakban. Több mint 500 ezren fertőződtek meg, a halálozási arány 50 százalék volt, ami nagyon magas szám­nak számít. A betegséget ma már megfelelő antibiotikum­mal tudják kezelni. Kiütéses tífusz A ruhatetűben élősködő para­zita okozza a betegséget, amely a rossz higiéniés körülmények­ben és túlzsúfolt közösségben élőkre veszélyes. Nem véletlen, hogy a katonák között ütötte fel a fejét, és különböző hadjára­tok velejárója volt. A betegség a szakértők szerint több millió életet oltott ki. Buda török ura­lom alóli felszabadítása után, a szétszéledt zsoldosok terjesztet­ték el, ezért nevezték sokan ma­gyar betegségnek is. Vérhas Egy baktérium okozta, ma­gas lázzal, hasi görcsökkel és véres hasmenéssel járó beteg­ség. Európában sok áldozatot szedett a krími és a porosz­francia háborúban, az elhuny­tak száma több ezerre volt tehe­tő. Az öreg kontinensen ma már ritkán fordul elő, de a forró égö­vi országokban még most is ko­moly egészségügyi tényező. Malária A váltólázként is hívott beteg­séget a szúnyogok terjesztik. A lázzal, izomfájdalmakkal, rossz közérzettel és hidegrázással já­ró malária ma is pusztít. Éven­te közel 500 millió új megbete­gedést regisztrálnak, és a ha­lálos áldozatok száma eléri az egymilliót. A maláriához ha­sonlít a sárgaláz, amelyet szin­tén szúnyogok terjesztenek, és emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulla­dást okoz. Ebola A ma ismert egyik legveszé­lyesebb, magas lázat, külső és belső vérzést okozó vírus. Az elsősorban Afrikában jelen lévő kórokozó az utóbbi néhány év­tizedben jelentős járványokat okozott Zairében, Ugandában, Szudánban, Gabonban, Kongó­ban és Elefántcsontparton. Ma­gas a halálozási arány, évente többször is megjelenik. A 2014- es Ebola-járvány hatalmas pusztítást végzett Afrika nyu­gati részén, ahol összesen 28 639 ember kapta el a betegsé­get, és több mint 11 ezren életü­ket veszítették a kórban. 2015- ben a világ országai 3,6 milli­árd dollárt költöttek a járvány megfékezésére, ami 32,6 milli­árd dollár gazdasági kárt oko­zott a térségnek. Érdemes meg­jegyezni az úgynevezett légio­nárius betegséget - semmi kö­ze a légiósokhoz -, amelyet egy baktérium okoz, és a leginkább elhanyagolt légkondicionálók és tábori zuhanyzók révén ter­jed. Sok betegséget ma már si­keresen gyógyítanak antibio­tikumokkal, 100 évvel ezelőtt viszont még csak kezdetleges gyógyszerek álltak az egész­ségügy rendelkezésére. A peni­cillint csak 1942-ben próbálták ki először emberen. A XXI. század betegsége: a SARS A COVID-19-hez hasonló, úgynevezett koronavírusos jár­ványok már korábban is előfor­dultak, azonban a koronavírus kifejezéssel a világ csak a SARS-vírus 2003-as felbukka­násakor találkozott. A SARS (Súlyos Akut Légzőszer­vi Szindróma) szin­tén Kínából indult, 2003-ban Kuang­­tung tartományban regisztrálták az első beteget. A vírus ezt követően 37 ország­ban jelent meg és 8096 bete­get regisztráltak. A kórban 774 ember halt meg, ami 9,6 száza­lékos arányt tesz ki. Ez azt je­lenti, hogy a jelenlegi korona­vírus gyorsabban terjed, szám­szerűen több ember kaphatja el, de arányaiban kevésbé veszé­lyes, mint a SARS. Ez egy rend­kívüli halálos betegség volt, de viszonylag gyorsan lecsengett, 2003 februárja és júliusa között regisztrálták a megbetegedése­ket. A kínai kutatóknak pár éve sikerült megállapítaniuk a be­tegség forrását. Szerintük a ví­rus a patkósorrú denevérek­től indult el. A világgazdasági veszteség, amit a járvány oko­zott, megközelítette a 80 milli­árd dollárt. A Reuters azt állí­totta, hogy az ázsiai légitársa­ságok 6, az amerikaiak pedig 1 milliárd dollár veszteséget könyvelhettek el. A Világbank becslése szerint pedig Kína kö­zel 15 milliárd dollárt­ veszített. Már most kijelenthető, hogy a jelenlegi COVID-19 járvány vé­gett még nagyobb lesz a gazda­sági veszteség, mert még 2003- ban a világ gazdaságának Kína mindössze 4 százalékát tette ki, mára ez az arány 17 százalék­ra bővült. MERS koronavírus A MERS, más néven a kö­zel-keleti légúti koronavírus, kevésbé ismert betegség. 