A Magyar Királyi Tudomány Egyetem személyzete, 1864-1865

A. m. k. tudomány-egyetemet eredetileg Pázmány Pé­ter bíbornok-prímás 1635. Pünkösdhó 12., két, ú. m. a hit­­tani és bölcsészeti karral, Nagyszombatban alapította, és ve­zetését a Jézus társaságra bízta. Alapítványát II. Ferdinánd római császár és magyar király 1635. Mindszenthó 18. kelt aranypecsétes kiváltságle­velével megerősítette, és a nagyszombati főiskolát a római szent birodalmi és más egyetemek szokásos jogai s szabadal­maival császári és királyi hatalmánál fogva felruházta. Ünnepélyes megnyitása az alapító bíbornok által azon évi Sz.­Andráshó 13. Dobronoki György nagyságos rector alatt történt. A hittani és bölcsészeti karhoz 1667. a jogtudományi járult, mely Losy Imre és Lippay György prímásoknak e czélú hagyományaiból, végrendeleti végrehajtóik Boldogasz­­szonyhó 2. kelt oklevele által, négy tanszékkel alapíttatott és azon hó 16. ünnepélyesen megnyittatott. A három karból állott egyetemet felséges Mária Teré­zia királyi utalma és igazgatása alá vette, kir. kegyursági jogánál fogva az 1548. 12. t. c. értelmében 1769. Sz.-Jakab­­hó 17. a földvári apátság jószágaival megadományozta, a fenn­állott karokhoz az orvosit kapcsolta, a tanszékek, tantárgyak számát öregbítette, és egyetemünk új tanterv szerinti átalakí­tását 1769. S karácsonhó 14. elrendelte. Az új intézkedések 1770. Mindszenthó 29-én kiadott szabályzat nyomán, az 1770—1. tanév kezdetén léptek életbe, amidőn az orvosi kar is megkezdette tanításait. A Jézustársaságnak 1773.­ történt feloszlatása után, melynek tagjai a hittudományi és bölcsészeti tanszékeket lát­ták el , felséges Márias Terézia 1774. Kisasszonyhó 19. kelt elhatározásával azon rend­ nagyszombati társadásának minden ingatlan és ingó javait, névszerint a turóci prépostság ura­dalmait és a bozóki prépostság jószágainak felét, az egye­temnek adományozta, és az adománylevelet törvényes alakban 1775. Böjtelőhó 13. kiadatta. 1777. Böjtmáshó 6. az egyetemnek áttételét az ország középpontjára Budára elrendelvén, azon évi Kisasszonyhó 24. az előadások Nagyszombatban végleg befejeztettek, és Budán Sz.­András havában, az azon évben közzé tett tanulmá­nyi rendszer szabályai szerint megkezdettek. A közel három évig működött egyetem , szervezete s intézeteinek teljes befejezése után, 1780. Sz.-Ivánhó 25., má­sod alapítónéja koronázásának negyvenedik évforduló napján, országos ünnepélylyel beiktattatott, és a felséges királyné azon évi böjtmáshó 25. kelt nagy szabadalom-levele kihirdettetett. Ezen okmányban az egyetem régibb jogai, kiváltsá­gai , alapítványai ismételve megerősíttettek, és öregbíttettek, alapértéke a budai kir. várpalota és melléképületei tulajdo­nával , a pécsváradi, nem különben a tanulmányi alapnak át­engedett znióváraljai, háromszlécsi, és bozóki féluradalom fejében , a szegszárdi apátság jószágaival gazdagíttatott. II. József ő felsége 1783. S Karácsonkó 9. kelt rende­lete folytán az egyetem az 1784. tanév után Pestre költözött, és tanításait e városban, azon évi Sz.-András havában, hittani kara azonban csak 1786. a pesti egyetemes papnövelde meg­­alapíttatása után kezdette; annak feloszlatása után 1790. azon­ban a hittani leckék egy időre megszűntek , és egyetemünk csak három karból állott. Felséges Ferenc császár és király , 1804. Boldogasz­­szonyhó 20. új adománylevele által a szegszárdi apátságra nézve 1780. elrendelt, de teljesedésbe nem­ ment cserét meg­szüntetvén , az egyetemet régi birtokaiba visszahelyezte; minek folytán jelenleg az egyetemi alapérték ingatlan jószá­gai : a duna-földvári uradalomból Tolna megyében ; a pécs­­váradiból Baranya megyében ; a Sellyeiből Pozsony és Nyit­­rában; a znióváraljaiból Turóc és Nyitrában; Háromszlécs­­ből Liptóban , és a bozóki uradalom felerészéből Hont me­gyében állanak. Ugyan azon Fejedelem 1804. a pesti központi papnö­veldét fölélesztvén, a hittani kar 1805. évben ismét testvér­karaihoz járult. Az országos választmány munkálata alapján készült 1806—ki tanulmányi rendszer a bekövetkezett tanévben lépett életbe , és lényegében legújabb ideig a tanszervezet alapjáúl szolgált; — míg az 1848. 19. t. c. a tanszabadság elvét ki­jelentvén, a részletes intézkedések a tanszabadság rendszeré­nek alkalmazására nézve, utóbb közrebocsátott szabályrende­letek által történtek.

Next