Dunaújvárosi Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-08 / 84. szám

2 KRÓNIKA HÍREK Kibővítik a segítségnyújtást DUNAÚJVÁROS A jövő héten - szakmai szervezetekkel egyeztetve - megkezdődik a fogyatékossággal élők ellá­tása. Az önkormányzat sze­rint ugyanis a járványhelyzet sokszoros nyomást helyez a fogyatékossággal élő em­berek családtagjaira, szom­szédjaira és az érdekvédelmi szervezetekre. Igénylést kö­vetően térítés ellenében biz­tosítják majd az érintettek­nek a napi egyszeri meleg ét­kezést, valamint segítenek a gyógyszerek kiváltásában és a bevásárlásban. BCS Nem személyes fogadóóra RÁCALMAS A vészhelyzet­re való tekintettel Miss Ist­ván képviselő a fogadóó­ra helyett írásban várja az észrevételeket a miss81@ racalmasivarosvedok.hu e-mail-címen ma, 16 óráig. BCS Kiegészítő juttatás RÁCALMA Az önkormányzat a rendszeres gyermekvédel­mi támogatásban részesü­lő 52 gyermek részére fejen­ként 10 ezer forintos élelmi­szer-támogatást biztosított hétfőn. BCS pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva 1 184,03 ▼ Svájci frank 1 340,43 y Geh korona 1 13,18 a Euro 1 359,95 Y Japán jen 100 304,19 y Horvátkuna 1 47,19 y Román lej 1 74,51 y Szerb dinár 1 3,06 y Orosz rubel 1 4,38 y Angol font 1 408,37 Y USA dollár____ 1 331,20 y A Y Változás az előző naphoz képest 2020. ÁPRILIS 8., SZERDA Elfeledett és máig élő népszokások is kapcsolódnak hozzá Ünnepek ünnepe: húsvét A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Nagy­szombaton Krisztus kereszt­haláláról elmélkednek a ke­resztények, az esti vigíliával a katolikus szertartásrend­ben már kezdetét veszi a húsvét, amely ünnephez szá­mos népszokás is kapcsoló­dik. A jelenlegi járványhely­zetben ezek nem gyakorol­hatnak ugyan, de megemlé­kezni róluk - így fenntartva folyamatosságukat - szinte kötelező. Brousil Csaba csaba.brousil@dunahirlap.hu DUNAÚJVÁROS Húsvét a ke­resztény egyházak tanítá­sa szerint Jézus Krisztus fel­támadásának és ezzel az em­beriség megváltásának ünne­pe is. Az első niceai zsinat 325- ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ün­nepeljék, éspedig legyen a ke­resztény húsvét időpontja a ta­vaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasár­nap. (A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkoráb­ban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik.) Maga a ke­resztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből sarjadt, en­nek az előképnek - a keresz­tény tanítás szerinti - betelje­sedése Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életbe. A názáreti Jézust a zsidó hús­vét előtt (valószínűleg 30. áp­rilis 7-én) ítélte halálra Ponci­­us Pilátus, nagypénteken ke­resztre feszítették, és vasár­nap hajnalban, feltámadván a halálból, testi valójában meg­jelent a saját tanítványainak. Húsvét ünnepét böjti idő­szak készíti elő, amely a ham­vazószerdától nagyszombatig tartó, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvenna­pos időszak, s ennek lezárul­tával veszi kezdetét a húsvét. Az ünnep központi liturgiája a nagyszombat esti húsvét vigí­liája. Az ünneplés tárgya a vi­lágosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és ha­lál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A húsvét elnevezés a böjti idő­szak végére utal, ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasár­­napi szertartás része a húsvéti ételek - bárányhús vagy son­ka, kalács, tojás, bor - megál­­dása. Sokfelé szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint, aki lemarad, még ab­ban az évben meghal, aki el­sőnek ér haza, első lesz az ara­tásban. Húsvéthétfőhöz fűződnek a legismertebb népszokások, a locsolás és ennek jutalmá­ul a festett tojás ajándékozá­sa. A locsolkodás alapja a víz tisztító erejébe vetett hit, a to­jás a belőle kikelő madárral Jé­zus újjászületését, a népi hie­delem szerint az életet, piros színe Jézus kiontott vérét jel­képezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás csak később terjedt el. Vízbevető hétfő, azaz hús­vét másnapja (hétfő) már az emberi örömnek, főként a fia­talságnak volt az ünnepe. Er­délyben, a XIX. század végén a székely legények kötelessé­güknek tartották, hogy erre a napra virradóra kedvesük portájára szép fenyőágat tűz­zenek. A ágakért, ha kellett, elmentek a falutól akár mes­­­szire is, és ha pénzért vagy Húsvéthétfőt követő kedden vi­szont - a szokás szerint - már a lá­nyok locsolták