2012- ben fedezték fel először egy sza­úd-arábiai férfiban, majd össze­sen 27 országban jelent meg, köztük Nagy-Britanniában és Ausztriában is. A WHO (Egész­ségügyi Világszervezet) jelen­tése szerint a járvány 2494 em­bert fertőzött meg, ebből 858- an haltak meg, tehát a fertő­zöttek 34,4 százaléka, ami na­gyon magas számnak számít. A MERS miatt 2015 júniusa és decembere között 25 százalé­kát törölték az ázsiai légijára­toknak, amíg a repülőterek for­galma 14 százalékkal csökkent világszerte. Dengue-láz A 2003 és 2012 között Ame­rikában kialakult betegséget szintén a szúnyogok terjesz­tették. A kórt már 1779 óta is­merték. Összesen 110 ország­ban fordult elő és évente még ma is 50-100 millió ember kap­ja el, ezért fél millióan kerül­nek kórházba és 12-25 ezren be­le is halnak. A betegség össze­sen 2,1 milliárd dollárjába ke­rült Észak-, Közép- és Dél-Ame­­rikának. H1N1 2009-ben addig soha nem lá­tott influenzajárvány söpört vé­gig a világon. Az „A típusú”, H1­N1 altípusú vírus­törzs egyaránt tar­talmazta a sertés, madár, valamint az emberi influen­za génjeit és Mexi­kóból indult útnak. A betegségben több mint 18 ezren haltak meg, ha­zánkban 1915 ember fertőző­dött meg, és a kórral összefüg­gésben 70-en veszítették életü­ket. A H1N1 csak a mexikói tu­rizmusban több mint 5 milliárd veszteséget okozott. Zika vírus A 2014 és 2016 között terjedő járványt ugyancsak szúnyogok terjesztették, de nagyon ritka esetben vált halálos kimenete­lűvé. Közel 100 millió ember fertőződött meg, köztük 1,5 millió terhes nő. Ez azért oko­zott komoly gondot, mert a ví­rus magát a magzatot támadta meg, és súlyos fejlődési rend­ellenességeket okozott. Sokan attól tartottak, hogy vírus vé­gett veszélybe kerül a 2016-os riói olimpia megrendezése is, de szerencsére a játékokat meg tudták tartani. A Zika vírussal kapcsolatos költségeket közel 18 milliárd dollárra teszik. Végezetül elmondható, az elmúlt 20 évben, mind fertő­zöttek, mint pedig az elhuny­tak számát tekintve, volt már veszélyesebb járvány is a vi­lágon, mint a mostani, azon­ban az nincs kizárva, hogy a COVID-19 koronavírus fogja a legnagyobb gazdasági károkat okozni, de ez most másodlagos kérdés. Első az emberélet! Jelenleg min­dent­ a COVID-19 koronavírusra figyel Kolera A SARS utáni világgazdasá­gi veszteség megközelítet­te a 80 milli­árd dollárt A VI. századi európai pestisjárvány volt kontinensünkön az első, amely tömegesen szedte áldozatait Fotó: National Geographic A spanyolnátha veszélyesebb volt Az Angliában élő Bob Weigh­­ton 1909-ben született, és állí­tólag ő a világ legidősebb em­bere. Sok mindent túlélt, pél­dául a két világháborút és szá­mos járványt is. Az idős férfi­nek 3 gyermeke 10 unokája és 25 dédunokája van, amikor megkérdezték tőle, hogy mi a véleménye a mostani korona­­vírus-járványról, így válaszolt: - A koronavírus-járvány nem olyan vészes eddig, mint ami­lyen az 1918-as spanyolnátha volt. Aggódom a gyermekeim és az unokáim miatt. Magam miatt is kellene, de én már ele­get éltem. HÁTTÉR 13 Látogasson el hírportálunkra! DUOL.hu

Next