Dunaújvárosi Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)
2020-04-08 / 84. szám
2 KRÓNIKA HÍREK Kibővítik a segítségnyújtást DUNAÚJVÁROS A jövő héten - szakmai szervezetekkel egyeztetve - megkezdődik a fogyatékossággal élők ellátása. Az önkormányzat szerint ugyanis a járványhelyzet sokszoros nyomást helyez a fogyatékossággal élő emberek családtagjaira, szomszédjaira és az érdekvédelmi szervezetekre. Igénylést követően térítés ellenében biztosítják majd az érintetteknek a napi egyszeri meleg étkezést, valamint segítenek a gyógyszerek kiváltásában és a bevásárlásban. BCS Nem személyes fogadóóra RÁCALMAS A vészhelyzetre való tekintettel Miss István képviselő a fogadóóra helyett írásban várja az észrevételeket a miss81@ racalmasivarosvedok.hu e-mail-címen ma, 16 óráig. BCS Kiegészítő juttatás RÁCALMA Az önkormányzat a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő 52 gyermek részére fejenként 10 ezer forintos élelmiszer-támogatást biztosított hétfőn. BCS pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva 1 184,03 ▼ Svájci frank 1 340,43 y Geh korona 1 13,18 a Euro 1 359,95 Y Japán jen 100 304,19 y Horvátkuna 1 47,19 y Román lej 1 74,51 y Szerb dinár 1 3,06 y Orosz rubel 1 4,38 y Angol font 1 408,37 Y USA dollár____ 1 331,20 y A Y Változás az előző naphoz képest 2020. ÁPRILIS 8., SZERDA Elfeledett és máig élő népszokások is kapcsolódnak hozzá Ünnepek ünnepe: húsvét A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Nagyszombaton Krisztus kereszthaláláról elmélkednek a keresztények, az esti vigíliával a katolikus szertartásrendben már kezdetét veszi a húsvét, amely ünnephez számos népszokás is kapcsolódik. A jelenlegi járványhelyzetben ezek nem gyakorolhatnak ugyan, de megemlékezni róluk - így fenntartva folyamatosságukat - szinte kötelező. Brousil Csaba csaba.brousil@dunahirlap.hu DUNAÚJVÁROS Húsvét a keresztény egyházak tanítása szerint Jézus Krisztus feltámadásának és ezzel az emberiség megváltásának ünnepe is. Az első niceai zsinat 325- ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. (A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik.) Maga a keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből sarjadt, ennek az előképnek - a keresztény tanítás szerinti - beteljesedése Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életbe. A názáreti Jézust a zsidó húsvét előtt (valószínűleg 30. április 7-én) ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, feltámadván a halálból, testi valójában megjelent a saját tanítványainak. Húsvét ünnepét böjti időszak készíti elő, amely a hamvazószerdától nagyszombatig tartó, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos időszak, s ennek lezárultával veszi kezdetét a húsvét. Az ünnep központi liturgiája a nagyszombat esti húsvét vigíliája. Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek - bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor - megáldása. Sokfelé szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint, aki lemarad, még abban az évben meghal, aki elsőnek ér haza, első lesz az aratásban. Húsvéthétfőhöz fűződnek a legismertebb népszokások, a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító erejébe vetett hit, a tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, piros színe Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás csak később terjedt el. Vízbevető hétfő, azaz húsvét másnapja (hétfő) már az emberi örömnek, főként a fiatalságnak volt az ünnepe. Erdélyben, a XIX. század végén a székely legények kötelességüknek tartották, hogy erre a napra virradóra kedvesük portájára szép fenyőágat tűzzenek. A ágakért, ha kellett, elmentek a falutól akár messzire is, és ha pénzért vagy Húsvéthétfőt követő kedden viszont - a szokás szerint - már a lányok locsolták a legényeket kérlelésre nem adtak nekik, akkor bizony ellopták a dísznek valót. Két-három fenyőágat összekötöttek, és papírszalagokkal, tojásokkal díszítették. A legjobb táncosoknak, a vőfélyeknek volt a feladatuk húsvéthétfőn a hajnalozás. Minden házba, amelynek