Református Polgári Fiú és Leányiskola, Dunavecse, 1926

I. A magyar polgári iskola jelentősége. Azok a keretek, melyek az új polgáriskolai törvény szerint körülzárják a polgáriskola célját, szervezetét, felügyeletét és igazgatását, magukban foglalják jelentőségét is. A polgáriskola nem tudományos képzést ad, hanem olyan gyakorlati irányú ismereteket ültet át a tanulók értelmi világába, melyek nélkül a jövő élet nagy harcában senki meg nem állhatja a helyét. Már a nagy világháború előtti magyar kisgazda, iparos és kereskedő is észrevette, hogy a legtöbbször alul maradt abban a versenyben, melyet a tágabb látókörű, több ismerettel rendelkező emberek indítottak ellene. Annál inkább tudja, látja, érzi és keservesen tapasztalja ezt a ma embere. Ehhez képest minden magyar gyermeknek életfeltétele, hogy a polgáriskola négy osztályát elvégezze. Nem tudom elég hangsúlyozottan a szülők lelkére kötni, hogy gyermekeik érdekében ne sajnálják azt a csekély anyagi áldozatot, mellyel a polgári iskoláztatás jár. Az a néhány pengő, mit gyermekeik taníttatására költenek, később bőven meghozza kamatos kamatait. A trianoni békeszerződés és ennek nyomán a szomszédos rabló államoknak a magyar nemzetet kizsákmányolni, letiporni akarása hangosan kiáltják minden küzdő, szenvedő magyar szívébe: Vigyázz, tanulj, vértezd föl magadat, gyarapítsd ismereteidet, ha azt akarod, hogy a megsemmisülés keserű érzete úrrá ne legyen feletted. A tudásnak meg van az a drága haszna, hogy a legkétségbeejtőbb helyzetben is, amikor kivezető utat nem lát az ember, reménye van arra, hogy a megváltásnak, a szabadulásnak órája előbb-utóbb elkövetkezik. A polgáriskola nagy jelentőségét és kiszámíthatatlan áldásait fölismerte a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr is, amikor vagy a községekkel állíttat, vagy maga állít fel minden nagyobb községben polgári iskolát. De a magyar nemzetnek talpra állítási munkálataiban mint mindenkor, úgy most is, részt vesz a magyar református egyház is. Régi dicső-