Dunaújvárosi Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-17 / 218. szám
2 KRÓNIKA HÍREK Veterán járgányok gyűjtői DUNAÚJVÁROS A tegnapi lapszámunk 4. oldalán írtunk arról a Chrysler 1928-as modellről, amellyel városunkban is leparkoltak már. Egyik képünkön tévesen írtuk a rajta szereplő férfi nevét: ő ugyanis nem Nagy Áron, hanem Lukács Ottó, a muzeális értékű motorkerékpárok gyűjtője. DH Országzászlóavatás DUNAFÖLDVÁJA Nyolcvankét évvel ezelőtt, 1938. szeptember 18-án avatták Karl Ferenc József szobrászművész alkotását, az Országzászlót a trianoni békediktátum emlékére. Azonban 1945 és 1956 között elpusztították a szobrot. Most viszont újraállítják az Országzászlót, és éppen szeptember 18-án. Az ünnepi műsor 16 órakor kezdődik a Duna-parton. ME Megkapták az új eszközöket DUNAÚJVÁROS Július közepén Németh József, az OTP Bank Észak-dunántúli Régió vezetője és dr. Nagy Krisztina, a Humanitás Szociális Alapítvány titkára adta át a Szent Pantaleon Kórháznak az OTP Bank és Humanitás Szociális Alapítvány 75 millió forint értékű orvosi eszközökre biztosított támogatását. ME pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva 1 183,52 a Svájci frank 1 333,52 ▲ Cseh korona 1 13,41 a Euro 1 358,95 a Japán jen 100 287,55 a Horvátkuna 1 47,61 ▲ Román lej 1 73,85 a Szerb dinár 1 3,05 a Orosz rubel 1 4,04 ▲ Angol font 1 390,56 A USA dollár 1 302,50 a AT Változás az előző naphoz képest 2020. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Az építkezés költsége akkoriban negyvenmillió forintba került Ötvenöt éve adták át a dunaújvárosi kórházat 1965. szeptember 25-én dr. Szabó Zoltán, akkor egészségügyi és dr. Trautman Rezső építésügyi miniszter jelenlétében ünnepélyesen átadták a hat év alatt felépült városi kórház épületét a helyi tanács vezetőinek. Idén tehát ötvenöt éves a Szent Pantaleon Kórház. Brousil Csaba csaba.brousil@dunahirlap.hu DUNAÚJVÁROS A születendő város építésére ezrek érkeztek ide, már korán felmerült annak a kérdése, hogy az itt dolgozóknak, itt élőknek egészségügyi ellátást biztosítsanak. Ezt 1951 júliusában még az ipari víz ivása ellen és a szállások viszonylagos tisztaságáért folytatott küzdelem jelentette - írtuk a Hírlap hasábjain az ötvenéves évfordulóra emlékezve. A Kórház a város szívében című 1996-ban megjelent, a kórház harminc évét összefoglaló almanachban a következőket olvashatjuk a helyi egészségügyi ellátás megszervezéséről: „Először a Május 1. utcai orvosi rendelő mellett szerveződött 40 ágyas fektető, az orvosi feladatok ellátására a városban élő 3-4 orvos mellé a budapesti klinikákról jöttek segíteni havonkénti váltásban kollégák. [...] A kórház alapját képező fektető 1952- ben egy bérház épületébe költözött, ahol ideiglenesen, két alapszakmával (belgyógyászat, sebészet) kis kórház létesült. [...] A város lakossága ezalatt rohamosan gyarapodott. Az ideiglenes kórház zsúfoltsága, az elmaradott működési feltételek miatt az egészségügy akkori vezetői már az 1950-es évek elejétől hosszú harcot vívtak egy új, minden igényt kielégítő kórházért. 1952-ben nagy segítséget és fejlődést jelentett, hogy elkészült a rendelőintézet épülete. Itt már be tudtak rendezni műtőt, ahol a nagyobb beavatkozásokat tudták elvégezni. Majd újabb mérföldkő következett: 1958. január 16-án a Technikum városrészi szülőotthont és gyermekkórházat avatta fel dr. Simonovics István akkori egészségügyi miniszter. Az akkori tanácselnök, Tapolcai Jenő így szólt visszaemlékezéseiben a kórházépítés fontosságáról: „Emlékszem, annak idején a legtöbb vitánk a kórház helye és nagysága körül folyt. Különösen azután, hogy a beruházási jog 1957-ben hozzánk került, a kórház létesítése volt egyik fő célkitűzésünk. Helyéül a tervezők eredetileg a Vasmű melletti területet szemelték ki. Mi pedig, a pártbizottsággal együtt, azt a helyet javasoltuk, ahol sok huzavona után ma is áll.” A döntés tehát megszületett, 1959-ben el is kezdődhetett az építkezés. Erről így írt Király Pál a Sztálinvárosi Hírlap 1958. augusztus 19-ei lapszámában: „Az új sztálinvárosi kórház tervei a város főépítészének, Weiner Tibornak