portáján fenyőágat találtak, bementek, és a lányokat derekasan megöntözték vízzel. Azt mondogatták, hogy ez azért történt, hogy a ház virágszála el ne hervadjon. A locsolkodás hagyományának bibliai eredetet is tulajdonítanak. Eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat úgy igyekeztek lecsendesíteni, hogy lelocsolták őket. A lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és egy vödör vízzel leöntötték. Ez a népszokás ma is tovább él. A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: Bibliai témákhoz köthetőek a népszokások ünnepi kellékei DUOL Fotó: Ll Ez az időszak a római katolikus keresztény vallásban az egyházi év szíve és középpontja Virágvasárnappal megkezdődött a nagyhét DH ÖSSZEÁLLÍTÁS A nagyhét virágvasárnaptól, április 5-től, húsvétvasárnapig tart, azaz április 12-ig. Ez az időszak a római katolikus keresztény vallásban az egyházi év szíve, középpontja. A legfontosabb részei: virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat estéje és húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása. A dunaújvárosi római katolikus plébánia és Baltási Nándor plébános atya a nagyhét eseményeivel kapcsolatos tájékoztatót juttatott el szerkesztőségünkbe. Mint írják, emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy Dunaújvárosban a papság a nép részvétele nélkül ünnepelje a nagyhét eseményeit, erre idén a járványügyi vészhelyzet ad okot. Méltó tisztelettel legyetek Urunkhoz, Istenünkhöz Virágvasárnap (április 5-én) volt Krisztus Jeruzsálembe történő bevonulásának, majd szenvedésének emléknapja. Ezen a napon ünnepli egyfelől a Római Katolikus Anyaszentegyház Krisztus Jeruzsálembe történő ünnepélyes bevonulását, másfelől a hívők felelevenítik - ebben az évben a járványügyi vészhelyzet miatt otthonaikban - Krisztus szenvedéstörténetét (azaz a passiót), amely előre vetíti Krisztus szenvedését és kereszthalálát: az a nép, amely Krisztus Jeruzsálembe történő bevonulásakor még királynak kijáró tisztelettel hódolt neki, néhány nappal később már követeli Jézus megfeszítését és kereszthalálát. Tanítványaim vagytok, ha szeretetben éltek Nagycsütörtök (április 9-én) az utolsó vacsora emléknapja, a szenvedésre induló Jézus búcsúestje tanítványaival. Ez a nap már a húsvéti szent háromnap része, amely szent három nap Krisztus keresztre feszítését, sírba tételét, és feltámadásának három napját jelenti. A keresztfa, rajta függött valaha a világnak váltsága Nagypéntek (április 10-én) Krisztus szenvedésének és kereszthalálának napja, bűnbánati nap a Római Katolikus Anyaszentegyházban, szigorú böjti nap, melynek lényeges eleme a húsételek fogyasztásától való tartózkodás is, és általában hozzátartozik a keresztútjárás, azaz Krisztus szenvedéseinek állomásairól való elmélkedés. Délben még a rádióban is kereplő szól csak a harang helyett. A gyásznapi szertartáson csak csonka misét tartanak. Harmadnap a halálból, kijött lezárt sírjából Nagyszombaton és húsvétvasárnap (április 11. estéje és április 12.) kezdődik Krisztus feltámadásának oktávás (nyolc napon át tartó) főünnepe. Nagyszombat nagy része ugyan még Krisztus sírban nyugovásának napja, naplemente után azonban már megkezdődik a húsvét, amely a római katolikus naptárban az ünnepnapok ünnepnapja, emlékezés arra az éjszakára, amelyen Krisztus feltámadt. Krisztus feltámadását követnie kell mindannyiunk lelki feltámadásának is, valamint magában hordozza valamennyiünk testi feltámadásának ígéretét és zálogát. A főtemplom urnatemetőjének nyitvatartása Fontos információ, hogy a dunaújvárosi Krisztus király Főtemplom urnatemetőjének nyitvatartási ideje részlegesen megváltozik nagypéntektől húsvéthétfőig, azaz április 10-től április 13-ig. Csak hozzátartozói mágneskártyával látogatható az altemplom a Szórád Márton út felől, délelőtt 10 órától este 20 óráig. Mágneskártya a dunaújváros római katolikus plébánián igényelhető. TT A járványügyi vészhelyzet példa nélküli megoldásokra kényszerít A járványügyi veszélyhelyzet miatt a hívők otthonaikban maradnak a nagyhéten Fotó: Ll