a le­gényeket kérlelésre nem adtak nekik, akkor bizony ellopták a dísz­nek valót. Két-három fenyő­ágat összekötöttek, és papír­szalagokkal, tojásokkal dí­szítették. A legjobb táncosok­nak, a vőfélyeknek volt a fel­adatuk húsvéthétfőn a hajna­lozás. Minden házba, amely­nek portáján fenyőágat talál­tak, bementek, és a lányokat derekasan megöntözték víz­zel. Azt mondogatták, hogy ez azért történt, hogy a ház vi­rágszála el ne hervadjon. A locsolkodás hagyományá­nak bibliai eredetet is tulaj­donítanak. Eszerint a Krisz­tus sírját őrző katonák a feltá­madás hírét vevő, ujjongó as­­­szonyokat úgy igyekeztek le­csendesíteni, hogy lelocsol­ták őket. A lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és egy vödör vízzel leöntötték. Ez a népszo­kás ma is tovább él. A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: Bibliai témákhoz köthetőek a népszokások ünnepi kellékei DUOL Fotó: Ll Ez az időszak a római katolikus keresztény vallásban az egyházi év szíve és középpontja Virágvasárnappal megkezdődött a nagyhét DH­ ÖSSZEÁLLÍTÁS A nagyhét vi­rágvasárnaptól, április 5-től, húsvétvasárnapig tart, azaz április 12-ig. Ez az időszak a ró­mai katolikus keresztény val­lásban az egyházi év szíve, kö­zéppontja. A legfontosabb ré­szei: virágvasárnap, nagycsü­törtök, nagypén­tek, nagyszombat estéje és húsvétva­­sárnap, Krisztus feltámadása. A du­naújvárosi római katolikus plébánia és Baltási Nándor plébános atya a nagyhét eseménye­ivel kapcsolatos tájékoztatót juttatott el szerkesztőségünk­be. Mint írják, emberemléke­zet óta nem volt példa arra, hogy Dunaújvárosban a pap­ság a nép részvétele nélkül ün­nepelje a nagyhét eseményeit, erre idén a járványügyi vész­helyzet ad okot. Méltó tisztelettel legyetek Urunkhoz, Istenünkhöz Virágvasárnap (április 5-én) volt Krisztus Jeruzsá­lembe történő bevonulásá­nak, majd szenvedésének em­léknapja. Ezen a napon ünnepli egy­felől a Római Katolikus Anya­­szentegyház Krisztus Jeruzsá­lembe történő ünnepélyes be­vonulását, másfelől a hívők felelevenítik - eb­ben az évben a járványügyi vész­helyzet miatt ott­honaikban - Krisz­tus szenvedéstör­ténetét (azaz a pas­siót), amely elő­re vetíti Krisztus szenvedését és ke­reszthalálát: az a nép, amely Krisztus Jeruzsálembe törté­nő bevonulásakor még király­nak kijáró tisztelettel hódolt neki, néhány nappal később már követeli Jézus megfeszí­tését és kereszthalálát. Tanítványaim vagytok, ha szeretetben éltek Nagycsütörtök (április 9-én) az utolsó vacsora emléknap­ja, a szenvedésre induló Jézus búcsúestje tanítványaival. Ez a nap már a húsvéti szent há­romnap része, amely szent há­rom nap Krisztus keresztre fe­szítését, sírba tételét, és feltá­madásának három napját je­lenti. A keresztfa, rajta függött valaha a világnak váltsága Nagypéntek (április 10-én) Krisztus szenvedésének és kereszthalálának napja, bűn­bánati nap a Római Katolikus Anyaszentegyházban, szigorú böjti nap, melynek lényeges eleme a húsételek fogyasztá­sától való tartózkodás is, és általában hozzátartozik a ke­­resztútjárás, azaz Krisztus szenvedéseinek állomásairól való elmélkedés. Délben még a rádióban is kereplő szól csak a harang helyett. A gyásznapi szertartáson csak csonka mi­sét tartanak. Harmadnap a halálból, kijött lezárt sírjából Nagyszombaton és húsvét­­vasárnap (április 11. estéje és április 12.) kezdődik Krisz­tus feltámadásának oktávás (nyolc napon át tartó) főün­nepe. Nagyszombat nagy ré­sze ugyan még Krisztus sír­ban nyugovásának napja, nap­lemente után azonban már megkezdődik a húsvét, amely a római katolikus naptárban az ünnepnapok ünnepnapja, emlékezés arra az éjszakára, amelyen Krisztus feltámadt. Krisztus feltámadását követ­nie kell mindannyiunk lelki feltámadásának is, valamint magában hordozza valamen­­­nyiünk testi feltámadásának ígéretét és zálogát. A főtemplom urnatemető­jének nyitvatartása Fontos információ, hogy a dunaújvárosi Krisztus király Főtemplom urnatemetőjének nyitvatartási ideje részlege­sen megváltozik nagypéntek­től húsvéthétfőig, azaz ápri­lis 10-től április 13-ig. Csak hozzátartozói mágneskártyá­val látogatható az altemplom a Szórád Márton út felől, dél­előtt 10 órától este 20 óráig. Mágneskártya a dunaújvá­­ros római katolikus plébáni­án igényelhető. TT A járványügyi vészhelyzet példa nélküli megoldások­ra kényszerít A járványügyi veszélyhelyzet miatt a hívők otthonaikban maradnak a nagyhéten Fotó: Ll

Next