Református Polgári Fiú és Leányiskola, Dunavecse, 1935
. Ebben a tanévben ugyanis egyházunk új vezetőt, új lelkipásztort kapott, a fiatal költő-pap, Molnár Lajos nagytiszteletű úr személyében, ki beiktatása alkalmával ekként tett bizonyságot iskolaszeretetéről : „El tudok képzelni iskolát templom nélkül, de templomot iskola nélkül nem.“ Ez a nyilatkozata, továbbá annak a fél esztendőnek lankadatlan munkája, melyet már itt végzett közöttünk, joggal arra engednek következtetni, hogy a nagytiszteletű úr iskolánknak melegszívű barátja s mint ilyen a fejlődés és virágzás korának a megnyitója. E helyről is biztosíthatom a nagytiszteletű urat, hogy az, amit bölcsességéből és szeretetéből iskolánknak ad, gazdag gyümölcsöket terem. Legyen munkáján Isten áldása.