szempontjai alapján a Középülettervező Irodában nagy vonalakban elkészültek, és rövidesen kivitelezés alá kerülnek. A tervezési munkákat a Középülettervező Iroda tervező mérnöke, Farkasdy Zoltán elkészítette. Farkasdy eképp aposztrofálta a tervezés fő szempontjait Király Pál cikkében: „A tervezésnek azt a feladatot kellett megoldani, hogy közvetlenül a város központi fűtésének háta mögött, a főút forgalmából elérhetően, napsütéses kórházparkkal, a környezethez beilleszkedő épületeket hozzon létre. Külső megjelenésében tükrözze kórházi jellegét, és hangsúlyos pontja legyen a sztálinvárosi Duna-partnak. Az épület maga három főrészből áll. Egy ötemeletes T. alakú főépülettömbből, és a vele egybeépített, hozzá szervesen kapcsolódó gazdasági és kiszolgáló épületcsoportból. Hozzá tartozik egy különálló, de a gazdasági épületcsoporttal összeköttetésben lévő fertőző épület is.” 1966. október 21-én a Dunaújvárosi Hírlapban már a következőket írták a kórházról: „S bár a kórház új, 555 ágyas hatalmas kombinát, nemrégen épült, mégis szűknek bizonyul.” A nyolcvanas években egy újabb szárnnyal bővítették a kórház épületét, amelyet aztán 2014-ben egy újabb technikai tömb építése követett, így láthatjuk ma is az épületegyüttest, amelyben immár ötvenöt esztendeje folyik a városlakók gyógyítása. A korábban Városi Tanács Kórház nevet a rendszerváltás után megváltoztatták. 1991 ősze óta Szent Pantaleon nevét viseli az intézmény. E szent nevét viselte az a középkori monostor is, amely településünk területén állt. Pentele is innen kapta a nevét. Pantaleon az ókorban orvosként tevékenykedett, később az orvosok egyik védőszentje lett. E történelmi háttér alapján döntött úgy a város lakossága és önkormányzata, hogy az új keresztségben ezt a nevet választja. További izgalmas hírekért látogasson el ide: DUOL.hu A tervezési munkákat a Középülettervező Iroda tervező mérnöke, Farkasdy Zoltán készítette Fotó: DH-archív 1952-ben készült el a rendelőintézet épülete Fotó: DH-archív Kocsis Pál szőlőnemesítő szívesen adott nevet történelmi személyiségek után a szőlőfajtáknak Ó, Irsai Olivér, miért vagy te Irsai Olivér? DUNAÚJVÁROS Mielőtt a cím hallatán mindenki azonnal Shakespeare veronai szerelmesekről szóló tragédiájára gondolna, hadd mondjak valamit, itt nem esik szó tragikus románcról, sőt, ha már a nagy angol drámaírónál maradunk, akkor a Tévedések vígjátéka felé hajlik inkább a történet. Na, de kezdjük az elején, most, hogy így egymás közt vagyunk, egy vallomással tartozom: mivel egyáltalán nem fogyasztok alkoholt, így a borászat rejtelmeiben sem vagyok jártas, nemrég vált világossá számomra, hogy az Irsai Olivér nem egy híres borász, hanem egy szőlőfajta neve. Huh, már ezen is túlvagyok, olyan ez, mint amikor lerántják a ragtapaszt, gyorsan túl lehet esni rajta. Tudom, sokan most a szívükhöz kaptak, vagy bosszankodva rázzák a fejüket, hogyan lehet valaki ennyire tudatlan a borkultúra terén, és valóságos szentségtörésnek számít a kijelentésem eme nemes nedű kedvelőinek körében. A kezdeti sokkot követően persze eltűnődtem azon, hogy vajon egy szőlőfajtának miért adnak egy komplett nevet, s mivel a Google a barátom, gyorsan segítségül hívtam. Megtudtam, hogy több legenda kering a névadással kapcsolatban, egyesek szerint egy mesefigura volt a név eredeti gazdája, azonban ez csak egy kedves történet, a valósághoz kevés köze van. Történt ugyanis, hogy Kocsis Pál szőlőnemesítő szívesen adott nevet történelmi személyiségek, illetve barátai után a szőlőfajtáknak, így barátja Irsai M. József Olivér nevű fia után nevezte el a csabagyöngye és a pozsonyi fehér fajták keresztezéséből született szőlőt 1930-ban. Milyen szép gesztus! Gyanítom ezek után rólam szőlőfajtát nem fognak elnevezni, azért teában vagy valami különleges fúziós gyümölcslében még reménykedhetek. Ezek után nem tehettem mást, mint frissen megszerzett tudásommal felvértezve vettem egy üveg Irsai Olivért, amit apukám azóta már jóízűen elfogyasztott. VAZI Hogyan lehet valaki ennyire tudatlan a borkultúra terén? Az a bizonyos Irsai Olivér szőlőfajta Fotó: koronakert.hu